Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó

mindenről -v0 In _ a ü »-iiwa(f

r»8

ii»iy.i A munkaviszony érvénytelen származó igények Abban az esetben, ha a munkaadó vállalat a dolgozónak érvénytelen felmondást adott, vagy érvénytelenül azonnali hatállyal megszüntette vele a munkaviszonyt és a dolgozó továbbra is ragaszkodik a munkaviszonyhoz, a munkaadó vállalat köteles munkabérét megtéríteni attól az időponttól kezdve, hogy a dolgozó közölte a vállalattal azon elhatározását, hogy ragaszkodik a munkaviszony érvényességéhez addig, míg nem teszi lehetővé a dolgozó számára, hogy munkáját folytathassa, vagy addig, míg a munkaviszony érvényesen véget nem ér. Ha a dolgozó a bíróságon (járásbíróságon) keresetet ad be a munkaviszony megszüntetése érvénytelenségének megállapítása iránt, a bíróság legfeljebb a kereset beadása előtti egy hónapra ítélheti meg a munkabér megtérítését. (A közérdek megkívánja, hogy az ilyen igényeket mielőbb érvényesítsék, és a pert mielőbb eldöntsék.) Olyankor, ba a dolgozó nem ragaszkodik ahhoz, hogy a munkaadó vállalat őt továbbra is alkalmazza — ha a felek másként nem állapodnának meg —, a törvény értelmében erre úgy kell tekinteni, hogy a munkaviszony megegyezéssel ért véget. A munkaviszony érvénytelen azonnali hatállyal vagy a próbaidő alatti megszüntetése esetén azzal a nappal, amellyel az ilyen megszüntetés történt. Ha a dolgozó adott a munkaadó vállalatnak érvénytelen felmondást, vagy azonnali hatállyal, 111. próbaidő alatt szüntette meg érvénytelenül munkaviszonyát, és ha a munkaadó vállalat közölte vele, hogy ragaszkodik további munkájához, a munkaviszony továbbra is fennáll. Amennyiben a dolgozó ezt nem veszi tudomásul, a munkaadó vállalat kártérítést kérhet tőle attól a naptól számítva, hogy a dolgozót álláspontjáról értesítette. Visszamenően legfeljebb csak egy hónapra jár kártérítés. Abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonyát érvénytelenül bontotta fel,' de a munkaadó . vállalat nem ragaszkodik munkája folytatásához, erre úgy kell tekinteni, mintha a munkaviszony megegyezéssel ért volna véget, hacsak a felek másként nem állapodtak meg. Ilyenkor a munkaviszony az érvénytelen felmondás idejének elteltével, illetőleg a munkaviszony azonnali megszűnése esetén azzal a nappal ér véget, amikor a megszűnésnek be kellett volna következnie. A munkaadó vállalat ebben az esetben nem érvényesíthet kártérítési igényt. A munkaviszony megegyezéses megszüntetésének érvénytelensége esetében szintén a fentiek értelmében kell eljárni, s a munkaadó vállalat nem érvényesíthet kártérítési igényt. A munkaviszony érvénytelen felmondását mind a dolgozó, mind a munkaadó vállalat legfeljebb attól az időponttól számított három hónapon belül érvényesítheti, amikor a munkaviszonynak véget kellett volna érnie a szóban forgó munkaviszony felbontásával (az anyagi igények, pl. az elesett kereset kifizetése iránti igény egy éven belül érvényesíthető). Ellenkező esetben az ilyen igények megszűnnek. Dr. FÖLDES JÓZSEF A féltékeny madár Földünk madárvilágának ki alakulása során, életmódjában és szokásaiban a többitől teljesen eltérő, különleges madárfajok is kifejlődtek. Ezek lé tezésérdl néhány évszázada még fogalma sem volt az emberiségnek. A kutatók fáradságot nem ismerő munkájának köszönhető, hogy ma már egé szen pontosan ismerjük ezek. aek a