Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó

MIT ADOTT A SZOCIALIZMUS SZLOVÁKIÁNAK Hírek a Szovjetunióból 'O N esa Az, amit a szövetkezeti parasztság többségének helytállásáról elmondtunk, nem vonatkozik teljes mértékben a mezőgazdasági ifjúságra és különösen az értelmiségre. A múltban lebecsülték e társadalmi esoportok szerepét és ezért különböző érdekek befolyásának tárgyává válhattak. Szakfelkészftésük során sok objektivísta ismeretet szereztek, beleértve a kapitalista mezőgazdasági rendszer eredményei értékelésének kritériumait. A szocialista mezőgazdasági rendszer negatív vonásainak túlozása hozzájárult a mezőgazdasági értelmiség és fiatalok politikai félrevezetéséhez. A szocializmus építésének legjelentősebb változásai közé tartozik a szocialista termelési viszonyok győzelme. Megbontottuk az évszázadok óta fennálló, mélyen gyökerező magántulajdoni kapcsolatokat, kialakult a társadalom új struktúrája.-- Ide tartozik elsősorban a szlovák burzsoázia megszűnése, amely 1930-ban a lakosság 4,3 százalékát képezte. A másik oldalon a munkások száma — a családtagokat is beleszámítva — 47 százalékról 60 százalékra emelkedett. A munkásosztály elvesztette a régi proletár jellegét. A nemzeti felszabadító harcban, elsősorban a Szlovák Nemzeti Felkelésben vezető erőként lépett fel és így kivívta az egész nemzet elismerését. Ma, a politikai hatalom hordozója és a szocializmus építésének aktív részese. A burzsoázia és a proletariátus társadalmi helyzetében történt változásokon kívül nem kevésbé jelentős változások történtek az ún. középrétegeknél is. Ezek a rétegek képezték a lakosság 44 százalékát. Ezekből alakult ki a szövetkezeti parasztság új szociális csoportja, amely a társadalom 9,6 százalékát képezi, s a magánvállalkozók eredeti 6 százaléka 0,3 százalékra csökkent. Szlovákiában jelntős változások történtek annak következtében, hogy az alkalmazottak kategóriájának aránya 4,6 százalékról, 25,6 százalékra emelkedett. Ez a szám jelenti az adminisztráció nemkívánatos növekedését és egyúttal azt is bizonyítja, hogyan valósulnak meg a társadalmi élet problémáinak megoldásában az egyenjogúság elvei. A legutóbbi népszámlálás szerint Szlovákia egyes területein még mindig aránylag sok magángazdálkodó él, számuk családtagjaikkal együtt 108 000. Szlovákiában a szocializmus anyagi-műszaki alapjának növekedésével párhuzamosan a munkások száma és a munkások szakképzettsége is növekedett. Gyorsan emelkedett a főiskolát végzett szakemberek száma, műszaki téren számuk 1966ban 1953-hoz viszonyítva 460 százalékkal volt több, a többi ágazatban 398 százalékkal. A múltban Szlovákia elmaradottságát a tudomány és a műveltség alacsony színvonala jelentette. A múlt és a ma közti ellentmondást talán leginkább azzal jellemezhetnénk, hogy míg a múltban a szlovák tudós csak külföldön érvényesülhetett, ma a szakemberek számára otthon is minden lehetőséget biztosítunk. Szlovákia a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után teljes mértékben a műveltség importjára szorult, elsősorban a cseh országrészekből. Ma már Szlovákia maga is exportálja a termelőerők és a társadalom fejlődése e legfontosabb forrását. Egyes esetekben csak mennyiségi szempontból mérlegeljük a társadalom struktúrájában és az anyagi-műszaki alap fejlesztésében elért eredményeket. Jogosan büszkélkedünk a művelt szakképzett személyek számával. A műveltségnek, szakképettségnek a múltban más szerepe volt, segítséget nyújtott a nemzeti elnyomás elleni harcban, hozzájárult a nemzeti kultúra és a nemzeti öntudat megszilárdításához. A szlovák értelmiség, elsősorban a tudományos értelmiség — ma már túljutott ezen a ponton, a tudomány és műveltség internacionalizálása folyamatának része lett. Mivel, a mai világ még mindig osztályokra oszlik, tudományunk és műveltségünk képviselői nem abszolutizálhatják a tudomány és a világkultúra Integrációiét. Az imperializmus és a szocializmus erőviszonya ma arra kényszeríti az imperializmus háborús erőit, hogy kisebb