Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám, csütörtök

TIZENHAT EVE A borsi tBorsa] Török Gá­bor 16 évvel ezelőtt akasz­totta vállára először a pos­tatáskát. Azóta elválasztha­tatlan barátok lettek. Kör­zetébe három kis falucska tartozik, melyek mintegy 5 km-re vannak a postaköz­ponttól. Függetlenül az idő­járástól naponta bejárta kör­zetét. Régebben qyalog, au­tóbusszal, autóstoppal. Újab­ban egy pótkocsis, három­kerekű motorkerékpárt ka­pott, s azzal járja be a fal­vakat. Bár így is megesik, hogy rossz időjárás esetén gyalog vág neki a szokott útnak. A körzetébe tartozó fal­vak szép olvasótáborral ren­delkeznek. 117 Üj Szó, 41 Nő, 18 Hét, 10 Új Ifjúság, 7 Szabad Földműves és több más újság szerepel nála az előfizetők névsorán. Ezenkí­vül a lakosság negyede köz­vetlenül tőle vásárol napi­lapot. Természetesen mindig kapható nála. Elválaszthatatlan, erős ka­pocs ő a feladó és a cím­zett között. SZABÖ ISTVÄN NASZVADI LAKODALOM A CSEMADOK naszvadi (Nesvady) szervezetének 40-tagú népi együttese há­romórás műsor keretében színpadon elevenítette fel, hogy milyen is volt valami­kor a lakodalom. Láttuk és hallottuk a menyasszony megkérését, a komaasszo­nyok játékos civódását, lici­tálását a menyasszonyi ágy­ra, a könnyeket fakasztó bú­csúztatót, a menyasszony ki­kérését, a furfangos három kérdés megválaszolását és a lakodalmi népdalokat: „Jobb itt a pusztán, mint pallódeszkán. Nem lennék többé koszorúslány, Ha leszek, leszek, menyasszony leszek, A vőlegénynek jegyese leszek." Megismertük a naszvadi lakodalmas maszkot, a „ba­bust", a főzőkanálra öltöz­tetett rongybabát, továbbá a „fűmért" és a fonott kalá­csot. Ezért a tiszta népművé­szeti élményért és sikeres rendezésért a naszvadi népi együttest illeti dicséret. A si­ker érdekében fáradságot nem ismerő munkát végez­tek: Hanzelík Károly, Dobo­si József, Lidmicky József és még sokan névtelenül, akik a lakodalmi szokása­kit összegyűjtötték, feldol­gozták, betanították. LIPCSEY GYULA ÚJ TÍPUSÚ SZÉKEK A Martini latra Bútor­gyárban új típusú székek gyártását kezdték meg. Ezek minőségi és esztétikai szempontbúl sokkal jobbak, mint az eddigi típusok. Az első két hónapban már több mint 15 003 darabot készí­tettek. A tervek szerint az év végéig 320 000 darabot kall gyártaniuk. Ezek az új típusú székek keresettek mind a külföldi, mind a bel­földi piacon. A Szovjetunió m>'r megrendelte az ez év végéig készítendő székek­nek több mint a felét. BENYÄK JÖZSEF Jí SÖRT FŐZNEK Az Ogyallai (Hurbanovo) Sörgyárból évente mintegy 23 000 tonna malátát szál­lítanak külföldre. Az idén a magyarországi megrendelők­nek 25 000 hektoliter 12 fo­kos sört szállítanak. Amint Ján Riman mérnök, a gyár igazgatója elmondta, az idén Budapesten, a Ferencváros­ban exkluzív sörözőt nyit­nak meg, melynek az ogyal­lai sörgyár évente 4000 hek­toliter 12 fokos sört szállít. A sörgyár dolgozói is ér­tékes vállalásokkal köszön­tik a CSKP megalakulásának 50. évfordulóját. A vállalás értelmében ez évi termelé­süket 300 tonna malátával szárnyalják túl, ami 951000 korona értéket képvisel. Ezenkívül vállalták, hogy a tervezett évi 600 000 hekto­literes sörtermelésüket 5000 hektoliterrel teljesítik túl, ami további 660 000 korona értéket képvisel. NÉMETH ISTVÄN A TISZTA VÍZ ÉRDEKÉBEN Korszerű, félautomatikus szennyvíztisztító-állomást építenek Komáromban (Komárno) a Vágduna-parton a KOVÁK vállalatának dolgozói. A 10 millió koronás költ­séggel épülő berendezés a város csatornahálózatának szennyvizét fogja tisztítani. így védik majd a Vág vizé­nek tisztaságát. N. J. HAMAROSAN ELKÉSZÜL , • • . V •• Imely (Imeľ) község szívében a társadalmi szerveze­tek, a lakosság, valamint a község vezetőinek fáradozása révén, a Z-akció keretében egy fürdőmedencét, szociális helyiséget, kabinokat és büfét építenek. A munkálatok jó ütemben haladnak. A