Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-07 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó,

Ez a rövidített elnevezé se műanyaggyártásunk egyik legújabb termékének, a plasztikus, higiénikus bőrnek. Az amerikai E» I. du Pont konszern 200 ku­tatót foglalkoztatott és 25 millió dollárt költött a kí­sérletekre, míg ezt a fajta műanyagot sikerült előállí­taniuk. 1964-ben a Clarino, Lisca, Eikas és Patora ja­pán vállalatok kutatói is célba értek. Csakhogy ők azóta is titokzatosan hall­gatnak. Ezért lepíte meg a világ közvéleményét két esztendővel ezelőtt a hír: Sikerült nekünk isi A szakértők megállapítá­sa szerint a mi műanya­gunk egyenértékű az ame­rikaival, és minőségileg megelőzi a japánokét. A mi műanyagunk mikroporó­zus szerkezetű, négyzetcen­timéterenként kb. százezer 0,0002 mm nagyságú nyí­lással rendelkezik. Ezeken keresztül a víz nem jut be, viszont a vízpárát kibocsát­ják ezek a nyílások. Ebből az anyagból már kísérlet gyanánt néhány cipőt is ké­szítettek. A tapasztalatok nagyon jók. Várható, hogy hamarosan kidolgozzák majd a nagybani gyártás technológiáját. (haf.) Baleset nélkül Tizenkét esztendő alatt több mint 300 000 km hosz­szú utat tett meg baleset nélkül TATRA—138-as te­herautóján Kozolka József malonyai (Tesárske Mly­ňany) sofőr, a bratislavai Telekomunikačné montá­že nemzeti vállalat dolgo­zója. Ezalatt a tizenkét esztendő alatt bejárta ha­zánk különféle tájait, hisz ő szállítja egyik helyről a másikra azokat a szerelő­ket, akik a telefonvezeté­keket szerelik. Már több­ször kapott jó munkájáért dicsérő oklevelet. Szeretné baleset nélkül hazánk or­szágútjain a félmilliomo­dik kilométert is megten­ni. Belányi János SKODA A gyárat 1895-ben alapí­tották, tehát Immár közel nyolc évtizedes múlttal büszkélkedhet. Jelenlegi hi­vatalos elnevezése: Auto­mobilové závody (Automo­bil Üzemek), Mladá Boles­lav. Kezdetben csak kerékpá­rokat gyártott, majd folya­matosan áttért a motorke­rékpárok gyártására. Sze­mélygépkocsikat 1907 óta gyárt. A második világhá­borúig 90 típusú személy­autót és 39 típusú teher­gépkocsit gyártott. 1945 után kezdte meg a SKODA személygépkocsik gyártását (előbb az 1101­est, majd az 1201-est). Je­lenleg a legismertebb tí­pus az MB 1000-es, a kor­szerűsített Š 100-as és 110-es. Vrchlabí fióküzemében készül a SKODA 1201-es kü­lönféle változatban (men­tőautó, mikrobusz stb.). Má­sik fiőküzeme (Kvaslny) gyártotta a Feliciát (5 450), és most a Skoda-Octávia­Comblt gyártja. A privigyei (Prievidza) születésű Gömöri Jenő Ta­más diákkorában került Budapestre, ahol elindította a hajdani Modern Könyv­tár-sorozatot. Később a bra­tislavai, majd a bécsi szám­fizetésben a Tűz c. emig­ráns folyóirat szerkesztője volt. Élete folyamán a vi­lág minden tájáról íroga­tott, s mindenünnen választ kapott „embervédelmi ügy­ben" küldött leveleire. Ma már kevesen tudják, hogy negyven évvel ezelőtt ki is adta annak az ankétnak eredményeit, melyet a ha­lálos ítéletek eltörlése ér­dekében szervezett. Halála előtti éveinek leg­kedvesebb emlékei közé tartozott, hogy Privigye an­tifasiszta harcosai meghív­ták maguk közé. Magyar­szlovák irodalmi estet ren­deztek műveiből. Szülőtáji verseiből — amelyekből kí>. kétszázötvenet hagyott hát­ra — Štefánia Pártošová fordított szlovákra egy cso­korra valót. Július Chromý, a város polgármestere dísz­oklevelet nyújtott át Gömö­rinek. Megélte még régi, kedves