Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám, szombat

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslata (Folytatás a 7. oldalról) társadalmi össztermék a Cseh Szocialista Köztársaságban mintegy 25 százalékkal, a Szlovák Szocialista Köztársaságban mintegy 40 százalékkal növekedjék. Mindkét köztársaság gazdasági fejlődését elősorban a munka termelékenységének fokozásával kell biztosítan'\ Az ipari termelés volumenjének a a Cseh Szocialista Köztársaságban 27— 29 százalékkal, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 55—57 százalékkal kell nőnie. Az ipari termelés növekedését mindkét köztársaságban elsősorban a már felépült termelési bázis hatékonyabb kihasználásával, korszerűsítésével, és a progresszív termelési ágak fejlesztésével kell elérni; a gépipar terrfielését a Cseh Szocialista Köztársaságban mintegy 40 százalékkal, a Szlovák Szocialista Köztársaságban több mint 60 százalékkal kell növelni; a vegyipari termelés volumenjének a Cseh Szocialista Köztársaságban mintegy 45 —50 százalékkal, a Szlovák Szocialista Köztársaságban mintegy 80 százalékkal kell bővülnie, a közszükségleti cikkeket gyártó ipar termelésének a Cseh Szocialista Köztársaságban mintegy a negyedével, a Szlovák Szocialista Köztársaságban pedig több mint a felével kell nőnie. A mezőgazdasági össztermelést a Cseh Szocialista Köztársaságban 13 százalékkal a Szlovák Szocialista Köztársaságban mintegy 15 százalékkal kell növelni, ugyanakkor csökenteni kell a mezőgazdaság állóeszközökkel való ellátottságában mutatkozó különbségeket. Az eltérő talaji és éghajlati viszonyok következményeinek enyhítésére öntözést, lecsapolást kell végezni, s a mezőgazdasági termelés legmegfelelőbb szerkezeteit kell választani azzal a céllal, hogy elsősorban a legtermékenyebb vidékeken maximális eredményt érjenek el. Az élelmiszeripar termelését a Cseh Szocialista Köztársaságban 15 százalékkal, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 26 százalékkal kell növelni. Az ipar szerkezeti átalakítása, a lakásépítés, az állóalapok javításai és a további beruházási feladatok megkövetelik, hogy az építési szervezetek munkáinak volumenje a Cseh Szocialista Köztársaságban 34 százalékkal, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 40 százalékkal bővüljön. Beruházás keretében hatékonnyá kell tenni az állóalapok újratermelését, és az eszközöket azokra az ágazatokra kell irányítani, amelyekben a termelési bázis döntő szerkezeti változásai fognak megvalósulni. A gazdaság további fejlesztését mindkét köztársaság területén és az egyes területek fejlesztését sajátq^ problémáik tekintetbe véltelével kell megvalósítani. 1. Cseh Szocialista Köztársaság Az ipari termelés növekedését a gépiparban, a közszükségleti cikkeket gyártó és élelmiszeriparban a termelési állóalapok hatékonyabb kihasználásával, a munkatermelékenység fokozásával kell elérni. Ennek érdekében meg kell szervezni az újratermelési folyamat elengedhetetlenül szükséges modernizálását és intenzifikálását a termelési programok számának szűkítésével, a termelési technológia megváltoztatásával, a gépesítés és az automatizálás bővítésével. A beruházás keretében biztosítani kell a fűtőanyag- és energetikai bázis fejlesztésének alapvető programját — mint az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődésének feltételét —, továbbá az építőanyaggyártás, a lakásépítés programja és az iparban kiszemelt fő fejlesztési programokat; az igyekezetnek elsősorban a petrokémiai komplexum felépítésére és az olajfeldolgozó kapacitások nagyvonalú bővítésére, ötvözött acél csúcsszínvonalú (főként számítástechnikai vezérlésű), textil-, bőr- és cipőipari gépek gyártására, autógyártásra, félvezető, gyengé- és erősáramú technika és számítástechnika gyártására kell összpontosulnia. A feldolgozó ágazatokban, főként a textiliparban az eszközöket a részlegek korszerűsítésére kell összpontosítani. A mezőgazdaságban főként az emberi munkát kímélő modern nagyüzemi techniká; val való ellátását kell biztosítani. A Cseh Szocialista Köztársaságban a területi problémák megoldásánál a fő figyelemnek a következőkre kell összpontosulnia: 9 Prága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosa, az észak-csehországi kerület, valamint a sajátosságuk és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdaságában betöltött helyzetük szempontjából mind gazdasági, mind társadalmi szempontokból döntő jelentőségű agglomerációk fejlesztésének tervezett feladataira; a határvidékeken a leginkább elmaradott helységek problémáinak megoldására kell koncentrálni és enyhíteni kell e területek rendkívüli viszonyainak hatását; • annak szükségességére, hogy összhangot teremtsenek az új létesítményekben a munkaerőszükségletek és a lehetséges munkaerőforrások között. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában, Prágában neki kell látni a főváros további fejlődését alapvetően befolyásoló problémák megoldásához. Főként a lakásról, a közlekedés ről és a közművesftésről van szó. Biztosítani kell legalább 40 000 lakás, döntő fontosságú közlekedési építkezések és a metró építését; ugyanakkor az ennek feltételeit megteremtő beruházások keretében létre kell hozni a probléma 1975 után gyorsabb megoldásának kellő feltételeit. Két nagy áruházat kell építeni a lakosság vásárlási feltételeinek megjavítására. A többi ágazatokban a beruházást csupán a városüzemmel és a lakosság életszínvonalának emelésével összefüggő építkezésekre, valamint azokra az építkezésekre kell Irányítani, amelyeket tekintettel a főváros funkciójára nem lehet az állam más vidékeire helyezni. A nagy beruházási akciókat az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság építési szervezeteinek segítségével kell megvalósítani. Prága fővárosban a folyamatos élet biztosítása végett nagy figyelmet kell szentelni a szolgáltatások növelésének, és kellő számú dolgozóval kell ellátni a szolgáltatásokat. Az észak-csehországi kerületben a figyelemnek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdaságfejlesztési szükségleteiből kifolyólag a fűtőanyagenergetikai bázis fejlesztésének gyors megoldására kell összpontosulnia. Főként barnaszénfejtési kapacitások, úgy mint a Makszim Gorkij Nagybánya, a Šverma Bánya, a Csehszlovák Hadsereg Bánya, a Merkúr, a Brezno Bánya, a Poöerady II,, a TuSimice II. erőművek és a zálužíi vegyiművek építéséről van szó. Erre kell összpontosítani az eszközök szükséges részét, biztosítani kell a munkaerők megfelelő számát, és a szükséges lakásépítést. Ezzel együtt az é'etkörnyezet megjavítására irányuló beruházásokat kell eszközölni. Az ipari agglomerációkban meg kell kezdeni további fejlődésük határozottabb befolyásolását. A termelési alapok korszerűsítésével és rekonstrukciójával ágazati és területi kihatású hatékony intézkedésekre kell törekedni a munkaerők kihasználásában és a lakásépítés elhelyezésében. A fő figyelmet a plzeüi, libereci, jabloneci, a kelet-csehországi kerületi, a brnói, gottwaldovi és az ostravai agglomerációnak kell szentelni. 2. Szlovák Szocialista Köztársaság A fejlesztés fő feladatának tekintendő továbbra is az ipari termelés növelése. Ugyanakkor gyorsabban kell fejleszteni a vegy-, gép és kohóipart. Növelni kell a műszálak, a lombfacellulóz, a petrokémia termelését, fejleszteni kell az autóipart, az elektrotechnika struktúrájában növelni kell a beruházási jellegű termékek részarányát, fejleszteni kell ^z útépítő és építészeti gépek gyártását, lényegesen növelni kell a cipő-, bútor- és textilgyártást. E fejlődés biztosítására a lehető legnagyobb Mértékben fel kell használni a munkaerőforrások lehetséges gyarapodását, minősítési struktúrájukat és korszerűsíteni kell a termelésiműszaki bázist. A mezőgazdaságban a termelés maximális növekedése érdekében ki kell használni a talaj- és éghajlati viszonyokat, a talajba irányuló beruházásokat elsősorban Délnyugat-Szlovákia vidékeire és a Kelet-Szlovákiai Síkságra kell helyezni. Feltételeket kell teremteni arra, hogy a termelés exportjellegü árukra irányuljon, és fokozódjék Szlovákia gazdaságának részvétele a kiviteli alapok képzésében. Az anyagi termelés fő ágainak gyorsabb növekedésével és mind a Szlovák, mind a Cseh Szocialista Köztársaság lakossága gazdasági aktivitásának fokozásával folytatni kell a lakosság életszínvonalában mutatkozó különbségek fokozatos kiegyenlítését. Meg kell gyorsítani a kutatási és fejlesztési bázis építését, főként a vállalati gazdasági övezetben, s így meg kell teremteni a termelőerők további fejlődésének feltételeit. A termelőerők elhelyezését a lakásépítésnek és a"em termelési övezetbe tartozó berendezéseknek a Szlovák Szocialista Köztársaság egyes területeire való elhelyezésével