fürdőt még ez év nyarán átadják rendeltetésének. Az eddig elvégzett munka értéke meg­haladja az 1 millió koronát. ANDRISKIN JÖZSEF SZÉFEN HÍMEZNEK Ipolyságon (Šahy) a mezőgazdasági középiskola diák­otthonában nem töltik tétlenül szabad idejüket a lányok. Nyustyin Anna nevelőnő vezetésével hímzőkört alakítot­tak. Negyven leány két csoportban foglalatoskodik hím­zéssel. Főleg a népi motívumok alkalmazásával igyekez­nek munkájukat valóban értékessé tenni. Hamarosan kiállítást is rendeznek majd. VARGA FERENC SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA A GYERMEK ÉS A KÖRNYEZ AZ EGYÉN SZEMÉLYISÉGÉ­NEK fejlődésére legnagyobb ha­tással van a család, amelynek tagjai a gyermek világra jöttét örömmel fogadják, bár az is megtörténhet, hogy a gyermek nem kívánatos, s aztán ennek megfelelő bánásmódban is ré­szesül. A családi környezet azért befolyásolja ilyen inten­zíven az egyént, mert a gyer­mek életének egyes szakaszait rendszerint itt tölti el, kezdve a csecsemőkortól, egészen a felnőttkorig. A szülőkre ezért óriási fele­lősség hárul, mert amilyen környezetet biztosítanak a gyermeknek, olyan egyént ne­velnek belőle. A gyermek a szüleit szinte teljesen tökéletes lényekként látja, a tekintély megtestesítői számára, akiknek alá kell rendelnie magát, egész magatartását és cselekvését. Tu­lajdonképpen már a családban kezdődik meg a szocializáció, mert a gyermek tudatosítja, hogy tekintettel kell lennie kör­nyezetére és alkalmazkodnia kell hozzá. A gyermek, amilyen viszonyt alakított ki a szüleivel, ez határozza meg későbbi kap­csolatát is más emberekkel, il­letve az egész társadalommal. Ezért a szülők legfőbb köte­lessége, hogy a gyermek számá­ra a legkedvezőbb és legmeg­felelőbb környezetet alakítsák ki. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, milyen környezet a leg­alkalmasabb a gyermek számá­,ra? Elsősorban ez a teljes létszá­mú család: az apa, az anya és a testvérek. Legfontosabb sze­mély azonban az anya, hiszen szeretetével — mellyel a gyer­meket elhalmozza — a csecse­mő számára biztonságérzetet nyújt. A gyermeknek ugyanis éreznie kell, hogy gondoskod­nak rőla, törődnek vele és nem hagyják magára. Az anya szere­tete és a gyermekkel való fog­lalkozása rendkívüli jelentősé­gű már akkor is, amikor a gyermek még erre nem tud rea­gálni, vagy pedig csak ártatlan mosollyal viszonozza ezt. A má­sik legfontosabb személy a csa­ládban az apa, aki férfias tekin­télyével, munkaszeretetével a gyermek számára példaként szolgál. Közismert, hogy a gyer­mek a legtöbb időt a családban tölti, ezért önkéntelenül is itt keresi példaképét, akit maga­tartásával utánozhatna. A leány rendszerint anyját, vagy idő­sebb leánytestvérét, a fiú több­nyire az apját, vagy a bátyját utánozza. A gyermekek általá­ban a család által kitaposott úton haladnak, utánozzák nem­csak a szülők cselekvését és magatartását, hanem gondolko­dásmódját is. A SZÜLŐKNEK szinte köteles­ségük, hogy jó példával járja­nak elő. Hiszen a gyermek tő­lük sajátítja el a munkaszere­tetet (gyermekkorában, hogy rendben tartja játékait, vagy az íróasztalát, port törölget, a na­gyobb gyermekek gondoskod­nak a virágokról, segítenek a háztartásban stb.), igazmon­dást, becsületességet, a közös­ségi szellemet, a társadalmi tu­lajdon megbecsülését és védel­mét, embertársai tiszteletét. Makarenko, az ismert szovjet pedagógus hangsúlyozta, ameny­nyiben a gyermeket helyesen akarjuk nevelni, elsősorban sa­ját cselekvésünket és viselkedé­sünket kell ellenőriznünk. A gyermeket büszkeség tölti el, amikor arról beszélhet, hogy apja kitűnő dolgozó, jó szak­ember, újító vagy feltaláló, ve­zető egyéniség, s a társadalom szempontjából fontos munkát végez. A családi összhang, a kölcsönös tisztelet és megbe­csülés olyan tényezők, melyek elősegítik a megfelelő környe­zet kialakulását, mely a fiatal egyéniség