Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám, csütörtök

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának óeszámolóia (Folytatás a 10. oldalról) játszik. Politikájukat — ezen belül a gazdasági politikát is — a dolgozók alapvető érdekei diktálják. E politikát a választott szervekben a dolgozók képviselői dolgozzák ki, a tömegek széles körű részvételével a fontosabb tervek és határozatok megvitatásában. A dolgozók aktívan részt vesznek e határozatok megvalósításának ellenőrzésében Is. A párt a jövőben is fejleszteni fogja a szocialista demokrácia mind ezen formáit. A gazdaság irányításában nagy szerepet játszanak a munkások, a kolhozparasztok, az alkalmazottak millióit egyesítő pártalapszervezetek. Élve a vállalatok gazdasági tevékenysége feletti ellenőrzés jogával, az alapszervezetek hatékonyan befolyásolják a termelési kérdéseket. Hatalmas szerepük van a szakszervezeteknek a gazdasági kérdések megoldásában, a szocialista munkaverseny fejlesztésében, a tömeges műszaki tevékenységben, a munkafegyelem megerősítésében. . A beszámolási időszakban jelentős mértékben aktivizálódtak a termelési értekezletek, a munkásgyűlések, a kolhozparasztok közgyűlései. Gondoskodni kell ezek tekintélyének további növeléséről, meg kell vitatni e gyűléseken a vállalat életének legfontosabb kérdéseit. Fejleszteni kell azt a gyakorlatot, amikor a vállalatok és a szövetkezetek vezetői, a minisztériumok vezető beosztású dolgozói rendszeresen számot adnak a munkáról közvetlenül a dolgozóknak. A termelési kérdések mellett természetesen a kollektívák figyelmének központjában kell állniuk a munkavédelmi kérdéseknek, az életfeltételekkel kapcsolatos kérdéseknek. Támogatást érdemel a kollektívák szociális fejlesztési tervei összeállításának gyakorlata. Javítani kell a kollektív szerződések megkötésének és ellenőrzésének rendszerén. Kötelességünk, hogy még teljesebben megvalósítsuk a lenini útmutatásokat, elérjük, hogy minden munkás, kolhozparaszt és értelmiségi a párt gazdaságpolitikája megvalósításának öntudatos harcosává váljék, állami felelősséggel cselekedjék, teljes mértékben érvényesítse tehetségét, kezdeményezőkészségét, gazdasági leleményességét. Elvtársak! A párt által kitűzött, a gazdaság fejlesztését, a nép jólétének fokozását célzó tervek sikere végső fokon az emberektől függ. A munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a párt-, a tanács- és a szakszervezeti káderek öntudatos ős állhatatos munkája — ez a kommunista építés frontján az új győzelmek záloga. Ezért gazdasági programunkat széles körű párt-, szervezeti, politikai és eszmei nevelőmunkával kell alátámasztani, amely képes arra, hogy munkába állítsa a szocialista társadalmi rendben és a szovjet emberben — a harcos, a dolgozó, az alkotó ragyogó tulajdonságainak hordozójában — rejlő gigászi erőket. Célunk, hogy még jobbá, még szebbé, még boldogabbá tegyük a szovjet emberek életét. A lelkes, önfeláldozó munka újabb évei állnak előttünk, az olyan munkáé, amelybe belefektetjük valamennyi alkotóerőnket. Számunkra ez az egyetlen, a jóléthez, a boldogsághoz, a fényes kommunista jövőhöz vezető út. III. A szovjet társadalom társadalmi-politikai fejlődése és a párt feladatai Elvtársak! Az eltelt öt évben a központi bizottság nagy figyelmet szentelt a szovjet társadalom társadalmi-politikai és kulturális fejlődésének kérdéseire. Engedjék meg, hogy beszámoljak arról, amit ezen a területen tettünk. 1. VÁLTOZÁSOK Á TÁRSADALOM SZERKEZETÉBEN, A SZOVJET NÉP EGYSÉGÉNEK TOVÁBBS MEGSZILÁRDULÁSA 1971 IV. 1. A központi bizottság amikor napirendre tűzte és megoldotta politikai rendszerünk továbbfejlesztésének problémáit, az ideológiai jellegű kérdéseket, abból indult ki, hogy a párt politikája akkor hozza meg a kívánatos eredményeket, amikor pontosan felméri az egész nép érdekeit, csak úgy,, mint a népet alkotó osztályok és társadalmi csoportok érdekeit, s ezeket közös mederbe tereli. A párt politikája arra irányul, hogy segítse a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség közeledését, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek fokozatos felszámolását. Ez az