Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám, szombat

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslata II. A CS SZSZK 1971—1975. évi népgazdaságfejlesztési feladatainak alapvető iránya |Folytatás a .1. oldalról) Az 1971^1975. évi gazdaságfejlődés az az időszak lesz, amelyben tovább bővülnek a társadalom anyagi forrásai, és megszilárdulnak a szocialista termelési viszonyok. Ebben az időszakban jelentős terveket realizálnak, amelyek lehetővé teszik a termelőerők további mennyiségi és minőségi fejlődését, s ennek alapján a nép életszínvonalának további emelkedését. Ennek az időszaknak a terve, a csehszlovák föderáció ötödik ötéves terve megerősíti nemzeteink és nemzetiségeink együttélését. Csehszlovákia Kommunista Pártja gazdaságpolitikai programjának fő célja az 1975-ig terjedő időszakban az, hogy a szocialista életformával összhangban biztosítsa a lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítését, a dolgozók létbiztonságának további megszilárdulását, .éspedig a társadalmi termelés tartós fejlődésének és fokozott hatékonyságának alapján. A társadalom anyagi gazdagságának növekedése lehetővé teszi az anyagi szükségletek további növelését, a szolgáltatások fejlődését, a lakáshelyzet javítását, a társadalmi gyermekgondozás bővítését, a nyugdíjasok iránti fokozott gondoskodást, a munkakörnyezet javítását, a munka higiéniájának és a dolgozókról való, munkahelyen történő, egészségügyi gondoskodásnak növelését, az életkörnyezetnek a városokban és a falvakban történő javítását is. Az állampolgárokról való sokoldalú gondoskodás bizonyítja a szocialista társadalom humanisztikus előnyeit a tőkés társadalommal szemben. A fejlődés kulcsa — o népgazdaság nagyobb hatékonysága A fő célok kijelölésekor a kiindulópont a termelőerők eddig elért fejlettségi foka és az ökonomika tartós növekedésének feltétele. Megvalósítása mindenekelőtt attól függ, hogyan tudjuk jobban kihasználni, tovább fejleszteni a népgazdaságot. A feladatok annyival igényesebbek, mivel népgazdaságunk többnyire már kimerítette a növekedés külső forrásait, és további fejlődése nem függhet a dolgozók számának növelésétől. mert a munkaerőforrás korlátozott, sem a nyersanyag, a tüzelőanyag és az energiaszükséglet további aránytalan növekedésétől. Ugyanakkor a népgazdaságnak a nagy nyersanyagszükségletben. az állóeszközök és a munkaerők nem kielégítő kihasználásában olyan jelentős tartalékai vannak, amelyekkel fokozható a munkatermelékenység, a hatékonyság növekedése A CSKP KB elnöksége a legfontosabbnak a csehszlovák népgazdaság hatékonysága növelését tartja a fejlődés objektív és szükségszerű útjának. Ennek kulcsa mindenekelőtt a gazdasági növekedés valamennyi tényezőjének intenzifikálása, és az irányítás színvonalának minőségi emelése. A következő ötéves tervben az elért eredmények alapján folytatjuk a józan, reális, de igényes fejlesztési politikát. Ezért kell az ökonomika fejlődését a népgazdaság egyes szakágazataiban úgy irányítani, hogy a nemzeti jövedelem mejeVö V>l{tőleg 28 százalékkal nőjön, és egv í billeg biztosítani kell, hogy növekedésének legalább 95 százalékát a társadalmi munkatermelékenység növekedése fedezze. A népgazdaság szerkezetét és növekedését úgy kell irányítani, hogy javuljon a termelés üteme, csökkenjen a nyersanyag-, az állóeszköz-, és a munkaerőigény, s hogy felszámoljuk a külkereskedelmben érezhető feszültséget. Az építkezési beruházások programját a reális lehetőségek és a gazdasági erők alapján kell megállapítani úgy, hogy csökkenjen a befejezetlen építkezések száma. Ezért a nemzeti jövedelemben a beruházások részarányát 29— 30 százalékra kell rögzíteni. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának további fejlődését mindkét köztársaságban a természeti és a gazdasági feltételek sokoldalú kihasználásával kell biztosítani. Fel kell használni az eddigi eredményeket, valamint folytatni kell a két köztársaság gazdasági színvonalának kiegyenlítését. Tovább kell növelni a nyersanyagforrásokat, és fokozni kell a termelés halékDnyságát. Ennek érdekében: 1

