Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám, kedd

A HAZAFIAK SIKEREI AZ INDOKÍNAI FRONTOKON Hanoi — Indokína hazafias erői az elmúlt napokban Laosz­ban és Dél Vietnamban újabb harci sikereket értek el az ame­rikai és a dél-vietnami csapa­tokkal szemben, — jelentette a VNA hírügynökség. A Patet Lao erői március 6­án a dél-laoszi Ta Pang közelé­ben 16 amerikai helikoptert lőt­tek le, amikor azok dél-vietna­mi csapatokat szállítottak a har­cok színhelyére. A közlemény szerint a helikoptereken tartóz­kodó ellenséges katonák közül sokan életüket vesztették. Március 7-én a Patet Lao egy­ségei meglepetésszerű támadást intéztek a 723-as magaslaton, Ban Dong közelében tartózkodó dél-vietnami zsoldosok ellen; 300 katonát harcképtelenné tet­tek, sokat foglyul ejtettek. A Patet Lao fegyveres erői már­eius 3-ig bezárólag három nap alatt 37 amerikai repülőgépet lőttek le vagy rongáltak meg. A laoszi invázió kezdete óta a hazafiak több mint kétezer, köztük ezer amerikai, katonát tettek harcképtelenné. Ugyanakkor a DNFF csapatai a szombaton véget ért hét so­rán Khe Sanh közelében 150 amerikai katonát öltek vagy se­besítettek meg. Amerikai felderítő gépek 1971 februárjában 2150 esetben sér­tették meg a VDK légiterét. Az amerikai légierő 149 ízben bom­bázta Nghe-An és Quang-Binh tartomány lakott területeit. A B-52-es stratégiai bombázók tíz­szer támadták a VDK déli tar­tományait és februárban össze­sen 3570 tonna bombaterhet szórtak e területekre. A kambodzsai szabadsághar­cosok vasárnap levegőbe röpí­tették Kompong Cham tartomá­nyi székhely közelében a 7. or­szágút egyik összekötő hídját. A híd megsemmisítése nagy utánpótlási nehézségeket oko­zott Lon Nol csapatainak. Az amerikaiak többsége az indokínai háború ellen Washington — Nixon hata­lomra kerülése óta első ízben fordul elő, hogy a Gallup-inté­zet által megkérdezett ameri­kaiak többsége helyteleníti az Egyesült Államok indokínai po­litikáját. A közvélemény kuta­tó intézet által most végzett felmérés adatai szerint a meg­kérdezett amerikaiak 46 száza­léka helyteleníti a kormányzat indokínai politikáját, míg azzal csupán 41 százalék ért egyet. 13 százalék nem nyilvánított vé­leményt. EREDMÉNYTELENÜL KUTAT A TÖRÖK RENDŐRSÉG . Szófia — Eredménytelenül kutat az elrabolt amerikaiak Után 30 000 török katona, rend­őr és csendőr, bár az utakon minden gyanús járművet ellen­őriznek, s a kutatásban még felderítő repülőgépek ís részt vesznek. A hétfői ankarai lapok felteszik a kérdést: „Mi történt a négy amerikaival?". Ugyanis a szabadonbocsátásukkal kap­csolatosan megszabott újabb ha­táridő is lejárt. Tagmac tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke összehívta a fegyveres erők főtisztjeit, hogy „megvizsgálják a helyzetet az utóbbi egyetemi események fé­nyében és megvitassák a rend­szer fenntartásának problé­máit" — jelentette az egyik isztambuli reggeli lap. Rahman sejk részt vesz a nemzetgyűlés ülésén Karachi — Mudzsugar Rah­man sejk, az Avami Liga elnöke Daccában felszólalt egy tömeg­gyűlésen és bejelentette: részt vesz a nemzetgyűlés március 25-i ülésén, amennyiben kielé­gíti követelését a katonai intéz­kedések felfüggesztéséről, s át­adják a hatalmat a nép válasz­tott képviselőinek. Az AFP azt jelenti, hogy egész Kelet-Pakisztánban nor­malizálódott a helyzet Rahman vasárnapi beszéde után. Zulfikar Ali Bhutto, a pakisz­táni néppárt vezetője nem volt hajlandó kommentálni Rahman beszédét. Ügy tudják, hajlandó feltételek nélkül részt venni a nemzetgyűlés ülésén, holott ezt korábban elutasította. London — Az angol külügy­minisztérium közölte, a daccai brit főkonzulhelyettest utasítot­ták, szólítsa fel azokat az angol állampolgárokat, akiknek a je­lenléte Kelet-Pakisztánban nem feltétlenül szükséges, hogy a polgárháború veszélye miatt hagyják el az országot. néhány s#rban A DAILY EXPRESS megállapí­tása szerint az angolok 60 szá­zaléka ellenzi Anglia közös piá­éi tagságát. A SZOVJET TELEVÍZIÓ terje­delmes dokumentumműsort su­gárzott a portugál kommunisták antifasiszta