madaraknak az életmód ját. Ilyen különleges madár pl. az Indonézia őserdeiben élő k a I a ó is. Ez a madár arról nevezetes, hogy a hím költés idején a tojót egy tágas faodu ba agyaggal, trágyával teljesen befalazza, és csak akkora nyílást hagy rajta, hogy a tojó a csőrét kidughassa és a hím által odahordott táplálékot átvehesse. A fészekodu te hát valóságos börtönévé válik a tojónak, amelyben mindeddig befalazva marad, míg a fiókák kikelnek és megtollasod nak. Költés ideje alatt a tojó teljesen megkopaszodik és a mozgáshiány miatt alaposan meghízik. A féltékeny „madárférj" azonban a költés ideje alatt fáradhatatlanul táplálja párját és fiókáit, miközben szinte csontvázzá soványodik. Gyakran a túlhajszolt munkába a hím a költési idő végére belepusztul. Dr. PARRAGHY PÁL A TANULAS PROBLÉMAI étkeztetése Az iskola kezdetével változás áll be a gyermek étkeztetésében is. Míg odahaza megszokta, hogy akkor eszik, amikor éhes, az iskolában alkalmazkodnia kell az időbeosztáshoz az étkezésben is. A 6—7 éves gyermekek többsége nem válogat, mégis akadnak némi ž&varok az étkezésiikben. Éjjel, ha a gyermek felébred, éhes, de reggel, iskolába indulás előtt, egy falat sem megy le a torkán. Persze, ez nem törvényszerű, de amelyik gyermeknél ezt észleljük, ügyeljünk reggelijének helyes összetételére, és elérjük, hogy nem megy majd éhesen az iskolába. A reggeli legyen könnyű, de ugyanakkor szénhidrátokban, vitaminokban és fehérjékben gazdag. Reggel sok energiára van szüksége a gyér meknek, hiszen várja az iskola, a mozgás, a torna. Ezért ajánlatos az olyan reggeli, amely szénhidrátokat tartalmaz: tejeskávé, vajas kenyér mézzel, vagy gyümölcsízzel, sajt vagy szalámi. Ne feledkezzünk meg a gyümölcsről sem — narancsot, vagy almát fogyasszon reggeli után! Igen fontos a tízórai helyes megválasztása. A túl nehéz ételek: disznósajt, kolbász, szalonna túlságosan eltelíti, sőt elrontja a gyermek gyomrát. Vérellátása az ilyen ételek fogyasztá sa után a gyomorra összpontosul, tehát az agy nem kap elegendő vért, és álmos lesz a gyermek. Ezért sajtot, vajat, főleg sok gyümölcsöt — körtét, banánt, almát, és minden nap egy szelet csokoládét adjunk tízóraira, de ügyeljünk a változatosságra is. Ha viszont valamit nem szeret, ne erőltessük rál Az ebéd már lehet „felnőttes". Annyi leves, amennyit óhajt, sok saláta, zöldség, főzelék, rizs. Húst inkább sülve, mint főtten adjunk neki. Utána kevés édességet és gyümölcsöt kapjon. Vacsorára csak könnyű ételt adjunk és legalább két órával a lefekvés előtt. Ha nincs étvágya, ne kényszerítsük evésre. Döntse el ő, mennyit akar enni, ml csak a helyes összetételre vigyázzunk. Túlzott étvágytalanság esetén vigyük orvoshoz a gyermeket. BELLUS IMRE ORVOS A CSAIÄDBAN A Szövetségi Távösszeköttetési Minisztérium márciusban hat új bélyeget adott ki. A csehszlovákiai városcímereket ábrázoló sorozat 60 filléres bélyegekből áll. A žilinai városcímert ábrázoló bélyeg fekete, zöld és arany, a levočaié fekete, piros, zöld és arany, Ceská Tfebováé és Uherský Brod-é fekete, piros, zöld és arany, Trutnové fekete, kék, piros és sárga, Karlovy Vary címere epdig fekete, piros, ezüst és arany színnyomással készült. A hat bélyeget Josef Herčík grafikusművész és vésnök alkotta. A bélyegek képfelülete 30X23 mm. A hat bélyeggel együtt első napi borítékokat is adott ki a posta, amelyek a felsorolt