Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-07 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó,

JEGYZETEK A MŰKORCSOLYÁZÓ VB-RŐL nem GYARTHAT A tévé jóvoltából immár több mint tíz esztendeje cso­dálhatjuk a tél kedves hagyományává vált mükorcso­lyázást, ezt a csendes és csodás sportágat. Lyonban a gáladélutánon búcsúztak a nézőktől a csillogó jég művé­szei. Nem, nem hosszú évekre, hanem csak egy esz­tendőre. Jövőre újra találkozhatunk velük, nemcsak egyszer, hanem háromszor tapsolhatunk kedvenceink­nek, és a parádés alakításaiknak J Európa-bajnokság Stockholmban, világbajnokság Kanadában és olimpiai já­tékok Sapporóban). kJ i is történt tulajdonképpen Lyonban? Amerika vér­mes reményekkel rándult át öreg kontinensünkre, de nem tudott beleszólni az aranyérmek sorsába; Kanada pedig nem na­gyon hallatta hangját. Katalizá­tornak azonban jó volt a mesz­szi föld jelenléte. Kicsit ugyan bánatosan távoztak a műkor­csolyázók, mert 1964 óta elő­ször fordult elő, hogy nem nyer­tek aranyérmet. S „futball­nyelvre" lefordítva: 8:4-re vég­ződött az Európa—Amerika „éremverseny". Tavaly 9:3, két évvel ezelőtt 10:2 volt az ered­mény . . . Párosban a levegőben lógott a meglepetés a kötelezők után. A Szmirnova—Szurajkin kettős vezetett, mind a kilenc ponto­zónál az első helyen állt. Aztán jöttek Rodnyináék. Alighogy megjelentek a reflektorok fé­nyében a jégen, már zúgott a taps és ez még csak fokozódott a zenével teljesen összhangban bemutatott, életük talán leg­jobb gyakorlataik láttán. Olyan magas színvonalú, hibátlan volt sz-abadkorcsolyázásuk, hogy pil­lanatig sem fért kétség győzel­mükhöz. Elsöprő lendületük, gumiakrobatikájuk már egy ki­csit a huszonegyedik század közeledtének a tükröződése volt. A párosverseuy a műkorcso­lyázás. legszebfc, legkifejezőbb száma. Elsősorban azért, mert valódi életünket, a férfi és a nő viszonyának a hasonlóságát tükrözi. Igen, az atomkor len­dülete, a modern élet visszatiik­i röződése jellemezte a Rodnyi­na—Ulanov elképesztően har­monikus bemutatója. Hiába, mindketten kitűnő szabadkor­csolyázók ... Ez nem mondható el egyes műkorcsolyázónőkről, akik a női mezőny előkelő helyein vé­geztek. Gondolunk itt elsősor­ban a „legelőkelőbbre" az oszt­rák Beatrix Schubára, az új vi­lágbajnoknőre. Már talán vala­hol említettük: nem tehet róla, hogy világbajnokságot nyert. A mezőny többi tagjának lehetne esetleg szemrehányást tenni, hogy a fennálló szabályok ér­telmében (kötelező és a szabad­gyakorlatok 50 százalékos ará­I I I I I I I I fr I | I I I I I Tétünk a jégkorong VB Svájcban a kővetkező hat ország válogatott jégkorong­csapata kiizd a VB érmeiért, helyezéseiért: a Szovjetunió, Svédország, Csehszlovákia, Finnország, az USA és az NSZK. Olvasóinknak azt kell eltalálniok, hogy a résztvevő csapatok milyen sorrendben végeznek a táblázaton. Ha töb­ben találnák el a helyes sorrendet, a pontszám segit a nyer­tesek megállapításánál. Hanttal is minden csapat 10—10 mérkőzést játszik. (A vi­lágbajnok legfeljebb 20 pontot szerezhet.) A tippelésnél ügyelni kell arra, bogy a bat együttes szerzott pontjainak száma 60. * Minden olvasónk tetszés szurlnti számú szelvénnyel vehet rásxt e tippelésben, de azokat logkésóbb március 17-ig kell hozzánk eljuttatnia. Dijak: I.: 300 korona II.: 300 korona III.: 200 korona IV.: 100 korona V.: 30 korona ITT LEVÁGANDÓ • Az Ű j Sz© VB tippje A csapatok sorrendje: pontjaik száma: SÉ.'JÉE s a • • • 2. ....... * I ^ < • i • • i i ŕ &« i i y i S . s i s . 8- .«.