Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám, szombat

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslata (Folytatás a 8. oldalról) és a nép életszínvonalának további emelkedéséhez. Az igényes, de reális feladatok teljesíthetők az egész társadalomnak az egységes állami terv alapján való fejlesztése céltudatos irányításával. A terv céljait és elképzeléseit teljes egészében érvényesíteni kell az összes ágazatok, szakágak, vállalatok és az összes fokú nemzeti bizottságok ötéves terveiben. Ez az út vezet munkásaink, parasztjaink és értelmiségi dolgozóink millióinak a szocialista haza további felvirágoztatásáért kifejtett igyekezete egyesítéséhez. Ennek kulcsa a népgazdaság hatékonyságának lényeges emelése, a meglévő anyagi-műszaki bázis jobb kihasználása, a tudomány és a technika hatékonyabb érvényesítése, a forrásokkal való jobb gazdálkodás, a tartalékok ki használása minden munkahelyen. Az intenzív gazdasági fejlődésre való következetes áttérés megköveteli, hogy politikai szempontból harcoljunk a gazdasági kérdések megoldásánál észlelt tehetetlenség, a konzervatív eljárás ellen, amely fékezi a termelés struktúrájában, a kooperációban és a nemzetközi szocialista integrációba való bekapcsolódásban a progresszív változásokat és a műszaki fejlődést. Nem lehet belenyugodni az igénytelenségbe és a kényelmességbe. Fokozni kell az összes vezető gazdasági dolgozó felelősségét a tervfeladatok teljesítéséért, meg kell szilárdítani az állami és tervfegyelmet, gazdaságosan kihasználni a társadalmi eszközöket és az anyagi forrásokat, be kell tartani a technológiai folyamatokat és a termelési fegyelmet, teljesíteni kell az építési tervet, a szállítási határidőket. A vezető gazdasági dolgozók szervezzék meg az új tudományos és műszaki ismeretek átvitelét a gyakorlatba, s a dolgozók kollektíváinak figyelmét a gazdasági folyamatok racionalizálására irányítsák. A teljes szocialista racionalizáció a tartalékok folyamatos és hatékony mozgósítására irányuló szervezési és irányítási munka állandó módszere, s az állami terv teljesítését célozza. Az irányítás és tervezés oszthatatlan részének tartjuk, amely a dolgozók érdekeit szolgálja, megköveteli és lehetővé teszi az egész munkakollektívák, a munkások és technikusok tevékeny részvételét a termelés irányításában és tökéletesítésében. Már az ötödik ötéves terv első évének feladatait teljesítjük, s ennek eredményei nagy jelentőségűek lesznek az egész ötéves terv biztosításában. A népgazdaság fejlődése az el6ő hónapokban sikeresen haladt. Ez a dolgozók öntudatos igyekezetének az eredménye, ami megnyilvánult a CSKP megalupítása 50. évfordulója és a XIV. pártkongresszus tiszteletére indított széles körű vállalási mozgalomban is. A kommunista párt a további években is erre az öntudatos kezdeményezésre támaszkodik majd.. Az „Ahogy ma dolgozunk, úgy élünk holnap"! jelszó igaz és egyszerű szavai bizonyára az ötödik ötéves terv Irányelveinek javaslatában kitűzött ieiadatok megvitatására, következetes biztosítására és teljesítésére serkentenek. A CSKP KB elnöksége az üzemek és vállalatok vezető gazdasági dolgozóihoz és munkakollektíváihoz fordul, hogy az ágazatok, szakágak, vállalatok és nemzeti bizottságok ötéves terveinek kidolgozásakor teljes terjedelmében biztosítsák a CSKP XIV. kongresszusának az 1971—1975. évi népgazdaságfejlesztési ötödik ötéves terv irányelveinek feladatait. A figyelmet a termelés tervszerű emelésére kell összpontosítani a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítése, a kivitel igényes feladatainak teljesítése, továbbá a beruházások tervezett terjedelme és célkitűzései megvalósítása érdekében. A hangsúlyt a további fejlődés minőségi részére kell fektetni, így az álló alirpok jobb kihasználására, a tüzelőanyag ós energia megtakarításra, a nyersanyaggal és anyagokkal való takarékosságra, a munkaerőkkel való hatékonyabb gazdálkodásra, a külkereskedelem hatékonyságának növelésére, a munkatermelékenység állandó és gyors emelkedésére, és a gyártmányok minőségének megjavítására. Valamennyi pártszarv és szervezet feladata, hogy fokozott politikai-szervező és eszmei-nevelőmunkával megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók legszélesebb tömege teljes mértékben megismerkedjék az ötödik ötéves terv céljaival és tevékenyen részt vegyen a terv kidolgozásában és valóra váltásában. A gazdasági kérdések megoldásánál fon los szerepet töltenek be az FSŽM szervezetei. Feladatuk a gazdasági vezetőséggel együttműködve megteremteni a legkedvezőbb feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók bekapcsolódjanak a termelés irányításába, céltudatosan fejlesszék a szocialista munkaversenyt, az újító és az ésszerűsítő mozgalmat. Szüntelenül gondoskodni kell a dolgozók munka- és életfeltételeinek javításáról. Igényes küldetés vár minden fokú nemzeti bizottságra a termelőerők fejlesztésének befolyásolásában és a lakosság általános életkörülményeinek megjavításában. Az ötödik ötéves terv feladatai és céljai nagy lehetőséget nyújtanak a fiataloknak az érvényesülésre, energiájuk és tehetségük kihasználására, az új, műszaki szempontból tökéletesebb megoldások, a racionális folyamatok alkalmazása iránti érzékük érvényesítésére a mindennapi munkában. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Szocialista Ifjúsági Szövetség tevékenységének a fiatalok megnyerésénél az építő munka számára. Az 5. ötéves terv realizálása a nép anyagi és kulturális színvonalának további emelését eredményezi, megszilárdítja országunk nemzetközi helyzetét, fokozza védelmi képességét és hozzájárul a szocialista tábor gazdasági erejének növeléséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártja meg van győződve arról, hogy dolgozóink mindent meglesznek az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítése és túlteljesítése érdekében. Harcos életút Ha igaz az a megállapítás, hogy minden emberi élet izgalmas, érdekfeszítő és tanulságos regénytéma, akkor — kis újságírói túlzással — Nagy Béla elvtárs életútjáról többkötetes, folytatásos művet lehetne Írni. Most hatvankét éves, de megjárta a poklot és a mennyországot. Volt sztrájkvezér, az egykor „kis Moszkvának" nevezett Szímő (Zemné) község kommunista mozgalmának fő szervezője. Baloldali tevékenységéért többször bebörtönözték, volt május elsejei szónok, Komáromban (

Komárno > megszervezte a 300 tagú szímőí kommunista szervezet és a haladó gondolkodású pártonkívüliek 1931-es gútai (Kolárovo) politikai megmozdulását, együttműködött Steiner Gábor és Major István elvtársakkal, küldöttként részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi jelentőségű V. kongreszszusán ... Aki Nagy Béla elvtársról akar írni, annak vígan és gyorsan fut a tolla a papíron, mert élete az érdekes és tiszteletet ébresztő események olyan tömkelegét kínálja feldolgozásra, hogy csupán arra kell ügyelni, hogy lehetőleg kronológikusan a legfontosabb eseményeket tudja rögzíteni. Teljességre törekedni hiábavaló kísérlet lenne. Nagy elvtárs élő történelem, tanúja azoknak a dicső harcoknak, amelyeket 50 éves pártunk vívott a belső és külső ellenséggel, de egyúttal cselekvő részese a konszolidálódás terén napról napra szebbnél-szebb eredményeket elérő mai pártmunkának is. Helyt állt a kosúti sortűz Idején, mint jó kommunista, s tudta hol a helye a dubCek-vitézek 1968as szélmalomharca idején. Soha