városok történelmi pecsétjeiből, okmányaiból merítik díszítésük tárgyát. A sorozat március 26-tól érvényes a belés külföldi levélforgalomban. («) Immunitás és oltás Az immunitás — másnéven védettség — a szervezetnek olyan tulajdonsága, amely valamely ártalmas behatással, különösen kórokozókkal és mérgekkel szemben védettséget biztosít. A védettségnek ez a formája természetes körülmények között vagy mesterséges beavatkozásra alakul ki. A természetes immunitás egyik formája a faji védettség (pl. az ember nem betegszik meg a hüllők kórokozóitól). Másik formája az egyéni, vagy öröklött immunitás, ami azt jelenti, egyes emberek, családok, vagy népek bizonyos fertőző betegségekkel szemben veleszületetten immunisabbak az átlagnál. PĹ: az afrikai benszülöttek nagyobb ellenállást mutatnak a maláriával és a sárgalázzal szemben, mint az európaiak. A természetes immunitás harmadik formája az aktív immunitás, amelyre akkor tesz szert a szervezet, ha valamilyen fertőző betegségen átesett. Ismételt fertőzés esetén megbetegedés egyáltalán nem, vagy csak nagyon enyhe formában történik. Ilyen jellegű immunitás marad vissza kanyaró, šarlach, torokgyík, vagy gyermekbénulás után. A védettség akkor is létrejöhet, ha a betegség nem járt típusos tünetekkel. Ezzel magyarázható pl. egyes gyermekek és felnőttek immunitása járványos gyermekbénulással szemben. Fertőző megbetegedések ellen mesterséges immunitást két úton hozhatunk létre: 1. Aktív immunitás, amikor beoltjuk a legyöngített, vagy elölt kóroko zót a szervezetben, és a szervezet ezáltal ellenanyagtermelésére kénysze rül. 2. Passzív immunitás, amikor a szervezetbe már kész ellenanyagot oltunk be. Ebben az esetben az ellenanyagot egy másik szervezet termelte.(ló, Juh. tehén), és azt annak vérsavójával (szérum) oltjuk be a védeni kívánt egyén szervezetébe. Az aktív lm munizáláshoz felhasznált oltóanyagok neve: vakcina, a passzív immunizáláshoz felhasználté pedig: szérum. A vakcina hatásának kialakulásához néhány hét szükséges (tehát lassan kezd hatni), viszont a hatása hosszan tartó. Ha a szervezetbe bevitt anyagot, vakcinát néhány hét, hónap, vagy év múlva megismételjük (újraoltás), akkor a védettség (immunitás) akár egész életre is kiterjedhet. A passzív immunitás hatása viszont a szérum befecskendezése után azonnal beáll, de a védelem nem tartós. Minden immunitás azonban relatív, függ az ember védettségének és a kórokozó megbetegítőképességének (virulenciájának) viszony lagos erősségétől. Dr. SKUTA KÁLMÁN •JcmiD Itt a tavasz. A természetrajongók, mint tudjuk, minden szabad idejüket a friss levegőn töltik. Van, aki horgászni, kirándulni jár, mások kijárnak a hétvégi házukba víkendre, akinek pedig kertje van, ott keres szórakozást. Ilyenkor rend szerint összejön a család vagy a baráti társaság, és természetesen a finom rostunsült sem marad el. Az alábbiakban háromféle megoldást mutatunk be erre a célra. 1. Faágokból, kőnehezékkei rögtönzött tartólábat, amelyre vastagabb drótszitát helyezünk. Horgászok, kirándulók jó hasznát vehetik. 2. Akiknek van egy kis bungalójuk, hétvégi házuk a szabadban, a képen láthatő módon készíthetnek téglából és ros télyból álló tűzhelyet, melyben faszén fölött süthetik a húst. 3. A kertben megfelel egy nagyobb kőedény, vagy betonból öntött ovális alkalmatosság, amelyben laszeuet égetve, a ráhelyezett rácson süthetünk.