A népgazdaságirányítás vala• mennyi láncszemét arra kell irányítani, hogy hatékonyabban használja ki a termelési alapokat, a dolgozók tehetségét és magas színvonalú szakképzettségét, különösen — a munkaidő és a munkaerőforrások jobb kihasználására, abból kiindulva. hogy a lakosság nagyarányú bekapcsolódása a munkafolyamatba és a munkaerőforrások növekedésének lényeges csökkenése megköveteli, hogy ésszerűen osszák szét a dolgozókat az egyes ágazatokban és vállalatokban, továbbá, hogy jobban kihasználják a dolgozók szakképzettségét és jobban megszervezzék a munkafolyamatot, ' — a termelő- és az állóeszközök hatékonyságának fokozott kihasználására a termelés és a műszakok növelésével, megakadályozva a termelési kapacitások bővítését ott, ahol a már fennálló üzemek, elsősorban a gépipariak nincsenek kellőképpen kihasználva, — fokozott takarékosságra a tüzelőanyag, az energia, az anyagok és a nyersanyagok minden fajtájával, ezek jobb értékelése érdekében a teljesítménynormák rendezése, és a takarékosság érvényesítése, mindenekelőtt a termelési konstrukciókban a termelési technológia megváltoztatásával és új nyersanyagok felhasználásával, — a gyártmányok műszaki színvonalának és minőségének megjavítására, valamint arra, hogy a gyártmányok megfeleljenek a külföldi és a hazai fogyasztók szükségleteinek. Emellett a műszaki fejlődést céltudatosan a műszaki fejlődés állami tervével irányítani, a haladó gyártmányokat ártényezőkkel ösztönözni, autorizált minőségvizsgálattal. a minőség tudományos irányításával és más olyan ösztönzőkkel, amelyek a tudományból, a kutatásból és a korszerű irányítási módszerekből erednek. A gazdaság hatékonyságának növelésére és a termelési folyamat intenzifikálására az állami tervvel, az irányítási tevékenységgel és a pénzügyi, az ár-, a hitel-, a bér- és a devizafeltételekkel kell aktív hatást gyakorolni. Az intenzív gazdaságfejlődés igényes céljait a komplex szocialista racionalizációval kell elérni, amely a tervfeladatok biztosításában az irányítási rendszer minden fokán a munka alapja. A racionalizációs törekvéseknek arra kell irányulniuk, hogy szüntelenül tökéletesedjék a munka, a termelés, az irányítás és az igazgatás szervezése. Ennek alapvető kerete a tervírányítás egész rendszere és a terv tárgyi célkitűzései. A vállalatok racionalizációs Az ötödik ötéves tervben az ipari termelés fejlődése alakítja ki a döntő feltételeket a népgazdaság műszaki és gazdasági színvonalának állandó emelkedésére, a szocialista társadalom igényes belső szükségleteinek kielégítésére, beleértve a külső gazdasági kapcsolatok stabilizálását és hatékonyságát is. Elsősorban fontos: — a tüzelőanyag-energetikai alap arányos fejlődésének felújítása, szem előtt tartva a dúsított energia-hordozók részarányának növelését, — a nyersanyag- és az anyagalapok fejlődése, éspedig a hagyományos anyagokon kívül különösen a korszerű, mindenekelőtt a vegyi anyagokét, — olyan gépek, berendezések és műszerek gyártása, amelyek biztosítják a társadalmi munkatermelékenység magas színvonalát és a kivitel hatékonyságát, — a lakosság fokozott igényeinek megfelelő közszükségleti cikkek gyártása. Az ipari termelés fejlődését a munkatermelékenység növekedésének lényeges fokozásával, a takarékos tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag- és anyagszükséglettel, a termelőeszközök programiának mindenekelőtt azt kell szolgálniuk, hogy gazdaságosan bánjanak az energiával, a fémekkel, racionalizálni kell a manipulációt, a közlekedési és a raktári folyamatokat, valamint a tájékoztatási rendszert, különösen a számítástechnika kihasználásával. n A tudomány és technika további fejlődését a népgazdaság minőségi fejlődése egyik alapvető tényezőjének kell tekinteni. Az állami műszaki politikát és a kutató kísérleti bázisok munkáját olyan döntő fontosságú kutató-kísérleti programok megvalósítására kell összpontosítani, amelyek számára adva vannak az alkotó feltételek és a gazdasági érvényesítés lehetőségei. Meg kell oldani különösen az elektronikus számítástechnika és automatizálás, a népgazdaság kemizálásának, az energiagazdálkodásnak