««•« ••••i Beküldte: lakhely: ..... • I I I I I i I I I i I I I I nyáj ők még nála is gyengéb bek. Csupán ezért kerülheteti sor a női műkorcsolyázás „de valvációjára", leértékelésére Mert micsoda világbajnoknő az. akinek szabadkorcsolyázása át lagban 5,5 pontot ér? Szinte ké­nyelmetlen a nézők és szomorú a sportág számára, hogy Schu­ba minden mozdulatán látszott, milyen rabszolgamunkát igényel a műkorcsolyázás. Sajnos, ezt ezrek és milliók látták, s ez nagy hiba. Az nem is lett vol­na olyan nagy baj, hogy rosz­szul futott, de hogy bemutatója fantázia nélküli, félénk, szinte „tragikus volt", azt már nehe­zen bocsátják meg a nézők egy világbajnoknőnek. S itt vagyunk a műkorcsolyázás lényegénél. Lyonban újra bebizonyosodott, hogy ebben a zenével „édestest­vér" sportágban, nem lehet va­lami igazán egyénit, valami igazán nagyot produkálni kü­lönleges tehetség nélkül. A jobbnál jobb edzők sem segít­hetnek. Esetleg évről évre fel­jebb „tuszkolhatják" védencei­ket a ranglétrán — gyakran bí­rói segédlettel —, de a műkor­csolyázást nem lehet becsap­ni... A női mezőny érmeit kiosz­tották Lyonban, de az arany­érem nem csillog fényesen. A műkorcsolyázás várja az új Seyfertet, Fleminget, Maškovát. S úgy tűnik, jönnek az igazi jégtiindérek. Szép dolog rajzol­gatni a hurokparagrafusokat, a nyolcasokat, de csak a fantá­ziadús szabadkorcsolyázás elra­gadó, csak az nyújt maradandó élményt az embereknek. S ezt egyik ember a másikkal nem taníthatja meg. A tehetségeket csak nevelni lehet, gyártani nem ... A női műkorcsolyázás jövője valahol a negyedik hellyel kez­dődik, és a 16 esztendős NDK­beli Sonja Morgensternnel, s a még fiatalabb Errath-tal folyta­tódik. Ez a két kis Seyfert „az óvodából", valamint a világ je­lenlegi legjobb kürözője, a 17 esztendős amerikai Janett Lynn kitűnő szabadgyakorlataiból ar­ra lehet következtetni, hogy ez a valamikor legvarázslatosabb szám ismét jobb idők elébe néz. Micsoda paradoxon, hogy a kis Sonja Morgenstern neve magyarul „hajnalcsillagot" je­lent. Van ebben valami szim­bólum. Jövőre ő lehet a világ műkorcsolyázásának fényesen ragyogó csillaga. Nemcsak azért, mert olyan természetesen ugorja a tripla Salchowot, hogy szinte mindenkinek eláll a lé­legzete, hanem azért, mert min­den mozdulata igazi tehetségre vall. És ismerve az NDK sport­életét, minden bizonnyal új vi­lágbajnokot nevelnek a műkor­csolyázósportnak. És Errathról, a gyönyörű, átélt dupla ugrások kis bajnoknőjéről még nem is beszéltünk . .. Mi a helyzet a férfiak, job­ban mondva a fiúk mezőnyé­ben? Ondrej Nepela, a jég fleg­matikus, nyugodt, de céltuda­tos matematikusa Sapporóig még mindenképpen versenyezni akar. Lyonban élete legjobb kűrjét futotta, sokkal lendüle­A műkorcsolyázás legkifejezőbb számának, a párosversenynek háromszoros világbajnokai: Irina Rndnyina és Alekszej Ulanov. tesebb volt a szokottnál. Ele­gáns, végtelenül preciz mozgá­sából azonban, még mindig hiányzik a természetes könnyed­ség és az igazi „fűszer". Úgy tűnik, a tengerentúliaknak to­vábbra sem „ízlik" az „iskola" Főleg a VB előtt agyonreklámo­zott Petkevich okozott csaló­dást. Nemcsak hogy nem fej­lődött a kötelező gyakorlatok ban, hanem kűrje is elmaradt például a ljubljanai VB-n bemu­tatott szabadkorcsolyázásától. Voltak a férfi mezőnyben olya­nok is, akik a merész ugráso­kat kevésbé művészi kivitelezés­ben adták elő (Ovcsinnyikov). Természetesen a kűrben elen­gedhetetlenek az ugrások, de sokkal fontosabb a kiegyensú­lyozott program, a helyes arány az ugrások, lépésvariációk és a piruettek között. Ogy tűnik, ezt tartotta szem előtt a kis Jan Hoffmann, amikor bemutatta programját. Akárcsak a vele egykorú hon­fitársnöi, ő is nagy reménység, talán a legnagyobb tehetség a férfiak mezőnyében. Mindössze tizenöt éves, de testtartása ós zenei érzéke, lendülete már jö­vőre a dobogó fokára sodorhat­ja őt. S ráadásul olyan tehet­ség, aki „kedveli" az iskola­gyakorlatokat is. Ez nagy pluszt jelent, mert ugyebár a fennál­ló szabályok értelmében a bí­rók nagyon szeretik a kötelező gyakorlatokat pontozni; gyak­ran hasra fekve, négykézláb vizsgálják a jégre írt figurák pontosságát. A kevésbé ismert, fiatal versenyzőket „kemény" pontok formájában meg is lec­kéztetik, tudtukra adják, hogy az ő sportágukban nincs „be­robbanás" az élvonalba, végig kell járni a „szamárlétrát". Jan Hoffmann esete kivétel fehet — ha a bírók is úgy akarják . . . És ismét a pontozásnál va­gyunk. Szegény pontozóbírók, ők a műkorcsolyázó-versenyek villámhárítói. Szidja őket bol­dog boldogtalan, gyakran jogo­san, sokszor jogtalanul. Csak­ugyan? Egy dolgot nem szabad szem elől téveszteniük, amikor „esz­mecserét" folytatunk a_ ponto­zókkal. Mégpedig azt, hogy a mai korban nagyon nehéj, bo­nyolult az igazságkeresés. Fő­leg ott, ahol az emberek a pon­tokat hívják segítségül. Dilem­ma marad a versenyzőkben és a nézőkben egyaránt, mert az értékelés szubjektív. Ezért a műkorcsolyázásban majdnem minden világbajnokságon elő­fordult, hogy más történt a jé­gen és mást láttunk az ered­ményhirdető-táblán. Lyon sem volt kivétel. Például a kis Mor­genstern gyakorlatára megle­hetősen kevés pontszámot Ka­pott. Hiába, a pontozók szinte kihalálos alapon hozzák fel év­ről évre és helyről helyre a ver­senyzőket. Gyakran tapasztal­hatjuk, hogy micsoda hazafiak és ravasz diplomaták a műkor­csolyázók „hóhérai", a ponto­zóbírák. így aztán évről évre is­métlődnek a „törlesztések". El­sősorban a versenyző, s a néző, a szurkoló látja kárát ennek az elszomorító jelenségnek. Nehe­zen képzelhető el, hogy a pon­tozások körül belátható időn belül változásokra kerülne sor. Talán a kötelezők módosítása reálisabbá tenné a versenye­ket... Végezetül a jégtáncról vala­mit. Sokáig „mini" párosnak nevezték. Néhány évvel ezelőtt aztán kimondták, hogy mit sza­bad és mit nem szabad átvenni a párosoktól. Azonban továbbra is az a benyomásunk, hogy ke­vés a sportértéke ennek az olimpián sem szereplő verseny­számnak. Igaz, a tökéletesség elképesztő, dehát mégiscsak könnyebb a jégen táncolni, mint mondjuk igényes elemeket tartalmazó más jellegű verseny­számokat előadni. Miben múlta felül a kétsze­res világbajnok Pahomova— Gorskov táncospár az ellenfe­leit? Elsősorban a koreográfiá­ban és szuverenitásban. Elemeik nehézségi foka sokkal nagyobb volt mint mondjuk a Buck-test­vérpáré. A szovjet kettős győ­zelme logikus volt, ha abból in­dulunk ki, hogy a műkorcso­lyázásra úgy kell tekintenünk, hogy az művészet is. És a jég­táncban talán sok is a művé­szet — a sportérték rovására. Ki tudja, mi vár az egyébként tetszetős, élvezetes verseuy­TQMI VINCE mmpi ÚJ szú Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkeszti bizottság. Főszerkesztő: Lörincz Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-46. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308. Journal Kiadó­hivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 351-63. Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Új Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal is postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná eipedícia tlače, Bratislava. Gottwaldovo námestie 46 VII.

Next

/
Thumbnails
Contents