Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám, szombat

Megoldásra váró problémák Gondolatok a Nemzetközi Nőnap előtt A rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból kitűnik, milyen mértékben növekszik 1945 óta a nők foglalkoztatottsága. Például 1969-ben a produktív korban levő nők 88,3 százaléka volt munkaviszonyban, úgyhogy valamennyi dolgozó 47,2 százalékát képviselték. A nők nagymérvű foglalkoztatottsága — a társadalmi és a műszaki fejlődés kísérő jelensége — nemcsak hazánkban észlelhető, hanem a többi szocialista, sőt a fejlett tőkés országokban is. A legtöbben abban a korban dolgoznak — és ez éppen a probléma — amikor kis gyermekeik vannak, illetve amikor gyermekeknek kellene életet adni. Csakhogy egyszerre kettőnek szolgálni nem egyszerű dolog. Hiszen a munkaviszonyban levő kétgyermekes anyára annyi kötelesség hárul a háztartásban (gyermeknevelés, mosás, vasalás, takarítás, fehérneműjavltás, bevásárlás, főzés), hogy a felmérések szerint a pihenésre, alvásra, szórakozásra, művelődésre együttesen alig Jut több Ideje a napi 9 óránál. Nem vitás, édeskevés ez az idő ahhoz, hogy a nő huzamosan helyt tudjon állni kötelességei teljesítésében. Ezzel a ténnyel is magyarázható a további probléma: a népesedés csökkenése és a nem éppen örvendetes megállapítás, hogy az anyák nemegyszer elhanyagolják a gyermekneveléssel kapcsolatos feladataikat. De nem is lehet ez másként, hiszen a saját bőrünkön tapasztaljuk, milyen hiányos a bölcsődék, óvodák, az üzemi-iskolai étkezdék hálózata. Beigazolódott, hogy a legtöbb Időt a bevásárlástól kezdve a tálalásig az ételek előkészítése veszi igénybe. Minthogy az iskolai és az üzemi étkeztetés többnyire nem felel meg a követelményeknek, a gyermekeknek csupán egyharmada jár ai iskolai étkezdékbe. Az anyák tehát kénytelenek mindennap a tűzhely mellé állni. Ezt a munkájukat a tartalmas és ízletesen elkészített félkészételek, főzelékek, mártások és húsok is megkönnyíthetnék. Hát még ha elegendő jő munkát végző szemfelszedő, cipőjavító, tisztító, mosoda állna rendelkezésükre, ahol a sorban állással sem kellene annyi időt tölteni. A hiányos szolgáltatások és nem utolsósorban a lakáskérdéssel kapcsolatos égető problémák a kelleténél több okot szolgáltatnak a panaszra. Ugyanakkor elvitathatatlan a nők alkotmány biztosította egyenjogúsága a férfiakkal. A társadalomban az őket megillető helyet foglalják el, és nincs hiány a helyzetük megkönnyítésére irányuló intézkedésekben sem. A 26-hetes szülési szabadság bevezetésével Svédország után a szocialista és a kapitalista országok között is az első hely bennünket illet meg. A dolgozó nőket, illetve anyákat védelmező jogszabályainkért sem kell szégyenkeznünk. Valóra váltásuk a gyakorlatban azonban még mindig sok kívánnivalót hagy hátra. Különösen a szakmunkát végző nők esetében, akiknek szaktudása bizony megkopik, ha gyermekeik miatt hosszabb időre kikapcsolódnak a munkafolyamatból. Ilyenkor sok függ a vezető dolgozók és munkatársak megértésétől, jóindulatától, sikerül-e a feltételeket biztosítani a munkába visszatérő nők részére. Amint látjuk, se szeri, se száma a nehézségeknek, melyeknek leküzdése nemcsak a nők ügye, hanem a családoké, sőt az egész társadalomé. Ezért fontos követelmény, hogy a munkahelyükön és családjukban, sőt a közéletben is érvényesülni kívánó nőket jogaikért vívott harcukban tőlünk telhetően támogassuk. Ez a célkitűzés vezette a CSKP KB decemberi plénumát ls, mikor határozatában olyan feltételek megteremtését követeli, melyek „lehetővé teszik a nőknek, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben kivegyék részüket az aktív munkából a pártban, a szakszervezetekben, a társadalmi, az állami és a gazdasági szervezetekben". Gustáv Husák elvtárs, a CSKP első titkára