is támogatni kell. így kell biztosítani, hogy a termelés koncentrációja és szakosítása elősegítse a lakosság kívánt összpontosítását a kiszemelt helyekre. Továbbra ís létre kell hozni a feltételeket a nők foglalkoztatottságának növelésére a kiszemelt helyeken. Továbbra is figyelmet kell szentelni egyes területi, körzetek gazdasági elmaradottsága megoldásának, főként Északkelet-Szlovákiában, valamint az összes területek kiegyensúlyozott fejlesztésének. Részt kell venni országos fontosságú létesítmények építésében a Cseh Szocialista Köztársaság területén, főként Prágában a fűtőanyag és az energetika ágazatában. Különleges figyelmet kell szentelni Szlovákia fővárosa, Bratislava fejlesztésének, hozzá kell fogni Szlovákia fővárosának funkciójával, a közlekedési hálózat és a belvárosi forgalom építésével, annak a vasúti közlekedéshez kapcsolásával, a lakásépítés, a kereskedelmi hálózat megoldásával és az elszállásolással összefüggő problémák megoldásához. Rendszeresen figyelmet kell szentelni a munkábajárással és a lakosság költözködésével kapcsolatos problémáknak. A városban komplex feltételeket kell teremteni a Szlovákia más vidékeiről való építési kapacitások áthelyezésével összpontosított beruházási tevékenységre. XI. A tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésének fő irányai A népgazdaság és a társadalom szociális kiteljesedése érdekében síkra szálló dolgozók törekvései célszerűbb megszervezésének módja az irányítási rendszer további tökéletesítése. Ettől várjuk a fejlődés tárgyi problémáinak megoldását. Az ötéves terv feladatai megkövetelik, hogy a tervszerű Irányítási rendszer nagyobb nyomást gyakoroljon a munkaerők, a nyersanyag, az energia és az alapeszközök kihasználására. Nagyobb mértékben kell serkentenie a tudományos műszaki haladás kihasználását a termelésben, a munkatermelékenység gyorsabb emelkedését és a gyártmányok minőségének megjavítását. Feladata egyben támogatni népgazdaságunk szerkezeti változásait és bekapcsolódását a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. A néjDgazdaság további fejlődése megköveteli a népgazdasági terv következetes életbeléptetését s alávetni céljainak és feladatainak az anyagi érdekeltség kihasználását és az értékviszonyokat. A testvéri szocialista országok tapasztalataira és a saját tapasztalataink értékelésére támaszkodó tervszerű irányítási rendszer további tökéletesítésénél főleg a következő alapvető irányzatokat kell szem előtt tartani: Szervezési, módszertani és műszaki szempontból meg kell javítani a tervezést. A terv összeállítása és ellenőrzése során a hatékony munkamegosztás alapján következetesen fokozni kell a terv hatékonyságát a gazdaságban, tekintélyét az összes szervezetekben, tökéletesíteni kell a terv belső szerkezetét s megszilárdítani a tervfegyelmet az irányítás valamennyi fokán. Meg kell teremteni a feltételeket az igényes tervek elfogadására és teljesítésére a vállalatokban és üzemekben. Folyamatosan meg kell teremteni a feltételeket a korszerű számítástechnika és a matematikai módszerek alkalmazására a tervezésben. Tökéletesíteni kell és megszilárdítani az irányítást a beruházások terén, azok műszaki és szervezési előkészítésében ágazati és területi szempontokból. Fokozni a beruházásokban részt vevő szervezetek felelősségét a határidők, a terjedelmi és minőségi feladatok betartásáért. A terv szükségletei és célkitűzései szempontjából meg kell erősíteni az államnak a tudomány és a technika fejlesztésére, nemkülönben a kutatási és fejlesztési alapok kezelésére gyakorolt befolyását. Fokozzuk a gazdasági szervezetek érdeklődését az új tudományos ismeretek kihasználása, az új technika bevezetése, a nagyobb műszaki és gazdasági paraméterekkel rendelkező termelés! programok célszerű variálása, az elavult technika kiküszöbölése, s annak korszerű és hatékony technikával való felváltása iránt. A terv kidolgozásakor szem előtt kell tartani az anyagi és pénzügyi összhangot. Fokozni kell a gazdasági nyomást nagyobb hatékonyság elérése érdekében és megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a vállalati-gazdasági szféra valamennyi alakulata anyagilag érdekelt legyen a gazdasági eredmények elérésében. Fokozatosan tökéletesíteni kell az árrendszer szerkezetét és az egyes árak közti relációt, mégpedig olyan módon, hogy az a műszaki fejlődésre és a