Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám, kedd

PÁRTHARCOSOK EMLÉKEIBŐL JASZ DEZSŐ Mielőtt elfelejteném m A magyar kom­munisták szlo­vákiai tevékeny­sége a csehszlo­vák—magyar munkásmozgal­mi kapcsolatok értékes láncsze­me. Áll ez a Kassai Munkás­ra is. A lappal kap­csolatos kértlé­sek tisztázása­kor az akkori szlovákiai poli­tikai körülmé­nyekből kell kiindulni. Felvető­dik itt a kérdés: mi volt tulaj­donképpen a célunk? Miberr láttuk a tömegek megnyerésé­ért vívott harc lényegét? Miért igyekeztünk kommunista befo­lyás alá vonni a munkásszer­vezeteket? Politikai alapállásunkat — lényegileg — az a körülmény szabta meg, hogy a forradalmi hullám Csehszlovákiában még emelkedőben volt. Nem véletlen tehát, hogy már 1920 elején nyíltan állást foglaltunk a III. Internacionaléhoz való csatla­kozás mellett, ami egyértelmű volt számunkra az önálló, egy­séges kommunista párt megala­pításával. Amint igaz, hogy a kezdeményezés szlovákiai vi­szonylatban Kassáról indult ki, ügy szintén tény, hogy a terv élénk visszhangot keltett egész sor más városban: Besztercebá­nyán, Eperjesen, Gölnicbányán, Korompán, Losoncon, Érsekúj­váron, Léván. Rozsnyón, Lőcsén, Rimaszombaton, Rózsahegyen és Zsolnán is. Szoros kapcsolaiot lartottunk fenn Ruszinszkóval ahol — többek közt — Gáti József, Guttinann Henrik, Illés Béla, Ivan Mondok, Rákos Fe­renc, Ivan Petrusevics és Si­mon Mózes készítette elő a ta­lajt a Hl. Internacionáléhoz történő csatlakozásra. Politikai álláspontunk a nem­zetiségi kérdésben is világos volt. Felléptünk a nemzetiségi elnyomás minden megnyilvánu­lása ellen. Újból és újból utal­tunk a kérdés osztályjellegére. Elismertük a szlovákiai ma­gyarság önrendelkezési jogát, de a kérdést — gyakorlatilag — összekapcsoltuk a Horthy­fasizmus elleni harccal. Helyes volt-e ez az állásfog­falás? Ma is meggyőződésem, hogy helyes volt, hiszen megfelelt a lenini álláspontnak, amely szerint „minden nemzeti köve­telést a munkások osztályharca szempontjából kell megítélni". Magyarországon fehérterror dü­höngött, Csehszlovákiában vi­szont — véleményünk szerint —_ 1920-ban megvolt annak a lehetősége, hogy az ország a nemzetközi forradalmi proleta­riátus újabb hadálásává váljék. (Az orosz Vörös Hadsereg len­gyelországi előrenyomulása nagymértékben táplálta ezt a reményt). A Horthy-fasisztákimk az volt a céljuk, hogy visszasze­rezzék az Osztrák—Magyar Mo­narchia összeomlása után elve­szített területeket: elsősorban Szlovenskót. Az irrendenta ak­namunka Csehszlovákia ellen —' a Magyar Tanácsköztársaság összeomlása után — olyan mé­reteket öltött, hogy a cseh­szlovák vezérkar számolt a le­hetőséggel: a Horthy-fasiszták megkísérlik erőszakkal vissza­foglalni a Felvidéket. A helyzet 1920 nyarán annyira kiélező­dött, hogy Szlovenskón kihir­dették az ostromállapotot. Az irredenta propaganda, amelyet Budapestről irányítottak, nem utolsósorban a Keresztényszo­cialista Pártra támaszkodott, amelynek vezérkara állandó kapcsolatot tartott fenn a Hor­thy-fővezérséggel. Erre kézzel­fogható bizonyítékok vannak. Helytálló-e az a nézet, hogy „fő célunk a Horthy-rendszer megdöntése volt?" Magától értetődik, hogy ezt a feladatat állandóan szem előtt tarttotuk. A hangsúlyt azonban Csehszlovákia szocialis­ta átalakulására helyeztük. (Ez volt az álláspontunk nemcsak 1920-ban, ha-ient 1921 első fe­lében is). Helyénvaló leszögezni ezzel kapcsolatban a következőket: az osztályharc szempontjából az akkori idők legfontosabb kér­dése — összcsehszlovákiai vi­szonylatban — a munkásegység: a különböző nemz.etiségű mun­kások nemzetközi egyesítése volt. A marxista baloldal felül­kerekedése mind Kelet-Szloven­szkóban, mind Kárpátalján ked­vező feltételeket teremtett a magyar revizionista törekvések elleni harchoz. A balra toló­dás arányában fokozódott a Horthy-ellenesség, s egyidejű­leg erősödtek a kapcsolatok a cseh munkásokkal is. Az első lépés az egység felé — szlovenszkói viszonylatban a zsolnai kongresszus volt, amely elhatározta, hogy a Ke­let-szlovenszkói Szociáldemok­rata Párt fuzionál a Csehszlo­vák Szociáldemokrata Munkás­párttal s egyben állást foglalt a III. Inernacionáléhoz való csatlakozás mellett. Az erről szóló határozati javaslatot Illés Béla terjesztette elő. Indítvá­nyát magukévá tették a kárpát­aljai küldöttek is. Ötvenegy év nagy idő: sok részlet elmosódott már emléke­zetemben szlovenszkói „vendég­szereplésünk" óta, de jól em­lékszem a kassai kerületi párt­értekezletre. amelyre 1920. jú­Mágneses műszerek kiállítása Bratislavában a Kultúra és Pi­henés Parkjának emeleti kister­mében kattogó, villogó szerke­zetekre figyeltünk fel. A kap­csolótáblaszerűen felra erősí­tett szerkezeteket fehérköpe­nyes szakértők mutatták be az érdeklődőknek. Az újságírókon kívül főleg a könnyűiparban dolgozó, vagy finommechaniká­val foglalkozó mérnökök, gaz­dasági vezetők tanulmányozták a műszereket. A közel 60 éveš Magnet­Schultz nyugatnémet cég állí­totta ki emelő és forgó rendsze­rű elektromágneses gépeit. A céget — melyet jó minőségű gyártmányairól az egész vilá­gon ismernek — A. W. Schultz mérnök alapította 1912-ben. Ma három üzemében mintegy 1000 embert alkalmaz. Nagy súlyt he­lyez a műszerek fejlesztésére éš az elektrotechnika alkalma­zása új területeinek felderítésé­re. Gyártanak az üzemben elekt­romágneses elven működő fék­berendezéseket, szabályozóval (relével) „összeházasított" kap­csolókat, 1 ranszformátorokat, vezérlőberendezéseket. Az üzem szerkesztési osztályán dolgozó mérnökök a megrendelők egyé­ni kívánságainak megfelelően módosítják a berendezéseket, egyszóval a vásárló olyan mű­szert kap, amilyenre szüksége van. A kiállítás fontos tudnivalók­kal gyarapította az elektrotech­nika gyakorlati alkalmazásával foglalkozó szakemberek ismere­teit. Akik nem látták és érdek­lődnek, forduljanak az üzem prágai kirendeltségéhez. (ZE­NIT, Praha 1, Široká 9.) / k. l.f Ok is u** Az 1161 hektár szántóföldön 1971 gazdálkodó Somorjai (Šamorín) Efsz dolgozói elhatározták, hogy IV. 20. a CSKP 50. évfordulójának tisz­teletére rendkívüli termelési 5 feladatok teljesítését vállalják. Így búzából 350 métermázsával, árpából 120 métermázsával, sző­lőből 370 métermázsóval, cu­korrépából pedig 900 métermá­zsával többet adnak majd mint ahogy eredetileg tervez­ték. Sertéshúsból 50 métermá­zsával, tejből 10 000 literrel, to­jásból 100 000 darabbal adnak el többet. Vállalásuk pénzbeli értéke 638 200 korona. Öváry Péter nius 27-én került sor a zsupáni hivatal tanácstermében. (Itt hozták nyilvánosságra — hu­szonöt évvel később — a kom­munisták által javasolt Kassai Kormányprogramot). Az 1920-as kassai pártkon­ferenciát Seiden Ármin nyitot­ta meg. Javaslatára tűztük ki a vörös lobogót a zsupáni hiva­tal erkély őre (Az orosz Vörös Hadsereg előretolt alakulatai — az időtáji — Letnberg kör­nyékén állottak, légvonalban mintegy százötven kilométerre a csehszlovák határtól. A ver­hovinai ruszin parasztok éj­szaka hallani vélték az orosz ágyúk dörgését. A kassai hely­őrség katonái, valahányszor a gyakorlótérre vonultak, az In­ternacionálét énekelték ... (A kassai kerületi pártkonferencia azért fontos, mivel elfogadta a zsolnai kongresszus határo­zatait. Rendkívül jelentős lépés volt -az egység útján a szlovenszkói marxista baloldal rubochftai kongresszusa, amelyen csaknem 150 küldött vett részt. A kong resszus. amelyen Ivan Olbrecht ismertette a Kommunista In­ternacionáléhoz való csatlako­zás feltételeit, fordulópontot je­lentett az opportunizmussal va­ló szakítás szempontjából. A Csehszlovák Kommunista Párt megalakítása mindinkább elő­térbe került. A kelet-szlovenszkói magyar kommunista pártcsoportot a fu­bochüai kongresszuson Szilágyi Dezső képviselte (akinek ké­sőbb — az illegalitás idején — nagy szerepe volt a Kommunis­ták Magyarországi Pártja Irá­nyításában). A beregszászi kommunista pártcsoport képvi­seletében Krausz György vett részt az értekezleten. Krausz György — akár Szilá­gyi Dezső — már a Tanácsköz­társaság kikiáltása előtt csatla­kozott a kommunista párthoz. Csehszlovákiai tartózkodása ide­jén lótó-fľ.tó újságíró volt, előbb Beregszászon, majd Pozsonyban és végül Pr,Igában. Később is megtette a magáét: a felsza­badulás után a Német Újságíró Szövetség elnöke lett. Nevével ma is gyakran találkozhatunk a Neues Deutschland hasábjain. Pozsonyi tartózkodásom ide­jén alkalmam volt benézni a Párttörténeti Intézetbe is. A beszélgetés során — többek közölt felvetődött a kérdés: voltak-e annak idején nézetelté­rések? Igen is, nem is! Ezen a következőket értem: sem a nemzetiségi kérdésben, sem az egység kérdésében nem voltak közöttünk — lényeges — nézeteltérések. A vita — 1920-ban — főleg a parlamen­ti választásokban való részvé­tel körül zajlott. Ebben a kér désben két álláspont alakult ki. A pártvezetőség, amelybon a Surányi-csoporté volt a túl­súly, a választásokon való rész­vétel mellett foglalt állást, mlg a pártbizalmi testület, amelyben már a kommunistáké volt a ve­zető szerep, elvetette azt a fel­fogást: opportunizmusnak tar­totta a választásokban való részvételt. Ez a balos állásfog­lalás helytelen volt, mivel nem számolt a parlamenti tevékeny­ségben rej'í lehetőségekkel a tömegek megnyerését célzó harc szempontjából. Sietek hoz­zátenni, hogy a hibát még a vá­lasztási kampány előtt — tehát idejében — jóvátettük, így az áprilisi választások után a prá­gai parlamentben már a szlo­venszkói marxista baloldal ál­láspontja is hangot kapott. Nem tudnám megmondani, mikor csatlakozott a Kelet-szlo­vákiai Szocialista Párt hivata­losan, a prágai marxista balol­dalhoz. Mácza János szerint, aki ebben az ügyben — 1921-ben -­Surányi Lajossal és Hermán Tauszikkal Prágába utazott, „tavasz volt, virágoztak a gesz­tenyefák . .." Az értekezleten Bohumil Smeral elnökölt. Jelen volt Antonín Zápotocký is. A rend kedvéért szükségesnek tar­tom leszögezni, hogy amint a Csehszlovákiai Kommunista Párt megalakult, a kelet-szlovenszkói magyar kommunista pártcsoport azonnal megszüntette önálló te­vékenységét. Ű j lendület A SZISZ munkájáról 9 Régi és új elemek az ifjúsági moz­galomban £ Megértésre vágynak # összejövetelek a szertárban # A kommunistákra számíthatnak Tudósítóink, levelezőink, ol­vasóink sokat foglalkoznak az ifjúság problémáival. Az egysé­ges ifjúsági szervezet, a SZISZ megalakulása óta már nem az a probléma, milyen szervezeti formában, milyen politikai cé­lokért lelkesedve él és dolgozik az ifjúság, hanem inkább a hogyan kérdésére keresik a a választ leveleikben azok, akiknek szívügyük ez a problé­makör, akik holnapunkkal is törődnek. majd az efsz-nek. Július elején pedig asztalitenisz-versenyt szándékszunk rendezni. Ha vala­ki ezek után azt gondolja, hogy nincsenek problémáink, téved, Sajnos néhány idősebb polgár­társunk félremagyarázta tevé­kenységünket." A fiatalok érzik, hogy „kinőt­tek" a múlt társadalmi normái­nak és magatartást irányító mintáinak kereteiből. Szeret­nék, ha megértenék őket. És fájlalják, ha hiányzik ez a meg­értés. A FIATALSÁG KÍSÉRLETEZIK, CSAK A FIATALOKON MÚLIK, mint minden olyan nemzedék, mely nem kényszerűen vesz át régi normákat és ezért maga kényszerül új körülmények kö­zött újakat teremteni. A régi tapasztalatokat sem hagyják fi­gyelmen kívül, hanem felhasz­nálják. Erről ad hírt S z a s z á k György, ifjú tudósítónk, aki a SZISZ buzitai (Buzica) szer­vezetének munkájáról így szá­mol be: „Rövid idő leforgása alatt szép eredményeket értek el. Ifjúsági találkozót, rendsze­res teaestéket szerveztek, beat­zenekart alakítottak. Legutóbb „Kérdezz, felelek" címen vetél­kedőt rendeztek. A közeljövő­ben Czine Mihály magyaror­szági irodalomtörténész tart számukra előadást. És termé­szetesen az ifjúság kulturális életéhez szorosan kapcsolódik a színjátszó kör megalakulása is. Hozzá hasonlóan az ifjúsági mozgalmi nutnka régi és új ele­meinek ötvözetéről számol be Nagy Ernő tudósítónk, ami­kor a SZISZ kiskéri (Malý Kiarj szervezetének munkájáról ír: „Még csak néhány hónapja működik 40 taggal a szervezet, de Tóth József vezetésével jó munkát végeznek. Bemutatko­zásul esztrádműsorral léptek fel. Ezzel saját maguk számára anyagi alapot ls teremtettek. Majd a faluszépítési akcióba is bekapcsolódtak. WJunkájukat a hnb is támogatja, nemrég új klubhelyiséget kaptak, ahol a fiatalok vasárnaponként össze­jöveteleket rendeznek." NEM HAGYJAK MAGUKRA a fiatalokat az idősebbek. És ami a legfontosabb: a kommu­nisták azok, akik törődnek a fiatalokkal. PálházyJózsef košicei tudósítónk leveléből is kitűnik ez: „A Dél-város fiatal­jainak klubja a Szerb utcában nagyon mostoha körülmények között működött. A mostani Pa­nel utcai klubhelyiséget Zöldy József elvtárs áldozatos segítsé­ge, hosszas utánjárása nyomán kapták meg. Ebben a klubhe­lyiségben rádiójuk, lemezjátszó­juk van a fiataloknak és asztali­teniszt is játszhatnak." Általános jelenség, hogy a kommunisták mindenütt támo­gatják a fiatalokat. Elég ennek illusztrálására olvasóink szám­talan levele közül csak úgy ta­lálomra egyet idézni. Deák I s t v á n olvasónk a királyrévi (Králov Brod) helyzetre vonat­kozólag így írt: „A pártszerve­zet tagsága szervezi és neveli a fiatalokat." Ezt a segítséget tnaguk a fia­talok is igénylik, hisz amikor i f j. T a r r Boldizsár tu­dósítónk beszámolt arról, hogy Pozbán (Pózba) is kiosztották ünnepélyes keretek között a SZISZ tagsági könyveket, külön hangsúlyozta: „Á vezetőség meghívta az idős kommunisták képviseletében Pillárlk Ernő és Tóth elvtársakat is." NEM MINDENKI ÉRTI MEG a fiatalokat. Ez csendül N a g y Miklós