nem ingott meg. Ady szavaival élve: ember tudott maradni az embertelenségben, és hajlott kora ellenére ma is, mint a komáromi járási pártbizottság plénumának és az újgyallai (Dulovce) falusi pártszervezet vezetőségének a tagja Autónk az újgyallai dimbesdombos vidék kacskaringós országútján hullámvasútra emlékeztetően himbál. Felfut egy dombra és leereszkedik a mélybe. Olyan ez, mint egy opera nyitánya. Előrevetíti a közeli találkozás rapszódikus epizódjait, annak az embernek az •M életútját, akinek esetében ez a „le és fel" nagy szerepet '

mm

m játszott. Egyszer vasraverve kf1971. sérték a csendőrök a komáromi börtönbe, máskor NagymeIV 17. gyeren (Čalovo) és Érsekújváron (Nové Zámky) a szónoki 9

emelvényről beszélt a köréje gyülekező tömegekhez. 1945ben az újjászervezett kommunista párt szímői szervezetének elnöke, 1947 után — amikor kitelepítették Magyarországra — a tatai járási földosztó bizottság tagja, majd Dunaszentmiklós párttitkára volt. Kereken 10 évig dolgozott Dunaalmáson, mint népfrontelnök. 1960-ban került vissza Csehszlovákiába és most Űjgyailán él. — A kommunistának mindenütt meg kel) találnia helyét — mondja —, be kell kapcsolódnia a mozgalomba, mert az országokon és határokon túl is összeköti a haladószellemű embereket. Amikor Thälmann elvtársat bebörtönözték, a szímőiek 300 piros szekfűvel díszített képeslapot küldtek neki, de tömegmegmozdulásokat szerveztünk akkor is, mikor a horthysták magyar kommunistákat tartóztattak le és ítéltek el. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a szelek átfújtak hozzánk is. Éreztük, tudtuk, tennünk kell valamit. Komáromban a Bene néven ismert külvárosi kovácsműhelyben jöttünk öszsze. Fegyverünk nem volt, a délvidék pedig a földrajzi fekvésénél fogva nem alkalmas nagyobb akciók szervezésére, ugyanis nincsenek hegyek, erdőségek. Nem ültünk azonban ölbe tett kezekkel. A csallóköziek feladatul kapták a Nyugat-felé vezető telefonhuzalok elmetélését, a gútiakat és kamocsaiakat pedig a vasúti sínek robbantásával bízta meg a párt. Hogy mindez nem valósult meg, arról nem Nagy Béla, a gútai Gögh elvtárs és a többiek tehettek, hanem a gyűlés után kialakult politikai helyzet. Horthy lemondott, az országban a nyilasok vették át a hatalmat és kíméletlen hadjáratot indítottak a kommunisták ellen. Gőgh elvtársat a komáromi gyűlést követő nap letartóztatták, rokkant feleségét is elhurcolták, és Nagy Béla elvtársnak is bújdosnia kellett. Míg jegyzem szavait, pillantásom a CSKP megalapításának 50. évfordulójára kiadott, sarlós-kalapácsos jelvényre esik, melyet ma nyugodtan hordhatunk kabátunkon, és arra gondolok, hány Nagy Béla kellett ahhoz, hogy pártunk fél évszázados születésnapján a szocializmus győzelmét ünnepelhessük! Tiszteletet és hálát érzek azok iránt, akik egykor a csendőrkordonokat áttörték, akik az állig felfegyverzett rendőrökre kőzáport zúdítottak, akik a börtönökben is tűrhetetlenül hittek a marxi—lenini eszmék győzelmében. Igazuk volt. Tudták, hogy az új, a jobb győz, a régi, a rosszabb felett! Honnan merítették ezek az emberek az erőt, a bátorságot? Miért nem féltek a brutális cselekedeteikről messze földön ismert „kakastollasoktól" azok az andódi (Andovce), lajoshalmi (Ľudovítovo) és szímői aszszonyok, akik Nagy elvtárs vezetésével a kapanyélre tűzött piroskendőkkel körülvették a palárikovói uradalom igazgatósági épületét és béremelési követeltek? Akkor is az úr hátrált meg, mert írásban kötelezte magát az 5,50 koronás napszám 9 koronára való emelésére. — Honnan vettük az erőt, bátorságot? — gondolkodik el Nagy Béla elvtárs. Akár hiszi, akár nem, a marxizmus—leninizmus előre, az új világ felé mutató tanaiból. Mert mi