társadalmi munkatermelékenység növelésére serkentsen. A bérek fejlődését következetesen alá kell vetni a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti jutalmazás elvének. Olyan módon kell tökéletesíteni a béreszközök érvényes szabályozási rendszerét, hogy a lehető legjobban megfeleljenek a béreszközök terjedelme és a teljesítmény arányának. Meg kell javítani a munka normázását, a munkaerők ésszerű kihasználására vezető tudományos munkaszervezést. A terv célkitűzése és a népgazdaság egyes ágazataiban lévő konkrét helyzet szerint rugalmasan fejleszteni kell a munkaerővándorlást szabályozó rendszert. Tervszerű feltételeket kell teremteni a munkaerők szakképzettségének növelésére és a vezető gazdasági, dolgozók általános előkészítésére. A külső gazdasági kapcsolatok terén hatékonyabban érvényre kell juttatni a nemzetközi csere szempontjait és tökéletesíteni a feltételeket a nemzetközi, szocialista gazdasági integráció meggyorsítására; megerősíteni a külkereskedelem irányítását és egyben megfelelő formákat kell keresni a termelés és a külkereskedelem közti gazdasági kapcsolatok érdekében. Ki kell dolgozni az állami tervfeladatok teljesítésének és a gazdasági eredmények értékelésének ellenőrzési rendszerét. Ezzel kapcsolatban pontosabbá kell tenni a statisztikai információk rendszerét és tökéletesíteni az információs rendszert, hogy minden szervezési fokon jobban szolgálja a korszerű irányítás szükségleteit. Meg kell szilárdítani a gazdaság ágazati irányítását és megszabni az egyes ágazati minisztériumok, szak- (vezér) % igazgatóságok és vállalatok jogkörének és felelősségének hatékony megosztását. Egyben a szervezési és belső irányítási kapcsolatok formáit a gazdasági struktúra változásai szerint kell módosítani. Meg kell javítani a vezető dolgozók munkamódszereit. Meg kell javítani a vállalaton belüli irányítás módszerét; fokozni a vállalaton belüli gazdálkodásban az érdekeltséget a kitűzött termelési eredmények eléréséért a munka-, anyagforrások és beruházások legcsekélyebb ráfordításával. E célból az üzemek és vállalatok Irányító munkájában célszerűen fejleszteni kell a közgazdasági kalkulációt és a legcsekélyebb költségekre való átszámítást. Felújítani a rendszeres munkát a munka, a nyersanyag, energia* és tüzelőfogyasztás normázása terén, a műszaki-gazdasági mutatók megszabásánál a gépek és a berendezések kihasználását illetőleg. Fokozni kell a gyártmányok forgalma és az anyagi-műszaki ellátás szférája irányításának hatékonyságát. Racionalizálni a forgalom megszervezését; erre irányítani a gazdasági feltételek rendszerének hatását. Fokozni kell a jogi előírások hatékonyságát, amelyek szabályozzák a forgalom és az anyagi-műszaki ellátás terén levő kapcsolatokat; el kell mélyíteni a gazdasági szerződések szerepét és követelni azok betartását. A tervszerű irányítási rendszer további fejlesztésével fokozni kell a tervfeladatok teljesítése anyagi és erkölcsi ösztönzőinek összhangját és kihasználni a dolgozók részvételének valamennyi megfelelő formáját az irányításban. Rendszeresíteni kell a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítését és fejlesztését. A munkát a szakemberek kollektíváiban kell fejleszteni a dolgozók széles körének tevékeny részvételével és a hazai, valamint a többi szocialista ország tapasztalatainak kihasználásával. A népgazdaság távlati tervének munkálatait az összes olyan alakulat szintéziseként kell rendszeresen kibontakoztatni, amelyek távlatilag is befolyásolják a társadalmi fejlődést. Ez főleg a politikai tényezőkre, a tudományosműszaki fejlődés hatására és az egész termelési folyamat szociális feltételeibe vonatkozik. Az 1985—1990 évekre szóló távlati terv munkáit fokozatosan szakaszokra osztva megszervezni, mégpedig az első szakaszban a részleges prognózisokat, a további szakaszban az ágazati koncepciókat és végezetül a CSSZSZK népgazdaságfejlesztési távlati tervét. Ez a távlati terv megadja az alapokat a realizációs és egyben a kutatási programok kitűzéséhez, a nemzetközi koordinációs program és az államok közti távlati egyezmények megkötéséhez, va lamint a 6. ötéves terv irányelveinek kidolgozásához. A népgazdaságnak az 1971—1975. évi, az irányelvekben is leszögezett fejlődése; megteremti a feltételeket a társadalom anyagi forrásainak növekedéséhez BE 1971. IV. 17. (Folytatás a 9. oldalon) 8