osztály nélküli kommunista társadalom építésének egyik fő területe. Az összes osztályok és társadalmi csoportok közeledése, a szovjet nép erkölcsi és politikai tulajdonságainak kialakítása, a szovjet nép társadalmi egységének megszilárdítása nálunk a marxista—leninista ideológia alapján megy végbe, annak az ideológiának az alapján, amely a munkásosztály szocialista érdekeit és kommunista eszméit fejezi ki. A munkásosztály társadalmunk legnagyobb létszámú osztálya. Az ötéves terv folyamán a munkások létszáma mintegy nyolcmillió fővel nőtt. A munkásosztály sorai jelentősen kibővültek a szovhozok dolgozóival. Munkások alkotják a lakosság foglalkoztatott részének több mint 55 százalékát. A munkásosztálynak a szocialista társadalomban elfoglalt helyét azonban nemcsak létszáma határozza meg, amely a gazdaság fejlődésétől, a tudományos-műszaki forradalom ütemétől függően változhat. A munkásosztály volt és marad a társadalom fő termelőereje. Forradalmisága, fegyelmezettsége, szervezettsége és kollektív szelleme határozza meg vezető helyét a szocialista társadalmi viszonyok rendszerében. A munkásosztálynak, mint a kommunizmus építőjének, vezető szerepe annak mértékében növekszik, amilyen mértékben emelkedik általános, kulturális színvonala, képzettségi foka és politikai aktivitása. A munkásosztály kulturális színvonalának emelkedéséről meggyőzően tanúskodnak többek között a két legutóbbi népszámlálás adatai. 1959-ben 1000 munkás közül a Szovjetunióban 386-nak volt főiskolai vagy középiskolai végzettsége, ezzel szemben ma arányuk eléri az 550-et. Országunkban egyre több az olyan munkás, aki tökéletesen elsajátította szakmáját, aki a középiskola elvégzése után folytatja a tanulást, elsajátítja a tudomány és a kultúra legújabb eredményeit. Ezek a munkások rendszerint politikailag aktív emberek, akik az üzem és az egész állam érdekeit, saját érdekeiknek tekintik. Az ilyen munkásokhoz igazodnak a szovjet dolgozók, és törvényszerű dolog, hogy az utóbbi években szüntelenül növekedett a kommunista pártban a munkások száma, mind nagyobb arányban képviseltetik magukat a tanácsokban és a társadalmi szervezetekben. A párt továbbra is arra irányítja erőfeszítéseit, hogy növekedjék és szilárduljon a munkásosztály befolyása társadalmi életünk minden szférájában, hogy a munkások aktivitása és kezdeményezőkészsége még gyümölcsözőbb eredményeket hozzon. Társadalmunk politikai alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége. A párt politikája, az ipar és a mezőgazdaság fellendítésére tett gyakorlati intézkedései e hatalmas szövetség további megszilárdulását eredményezték. A mezőgazdaság termelőerőinek növekedése, a mezőgazdasági munka fokozatos átalakulása az ipari munka sajátos fajtájává, a falu kulturális színvonalának emelkedése és a falusi életforma megváltozása, együttvéve elvezet a parasztember társadalmi arculatának és pszichológiájának megváltozásához. Egyre több közös vonás jelenik meg, amely a parasztot a munkáshoz hasonlítja. Növekszik azoknak a kolhozparasztoknak a száma, akiknek munkája közvetlenül gépekkel kapcsolatos, emelkedik a kolhozparasztság képzettsége. A Nagy Honvédő Háború előtt a falusi dolgozók közül csupán 6 százaléknak volt felsőfokú vagy középfokú képzettsége. Az 1970 végéről származó adatok szerint viszont a falusi lakosságnak már több mint a fele közép- vagy főiskolát végzett. Ez a mi társadalmunk igen nagy győzelme. A kolhozközi és vegyes állami-kolhoz termelési egyesülések és vállalatok mind nagyobb mérvű elterjedése lényeges társadalmi következményekkel jár. Az új és egyre bonyolultabb technika — nagy teljesítményű traktorok, kombájnok, gépjárművek — térhódítása a falun, a parasztok jólétének növekedése, a kulturális és az életkörülmények fokozatos javulása egyre vonzóbbá, egyre érdekesebbé teszi a mezőgazdasági munkát, főleg a fiatalok számára, módot nyújt nekik magas fokú szakképzettség megszerzésére. Ennek eredményeképpen az iskolákból kikerülő falusi fiatalok manapság már szívesebben maradnak és dolgoznak falun. Ez jó irányzat, minden támogatást megérdemel, annál is inkább, mivel a mezőgazdasági termelés