a Nemzeti Front országos értekezletén elhangzott beszédében többször is visszatért erre a kérdésre, hangsúlyozva, hogy a nők problémáinak megoldása további erélyes, konkrét intézkedéseket tesz szükségessé. Olyan Intézkedéseket, melyek nem maradnak papíron, és amelyeknek megvalósítása nem könyöradomány, s ezért nem is függhet a gazdasági vagy a tár sadalmi szervezetek kegyétől, jóindulatától. A politikai és a társadalmi dolgozóknak végre meg kell érteniük, hogy egész társadalmunk további fejlődésének feltétele e probléma gyors megoldása. A feladatok teljesítése tehát igényes, de nem lehetetlen követelmény. Kétségtelen ugyanis, hogy a munkás- és hivatalnok nők, a földmüvesasszonyok és értelmiségiek százezrei megérdemlik becsületes építőmunkájukért az elismerést. De a „nem dolgozó" feleségek, édesanyák és leánytestvérek is elismerést, köszönetet érdemelnek a családi tűzhely nyugalmának és melegének biztosításáért, az ifjú nemzedék neveléséért. Hiszen asszonyaink — bármilyen téren is tevékenykednek — gyermekeink boldog jövőjét építik és a világbéke megszilárdításában nyújtanak segítő kezet. KARDOS MÁRTA RENDEZŐDNEK PARTUNK SORAI Utat mutat a CSKP KB decemberi plénuma Több mint két hónap telt el a ma már minden túlzás nélkül történelmi jelentőségűnek nevezhető decemberi plénum óta, az üzemekben működő pártalapszervezetek tagjai azonban a taggyűléseken újra és újra napirendre tűzik, tárgyalják a pártmunka további irányvonalát megszabó fontos határozatokat, amelyek ezen a tanácskozáson születtek. A párttagok azonban nemcsak arról beszélnek, hogy milyen döntések történtek a CSKP KB decemberi plénumán, hanem az ott elfogadott határozatok szellemében kitűzik azokat a feladatokat is, amelyek a pártélet teljes normalizálásához szükségesek, melyek közvetlenül vagy közvetve érintik annak az alapszervezetnek a működését, amelyben tevékenykednek. Az érsekújvári járásban (Nové Zámky) számtalan pártgyfilésen kijelentették az elvtársak: mindenekelőtt a saját problémáink megoldására kell törekednünk, az országos ügyeket pedig intézze a párttagok teljes bizalmát élvező Központi Bizottság. Az ipari üzemek munkásai, technikusai, gazdasági vezetői a pártszervezet vezetésével a tagkönyvcsere után megtisztult légkörben főleg a termelési feladatok maradéktalan teljesítésére és túlteljesítésére serkentik, a dolgozókat. Nem eredménytelenül. Az Elektrosvit például 10,9 százalékkal akarja emelni az árutermelés tervét, Udvardon (Dvory nad Žltavou) pedig több mint másfél millió korona értékű munkavállalást fogadtak el. A decemberi plénum szelleme, légköre azonban nemcsak a dolgozóknak a termelési feladatok túlteljesítésére irányuló törekvésében mutatkozik meg. Az ott elfogadott határozatok, a nyilvánosságra hozott fontos dokumentumok képletesen szólva: zsilipeket nyitnak meg. A pártgyűlések az előző évekhez viszonyítva élénkebbek. A kommunisták, látva azt, hogy értéke van a szónak, hogy a konszolidálódási folyamatból eredő feladatokkal sikeresen megbirkózó társadalmunknak minden építő szándékú javaslatra szüksége van, egyre aktívabban kapcsolódnak be a formalizmust mindjobban kirekesztő vitákba. Kezdeményeznek, indítványoznak. Az érsekújvári autójavító műhely pártalapszervezetének gyűlésén Fabura elvtárs felhívta a művezetők és a mesterek A főrévi {Prievoz) szövetkezetben az idén 350 000 szegfűt termesztenek, a tavalyinál 50 000 darabbal többet. Alžbeta Vavrovičová /balra) és Dočká Karavasilevova már a nőnapra vágják a szegfűt. (S. Petrአfelv. — ĎSTK) figyelmét, hogy beosztottjaikat kiváló minőségű munka végzésére serkentsék, követeljék meg tőlük a munkaidő teljes kihasználását. A Surányi (Šurany) Interex Vállalat pártgyűlésén Bartovič elvtárs kijelentette: Ne az ékesszólás alapján értékeljük a párttagok