számára számos jó példát mutathat. A gyermek ezek alapján kialakíthatja a munkához való viszonyát, meg­tanulhatja embertársai érdekei­nek és jogainak tiszteletben tartását stb. Rendkívül fontos a szülőknek a gyermekhez való viszonyulá­sa is. A szülők személyes példa­mutatásán kívül igen lényeges, hogy a gyermeket a családban megfelelő, pozitív ingerek ér­jék, melyek önbizalmának a ki­alakulásához vezetnek, s befo­lyásolják a képességeiről, am­bícióiról, illetve önmagáról ki­alakított elképzeléseit, mely jö­vendő munkájának a mozgató ereje. Ha a gyermeket megsér­tik, megalázzák, kételkednek képességeiben, természetesen, hogy helytelen véleményt alkot önmagáról, kisebbrendűségi ér­zésben fog szenvedni, és a szü­lők talán nem is tudatosítják, hogy a gyermeket egész életre megkárosították. Sajnos, de azt kell monda­nunk, kevés az olyan család, melyben kedvező és megfelelő környezetet biztosítanának a gyermekneveléshez. Ennek oka, hogy minden hivatás bizonyos fokú szakképzettséget és gya­korlatot igényel, tehát a szülői hivatás is, holott a felnőttek rendszerint minden felkészülés nélkül válnak szülőkké. Ezen kívül nem hagyható figyelmen kívül az sem, társadalmunk le­hetővé teszi, hogy az egyének fiatalon házasságot köthesse­nek és családot alakíthassanak. A fiatalok természetesen nem rendelkeznek kellő tapasztalat­tal, kevéssé ismerik az embe­rek közti helyes kapcsolatokat, a családi összhang megteremté­sének a feltételeit, és ennek következménye a családi élet feldúltsága. HA A CSALÁDBAN feszült a légkör, alkoholizmus, vagy hűt­lenség, esetleg más jellegű problémák viszályokat váltanak ki, a gyermek elveszíti lelki egyensúlyát és konfliktusos helyzetbe kerül, minek követ­keztében megtorpanás állhat be szellemi fejlődésében. Idegessé válik és emiatt az életben szá­mos nehézsége lesz. Hasonló helyzet alakul ki akkor is, ha a gyermek elveszíti akár az any­ját, vagy az apját, a szülők el­válása, vagy egyikük elhalálo­zása esetén. Abban az esetben, ha a szülők elválnak, s a gyer­mek mindkettőjüket egyformán szerette, zűrzavar keletkezik a fejében, nem tudja, kinek az ol­dalára álljon, elveszíti otthonát, mely eddig biztonságérzetet nyújtott számára, összeomlanak gyermeki ideáljai, a gyermek visszahúzódóvá és zárkózottá válik. A szülők elveszítik a gyer­mek előtt a tekintélyüket (gyak­ran azért is, mert előtte kölcsö­nösen szidalmazzák egymást), mert sok esetben fenyegetéssel, büntetéssel, veréssel akarják őt engedelmességre bírni. Meg kell jegyeznünk, hogy ez ilyen mód­szerekkel még soha senkinek sem sikerült. A gyermekek nehezen viselik el a szülők tökéletlenségét, szé­gyelik magukat azok magatar­tásáért és tetteiért. A pszichológusok valameny­nyien egyetértenek abban, hogy azok a személyek az úgyneve­zett rossz szülők, akik a gyer­meküket ésszerűtlenül szeretik, túlságosan engedékenyek, nem tanítják meg őket az akadályok leküzdésére, vagy a túlzottan szigorú és becsvágyó emberek, akik gyermeküktől többet kí­vánnak, mint amire az képes lenne, vagy azok, akik nem sze­retik csemetéjüket, közömbösek iránta, nincs idejük a számára, hanem csak önző céljaiknak és kedvteléseiknek hódolnak. Ele­ve kedvezőtlen légkör alakul ki az olyan családban, ahol az egyik vagy a másik szülő lelki­beteg, becstelen, uralkodó típu­sú, agresszív, vagy pszichopata, esetleg egyéb negatív tulajdon­ságokkal rendelkezik. ABBAN AZ ESETBEN, ha a gyermeket az elvált anya neve­li, arra kell törekednie, hogy pótolja számára mindazt, amit a másik fél elvesztése okozott. Te­hát kellő szeretetben kell része­sítenie gyermekét, jó példával kell előljárnia, mert csak így érhető el, hogy a gyermek az óvodába, vagy az iskolába ke­rülve kevesebb problémába üt­közik, és később a munkahe­lyén is könnyebben birkózik meg a feladataival. Dr. ĽUDOVÍT REPÄŇ Ô

Next

/
Thumbnails
Contents