fejlődése szükségessé teszi a kvalifikált szakemberek kiképzésének bővítését a falvak számára. A kolhozparasztok harmadik össz-szövetségi kongresszusa, mint ismeretes, elfogadta a kolhozok új minta-alapszabályzatát Megválasztották a kolhozok szövetségi tanácsát, valamint a kerületek, a területek, a határvidékek és a köztársaságok kolhoztanácsait, amelyek a parasztság érdekeit képviselik. A falu élete, a kolhozdemokrácia fejlődése szempontjából mindez nagy jelentőségűPersze, elvtársak, a párt jól látja, hogy még igen sokat kell tenni a kultúra fejlesztéséért, a mindennapi élet megjavításáért, és — amit külön hangsúlyozni kell — még sok a tennivaló a falusi építkezések területén. Bőven lesz teendőnk ebben a vonatkozásban. Ugyanakkor azonban semmi okunk sincs, hogy lebecsüljük mindazt, amit már tettünk. Társadalmunkban a fontos társadalmi változások közé tartozik a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség további közeledése. S ez a folyamat egyre szembeötlöbb. A mi szovjet értelmiségünk abban 'iátja hivatását, hogy alkotó energiáját a nép ügyének, a kommunista társadalom felépítésének szentelje. Az értelmiség száma egyre növekszik. Egyre több lesz a tudományos dolgozó, a mérnök, a technikus, a mezőgazdász, a tanító és az orvos, s a tudományostechnikai értelmiség növekedésének üteme az utóbbi években immár felülmúlja az összes többi társadalmi csoport növekedésének ütemét. Ez törvényszerű folyamat. A párt politikájának eredménye, amely a tudományos-technikai haladás meggyorsítására, a nép kultúrájának és képzettségének további növelésére irányul. Értelmiségünk, főleg tudományostechnikai értelmiségünk igen nagy mértékben a munkások és a parasztok közül egészül ki. Hivatkozhatunk itt az alábbi jellemző példára. A pervouralszki új csőgyárban a mérnökök és a technikusok 42 százaléka munkásszármazású, 32 százaléka parasztszármazású, 26 százaléka pedig az alkalmazottak közül kerü'it ki. Hozzávetőleg ugyanez a helyzet hazánk más iparvállalataiban is. Elvtársak! Pártunk mindig figyelembe vette és figyelembe veszi politikájában az olyan nagy társadalmi csoportok érdekeit, mint az ifjúság, a nők, a nyugdíjasok. Az ifjúságról, a párt ifjúsági munkájáról a lenini Komszomol tevékenységével kapcsolatban később lesz szó. Most csak egyet szeretnék hangsúlyozni: a párt nagy figyelmet fordított és fog fordítani az ifjúság problémáira, gondjaira, érdekeire. Hazánk lakosságának több mint a fele a 30 évesnél fiatalabb emberekből kerül ki. Ez a mi jövőnk, ez a mi utánpótlásunk. Az elmúlt ötéves időszakban a párt kezdeményezésére egy egész sor olyan fontos intézkedést hoztak, amelyeknek célja megjavítani a nők munkakörülményeit és megkönnyíteni háztartási munkájukat. Emlékeztetek egyebek közt arra, hogy a terhességi szabadságot kiterjesztettük a kolhozok nőtagjaira, hogy kibővítettük a bölcsődék és az óvodák, a szolgáltató vállalatok hálózatát. Önök tudják, elvtársak, hogy a következő ötéves időszakban egy egész sor további lépést szándékozunk megtenni ebben az irányban. A párt politikájának az a célja, hogy a szovjet nő újabb lehetőségeket kapjon mind a gyermekek nevelésére, mind pedig a közéletben való nagyobb szereplésre, a pihenésre és a tanulásra, a kultúra javainak szélesebb körű élvezésére. Mindez fontos feladat, s megoldásának az új ötéves terv kétségtelenül jelentős szakasza lesz. Társadalmunk nagy csoportját alkotják a nyugdíjasok, a munka és a hóborúk veteránjai. A kongresszusi küldöttek tudják, hogy az utóbbi években bővebb lehetőségeket kaptak a nyugdíjba ment állampolgárok arra, hogv részt vegyenek a munkában. Sok pártszervezet megtalálja a nyugdíjasokkal való foglalkozás hasznos formáit. Helyesen járunk el akkor, ha intézkedéseket foganatosítunk avégből, hogy aktívabban felhasználjuk veteránjaink tapasztalatait, energiáját a közéletben és a munkában. Elvtársak! A szocializmus egyik legnagyobb vívmánya a lenini nemzetiségi politikának — a népek közötti egyenjogúság és barátság politikájának — a párt által történt gyakorlati megvalósítása. Számos testvéri köztársaság nemrég ünnepelte meg fennállásának fél évszázados jubileumát. Ez