a problémáit, a mezőgazdaság és az élelmezés racionalizálását, az új anyagok fejlesztésének módosított anyagi alapjait, a közlekedés és az anyagmozgatás műszaki színvonalának növekedését, és nem utolsósorban a gépipari gyártmányok műszakigazdasági színvonala növekedésének problémáját. A népgazdaság szükségleteivel és a társadalmi gyakorlattal összhangban az alapvető kutatásnak azokra a kiemelt problémákra kell irányulnia, amelyekben a csehszlovák tudomány többletet jelenthet a szocialista országok közös igyekezetében. Az eddigieknél jobban kell kihasználni az előző esztendőkben kiépített kiterjedt tudományos kutatóalapokat. Elmélyíteni a koordinációt a tudományos-műszaki feladatok kijelölésétől egészen megvalósításukig, nagyobb mértékben kihasználni a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval kialakult nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésből eredő lehetőségeket, s célszerűen és hatékonyan irányítani a szabadalompolitikát. Nagyobb gondot kell fordítani a kutatás jobb műszaki felszerelésére, a tudományos káderek minőségi összetételére, és ezzel egyidejűleg a tudományos és a kutatóbázisokat mint a munkahelyek egységes rendszerét kell fejleszteni az ország egész területén. 3. Folytatni kell a termelés koncentrálását és szakosítását, haladó mőIli. Ipar jobb kihasználásával és korszerűsítésével, és az irányítás színvonalának átfogó emelésével kell elérni. Ugyanakkor tökéletesíteni kell az üzemi és a munkarendszereket, ki kell alakítani a feltételeket ahhoz, hogy megszilárdítsák a munkafegyelmet, rendesen és idejekorán készítsék elő a termelést, a dolgozókról történő kifejezőbb gondoskodással javítsák a munkafeltételeket. jelentősen kell növelni a gazdaságosságot a létező állóeszközökkel, különösen növelni kell a kapacitások intenzitását és időbeli kihasználását, ügyelni kell a jelenleg gyorsabban amortizálódó, fizikailag és morálisan elhasznált berendezések felújítására és korszerűsítésére. Az ipari termelést (beleszámítva az élelmiszeripart is) 34—36 százalékkal, a munkatermelékenységet 30—32 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell bekapcsolni a csehszlovák ipart a nemzetközi munkamegosztásba, mindenekelőtt a gépijiart és a vegyipart, kb. 44 százalékkal kell növelni az ipari gyártmányok kivitelét, és jobb műszaki színvonalon és minőségi kivitelben legalább egynegyedével több közszükségleti cikkel kell dotálni a belföldi piaci alapokat. 1. Tüzelőanyag és energetika Folyamatosan kell ellátni a népgazdaságot tüzelőanyaggal és energiával. Ezt biztosítani kell a termeléssel és az elsődleges energetikai források behozatalának legalább 19 százalékos, és az elektromos források legalább 37 százalékos növelésével. A dúsított energiahordozók gyorsabb bevezetésével kell megjavítani a népgazdaságban a tüzelőanyag és az energetikai szerkezet mérlegét, emellett a folyékony tüzelőanyagok és a földgáz részarányát az elsődleges energiaforrásokban legalább 30 százalékra kell növelni. A lakosság 1 üzelőanyag-szükségletének növekedését haladó energiahordozókkal kell biztosítani, és csökkenteni kell a hagyományos széntüzelést. A népgazdaság minden ágazatában és szakaszán racionalizálni kell a tüzelőanyag- és az energiaszükségletet. Korszerű technológiával és műszakilag tökéletesebb felszerelésekkel kell csökkenteni a tüzelőanyag és az energia aránytalan szükségletét, biztosítani kell az energetikai berendezések, különösen az elavult kazánok rekonstruálását, és az energetikai üzemekben szilárdítani kell a technológiai fegyelmet. 1975-ben legalább 116—117 millió tonna szenet és lignitet kell fejteni, ebből 88—89 millió^tonna barnaszenet és lignitet, biztosítani kell a kokszolók fejlesztését, A barnaszénfejtést különösen a mosti szénmedencében kell fejleszteni. Tovább kell bővíteni a felszíni fejtést, hatékony gépesítéssel, magas színvonalú műszaki-gazdasági párádon kell megváltoztatni szerkezetél mind az üzemekben, a vállalatokban, a termelési és a gazdasági egységekben, mind az egész népgazdaságban. Az irányítás minden fokán biztosítani kell a feltételeket a termelő-műszaki alapok rendszeres rekonstrukciójára és felújítására, valamint a termelés műszaki színvonalának és a munkatermelékenységnek gyors növelésére. Az iparban az eszközöket a kiemelt és a fejlődéshordozó programok realizálására, a termelés szakosítására és koncentrálására kell összpontosítani, s egyidejűleg szűkíteni kel' a gvártmányskálát. A mezőgazdaságban következetesem harcolni kell a termelés intenzifikálásáért, tovább kell fejleszteni a termelés és a munkaszervezés ipari módszereit. Koncentrálni és szakosítani a mezőgazdasági termelést, főként a mezőgazdasági vállalatok kooperációja tevékenységét. A tudományos és műszaki haladás, a szövetkezeti dolgozók és az állami gazdaságok dolgozói kezdeményezésének és tapasztalatainak teljes kihasználásával fel kell tárni a belső termelési tartalékokat, jelentősen kell növelni a munkatermelékenységet, hatékonyan kell kihasználni az állóeszközöket és csökkenteni kell a termelés önköltségét. Elő kell készíteni és realizálni kell az alacsony hatékonyságú termelés korlátozását célzó programokat. A felszabadult munkaerőket és termelési kapacitásokat a fejlődést biztosító programok realizálására kell felhasználni, különösen a gépiparban. rt Intenzíven kell fejleszteni a nemzetközi szocialista gazdasági integrációt, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A népgazdaság szerkezeti változásait úgy kell végrehajtani, hogy összhangban álljanak a KGST XXIII. és XXIV. ülésszakainak határozataival, hogy ezáltal a csehszlovák népgazdaság nagyobb mértékben kapcsolódjon be a nemzetközi munkamegosztásba, és mint a szocialista gazdasági integrációs folyamat szerves része realizálódhassék. Abból a tényből kell kiindulni, hogy a döntő fontosságú kiemelt ipari fejlesztés^ programok terjedelme és jelentősége' túlnő a Csehszlovák Szocialista Köztársaság keretén, mert a legkedvezőbb gazdasági eredményeket csak a termelési egységek nagyságának lényeges növelésével és sorozatgyártással lehet elérni. A nemzetközi együttműködés további bővítésével kell megteremteni ta feltételeket a tüzelőenergia, alapvető nyersanyagok és anyagok hosszúlejáratú biztosítósára. méterekkel és idejekorán ki kell alakítani a feltételeket a felszíni fejtésre való áttéréshez. Gondot kell fordítani a breznói, a mosti és a Makszim Gorkij Bánya építésére. Folytatni kell a világítógáz- és a íöldgázellátást biztosító elosztóhálózatok zavartalan építését. A világítógázról fokozatosan át kell térni a földgázra, és a csúcsszükségletek fedezése érdekében fokozatosan ki kell építeni » gázgyártás és -raktározás megfelelő kapacitásait. Az ötéves terv egyik legjelentősebb építkezése a nemzetközi tranzitgázvezeték csehszlovák részének kiépítése, amely a Szovjetunióból szállít földgázt a nyugat-európai országokba, az NDK-ba és Csehszlovákiába. 1975-ben 62—63 milliárd kilowattóra villanyáramot kell fejleszteni. Üzembe kell helyezni az új kapacitásokat, nagyjából 3700 mW összteljesítménnyel, többségükben nagy energetikai blokkokkal. Haladéktalanul fel kell számolni a fogyatékosságokat az új villanytelepek projekciójában és növelni kell az irányítás minden fokának felelősségét a tervezett határidőben történő befejezésért. Jelentősen javítani kell az elektrifikációs rendszer üzemeinek műszaki-gazdasági mutatóit, különösen csökkenteni kell a villanytelepek szénszükségletét, éspedig 419 GMP/kWó-ról legalább 399 GMP/kWó-ra. Meg kell kezdeni az együttműködést a Szovjetunióval két további — összesen 1600—1800 mW teljesítményű — atomvillanytelep építésére. Elő kell készíteni az 1975 után épülő atomvillanytelepek tervét. A Liptovská Mara-i és a daleši szivattyús vízi erőművek építésével kell biztosítani a kapacitást a csúcsszükségletek jobb kielégítésére. Meg kell kezdeni egy további vízi erőmű építését a Fekete-Vágon. Tovább kell fejleszteni a központi hőellátást, és hőerőműveket kell építeni különösen Prágában, Bratislavában, Brnóban, Plzeüben, Liberecben, továbbá rekonstruálni kell a villanytelepeket Opatovicéban, Hradec Králové és Pardubice jobb hőellátása érdekében. 1971. (Folytatás az S. oldalon)