gimnáziuma megala­pításának 300. évfordulóját is. Életének, szenvedései­nek, örömeinek hű tanúja, írőtársa és testvére, Jaczkó Olga, írta meg a privlgyei­eknek, hogy komolyan fog­lalkozik az áttelepülés gon­dolatával. Mindketten szí­vesen tértek volna vissza Szlovákiába. Utolsó hónapjait megke­serítette az elutasítás, a mellőzés. Betegségében sem talált megértésre, az orvo­sok, mint megtudtuk, türel­metlenül bántak vele, hatá­rozatlan vénemberként ke­zelték. Pedig csak félt az operációtői, mert a halált látta benne, melynek egész életén át esküdt ellensége volt. Élni szeretett volna még, hogy sajtó alá ren­dezhesse szülőtáji témájú írásait. Erről beszélt ne­künk utolsó ittléte alkal­mával, amikor Jozef Fedo­ra festőművész hevenyé­szett ceruzarajzát készítet­te róla. Az arckép, amelyet első ízben teszünk közzé, utolsó emlékünk Gömöriről. Szántó György Harmadszor Az idén harmadízben ren­dezik meg Komáromban (Komárno) az „Arany hor­gonyért" elnevezésű tánc­dalénekesek versenyét. A fellépő, vagyis a döntőbe bejutott énekeseket a Szak­szervezetek Házának „Szin­kopy" valamint „Big-beat" zenekara fogja kísérni. A verseny döntőjét április 21. én tartják. A döntőben el­ért helyezésekért az arany, ezüst és bronz horgonyokon kívül az első három ver­senyző 800, 500, Illetve 300 koronás tárgyi jutalmat is kap. Bende István A mi falunk, Zsór (Žiar) kicsiny, és az égvilágon sem­miről sem nevezetes. Itt nem jártak neves írók, költők, mint a szomszédos Bejében (Behynce). Még Mátyás ki­rály sem kapáltatta meg napos domboldalait, mint azt Gö­mörön tette. Csak van ez a pici falu, és él. Valamikor egy dombon élt a falu. Ezt a helyet most Puszta Zsőrnak nevezik. Természeti csapás, vagy valami­lyen katasztrófa pusztíthatta el, mert többször ástak már ott és hol egy cseréptál, hol vály'ogtörmelék, hol meg va­lamilyen kő bukkant elő. A mai falu ötven lakóháza közül csak a 33-as számot viselő nevezetes talán, mert azt majdnem száz esztendő­vel ezelőtt, 1875-ben építette Csizmadia László. Úgy tudja mindenki, hogy ez a falu legöregebb háza. Jelenleg is lakják, mégpedig Szabarl Aladár és négytagú családja. (K. Tímár Márta) Napról napra A lévai (Levice) já­rásban napról napra bő­vül az Ifjúsági szerveze­tek száma. Legutóbb Tom­pa (Tupá) Garamkálna (Kalná n/Hr.) községek­ben ls megtartották a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség alapszervezatel­nek alakuló tagsági gyű­lését. Több mint száz fia­tal jelentkezett. Ábel Gábor A Košicei Magyar Gép­Ipari Középiskola népszerű és közkedvelt zenekara, a METEOR, az idei tanév be­fejeztével abbahagyja mű­ködését, mert a zenekar tagjai leérettségiznek és el­hagyják az iskolát. Az együttes sikersorozatát a most megalakult ANTORES zenekarnak kellene folytat­ni. Ez az új zenekar az in­ternátusban rendezett tánc­esteken már bemutatkozott. Sikerük volt. Reméljük, hogy az ANTORES méltó utódként lép a METEOR örökébe. Pálházy József MÖRAVIA Ötven évvel ezelőtt, 1921-ben alakult meg a Cérnagyári SC testnevelési egyesület Bratislavában. A felvétel az egyesület megalakulása 15. évfordulójának alkalmából rendezett labdarúgó-mérkőzésen készült. A Cérnagyári SC — Vas SC mérkőzést 1:2 arányban a vendégek nyerték meg. Az álló sorban a Cérnagyári SC, az ülő sorban a Vas SC játékosai láthatók. Andriskin József Árva tiszafa A gömöri (Gemer) kas­tély a Lányi, a Szentiványi és a Szontagh család fész­ke volt. Barokk stílusú, több mint kétszáz éves épü­let. Most műemlékként tart­ják nyilván, de sajnos, na­gyon siváran fest mind a kastély, mind a környéke. Inkább szégyene, mint dí­sze a falunak. A kastély mellett egyet­lenegy érdekes, régi fa azonban még ma ls figyel­met érdemel: a tiszafa. Nagyon ritka nálunk. Ne­hezen, lassan nő. Gyermek­korom óta ismerem, de szinte csak centiméternyit vastagodott. A középkori mesterek nagyon szerették. Kemény fája szinte örök­életű. Ma már csak mint érdekesség jöhet számítás­ba... Kovács István Kapda Gyermekkorunkban, ha kút fölé hajoltunk, vagy kö­rülötte játszadoztunk, vagy éppen az Ipolyiia valő fürdőzést emlegettük, a felnőttek rendszerint így ré­misztgettek bennünket: Ne menjetek oda, mert elkap benneteket a kapdal Ez a szörny, a „kapda" sohasem mutatkozott. Gyer­mekkorunkban nem is láttuk. A múltkoriban egy vé­letlen folytán azonban sikerült az Ipoly partján fel­vételt készíteni róla. Hosszú testű, sötét szájú, víz­ből kinyújtózkodó szörny. Talán ilyen volt... Ha létezett volna. Budai József A felvételt Nagy László készítette. Hazánk Cremonája Csendes, alig kétezer la­kosú határváros Luby, a he­gedűkészítők városa. 1721­ben készítették itt az első hegedűt. Az egyik házban a hegedűnyakat készítették, a másikban a fedelet és a hátat, a harmadikban ra­gasztották, a negyedikben húrokat gyártottak. 300 magánvállalkozó készítette a hegedűket, egészen az ál­lamosításig. A Cremona vállalatnak jelenleg 45 műhelye van a városban. Harmincfajta he­gedűtípust gyártanak. A 120 koronás iskolahegedűtől kezdve a 4000 koronás mes­terhegedűig. Ezenkívül kis­és nagybőgőket, mélyhege­dűket, gitárokat és lanto­kat Hatvan országba ex­portálnak. Különösen nagy gondot fordítanak a mes­terhegedük készítésére. Jo­sef Vávra, Josef Pötzl és Albert Lang a három leg­jobb hegedűkészltő mester. Ök otthonukban, saját mű­vészi elképzeléseik alapján készítik a hegedűket. Poznanban, 1957-ben, ti­zenhét állam hegedűkészí­tői versengtek. Olaszország, Belgium, Hollandia, Len­gyelország és az NSZK mes­terei is megjelentek ké­szítményeikkel. A verseny­ben 131 .hegedű közül még­is a Luby városának műhe­lyeiben készült hegedűk nyerték el a győzelmi pál­mát Benyák Márta Fél évszázada A vállalat székhelye Olo­mouc mellett (Mariánské Odolí) van. A gyár ház­tartási kellékeket gyárt. Évi termelése: gáztűzhely 86 000 darab villanytűzhely 41 000 darab gázrezsó 40 000 darab gázbojler 36 000 darab gázkályha 23 000 darab Kivitelre nem nagy meny­nyiséget gyárt. Nagyobb té­telben csak gázrezsókat (évi 22 000 darab) és gáz­tűzhelyeket (évi 10 000 da­rab) exportál. A gyár nagy mennyiségű zománcozott bádogot hasz­nál fel termékeihez. Na­ponta 50 tonna bádop^* zománcoznak. Elégedetlenek Félen (Tomášov) is meg­tartották a Vöröskereszt he­lyi szervezetének évzáró közgyűlését A több mint 200 taggal rendelkező szer­vezet elnöke, dr. Mészáros Béla elmondta, hogy az el­múlt év munkáját vizsgálva nem sok jő tettel dicseked­het a szervezet. A falu kü­lönböző helyein működő 20 elsősegélyt nyújtó állomást gyakran igénybe vették a falu lakosai és mindig elé­gedetten távoztak, viszont az önkéntes véradás terén messze elmaradtak a kitű­zött céltól. A vezetőség azonban meg­ígérte, hogy a következő két évre kitűzött feladato­kat már teljesíteni fogják. Nagy Ernő Majűnem száz éves A szülőtáj szerelmese Reméljük

Next

/
Thumbnails
Contents