a szocialista nemzetek virágzásának, a hazánkban élő valamennyi nép szoros egvségének imponáló megnyilvánulása volt. jövőre fogjuk megünnepelni a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége fennállásának 50. évfordulóját. Államunk, történetében a Szovjetunió megalakulása politikai jelentőségénél és társadalmigazdasági következményeinél fogva, kiemelkedő helyet foglal el. A szocializmus útjára lépett egyenjogú népek eme hatalmas szövetségének megalakulásában, erősítésében és fejlesztésében hazánk minden nemzete és népe betöltötte a maga szerepét, elsősorban a nagy orosz nép. Az ő forradalmi energiája, önfeláldozása, munkaszeretete, mélységes internacionalizmusa méltán érdemelte ki szocialista hazánk minden népének őszinte megbecsülését. Az elmúlt években a párt vezetésével újabb lépéseket tettünk . valamennyi testvéri szovjet köztársaság sokoldalú fejlődésének útján, hazánk nemzetei és népei további "fokozatos közeledésének útján. Ez a közeledés olyan körülmények között megy végbe, amikor figyelembe veszik a nemzeti sajátosságokat, a szocialista nemzeti kultúrák fejlődését. Pártunk politikájának lényege ebben a kérdésben" állandó figyelemre méltatni mind az egész Szovjetunió közös érdekeit, mind pedig külön-külön minden köztársaság érdekeit A párt ezután is erősíteni fogja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, következetesen megvalósítva a szocialista nemzetek felvirágoztatásának és fokozatos közeledésének lenini irányvonalát. A párt a jövőben is minden dolgozót a szocialista internacionalizmus szellemében, a nacionalizmus és a sovinizmus, a nemzeti szűkkeblűség és kérkedés bármilyen formában jelentkező megnyilvánulásai iránt tanúsított kérlelhetetlenség szellemében, valamennyi nemzet és nép mélységes megbecsülésének szellemi-bon fog ne- . vélni. A szocializmus építésének éveiben országunkban kialakult az emberek új, történelmi közössége, a szovjet nép. A közös munkában, a szocializmusért vívott harcban, a védelméért megküzdött csatákban az osztályok és a társadalmi csoportok, a nemzetek és a nemzetiségek között új, harmonikus kapcsolatok keletkeztek, a barátság és az együttműködés kapcsolatai Nálunk az embereket a marxista —leninista ideológia közössége, a kommunista társadalom építésének nemes céljai fűzik öszsze Ezt a tömbszerű összeforrottságot a soknemzetiségű szovjet nép munkájával, a kommunista párt politikájának egyöntetű helyeslésével juttatja kifejezésre. Az elmúlt ötéves időszakot a társadalmunk egységének erősítése útján tett újabb haladás teszi emlékezetessé. A jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogv erősödjék országunk valamennyi osztályának és társadalmi csoportjának érdekközössége, azért, hogy továbbfejlődjék közeledésünk folyamata. 2. A SZOVJET ÁLLAM ERŐSÖDÉSE A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA FEJLŐDÉSE Elvtársak! A párt a beszámolási időszak folyamán jelentős és rendkívül sokoldalú munkát fejtett ki a szovjet állam erősítése, társadalmunk egész politikai szervezetének tökéletesítése érdekében. E tevékenység fő irányvonala — a kommunizmus építésének feladataival összhangban — a szocialista demokrácia továbbfejlesztése volt és marad. Nálunk, mint ismeretes, a szocialista társadalom alapját és demokratikus jellegének legmaradéktalanabb kiteljesedését a népi hatalmi szervek, a dolgozók képviselőinek szovjetjei alkotják. Ez, elvtársak, roppant erő. Ma a szovjeteknek több mint kétmillió képviselőjük van. Ök iránvítják egész soknemzetiségű államunkat alulról fölfelé. Velük együtt önfeláldozóan tevékenykedik a segítők önkéntes hadserege, a tanácsok mellett dolgozó 25 millió aktivista. Emlékeztetek arra, hogy az SZKP XXIII. kongresszusának határozatai hangsúlyozták, fokozni kell a tanácsok szerepét. Az azóta eltelt években nem keveset tettünk ebben az irányban. A népi hatalmi szervek szerepének fokozása céljából bővítették a járási, a városi, a falusi és a lakótelepi tanácsok jogait, többek közöt olyan jelentős kérdésben is, mint a területükön elhelyezett, tanácsi hatáskörbe tartozó vállalatok és gazdasági szervek munkájának (-folytatás a 12, oldalon.)