helyi háborúktól eltekintve lemondjanak a közvetlen katonai konfrontációról. Annál több erőt és eszközt fordítanak a szocializmus és a haladás elleni harc más formáira. Ezért ma a tudományos ismeretek csaknem valamennyi forrása osztályjellegű, és ezt a jelleget a tudományos-műszaki ismeretek internacionalista voltának egyre elmélyülő irányzata sem törli el. Szocialista értelmiségünknek, melynek egyre nagyobb lesz a szerepe a tudományos-műszaki forradalommal kapcsolatban, differenciáltan kell importálnia és exportálnia a tudományt a szocialista internacionalizmus és az osztályszempont pozícióiból. A világtudomány és kultúra integrációjának lebecsülése akadályozta a differenciálódást, és így történt, hogy értelmiségük egy része, nem találta meg a helyes osztály- és internacionalista kritériumokat a tudomány interpretálásában és ezért 1968-ban a mély társadalmi válságok idején megingott. A politikai és gazdasági változások alapján minőségi változások történtek a lakosság életében. A szocializmus biztosította a munkára, tanulásra, az egészség védelmére való jogot és szociális biztonságot adott mindenkinek. Annak ellenére, hogy az államnak Jelentős eszközöket kellett fordítania a gazdaság fejlődésére, több intézkedést hozott a múltban nyoA trenčini TOS szerszámgépgyárban az idén húszmillió korona értékű áruval termelnek többet, mint tavaly. E feladat teljesítését főleg a munkatermelékenység növelésével biztosítják. (V. Píibyl — CSTK felvétele) morgó rétegek szociális helyzetének megjavítására is. A két világháború között 220 000 személy vándorolt ki az országból munkát keresve, és további 300 000 személy nem talált megfelelő munkaalkalmat. Növekedett a munkanélküliek, az alkalmi munkások és a kisparasztok száma is. A párt Szlovákia gazdasági fellendítésére kifejtett törekvésében a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság átépítése segítségével leküzdötte ezt a kedvezőtlen helyzetet, jelentősen emelte a lakosság anyagi és kulturális színvonalát. 1937-ben a lakosság gazdasági aktivitása mintegy 25 személy volt 1000 lakosra, míg ma már 111 személy jut ugyanannyira. A jelentős változások ellenére a szlovákiai lakosság gazdasági aktivitása továbbra is probléma marad. A férfiaknál a cseh országrészek színvonalának csak 75 százalékát, a nőknél 62 százalékát képezi. Ez jelenti a lakosság életszínvonala további emelésének lehetőségét. Az alkalmaztatottság növekedésével az egy főre eső reáljövedelem 1948-hoz viszonyítva kétszeresére emelkedett. Ennek következtében az egy személyre eső húsfogyasztás 12 kg-ról 53 kg-ra, a tojásfogyasztás 81 darabról 190 darabra, a cukorfogyasztás pedig 18 kg-ról 39 kg-ra emelkedett. Sajnos, hasonló mértékben emelkedett az alkoholfogyasztás is, az egy főre eső 2,5 literről 8 literre. Szlovákia iparosítása lehetővé tette, hogy fokozatosan megjavítsuk a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság lakásviszonyait. A falusi és a városi élet jellemzője volt több család közös lakása. A helyzet annyira megváltozott, hogy míg a múltban falvainkon ritkaság számba ment egy téglából épített ház, ma már a faház számít ritkaságnak. Szlovákiában a lakásépítés 70 százalékát az egyéni lakásépítés jelenti. Szlovákia utói akarja érni a cseh országrészek lakásszínvonalát, ahol már 10 évvel ezelőtt megkezdték e kérdés megoldását. A múltban Szlovákiában a lakosság nagy része szociális bizonytalanságban élt, és ezt sok esetben kivándorlással oldották meg. Nagy volt a munkanélküliség, alacsony volt az életszínvonal. A szocializmus szociális biztonságérzetet adott a dolgozóknak. Szlovákiában a háború előtt a havi nyugdíjjáradék 726 korona volt, az özvegyi Járadék 340, a bányászok havi nyugdíja 230 korona, a munkásoké pedig csak 166 korona. 1969-ben a havi öregségi Járadék átlagosan 808 korona volt, a rokkantsági segély 741 korona és az özvegyi járadék 511. A szövetkezeti parasztok átlag 535 öregségi és 463 korona rokkantsági járadékot kapnak. 1969-ben 782 988 személy kapott különböző Járadékokat, míg 1948ban csak 242 000 személy. A szocializmus humánus volta elsősorban abban tükröződik, hogy a társadalom egyre nagyobb eszközöket fordít az emberek szociális biztonságának szavatolására. Szlovákia iparosítása, mint a nemzetiségi kérdés gazdasági, szociális és kulturáli megoldása a szocializmus előnyeit bizonyítja. A cseh burzsoázia természetesen a magyar és ukrán kisebbséget is kizsákmányolta és elnyomta. A munkásosztály és a kommunista párt egyforma elvek alapján oldja meg a Szlovákia területén élő nemzetiségi kisebbségek kérdéseit is. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a a szocializmus építésének eredményei tartós értékeket képeznek nemcsak Szlovákia, hanem egész szocialista hazánk számára. Ezek az eredmények alkotják a továbbfejlődés szilárd alaniát AUGUSTÍN VANKA „Tisztelettel hajlunk meg mindazok előtt, akik aktívan harcoltak és áldozatokat hoztak, amelyekből kinőtt a szocialista jelen és hazánk felvirágoztatása. Következetes folytatói akarunk lenni a munkásforradalmárok, a kommunisták, a becsületes hazafiak és internacionalisták nemzedékei müvének." (A CSKP Központi Bizottságának a párt megalapítása 50. évfordulójára kiadott felhívásából.) jerevánban olyan pavilonokat építenek, amelyeknek tetejét vízsugarak alkotják. Az eredeti elképzelésű pavilonok „felállítása" nem igényel különösebb ráfordítást: villanymotorok segítségével egy centrifugális kerék és egy különleges szerkezet vizet lövell egy megadott körzetben, ás a vízsugarakból kellő méretű kupola képződik. A vízfüggönyt létrehozó berendezést hordozható kivitelben is el lehet készíteni. A vízkupola alatt működhet kávéház, üzlet, játszótér. A száraz éghajlatú örmény főváros szempontjából nagy jelentőségűek ezek a vízképezte pavilonok. • * • A szuhuml Alasara IFény) kiadónál megjelent Georgij Dzidzarij professzor „Dekabristák Abbáziában" című könyve. Ez a tudományos munka érdekesen elemzi az Abbáziába száműzött dekabristáknak és a lengyel nemzeti felszabadító mozgalom képviselőinek életét és tevékenységét. A könyvet dokumentumok támasztják alá. A műben ritkabecsű képeket is talál az olvasó. Abháziát — ezt a mesébe illően szép vidéket — akkoriban „meleg Szibériának" nevezték. A cári hatóságok jól tudták, hogy, aki idekerül, az sok szenvedés után a mocsárláz áldozata lesz. Az Abbáziába száműzött dekabristák — Alekszandr Besztuzsev-Marlinszkif, Pavel Besztuzsev, Szergej Kravcov és a lengyel forradalmárok, akárcsak az orosz szellemi élet haladó irányú személyiségei, élesen elítélték a cári rendszer reakciós politikáját, síkra szálltak az orosz népnek a Kaukázus népeivel való szoros közösségéért, társadalmi felszabadításukért, kulturális és gazdasági fejlődésükért. A Szovjetunió szövetségi és autonóm köztársaságai ban, a határvidékeken és te rületek több mint száz kiadóvállalatnál jelenik meg gyermekirodalom. A fiataloknak szánt könyvek a Szovjetunió népeinek 70 nyelvén, évi 200 millió példányban jelennek meg. Évente több mint 200 gyermekkönyvet fordítanak le idegen nyelvekről. Ezek 12—15 milliós példányszámban jut naJc el az ifjú olvasókhoz. ... Aszker, Appajev, egy kaukázusi hegyipásztor fia lett a nyelvtudományok első doktora a Kabard-Balkár Autonóm Köztársaságban, miután megvédte az anyanyelvéről és annak dialektusairól szóló értekezését. Ehhez tudnunk kell, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt KabardBálkáriánák nem volt ábécéje sem, s a lakosság 98 szá zaléka Írástudatlanul tengette életét. A helyt lakosok nyelvéről csak néhány szakember tudott. Vlagyimir Csemen leningrádi mérnök. v. hidakat gyűjt. Ezeket az ország minden részéből és külföldről kapja. Kollekciója az évezredek folyamán világszerte épült négyezer hídból és átkelőhelyből áll. Ezek — rajzok, festmények, fényképek, metszetek, emléktárgyak. gyak. Az albumokban láthatók a kijevi Oroszország, az ókori Görögország, Perzsia, London, a Niagara hidjai... Páratlan gyűjteményét Cse men a leningrádi vasútmér nöki főiskolának ajándékozta.