Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám, csütörtök

KERÜLETI PARTKONFERENCIÁK BULGÁRIÁBAN Szófia — A napokban Bulgá­ria egész területén évzáró párt­konferenciákat tartanak, ame­lyek a küszöbön levő X. párt­kongresszus előkészületeinek legfontosabb szakaszát jelentik. A viták homlokterében közgaz­dasági kérdések állnak. Értéke­lik az 5. (1965—1970) ötéves terv gazdasági feladatainaik tel­jesítését, amire az állam továb­bi iparosodása jellemző. A ke­rületek többségében, ahol a múltban a mezőgazdaság volt túlsúlyban, ma az ipar dominál. Az évzáró pártkonferenciákon nagy figyelmet szentelnek a 6. ötéves terv irányelvtervezeté­nek, melyet a X. pártkongresszus A LEMP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Varsó — Március 9-én ülést tartott a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottsága. Megvitatta az ország hús-, zsír­és élelmiszerellátásának biztosí­tására foganatosítandó kor­mányintézkedések tervezetét. A módosított program számbave­szi, hogy a legalacsonyabb ke­resetű dolgozók béremelésére, a nyugdíjasok járulékának nö­velésére hozott rendelkezések és a régebbi élelmiszerárak visszaállítása következtében a lakosság vásárlóereje növekszik. ÚJABB KAPCSOLATFELVÉTEL A LMODDAL Moszkva — Kedden este újra kapcsolatot létesítettek a holdjáróval. A Lunohod—1 foly­tatta egy körülbelül 500 méter átmérőjű nagy kráter kutatását, amit az előző holdnappal idő­szakában kezdett meg, miután panorámafelvételt készített a kráterről, a holdjáró leereszke­dett annak lejtőjén és megkö­zelített egy másik krátert, amely fiatalabb eredetű. Ezt a mintegy 200 méter átmérőjű krátert már megfigyelték az előző kapcsolatfelvétel idején. Most térhatású panorámafelvé­teleket készítettek ez utóbbi kráterről. Egyidejűleg elvégez­ték a talaj vegyelmezését. A kapcsolatfelvétel 5 óra hosszat tartott. A Lunohod foly­tatja munkáját a Holdon. FESZÜLT A HELYZET ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN Belfast — Szerdán is feszült volt a helyzet a sorozatos za­vargásoktól sújtott észak-ír fő­városban. A kora reggeli órák­ban robogó gépkocsiból bombát dobtak két belfasti épületre. Je­lentős károk keletkeztek, de se­besülés nem történt. Összetűzésre került sor a Bel­fasttól 12 mérföldnyire fekvő Ballyclare-ben is. Itt egy rend­őrtiszt sebesült meg súlyosan, amikor megakadályozta, hogy bombát helyezzenek el a rend­őrlaktanya udvarán. INDIRA GANDHI VEZET Az indiai választások utolsó napja meg fog vitatni. Ezzel kapcso­latban a vitában nagy súlyt he­lyeznek a beruházási politika tökéletesítésére, a vállalatok korszerűsítésére, a termelés au­tomatizálására, a munkafegye­lem szilárdítására, a termékek minőségének javítására, a mun­kaidő és a termelési alapok jobb kihasználására, s a munka­termelékenység fokozása szem­pontjából fontos további ténye­zőkre. A bolgár dolgozók nagy ér­deklődéssel várják a kongresz­szuson fontos dokumentumként szereplő pártprogram-tervezet nyilvánosságra hozását. A PB második napirendi pont­ként megtárgyalta az 1971— 1975. évi állattenyésztés-fejlesz­tési tervet, amelyet a kormány terjesztett elő. A LEMP KB legutóbbi ülése határozatának megfelelően a PB határozatot hozott a közvé­lemény állami szervek részéről történő tájékoztatásának megja­vításáról. Megállapította, hogy elsősorban a gazdaság, a társa­dalom, a kulturális és külpoli­tika kérdéseiről kell jobban tá­jékoztatni a lakosságot. Oj Delhi — Viszonylag nyu­galomban kezdődött meg teg­nap az indiai választások utolsó fordulója Nyugat-Bengáliában. Az államban az indiai parla­ment 40 képviselőjét, valamint a 280-tagú helyi törvényhozás tagjait választják meg, összesen 35 párt jelöltjei közül. Három helyi törvényhozói körzetben azonban nem került sor szava­zásra, mivel Ismeretlen tettesek meggyilkolták e körzetek egy­egy képviselőjét. A választást közvetlenül megelőzően is ke­rült sor politikai merényletek­re. Az Indiai Kommunista Párt egy szervezőjét például Habra falujában bezártak egy szavazó­helyiségbe és rágyújtották az épületet. A legfrissebb jelentések sze­rint Indira Gandhi Kongresszus Pártja nyerte az első mandátu­mot az indiai választásokon. K. L. Rao, a központi kormány ön­tözésügyi és energetikai minisz­tere megválasztásáról érkezett be az első jelentés Delhibe. Maga a miniszterelnök, Indi­ra Gandhi a jelentések szerint megnyerte a választást, bár hi­vatalos adatok még nem állnak rendelkezésre. Nem hivatalos jelentés szerint a miníszterel­nöknő többezer szavazattal ve­zet ellenfele, a Szamjukta szo­cialista pártnak az Indira Gand­hi elleni pártszövetséget támo­gató testületnek vezetőjével, Gadzs Narajannal szemben, a Rae Bareli választókerületben. A Nemzeti Kongresszus Párt je­löltjei számos körzetben biztos vezetésre tettek szert. A vezető politikusok közül bi­zonyosnak látszik már Szvaran Szingh külügyminiszter győzel­me is. Nyugat-Bengáliában a választások a várakozásnak megfelelően mentek végbe. Calcuttában a katonai alaku­latok egy helyen tüzet nyitot­tak egy felfegyverzett csoport­ra, amely állítólag megtámadta őket. Nem hivatalos adatok sze­rint a sortűznek 11 halottja van. Daccában tart a feszültség Dacca — A TASZSZ tudósító­ja szerint Daccában még min­dig feszült a légkör. A folytató­dó „állampolgári elégedetlen­ségi" kampány miatt tegnap is zárva maradtak az iskolák, a hivatalok, a bíróságok és más intézmények. A kelet-pakisztáni nagykereskedők bejelentették, hogy visszatartják a juta és tex­tilfélék exportszállítmányait. lahja Khan Kelet-Pakisztán katonai kormányzóját, Tikká Khant bízta meg a rendkívüli állapot ellenőrzésével. A kor­mányzó a bengáliai nacionalista mozgalom kemény ellenfeleként ismert. Kelet-Pakisztán tényleges, nem formális ura azonban Mud­zsubur Rahman sejk, az Avami Liga elnöke, aki nagy tekintély­nek örvend a több mint hetven­milliós lakosság körében, s az egész engedetlenségi iftozgal­mat irányítja. Egyes kelet-pakisztáni váro­sokban folytatódnak az autonó­mia melletti tüntetések, nyuga­ti sajtójelentések szerint a tün­tetések során több mint három­százan vesztették életüket. FORDULAT A NORVÉG KORMÁNYVÁLSÁGBAN Oslo — Kjell Bondevik nor­vég keresztény néppárti politi­kus, akit kormányalakításra kér­tek fel, kedden délután közöl­te a királlyal, hogy próbálko­zása nem járt sikerrel, nincs lehetőség a négy polgári párt koalíciójának helyreállítására. Ezzel a norvég kormányvál­ság, amely Borten