a pártgyűléseken tanultunk, képeztük magunkat. Együtt dolgozott velünk Szímőn egy Boros nevű elvtárs. Bújta a könyveket. Olvasta a Tőkét, és azokat a műveket, segédanyagokat, amelyeket a párt illegálisan juttatott el az alapszervezetekhez. Amikor a pártgyűléseken megbeszéltük a legfontosabb tennivalókat, tanultunk. Boros elvtárs felolvasott, magyarázott, mi pedig gondolkodtunk, kerestük az új fogalmak közötti összefüggéseket. A párttagnak állandóan képeznie kell magát. Nemhiába mondota Lenin elvtárs: „Tanulni, tanulni, tanulni." Az 1968-as események előtt többször is szóvá tettem, hogy három éven keresztül nem rendeztek pártoktatást. És mi lett az eredmény? Mindnyájan jól tudjuk . . . A kosúti sortűz utón Nagy elvtársat vasra verve szállították a komáromi fogházba. A faluban maradt kommunisták bekapálták a földjét, segítettek a családjának. Tudomást szerzett arról, hogy az elvtársak nem hagyták cserben a családját, s ez új erőt adott neki. Nagy Béla elvtársat a pártban kifejtett sokéves munkájáért többször kitüntették. A komáromi járási pártkonferencia résztvevői úgy határoztak, hogy a kerületi pártkonferencián is részt vesz. — Szeretnék felszólalni — mondja a búcsúzásnál. Elismerésemet akarom kifejezni e nagy fórum előtt azért, hogy pártunk bölcs vezetésével a második világháború óta eltelt történelmileg rövid idő folyamán mind a dolgozó parasztságnak, mind az ipari munkásoknak sikerült elsajátítaniuk a legkorszerűbb technikát, melynek alkalmazásával elértük azokat a gyönyörű eredményeket, melyekről mi, öreg kommunisták egykor a pajtákban, kovácsműhelyekben Illegálisan megszervezett gyűléseinken álmodoztunk és amelyekért a fegyveres csendőrökkel fegyvertelenül, sokszor életünket kockáztatva harcoltunk. KOM L OSI LAJOS A Klenči pod Cerchovemi E lektroporcelán dolgozói értékes kötelezettségvállalást tettek a CSKP 50. évfordulója tiszteletére. Minden dolgozó havonta négy túlórát dolgozik le. A felvételen Mária Kutteberková a villanykályhához szükséges alkatrészeket munkálja meg. /Felvétel: I. Vlach — ÖSTÜf Fejlesszük erdeinket Az elmúlt évtizedben a keletszlovákiai erdővállalat által kezelt erdőterület több mint 18 ezer hektárral bővült. Az eredeti terv 47 ezer hektáros területnövekedéssel "számolt. A gyakorlat azt bizonyította, hogy az eredeti elképzeléseket fel» tétlenül szükséges átértékelni, s reális fejlesztési tervet kell kidolgozni az 1980 íg terjedő időszakra. Az erdőgazdaság fejlesztésére kedvezőtlenül . kiható prob• Benjámin Brittent felkérték, komponáljon zeneművet a Concorde típusú repülőgépek „tiszteletére". Britten visszautasította a felszólítást, azzal az indokolással, hogy a repülőgépzúgás és a hangsebességet meghaladó gépek robbanásai számára sohasem váltak ihlet forrásaivá. „Én csak félek ezektől a gépektől — vallotta be Britten —, s a félelem engem nem sarkal) alkotásra". lémák közül elsó helyen kell említést tenni arról, hogy az efsz-ek birtokában levő közel 30 ezer, s a magánkezelésben levő több mint 11 ezer hektár, erdőterületen nagyon hiányosan teljesítik a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Például az 1968 — 70-es évek folyamán az erdősítés tervét 29 százalékra teljesítették az említett erdőtulajdonosok, s nagyon érezhető mulasztásokat követtek el a tervteljesítés egyéb szakaszain is. Az erdőgazdaság fejlesztési terve számol azzal, hogy a szocialista és állami erdőgazdálkodás megszilárdul, s egyre inkább megteremtődik az előfeltétele annak, hogy az egyéni kezelésben álló erdők folyamatosan átmenjenek állami gondozásba. Az új ötéves terv időszakában Kelet-Szlovákia területén közel 683 millió koronát fordítanak az erdőgazdaságok fejlesztésére. (ItaHfc)