küzdelmeiről párt­juk megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából. CSOU EN-LAJ kínai minisz­terelnök vezetésével héttagú kí­nai párt- és kormányküldöttség érkezett a Vietnami Dolgozók Pártja és a VDK kormány meg­hívására Hanoiba. A JAPÁN—SZOVJET TÁRSA­SÁG VII. kongresszusa alkalmá­ból a társaság képviselői és a jelen levő szovjet küldöttség aláírták az idei kulturális köl­csönös együttműködési szerző­dést. MÁRCIUS 15-RE összehívták az Olasz KP Központi Bizottsá­gát. Giorgio Amendola, a Politi­kai Bizottság tagja tart beszá­molót, melynek alapján elsősor­ban a reakciós és fasiszta erő­szak elleni küzdelem kérdéseit vitatják meg. AZ N SZÉP Központi Bizottsá­gának meghívására tegnap Ber­linbe érkezett az Olasz KP hiva­talos küldöttsége, amelyet Gior­gio Napolitani, az OKP Politikai Bizottságának tagja vezet. PARASZTTÜNTETÉSEK zajlot­tak le Franciaországban. A legnagyobb tüntetés Toulouse­ban volt, ahol tízezer paraszt vonult fel a város utcáin, tilta­kozva a kormány mezőgazdasá­gi politikája ellen. Párizsban a mezőgazdasági kiállítás megnyi­tásán a parasztság elégedetlen­ségét tükröző plakátok fogadták Cointat földművelésügyi minisz­tert. A NYUGAT-BERLINI brit kato­nai törvényszék tegnap hat évi szabadságvesztésre ítélte Ekke­hard Weilt, aki merényletet kö­vetett el a szovjet hősi emlék­műnél szolgálatot teljesítő őr el­len. A bíró szaval szerint az íté­let sokkal enyhébb, amit Weil megérdemelt volna. KJELL BONDEVIK, a lemon­dott norvég kormány oktatás­ügyi minisztere tegnap meg­kezdte kormányalakítási tárgya­lásait. ESEMÉNYEK MARGÓMRA A BIZTONSÁG ŰTJÁN... ján Marko külügyminiszter lengyelországi látogatását ille­tően mindjárt elöljáróban leszögezhetjük, hogy azt aszívélyes­ség, megértés és a teljes nézetazonosság jellemezte. A meg­beszéléseken — mi sem természetesebb — a kétoldalú kapcso­latok és az európai biztonság kérdései kerültek előtérbe. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény, az elhangzott nyi­latkozatok hangsúlyozzák, hogy kölcsöhös kapcsolataink ala­kulása kielégítő, az együttműködés szintje megfelel az adott körülményeknek. Egyébként ezt példázza Giereknek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárá­nak találkozója Gustáv Husákkal, a CSKP Központi Bizottsá­ga első titkárával, valamint Ľubomír Štrougallal, a szövetségi kormány miniszterelnökével. A hagyományosan jó kapcso­latok, a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együtt­működés további fejlesztése szempontjából azonban még ren­delkezünk bizonyos tartalékokkal" — ezek hatékony kihasz nálása érdekében kell még többet tennünk. A külügyminiszterek eszmecseréjének mintegy gyújtópont­jában az európai biztonsági értekezlet összehívásának a prob­lematikája, ezzel összefüggésben egy megbízható biztonsági rendszer kialakítása állott. Kétségtelen, hogy az elmúlt idő­szakban néhány valóban konkrét és pozitív előjelű lépés tör­tént kontinensünk biztonsága megszilárdítása érdekében. Itt mindenekelőtt a szovjet—nyugatnémet szerződés aláírásának a fontosságát szükséges aláhúznunk, amelyet később a len­gyel—nyugatnémet szerződés megkötése, pontosabban para­fálása követett. Az a tény, hogy Willy Brandt szociáldemok­rata-szabaddemokrata kormánya hajlik az európai realitások elismerése felé, természetesen örvendetes jelenség. Ugyanak­kor még hosszú út vezet e szerződések ratifikálásáig — Brandt kormányának határozottabban kell szembeszállnia el­lenzékével, az imperialista-militarista, sőt neofasiszta csopor­tosulásokkal is parolázó bonni ellenzékkel. Az Odera—Neisse határ elismerése, az erőszakról való le­mondás és a kölcsönös kapcsolatok, együttműködés elmélyí­tésének szándéka felvillantja a reményeket, tapintható közel­ségbe hozta az európai biztonsági értekezlet összehívásának gondolatát. Ezzel egyidejűleg azonban a bonni vezetésnek rendeznie kell kapcsolatait a Csehszlovák Szocialista Köztár­sasággal és nem utolsósorban a Német Demokratikus Köztár­sasággal is. A csehszlovák kormány álláspontja ismeretes, s örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy ezt a lengyel testvérpárt, a lengyel kormány ls támogatja. Alapfontosságú kérdés marad továbbra is ebben a vonatkozásban, hogy Nyu­gat-Németország kezdettől fogva nyilvánítsa érvénytelennek a müncheni egyezményt s általában rendezze viszonyát Cseh­szlovákiával. Mindkét fél erőteljesen követeli, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaságot vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe és ismerjék el egyenjogú partnerként a nemzetközi fórumokon általában. Ez a lépés szintén elengedhetetlenül fontos az európai biztonság megszilárdítása szempontjából. Tény, hogy a nyugatnémet revansista körök álláspontja — amennyiben az jelentős mértékben és elvi fontosságú kérdé­sekben befolyásolja az NSZK kormányát — befagyaszt, meg­merevít minden kezdeményezést, hidegháborús hangulatot kelt, lehetetlenné teszi a párbeszéd folytatását, a két-, illetve több­oldalú kapcsolatok fokozatos bővítését. Tagadhatatlan, hogy ebből a szempontból rendkívül fontos volt a csehszlovák—lengyel külügyminiszteri találkozó, po­zitíven járult hozzá az álláspontok tisztázásához. (P.f LUDVÍK SVOBODA CIKKE AZ IZVESZTYIJÁBAN Moszkva — Az Izvesztyija a múlt héten közölte Ludvík Svo­bodának, a CSSZSZK elnökének cikkét az SZKP XXIV. kongresz­1971 III. 9. Franciaországban márciusban újjáválasztják a községtanácso­kat. Már hetek óta a választá­sok jegyében zajlik a politikai élet. A választások fontosságát növeli, hogy Pompidou hivatal­ba lépése óta először járulnak az urnák elé a francia válasz­tók. A gaulleista UDR, valamint a centristák képviselői is igye­keznek minél több képviselői helyet megkaparintaui a váro­sok és a községek képviseleti testületeiben. Fontos ugródeszka Ennek az igyekezetnek két indítóoka van. Először is az a párt, amelynek képviselői ke­zükben tartják a községtanácso­kat, ezáltal nagyobb befolyást nyer — a helyi választások so­rán kapott szavazatszám alap­ján—a központi hatalomban is. Másodszor pedig: a község­tanácsi ügyek jó üzletet jelen­tenek. A nagy részvénytársasá­gok érdeke, hogy szövetsége­seik legyenek a helységekben. Az ötödik köztársaság kezde­te óta egyre fokozódik a köz­ponti kormányzás irányzata. A választott képvlselőtesületek jo­gait valamennyi fokon csökken­tették. Ennek ellenére a köz­ségtanácsok közel állnak a la­kossághoz. A politikai pártok tevékenységét általában asze­rint értékelik, milyen eredmé­nyeket érnek el a községtaná­csi választáson. A helyi válasz­tások általában a lakosság meg­nyerésére irányulnak. Nagy je­lentősége van a községek gaz­daságának. A 37 708 község az ország legfőbb gazdasági beru­házói. A hatodik gazdasági terv előirányzata szerint például a községi beruházások összege el­éri a 23, sőt a 27 milliárd fran­kot. A községek költségvetése összesen az állami költségve­tésnek 39 százalékát teszi ki. E hatalmas összegek a kapi­az elégedetlenséget. Megkísé­relte, hogy a községekre hárít­sa azt a felelősséget, amit ne­ki kellene viselnie. Ennek oka többek között az is, hogy az emberek általában elégedetlen­ségüket könnyebben nyilvánít­ják a községek vezetőségével, mint az állammal szemben. A kormány azonban a polgármes­Xozsegtanácsi választások előtt talistákat természetesen rend­kívül Srdeklik. A terhek áthárítása Az állam ugyancsak érdekelt e helyi hitelekben. Az UDR po­litikáját 1958 óta az jellemzi, hogy igyekszik azokat a terhe­ket, amelyeket az államnak kel­lene viselnie, a községekre át­ruházni (a közoktatási költsé­geket, az úthálózat kiépítésének és karbantartásának költségeit stb.). Ennek következtében szá­mos közület, számos községi képviselőtestület nem tudja megvalósítani azokat a beruhá­zásokat, amelyek a helyi lakos­ság érdekében szükségesek vol­nának. Ezenkívül az állam kiváltsá­gait biztosító politika a közsé­geket az adók emelésére kény­szeríti. 