miniszterel­nök lemondásával tört ki, gyö­keres fordulatot vett: Olaf ki­rály szerdán délelőttre magához kérette Trygve Brattelit, a hat évvel ezelőtt ellenzékbe szorult Munkáspárt vezetőjét, és őt bíz­ta meg kormányalakítással. Trygve Bratteli, a norvég munkáspárt vezetője, miután szerdán délelőtt járt a király­nál, sajtóértekezleten közölte, hogy felkérték kormányalakí­tásra, s hogy a megbízatást el­fogadta. Elmondta azt is, hogy kormánya folytatja a közös pia­ci csatlakozási tárgyalásokat. Kommentárunk Nemrég számoltunk be az olajcsata teheráni kompromisz­szumáról, s máris újabb esemé­nyek foglalkoztatják a közvéle­ményt. Az algériai olaj problé­mája ugyan már az OPEC-álla­mok értekezletét megelőzően is ismert volt, mégis bombaként hatott a bejelentés: Algéria egy­oldalúan kisajátítja az ország­ban működő francia olajtársa­ságok érdekeltségeinek 51 szá­zalékát. Bumedien elnök közölte azt is, államosítják a földgáz kitermelését, valamint a szállí­tóeszközöket is, köztük a fran­ciák által fenntartott olaj- és gázvezeték-hálózatot. Az olaj — hatalom Az olaj, és vele együtt a szál­lítások a XX. század nagy üzle­tét jelentik. Nemcsak pénzt, ha­nem politikai hatalmi befolyást is. Érthető hát, hogy a nagyha­talmak versenyt futnak az olaj­érdekeltségekért. Csak az Egye­sült Államoknak 1971-ben na­ponta 5 millió tonnára van igé­nye. Tíz év alatt a franciaorszá­gi szükséglet (1959 és 1969 kö­zött) 25 millió tonnáról 80 mil­lió tonnára, Nyugat-Európáé pe­dig 173-ról 560-ra emelkedett. S az a tény, hogy az atomenergia nem befolyásolja az olaj jövő­jét, egyben azt is jelenti, a mo­nopóliumok olajért vívott harca egyre elkeseredettebb lesz. A futurulógusok szerint ugyanis az energiaszükséglet 37 száza­lékát 1985-ben is a kőolaj teszi ki, 25 százalékát a földgáz és csak 6 százalék jut az atomener­giára. Nem beszélve arről, hogy a kőolaj az ipar és a kísérleti laboratóriumok nagy része szá­mára nélkülözhetetlen, s az ajakrúzstól kezdve a nyomda­festékig kisebb-nagyobb mérték­ben — mintegy 300 ezer cikk alapterméke. Nem véletlen te­hát az sem, hogy Nixom ameri­kai elnök a stratégiai fontossá­gú anyagok köző sorolta a kő­olajat is, melyet minden esz­közzel védeni kell. Az olajtörténelem egyik leghevesebb küzdelme a múlt év decemberében, Cara­casban lángolt fel. Nyolc közel­keleti és észak-afrikai ország, valamint Venezuela és Indoné­zia úgy döntött, hogy a jövő­ben egységesen lépnek jel az olajtársaságokkal szemben, kö­megakadályozhatta volna Algé­ria kényszerű lépését, manőve­rezése azonban arra szolgált, hogy elodázza az algériai köve­telések teljesítését. Realitásokra épülő olajkoncepció A francia—algériai olajvita mögött, persze, politikai kérdé­sek húzódnak meg. Algéria a béke és biztonság tényezője Algéria szorosabbra fűzi gaz­dasági, műszaki és tudományos kapcsolatát a szocialista orszá­gokkal, elsősorban a Szovjet­unióval, mely hathatós segítsé­get nyújt az országnak iparfej­lesztési koncepciója megvalósí­tásában. Ennek ütemére jellem­ző, hogy 1968—69-ben 80 új gyár kezdte meg a termelést. Megépítették az 575 kilométeres csővezetéket is a Szaharától a tengerpartig. Nagy mértékben növelte kap­csolatát ugyanakkor az Egyesült Államokkal is, akinek nem mellékes, hogy a jó haszon elle­nében ellenőrzése alatt tarthat­ja a nyugat-európai üzemanyag­ellátás jelentős részét. Aligha fér viszont kétség ahhoz, hogy ezek a törekvések az önálló és független Algéria nagyon is ha­tározott lépései... Út a „harmadik világba" Jobbára már lecsillapodtak a francia kedélyek, s a közvéle­ménykutatás szerint a megkér­dezettek 60 százaléka „teljesen normálisnak" tartja az algéria kormány nagyobb hasznot bizto­sítani szándékozó lépését... Ma még nehéz volna megjósolni, mi lesz a tripoli tárgyalások vég­eredménye, egy azonban nyil­vánvaló, mivel az út a harma­dik világba Algérián keresztül vezet, a francia fél nagyon is meggondolja, meggondolatlan lépéssel érdemes-e nemzetközi szerepét csökkenteni, s elveszí­teni még Igy is egy jövedelmező üzletet... A teljes kisajátítással való fenyegetőzés, valamint az olaj­tartalékok ellenértékének köve­telése — súlyos milliók ezek — egyelőre irreálisak, s alig­ha marad más, mint megbirkóz­ni a realitásokkal... Mert vé­gülis valakinek „áldozatot" ls kell vállalni a kettős haszon el­lenében. FONOD ZOLTÁN A szaha vetelve a pénzügyi befektetés emelését, az adókulcs megvál­toztatását, valamint a kiter­melt olajért a magasabb árat. Az OPEC-államok összefogá­sát megpróbálta ellensúlyozni az — olaj történetében először megalakult — olajmonopóliu­mok „szentszövetsége" is. Erre egyébként maga a Fehér Ház adott módot, felfüggesztve a monopóliumellenes törvényeket. Az olajtermelők azonban nem hátráltak meg. Bár az eredmény kompromisszumos — a kőolaj barrelenként (159 liter) 35 cent­tel többet hoz az illetékes or­szágoknak, s a kiviteli vám is 5 százalékkal magasabb lesz, az olajárak ötéves befagyasztá­sa ellenében — az olajcsata ki­menetele azonban mégsem ked­vezőtlen az érintett országok számára. Olaj és politika Algéria azonban nem tette függővé követelését a teheráni alkutól. A Reuter szerint Líbia — amely a tárgyalásokon a má­sik három országot (Algéria, Szaúd-Arábia, Irak] is képviseli — a tripoli értekezleten körül­belül 1 dollárral akarja felemel­tetni a nyersolaj barrelenként 2 dollár 55 centes árát. Persze, a francia kormány rai olaj akar lenni a Földközi tenger térségében — jelentette ki Bu­medien elnök —, ehhez azonban teljes függetlenségre van szük­sége. Ezzel magyarázható az is, hogy az elmúlt hónapokban kölcsönösen próbáltak lazítani a függetlenség kivívását követő évek kényszerházassága köte­lekén. Az a tény ugyanis, hogy az ország exportjának 59 szá­zaléka Franciaországba irányul, s a behozatal francia részese­dése 54 százalék, indokolja a nemzetközi együttműködés sok­oldalúvá tételének koncepcióját, mely egyre nagyobb hangsúlyt kap. Vitathatatlan egyébként, hogy az algériai olajkoncepciő a rea­litásokra épül. A politikai füg­getlenség elnyerésekor sem szakemberei, sem műszaki doku­mentációja nem volt az ország­nak, s hiányzott a beruházható tőke is. Az algír kormány a fo­kozatos visszaszorítás politiká­ját választotta, majd a nyereség reinvesztálására kötelezték a külföldi monopóliumokat. Ezzel egyidőben azonban megkezdő­dött az új olajtelepek feltárása is. Létrehozták a SONATRACH nemzeti vállalatot, s a beruházá­sok jelentős részét az olaj és földgáz feltárására és szállításá­ra fordítják. néhány sorban SZTANISZLAV PILOTOVICSOT nevezték kl a Szovjetunió új lengyelországi nagykövetévé. Averkij Arisztovot, a Szovjet­unió eddigi varsói nagykövetét más munkakörrel bízták meg. OLOF PALME svéd kormány­elnök javaslatára ma a kor­mány jóváhagyta azt a törvény­javaslatot, amely betiltja az ál­lami és közalkalmazottak sztrájkját. A LIBANONI dolgozók általá­nos szövetsége (CGTL) memo­randumot adott át a kormány­nak, amelyben 11 százalékos béremelést követel. CHILÉBEN február folyamán érezhetően csökkentek a lét­fenntartási költségek. Az erről szóló jelentést Pedro Vuskovic gazdasági miniszter ismertette. MANILÁBAN felújították Ben­jámin Mendoza, az elmebeteg bolíviai festőművész perét, aki merényletet kísérelt meg VI. Pál pápa ellen. A KONGÓI NÉPKÖZTÁRSA­SÁG párt- és kormányküldött­sége Kubába látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott Dor­ticos elnökkel, valamint a ku­bai kormány több tagjával. MOBILE városában (Alaba­ma) felfegyverzett fajüldözők megtámadták Paul Wittherst, a helyi haladó néger szervezet alelnökét. A JEMENI ARAB KÖZTÁRSA­SÁGBAN tegnap parlamenti vá­lasztások voltak. A FINN DIÁKSZÖVETSÉG el­határozta, hogy a Nemzetközi Diákszövetség tagja lesz. A Finn Diákszövetség kongresz­szusáról kiadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Nemzet­közi Diákszövetség mind a szo­cialista, mind a kapitalista or­szágok diákjait tömöríti. A TÖRÖK főváros rendőrsége folytatja a nyomozást a kedden szabadon bocsátott négy ame­rikai katona elrablói után. Egye­lőre csak annyit sikerült meg­állapítani, hogy az emberrab­lást feltehetően egyetemi hall­gatók hajtották végre. Az az épület, ahol a katonákat fogva tartották, mindössze néhány méterre van az amerikai nagy­követségtől. MADRIDBAN 500, Granadában 300 középiskolai tanár lépett sztrájkba. A pedagógusok bér­emelést követelnek. PIERRE HARMEL belga kül­ügyminiszter tegnap megbeszé­léseket folytatott Douglas-Homa angol külügyminiszterrel. Meg­beszéléseik tárgyát az európai integrációval összefüggő kérdé­sek alkották. A TÖRÖK semmítőszék bűnö­zőnek nyilvánította azt a két banditát, akik a múlt év októ­berében fegyveres támadást haj­tottak végre egy AN-24-es szov­jet utasszállító repülőgépen. A banditákkal kapcsolatos továb­bi intézkedésekről a török igazságügyminisztérium dönt. Normalizálódik a brit posta London — A postássztrájk befejezése után gyors ütemben javul a brit postai szolgálat helyzete. Mind levélküldemé­nyek, táviratok továbbítását, mind a csomagszállltást korlát­lanul lebonyolítják. Viszonylag gyorsan folyik a sztrájk idején felhalmozódott levélküldemé­nyek osztályozása. Persze, még jó idő eltelik, míg a küldemé­nyek rendeltetési helyükre jut­nak, ám a feltételezettnél előbb hozzák be a késést. A postai alkalmazottakat azonban felháborította az a kör­levél, melynek értelmében a sztrájkkal eltöltött időt levon­ják szabadságukból. Az alkal­mazottak tehát nem kapnak sza­badságot, mire újabb sztrájkkal fenyegetőznek. Norman Stagg szakszervezeti főtitkár-helyettes meggondolatlan lépésnek minő­sítette a postaigazgatóság eljá­rását.

Next

/
Thumbnails
Contents