tevékenységét, hanem aszerint, hogy milyen munkát végeznek az üzemben, ahol dolgoznak. Felszólalásában foglalkozott a párttagok és a pártonkívüliek művelődésének fontosságával is. — Dolgozóink egy része későn jön munkába és korábban távozik — mondotta Katuiin elvtárs, a Párkányi (Štúrovo) Papírgyár harmadik számú pártalapszervezetének gyűlésén. Majd így folytatta: — Ezeket a dolgozókat a munkafegyelem megszilárdítása érdekében kell megbüntetni. Szép szavakkal nem sokra megyünk. Katušin elvtárs a munkaerkölcs megjavítását rendkívül fontosnak tartja, ezért felszólalásában arra kérte a pártszervezetet, hogy szervezzenek egy összüzemi gyűlést, ahol kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkozzanak. Hlatký elvtárs, az Érsekújvári Autóközlekedési Vállalat dolgozója javasolta: a „Mindenki szocialista módon" mozgalom keretében a vállalat alkalmazottjai a munkakörükkel közvetlenül összefüggő feladatok elvégzésén kívül kapcsolódjanak be a társadalmi munkába, vállaljanak tisztségeket a tömegszervezetekben, és így járuljanak hozzá a gazdasági konszolidációhoz. Hazánk többi járásához hasonlóan Érsekújváron is fellendült a pártélet. Az ipari üzemek mellett működő pártszervezeteknek azonban foglalkozniuk kell a pártgyűléseken való részvétel problémáival. Fordítsanak több figyelmet a tagok felszólalását rögzítő . jegyzőkönyvek elkészítésére is, hogy a felsőbb pártszervek mélyrehatóbban tájékozódhassanak, a párttagok nézeteiről, jobban megismerhessék javaslataikat, észrevételeiket. (k. 1.) Hosszú, göröngyös volt az út... Az orvosi rendelő előtt megáll egy fehér Trabant, ösz gazdája gyors léptekkel siet munkahelyére, ahol betegei köszöntéssel fogadják. Pár perc múlva fehér köpenybe öltözve szólítja Dr. Harinann Kálmán be a betegeket. Mindenkit ismerősként, szeretettel fogad. Dr. Hermán Kálmán rendelőjének falait elismerő oklevelek díszítik. Az orvos maga sem tudja megmondani pontosan hány elismerő levelet kapott eddig munkájáért Budapestről, Prágából, Bratislavából. — Hogyan is kezdte pályáját? — Hosszú, göröngyös út volt az enyém — mondja. — Nehéz körülmények között végeztem el 1922-ben Budapesten az egyetemet. Nem a tanulással voltak nehézségeim, hanem a megélhetéssel. Nem volt pénzem, így egy zenekart alapítottam és esténként muzsikáltam. Ez is hozott valamit a „konyhára", azonkívül dolgoztam egy vállalatnál is. Az egyetem elvégzése után Budapesten dolgoztam a szülészeten, majd a fertőző osztályon, később pedig a belgyógyászaton. Hermann doktor 1926-ban jött haza Csehszlovákiába. Ipolyságon (Šahy) dolgozott, ahol felújította a kórház laboratóriumát, melyei évek óta nem használtak. — Nehéz volt a folytatás. Tanulni" és gyógyítani kellett egyszerre. 1926 végén Kéméndre kerültem, ahol mint körorvos dolgoztam. Ezek az évek voltak számomra a legnehezebbek. Még jól emlékszem az egyik esetemre, amikor Kicsindre hívtak ki egy szüléshez. Komplikált eset volt, nem volt időm a gondolkozásra. Elállítottam a vérzést, a beteg anyát az esztergomi kórházba szántottam, hogy megmenthessen mindkettőjük életét. Feledhetetlen számomra az 1927-es év is, amikor Kőhídgyarmaton tífuszjárvány iilött ki. Minden másnap 10—12 órát kellett tartózkodnom a betegek között, sőt, ott velük kellett étkeznem is. Egy alkalommal beteghez indultam Libádra. Persze az akkori viszonyoknak megfelelően lovaskocsin vittek, onnan Bartra, de Barton már várt a kocsi, mert Kétyen volt szülés. Onnan Bénybe mentem, majd Kicsínden fejeztem be a napomat éjfél után. Hajnalban tértem haza és reggel újra kellett kezdenem... 1952-ben Prágában megcsináltam a higiéniai atesztációt, majd hat évig járási higiénikusként dolgoztam. Kezdeményezésemre építették fel a járási higiéniai intézetet, közben „A vöröskereszt legjobb dolgozója" kitüntetést kaptam meg. Dr. Hermann Kálmán, akit mindenki Kálmán bácsinak szólít jelenleg 74 éves. A párkányi (

Štúrovo) vasútállomás orvosa. 1550 ember egészségének az őre. A csehszlovák vasutasokon kívül elvállalta a magyar vasutasok gyógyítását is. Kálmán bácsi már 14 éve élhetné a nyugdíjas orvosok nyugodt életét. Viszont az a helyzet, hogy a múlt évi szabadságát is két nappal hamarabb fejezte be, mert egyszerűen nem tudta magát feltalálni odahaza. Naponta, mint a többi orvos, nyolc órát dolgozik. Nemsokára megkapja az aranydiplomát. Szabad idejét legszívesebben a Muzslán (Mužla) levő szőlőjében tölti a hajiokban, ahol nincs villany és nem csöng a telefon ... De akkor hogyan lehet, hogy a szabadságát mégis 2 nappal hamarabb fejezte be? Talán hamar kipihente magát, vagy betegei állapota aggasztotta? Nem tudom és ezt ő sem tudta megmondani. Egyszerűen nem bírta tovább fehér köpeny nélkül... A fehér Trabant idős gazdája elfoglalja helyét a volán mellett, és eltűnik az álllomás füstös házai között. DÁVID NÁNDOR Számítógép az acélgyártás szolgálatában A XX. század az atomkor, a technikai forradalom, de nem .utolsósorban a kibernetika, az elektronika kora is. Hogy ez mennyire így van, fényesen bizonyítják a világűrben száguldó rakéták, űrhajók, amelyek elektronikus vezérlőegységükbe betáplált adatok alapján a legbonyolultabb manőverezést is képesek végrehajtani, Az. elektronika nem csupán a világűrkutatásban jut szerephez, hanem az ipar, a kereskedelem, az élet minden területén. A Szovjetunióban például az acélgyártásnál is számítógép segédkezik. „Figyeli" az egyes munkafolyamatok időrendbeli lefolyását, és az esetleges hibákra már előre figyelmeztet. Ez a munkamódszer napjainkban hozzájárul a termelés menynyiségének és minőségének növeléséhez. A Kelet-szlovákiai Vasmű szakemberei is úgy döntöttek, hogy korszerű üzemhez illően a legmodernebb munkamódszereket alkalmazzák a termelésben. Így született meg az elhatározás, hogy az acélgyártást részben egy elektronikus vezérlőegységre — számítógépre bízzák. A választás a nyugat-németországi Siemens 305-ös számítógépre esett. A számítógép munkájának egyik része tulajdonképpen abból áll, hogy a kívánt minőségű acél előállításához szükséges nyersanyagmennyiségét kiszámítja. Ez a következőképpen történik: Az egy-egy műszakra tervezett — és a memóriaegységbe betáplált — képletek alapján összeállítja a következő csapoláshoz szükséges nyersanyag mennyiségét. Éspedig a nyersvas, a hulladékvas, a mész és a különböző ércek súlyát, va lamint a dúsításhoz szükséges oxigén mennyiségét. Valójában csak most következik az. amit a szakemberek elvárnak e modern alkimistától. Dúsításnál a fúvócső felszíntől való távolságát hagyományos módszer alapján, részben tapasztalatból, valamint a dúsításkor keletkező zaj és az izzó fém színe szerint határozzák meg. Ez sok esetben kellemet len meglepetést okoz még a „vérbeli" szakembernek is, nem beszélve arról, hogy tulajdonképpen itt dől el a lecsapolandó acél minősége! E nehéz és felelősségteljes munkafolyamat irányítása a számítógép számára gyerekjáték lesz. Az elillanó égéstermékek, gázok analízise alapján, amit természetesen a számítógép fog elvégezni, valamint a zaj, a fény intenzitása, és a dúsításhoz felhasznált oxigén mennyisége alapján teljes biztonsággal irányítja e bonyolult munkafolyamatot. Mindamellett már a következő csapolás „receptjének" az öszszeállítását is előkészíti. A számítógép üzembehelyezése M. Múdry, matematikus és Czövek B. mérnök munkacsoportja már az utolsó „simításo- Kfl kat" végzi, hogy aztán átadják ftJJ rendeltetésének a korszerű és rendkívül hasznos berendezést. 1971 E módszer gazdasági jelentősége igen nagy. Biztos, hogy az őkonómusok is dtcsérőleg szólnak majd róla. GYARMATHY JÁNOS ^ i