1965-től 1969-ig átlago­san 72 százalékkal emelkedtek az adók Franciaország 20 leg­nagyobb városában. Számos olyan községben, ahol nincs ipar és fejletlen a kereskede­lem, a helyi adók szinte elvi­selhetetlenné váltak. A kormányzat jól ismeri ezt terek erélyes tiltakozására az utóbbi időbea kénytelen volt az eddiginél nagyobb autonómiát ígérni a községi vezetőségek­nek, valamint „strukturális re­formot" ígér. „A városokat humánusabbá kell tenni — mondotta Chaban­Delmas —, újra fel kell osztani a hatalmat Párizs és a vidék között" Ez a gyengéd gondos­kodás eléggé gyanúsan hangzik a választások előestéjén. Felve­tődik a kérdés, hogy az ország vezetői, a 12 év óta szakadatla­nul uralmon levő párt, miért nem gondoskodott már előbb a helyzet megjavításáról! Roham a kommunisták fellegvárai ellen A gaulleisták és a velük szö­vetséges pártok a választáso­kon elsősorban a kommunista községtanácsokat, főként a Pá­rizs körül húzódó „vörös öve­zet" községtanácsait, a kommu­nista párt e fellegvárait szeret­nék rohammal bevenni. Az elő­ző községtanácsi választásokból a gaulleisták sokat okultak. Most már nem beszélnek nyíl­tan arról, hogy „megrohamoz­zák a kommunisták fellegvá­rait". 1965-ben az utolsó válasz­tásokon ugyanis ebbe beletörött a bicskájuk. A kommtíhista községtaná­csok jelentős eredményeire, a dolgozók szükségleteiről való gondoskodásra a gaulleista pro­paganda sokkal ravaszabbul vi­szonyul, mint korábban. Propa­gandájukban bár nem nyíltan, de mégis a külpolitikai kérdé­seket helyezik előtérbe, hogy ezáltal megkíséreljék a kommu­nisták egységének megbontását. A gaulleistáknak további nagyratörő terveik is vannak. Nemcsak a munkáslakta és a kommunista községtanácsokra szeretnék rátenni a kezüket, hanem azokra a városokra és községekre is, ahol barátaik az urak. Ilyen például Strasbourg, ahol Bord az UDR képviselője, szeretné kivetni a nyeregből á centrista Pflimlint. Baloldali egység A Francia Kommunista Párt az idei községtanácsi választá­sok március 14-5 első menetén a többi baloldali és demokrati­kus párttal jelentős egységben vesz részt A 30 000 lakosúnál nagyobb 193 francia város közül 123-ban a FKP a szocialistákkal és más demokratikus erőkkel közös lis­tán lép fel. Az ún. Demokrati­kus Unió egységlistái számának az előző, 1965-ben tartott köz­ségtanácsi választásokhoz vi­szonyított emelkedése a francia kommunisták kezdeményező politikájának a gyümölcse, akik az ország összes baloldali és demokratikus erőivel egységes eljárásban akarják elérni a reakciós kormánykoalíció vere­ségét. szusa nagy nemzetközi jelentő­ségéről. Az elnök kifejezi azt a meggyőződését, hogy „az SZKP küszöbönálló kongresz­szusa hatékony ösztönzést ad a béke, a haladás, a demokrácia és a népek szabadsága erőinek. „Ez a béke haladó szellemű, ka fonóinak, a jövő Igazi alkotói nak kongresszusa lesz". Az új ötéves terv irányeivja vaslatával kapcsolatban Svobo­da elnök a következőket írja: „Nem kétséges, hogy e terv megvalósítása világviszonylat­ban jelentősen megerősíti a szo­cializmus erőit Minél erősebb hatást gyakorol a Szovjetunió a világ eseményeire, minél mesz­szebb és sikeresebben halad a kommunizmus alapjai építésé­nek útján, annál nagyobb figye­lem összpontosul forradalmi ve­zérkarának — a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszu­sának az ülésére. Meggyőződé­sünk, hogy ez a Lenin által al­kotott fórum a szovjet nép előtt és a világ valamennyi népe előtt újabb világos perspektívá­kat nyit." Ezer nagybirtokot kisajátítanak Santiago — Salvador Alleude, chilei köztársasági elnök va­sárnap beszédet mondott Talca városban egy ipari vásár meg­nyitása alkalmából. Chile leg­sürgősebb problémáiról szólva kijelentette: kormánya minden tőle telhetőt megtesz annak ér­dekében, hogy felszámolja a nagybirtok-rendszert. Ezzel ösz­szefüggésben emlékeztetett ar­ra, hogy a népi egységkormány a legközelebbi jövőben végre kívánja hajtani 1000 nagybirtok kisajátítását Ugyanakkor Allen­de erélyesen bírálta az önké­nyes birtokfoglalásokat, mert — mint mondotta — ezek aka­dályozzák a mezőgazdasági munka normális menetét és a legfontosabb élelmiszerek ter­melésének csökkenéséhez ve­zethetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents