Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám, szerda

Csehszlovákia Kommunista Partia teljesíti küldetését Oldfich Svestka elvtársnak, a CSKP KB titkárának beszéde a bratislavai ideolágiai konferencián ötven évvel ezelőtt, 1921 májusában alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja, munkásosztályunk és dolgozóink harci élcsapata. Összeültünk ma, hogy elgondolkozzunk az évforduló felett, pártunk dicső története felett. A párt megalapításának ünnepségei összekapcsolódnak a kongresszus előkészítésével, a kongresszus Jelenti majd az ünnepségek kicsúcsosodását. Egyúttal le akarjuk vonnni a tanulságot pártunk 50 éves történetéből. 50 évvel ezelőtt munkásosztályünk legjava arra a meggyőződésre jutott, hogy a szociáldemokrácia végleg elárulta őt, és csakis egy új típusú párt, a kommunista párt vezetheti a kizsákmányolás ellen és a proletariátus osztályérdekeinek védelméért folytatott harcban. Ma, a sikerekkel, nehézségekkel, győzelmekkel és átmeneti vereségekkel teli fél évszázad után jogosan állapíthatjuk meg, hogy nem okoztunk csalódást azoknak a forradalmároknak, akik pártunk bölcsőjénél álltak: a munkásosztály ma társadalmunk uralkodó és vezető ereje. A szocializmus 25 év alatt bebizonyította, hogy biztosítani tudja a dolgozók teljesebb, boldogabb és gazdagabb élfctét, osztálytestvéreink segítségével megvédtük az elért eredményeket a jobboldal ellenforradalmával szemben. Ma szocialista társadalomban élünk. Országunkban 1945 óta teljesen megváltozott az élet. A munkásosztály a CSKP vezetésével kivívta a politikai hatalmat, forradalmat hajtott végre a termelőkapcsolatokban, végrehajtotta a szociális forradalmat. Falvalnkban is győzött a szocialista forradalom. s megvalósítja a szociális kulturális forradalmat Az elért eredmények népünk forradalmi eltökéltségét, alkotóerejét, s pártunk vezető és szervező képességeit bizonyítják. Ezért jogosan tartjuk a CSKP megalapítását történelmi határkőnek nemcsak a csehszlovák munkásmozgalom fejlődésében, hanem a csehek és a szlovákok újkori történelmében is. Felmérjük a párt eddigi útját - általánosítjuk a politikai tapasztalatokat A párt megalapítása évfordulójával kapcsolatos ünnepségek tulajdonképpeni értelme pártunk dicső s büszke útjának mérlegelése, valamint a politikai tapasztalatok általánosítása. Svestka elvtárs a továbbiakban a párt és a munkásmozgalom történelmének egyes általános tanulságairól beszélt, elsősorban a kommunista párt és a munkásosztály kapcsolatáról. Megállapította, hogy a párt megtestesíti a nemzetközi munkásosztály öntudatos harci élcsapatát. Visszatekintve az elmúlt 50 évre büszkén megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja teljesítette és teljesíti a munkásosztály és a dolgozók vezetőjének küldetését. A kommunisták mindig a munkásosztály részének, a munkásosztály harci élcsapatának tartották magukat. Valamennyi történelmi szakaszban legfontosabb feladatuknak a munkásosztály és a dolgozók érdekeiért folytatott harcot tartották. A kommunista párt abban különbözik a szociáldemokrata pártoktői, hogy a dolgozók mindennapi kötelességeiért folyó harcot összekapcsolja a távlati célokért folytatott küzdelemmel. A gazdasági válság éveiben megvalósított gazdasági és politikai harcok időszaka pártunk történetének dicső szakaszát jelenti. Az iparban, és elsősorban Dél-Szlovákiában a nagybirtokokon jelentős sztrájkhareokat valósítottak meg. A párt és a vörös szakszervezetek megszervezték a munkanélküliek mozgalmát. E harc betetőzését Jelentette az 1932. évi bányászsztrájk, melyben a CSKP mint elismert vezető erő érvényesítette forradalmi tapasztalatait. Az V. pártkongresszus jelentős határkövet jelent Csehszlovákia Kommunista Pártjának történelmében. A párt üj taktikai irányvonalat érvényesített, arra törekedett, hogy a munkásosztály szövetséget kössön a parasztsággal és a többi kizsákmányolttal. Oj pártvezetőséget választottak, élén Klement Gottwalddal. Ezekben a harcokban acélosodott meg a dolgozók harci elszántsága, szilárdult meg osztályöntudatuk. Maga a párt is megerősödött, megszabadult az opportunista örökségtől és elsajátította a leninizmust. A párt a hitlerista megszállás idején sem feledkezett meg az osztályharc gazdasági formájúról, habár ebben az időben elsősorban politikai kérdésekről volt szó. A munkásosztály vállára nehezedett a háborús időszak nélkülözéseinek és a megszállásnak a terhe. A munkásosztály volt az osztály- és a nemzeti felszabadításért folytatott harc megalkuvás nélküli, áldozatkész harcosa. Több tízezer munkás áldozta fel életét a partizánharcokban, a frontokon, a barikádokon, a koncentrációs táborokban. Ez a sokéves áldozatos harc a háború utáni években politikai hegemóniához vezette a munkásosztályt. A munkásosztály vezető szerepe lehetővé tette, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalommá fejlődjön. A háború utáni Csehszlovákia egyik első lépése az ipar államosítása volt. Ezzel lerakták a munkások felszabadításának alapkövét, s ez jelentette egyúttal a munkásosztály politikai felszabadításának feltételét is. E történelmi tettek élén Csehszlovákia Kommunista Pártja állt. E párt vezette a háború előtt és után is a földreformért folytatott harcot. A párt ugyanolyan határozottan védte a dolgozó értelmiség érdekeit, mint a munkásosztályét és a parasztságét. Elvszerü forradalmi politikájával már a kapitalizmus idején megnyerte a tudomány és művészet neves képviselőit a munkásosztály ügyének támogatására. Az értelmiség soraiból sok neves politikai képviselő és pártfunkcionárius került ki. A szocializmus építésének időszakában érte el az értelmiség legnagyobb számbeli növekedését, 1947-hez viszonyítva több mint a kétszeresére növekedett. Megváltozott belső struktúrája és osztályszármazása: tagjainak többsége — származását és munkáját illetően — szorosan összekapcsolódik a munkásokkal és a parasztokkal. A fejlődés egymást kölcsönösen befolyásoló tendenciái Nemzeteink, a csehek és a szlovákok újkori történelmét két, kölcsönösen egymást kiegészítő és befolyásoló tendencia jellemzi: 1. A dolgozók szociális felszabadításáért folytatott harc, ami a kommunisták internacionalista küldetését jelenti; 2. a harc a két nemzet létezéséért, nemzeti szabadságáért. Csehszlovákia Kommunista Pártját ezért jogosan nevezik a haladó nemzeti hagyományok örökösének, internacionalista, Csehszlovákia Kommunista Pártja azonban nemcsak nemzeti, hanem internacionalista párt volt, és lesz a jövőben is. Mindig a nemzetközi kommunista mozgalom láncszemének tartotta magát, habár a duböeki vezetés és a jobboldali opportunisták 1968-ban szakadást idéztek elő a szocialista országok pártjaival, és sárba tiporták a proletár internacionalizmus elveit. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása óta egész tevékenységében érvényesítette a proletár internacionalizmust. Megalapítása összekapcsolódik a nemzetiségi akadályok kiküszöbölésével, a cseh, a szlovák, a német, a magyar, a lengyel és az ukrán kommunisták egyesülésével az egységes kommunista pártban. Az újonnan alakult párt ezzel is kifejezte, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd részének, a Kommunista Internacionálé részének tartja magát. Pártunk felbecsülhetetlen értékű segítséget kapott a Kommunista Internacionálétól. Pártunk „a saját" burzsoázia ellen folytatott harcát a nemzetközi forradalmi erők harci egységére támasztotta, s egyúttal szervezte a proletár szolidaritás harci akcióit. A CSKP egész tevékenysége során fejlesztette ezeket az internacionalista hagyományokat, megszilárdította internacionalista kapcsolatait, s arra a meggyőződésre juttatta a csehszlovák munkásosztályt, hogy a kizsákmányolás ellen, a szocializmusért, a szociális és a nemzeti demokratikus jogokért folytatott harc csak akkor lehet győzelmes, ha egységes lesz az egész világ elnyomott tömegeivel, elsősorban a világ első szocialista államával — a Szovjetunióval. Számunkra, csehszlovák kommunisták számára annál fájdalmasabb az a tény, hogy a pártvezetőség jobboldali opportunista csoportja sárba taposta a párt legjobb hagyományalt, nem tudott szembehelyezkedni a nacionalista hangulatokkal s irányzatokkal, s végül maga is a szovjetellenes hullám befolyása alá került. Amikor ma szavakkal és tettekkel büszkén jelentkezünk az internacionalista elvekhez, és felújítottuk hagyományos szövetségünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, ezáltal azokat az értékeket emeljük ki, melyek pártunk legértékesebb ideológiai hagyatékához tartoznak. A nemzeti és az internacionalista érdekek összekapcsolása a nemzetközi munkás- és forradalmi mozgalommal szorosan összekapcsolódó pártnak. ötvenéves fennállása alatt politikájában — az elmúlt évek válságos időszakának kivételével — lényegében helyesen és rugalmasan kapcsolta össze pártunk ezt a két tendenciát. A párt vezetésével, a szocialista társadalom alapjainak kiépítésével befejeződött a szociális felszabadításért folytatott harc első időszaka. Pártunk egyedül védelmezte a nemzet érdekeit, a szó valódi értelmében nemzeti párttá vált. Pártunk fél évszázados történelme azt bizonyítja, hogy kommunista pártunk politikájában konkrét akciókkal kapcsolta össze a nemzeti és az internacionalista érdekeket. Bebizonyította, hogy a nemzeti érdekek védelme nem áll ellentétben az internacionalista kapcsolatokkal, sőt ellenkezőleg: csakis a világ haladó népeire és demokratikus erőire támaszkodva védhetjük a csehek és a szlovákok nemzeti érdekeit, politikai önállóságát. Pártunk politikai fejlettsége és forradalmi eltökéltsége megnyilvánult a hitleri megszállás nehéz időszakában. A párt becsületesen kiállta ezt a nehéz próbát is. Mint a munkásosztály képviselője, ebben a nehéz időszakban végleg átvette a kezdeményezést, s végül a nép sorsának intézését is. A cseh és a szlovák kommunisták a nácizmus s a ludák klerofasizmus ellen folytatott harcot összekapcsolták a Csehszlovákia új politikai irányvonaláért folytatott küzdelemmel. A kommunisták a nemzeti felszabadító mozgalom elejétől egyetlen politikai pártot képeztek, amely a fasisztaellenes harc aktív formáira nyerte meg a népet. A nemzeti felszabadító harc alapja fokozatosan kibővült, s végül nyílt fegyveres összecsapásokká fejlődött. Ezekben a kommunisták döntő szerepet játszottak. Mintegy 25 000 kommunista áldozta életét a nemzeti szabadságért és függetlenségért folytatott harcban. A fasizmus elleni harcban, a partizánellenállásban és a koncentrációs táborokban több tízezer csehszlovák hazafi vesztette életét. A nemzeti felszabadító harc egyik legjelentősebb része volt a csehszlovák hadtest harca, amely a szovjet kormány közvetlen segítségével, a Szovjetunió területén alakult, s melyet Ludvík Svoboda vezetett. A hazai ellenállás kicsúcsosodását, legjelentősebb katonai és politikai eseményét a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentette. A kommunisták Csehszlovákia Kommunista Pártjának egységes politikai irányvonalát hajtották végre a Felkelésben. A Szlovák Nemzeti Felkelés a nemzeti és a demokratikus fordalalom elejét jelentette. A csehszlovák népnek a fasizmus ellen folytatott harcában támaszt jelentett a Szovjetunió, amely döntő tényezője volt a hitlerista Németország ellen folytatott küzdelemnek. Politikai és anyagi támogatása nélkül ellenállásunk sohasem érte volna el azt a hatékonyságot és jelentőséget, amely jellemezte. A második világháború után a nemzetközi erőviszonyokban történt változások, és pártunk nagy tekintélye megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a felszabadult Csehszlovákiában a párt erősen befolyásolja a politikai fejlődést. A gottwaldi vezetés a nemzeti és a demokratikus forradalom betetőzésére irányította a pártot és a dolgozó népet. E program következetes kiharcolása gyengítette a burzsoázia pozícióit, s általa a párt egyre szélesebb támogatást szerzett. A párt politikájának helyességét bizonyítja az 1948 februári általános sztrájk és más tömegakciók sikere. A döntő összecsapásban az állampolgárok túlnyomó többsége a kommunista párt mögött állt. A munkásosztály, élén a kommunista párttal, megfosztotta a burzsoáziát utolsó hatalmi pozícióitól és proletárdiktatúrát teremtett. Csehszlovákiában, mélyben a nemzetiségi összetétel mindig bonyolult volt, jelentős szerepet játszott a nemzetiségi kérdés. Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikájában is jelentős szerepe volt a nemzetiségi kérdésnek. Pártunk mindig rendkívüli gondot fordított e kérdésre. Jelentőségét már az V. pártkongresszuson ls kiemelték. A VI. kongresszuson jóváhagyták a nemzetiségi politika konkrét programját. A kommunisták a Szlovák Nemzeti Felkelés idején megfogalmazták a csehek és a szlovákok kapcsolatának megoldását. A kommunisták érdeme, hogy végre elismerték a tényleges helyzetet, azaz, a szlovákokat' mint szuverén teljes jogú nemzetet ismerték el. Pártunk nemzetiségi politikájának alapja volt és lesz a jövőben is, nemzeteink és nemzetiségeink internacionalista egységének megszilárdítása. A kommunisták hangsúlyozták, hogy a nemzetiségi kérdés következetesen csakis a szocialista társadalomban oldható meg. A szlovák nép történelmileg rövid Idő alatt, pártunk vezetésével és a cseh nemzet testvéri segítségével az élet valamenynyi területén egyedülálló sikereket ért el. A párt nemzetiségi politikájában azonban hibák is előfordultak. Az az elképzelés érvényesült, mintha Szlovákia iparosítása önmagában a szlovák kérdés megoldását jelentené. Ahelyett, hogy harcot folytattak volna a burzsoá nacionalizmus maradványai ellen, melyeknek képviselői a ludák párt volt képviselői voltak, alaptalanul bírálták az SZLKP áldozatos funkcionáriusait, s megtorló intézkedéseket alkalmaztak ellenük. A nemzetiségi kérdés marxista—leninista értelmezésének deformációi elsősorban a 60-as évek elején, a Novotný-féle vezetés alatt ahhoz vezettek, hogy fokozatosan korlátozták a szlovák nemzeti szerveket, megszüntették a Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó jogkörét és más soviniszta tettekre került sor. A párt ezeket a hibákat fokozatosan helyrehozta. A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése 1963-ban visszautasította az SZLKP burzsoá nacionalizmusára vonatkozó helytelen téziseket, s rehabilitálta a törvényellenesen elítélt szlovák elvtársakat. Csehszlovákia 50éves fennállásának időszakában végrehajtották a csehek és a szlovákok kapcsolatának föderatív államjogi rendezését, mely alapja a két testvéri nemzet egyenjogú együttélésének. A párt nemzetiségi politikájának része, hogy a párt és a szocialista állam arra törekszik, hogy biztosítsa a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek teljes jogú életét és sokoldalú fejlődését. Pártunk történetének egyik alapvető tanulsága, hogy elsősorban azokban az időszakokban teljesítettük feladatunkat társadalmunkkal szemben, amikor politikai és ideológiai tevékenységünkben össze tudtuk kapcsolni az internacionalizmust és a hazafiasságot. £s ellenkezőleg, az ún. január utáni időszakban, amikor a párt egy része és vezetősége nacionalista pozíciókra helyezkedett, elvesztettük vezető szerepünket ls. Ezért többek között azt a tanulságot is levonjuk pártunk történetéből, hogy meg kell védenünk országunk és pártunk internacionalista kapcsolatait, s ezzel biztosítjuk nemzeteink fejlődését s alapvető érdekeit. Büszkék lehetünk elért eredményeinkre A februári győzelem pártunk története egyik szakaszának kicsúcsosodását jelenti, s legjelentősebb történelmi határkő a cseh és a szlovák nép történelmében, mivel megnyitotta az utat a szocializmus építéséhez. Már maga az a tény, hogy a dolgozó nép vált a politikai hatalom egyetlen képviselőjévé, és saját jövője öntudatos alkotójává, előrelendítette országunkat. A szocializmus építésének fő irányvonalát pártunk IX. kongresszusa dolgozta kl. A szocializmusba való átmenet általános törvényszerűségeinek respektálásából indult ki. Tudta, hogy országunkban a szocializmus építését elsősorban a Szovjetunió és az általa nyújtott segítség, valamint az a tény feltételezi, hogy kialakul a szocialista világrendszer, melynek hazánk ls része. A szocializmus építése IX. pártkongresszus által kitűzött irányvonalának alapja elejétől fogva a szocialista társadalommal folytatott sokoldalú együttműködésünk és a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való egységünk megszilárdítása volt. Ma, amikor 22 év telt el Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusától, büszkeséggel tekinthetünk vissza az elért eredményekre. Senki sem leplezheti, vagy titkolhatja el eredményeinket, senki sem tagadhatja történelmi jelentőségüket. A szocializmus építésének időszaka pártunk és népünk történelmének legnagyobb és legdicsőbb időszakát jelenti. A társadalmi élet legfontosabb szakasza a gazdaság, s pártunk ezért a legnagyobb gondot a gazdaság fejlesztésére fordította. Az ipar államosiása után szocialista rekonstrukciója jelentette a kiindulópontot az egész gazdaság fellendítéséhez, országunk védelmi erejének, valamint a kapitalista piactól való függetlenségének megszilárdításához. Gyors ütemben fejlődtek a termelőerők, fokozódott a munkatermelékenység. Gazdaságunk alapágazataiban megváltoztak a gazdasági kapcsolatok. A népgazdaság tervszerű fej(Folytatás az 5. oldalon)