dunavajkai (Vajka n/D) tudósításának végén. Fi­gyeljük csak meg! Szóról szóra ezt írta: „Szervezetünk jelenleg 42 tagot számlál. Nagyon régi klubhelyiségünk van. Elhatároz­tuk, hogy a nyáron brigádmun­kával rendbehozzuk. A hnb és az efsz támogatást ígért, jelen­leg esztrádműsort készítünk elő. Egyébként kéthetenként teaes­teket szoktunk rendezni. Eddigi bevételünkből mangetofont vá­sároltunk. A szezonmunkák ide­jén brigádmunkával segítünk hogy mennyire és milyen mér­tékben értik meg: pártunk az az erős, szervezett, több törté­nelmi próbát is kiállt élcsa­pat, melyet érdemes követni. Maguk ellen, a jövő ellen véte­nek, ha ezt nem ismernék fel. Ezért olvastuk szomorúan Sza­bó Antal ifjú tudósítónk ész­revételeit, amikor hírt adott ar­ról, hogy Losoncon (Lučenec) Kun Béla születésének 85. év­fordulója alkalmából Mag Zol­tán történelemtanár az ifjúsá­gi klubban előadást tar­tott s megfigyelte, hogy erre az előadásra szép számban el­mentek a kommunisták, az öreg pártharcosok, de g y é r e n je­lentek meg a fiatalok. Viszont örvendeztünk amikor Dömötör Zoltán ifjú tudó­sítónk híradását olvastuk, mert a tudósításban olyan fiatalokról írt akiket nem kedvetlenítenek el nehézségek. Érdemes idézni tu­dósításának néhány sorát: „Fel­sőjányokon (Horné Janíky ) is megalakult az ifjúsági szerve­zet. Elnöknőjük Figura Teréz. Mivel a faluban nincs kultúr­ház, az 50 tagot számláló szer­vezet a tűzoltószertárban tart­ja összejöveteleit." BÜSZKÉK VAGYUNK modernségünkre, vívmányaink­ra, eredményeinkre és azokra a fiatalokra, akik a felsőjányo­kiakhoz hasonlóan még a nehéz körülmények között ls felsora­koznak. Igazi örömet pedig az jelent számui.kra, amikor ta­pasztaljuk, hogy tudatos ez a felsorakozás. Erre is van példa. Legutóbb Óváry Péter tu­dósítónk arról számolt be, hogy Körtvélyesen (Hrušov) kétna­pos iskolázást rendeztek a du­naszerdahelyi (Dun. Streda) já­rás ifjúsági szervezeteinek elnö- • kei számára. A beszámoló egyik érdekessége, hogy nemcsak szervezési kérdésekkel foglal­koztak, hanem más kérdésekkel is. „Rédvay elvtárs, a SZISZ |B titkára elmondotta, hogy az jdeális SZISZ-elnök személyi­ségének milyennek kell lennie" — írta tudósítónk. A fiatalok tehát tudatosan lépnek a kommunisták nyomá­ba. Érdemes újból tudósítónkat idézni: „Legyen kellő tárgyi tudása, ismerete, legyen mindig tárgyilagos, ugyanakkor sokol­dalú. És magaviseletében is jus­son kifejezésre mindez." Az ifjúsági mozgalomnak sok problémát kell megoldania, sok részletkérdésre kell választ adnia. De azért nem kell félte­ni a fiatalokat, hisz törvénysze­rű, hogy a közösségi emlékezés lehetővé teszi, hogy minden nemzedék az előzőnél magasabb szintről indulhasson. Márpe­dig tény: pártunk rendelkezik az indítás erejével, a fiatalok pedig a rájuk jellemző lendület­tel. HajdúAndrás Chemokomplex­értekezlet Prágában Április 20—21-én a Chemukomp­lex Budapesti Külkereskedelmi Vállalat Prágában értekezletetet rendez a magyar vegyipar fejlesz­téséről és távlatairól. Gazdag Er­vin, a Chemokomplex vezérigazga­tója a csehszlovák sajtó képvise­lőinek adott tájékoztatójában el­mondta, hogy a rendezvény célja: közelebb hozni a magyar vegyipar eredményeit a csehszlovák ipar igényeihez, teltárni azokat a lehe­tőségeket, amelyek az ötéves terv folyamán országaink együttműkö­désében hasznosíthatók. (sm|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents