Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk [ Van remény a megegyezésre... Az elmúlt hetek eseményei után szokatlannak tűnhet ugyan ez a bizakodó megállapítás, a közel-keleti események körül kibontakozó aktivitás azonban — Izrael obstrukciós politikája ellenére — számtalan olyan mozzanatot tartalmaz, mely zsarát­nokként megőrzi bennünk a békés rendezés lehetőségébe vetett hitet. Ahhoz azonban, hogy reményeink vérmesebbek lehesse­nek, néhány órával a másodszor meghosszabbított tűzszünet le­járta előtt aligha mondhatunk mást, mint az egy hete kiadott szovjet kormánynyilatkozat: „... jelenleg különösen szüksé­ges a békében érdekelt minden állam aktív jellépése annak érdekében, hogy Izrael és pártfogói ne tudják meghiúsítani a politikai rendezést". Még mindig válságos a kelet-pakisztáni helyzet Megcsillanó remények Az alapvető kérdések megkö­zelítése szempontjából több fon­tos javaslattal találkozhattunk az elmült hónapban. Nem túl­zunk, ha azt mondjuk, elsősor­ban az egyiptomi politika rugal­masságának volt köszönhető, hogy minden eddiginél kedve­zőbb helyzet alakult ki a megál­lapodásra, a konfliktus politikai rendezésére — a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i hatá­rozata szellemében. A 30 napos fegyvernyugvás el­fogadása után — melyet U Thant felhívása nyomán, a Sínai-fél­sziget részleges kiürítésére és a Szuezi-csatoma megnyitására vonatkozó javaslattal egyidőben léptetett életbe az EAK — a válság óta először csillant meg a rendezés lehetősége. Ez a ja­vaslat a bizalom helyreállításá­nak kompromisszumos lehetősé­gével számolt, Izrael azonban most sem tagadta meg magát. Visszautasította az egyiptomi kezdeményezést, ahogy később elutasította Jarring ENSZ-meg­bízott felhívását is. Ez utóbbi inkább a feltételezhető diplo­máciai lépések szempontjából volt fontos, mivel a színvallás szükségességéből indult ki, fel­szólítva a szemben álló feleket, vállaljanak kötelezettséget a Biztonsági Tanács határozata végrehajtására. Az EAK kormánya pozitív vá­laszt adott Jarring február 8-i kérdéseire, leszögezve: • hajlandó békeszerződést kötni, ha Izrael kötelezi magát csapatai kivonására a megszállt arab területekről és teljesíti a palesztinai menekültekre vonat­kozó ENSZ-határozatokat; • békeszerződésben hajlandó kötelezettséget vállalni a hadi­állapot megszüntetésére, a ha­fózás szabadságának biztosítá­sára a Szuezi-csatornán és a Ti­ran-szorosban; • hozzájárul a demilitarizált övezetek létesítéséhez a határ mindkét oldalán, valamint ah­hoz, hogy bizonyos övezetekben ENSZ békefenntartó erőket he­lyezzenek el; • elismeri a térség országai­nak függetlenségét és szuvere­nitását — beleértve Izraelt is —, s azt a fogát, hogy békében, biz­tonságos és elismert határok között éljen. Az a tény, hogy Izrael provo­katív módon szembeszáll min­den pozitív kezdeményezéssel, aligha magyarázható másként, mint ahogy a csehszlovák kor­mánynyilatkozat is leszögezi: „Ennek a politikának az a cél­ja, hogy akadályozza az arab államok imperialistaellenes, nemzeti felszabadító mozgalmá­nak a kibontakozását, s elterel­je az arab népek figyelmét a függetlenség és a baladó fejlő­dés problémáinak megoldásá­ról". Kiskapu a „nagy Izrael" felé Az izraeli politikának azonkí­vül, persze, hogy kiszolgálója az imperialista érdekeknek, más számftásai is vannak. Nem mel­lékesek a távlati célok: a meg­szállt területek megtartása, va­lamint a gazdasági haszon sem. Az egyik rejtettnek alig mondható szándék, hogy a meg­szállt területek jogt helyzetét és néprajzi jellegét módosítva meghatározzák „a jövendő nagy Izrael" határait. Erre mutat az a tény is, hogy több mint het­ven paraszt-katonai települést létesítettek — „politikai és biz­tonsági okokból" — a megszállt arab területeken. Elsősorban a Golan-fennsfkon, továbbá Rafi­jah lankáin és Hebron város környékén, s a Jordán völgyé­ben. A megszállt területek be­telepítésével kapcsolatban maga Abba Eban is elismerte, ,Jia még néhány évet várunk, a status quo annyira megszilárdul az új területeken, hogy nem is lehet majd megváltoztatni". A Francé Nouvelle pedig nem­rég arról számolt be, az izraeli kormány Gázában ipari központ építését tervezi. A városban 30 izraeli fontért lehet egy hónap­ra házat bérelni (gyakorlatilag tehát Ingyen), s így „aligha le­het azoktól az emberektől, akik most letelepszenek holnap azt kérni, hogy költözzenek el" — fűzi tovább az izraeli kormány szándékát a szemtanú. Nem is beszélve az olcsó arab munka­erőről! Míg ugyanis Izraelben a napi bér 20 izraeli font, a megszállt területeken, ugyan­azért a munkáért 5—7 fontot fi­zetnek. Ily módon az is érthető, miért nem akarja az izraeli kormány, hogy a nagyhatalmak sürgessék a rendezést... Háború vagy béke Izrael makacssága miatt ez az alternatíva nem egyszer felme­rül, valós veszélyként jelentke­zik napjainkban. Egyiptom szá­mára a kérdés most nem a tűz­szünet meghosszabbítása, hanem elsősorban az, az Egyesült Ál­lamok hajlandó-e kötelezettsé­get vállalni, hogy nyomást gya­korol Izraelre a politikai ren­dezés érdekében. Az Egyesült Államok támogatása uélkül ne­hezen lehetne ugyanis elképzel­ni, hogy egy közel hárommilliós állam ily könnyen packázhat a világ népei és az ENSZ rende­zést sürgető szándékával. Az Egyesült Arab Köztársaság eddig a lehető legmesszebb el­ment. Olyan kérdésekben is hajlandóságot mutat, melyet ko­rábban határozottan ellenzett (ENSZ-haderők, stb.). Nem a gyöngeség jele ez, hanem a megegyezésre törekvésé. Éppen ezért a probléma lényegére összpontosítanak ... Ahogy Sza­dat elnök mondta a Newsweek­nek adott interjújában: „nem a tűzszünet képez problémát, ha­nem, hogy miképpen lehel meg­szüntetni az izraeli megszállást a tartós rendezés ellenében. Egy állandósított tűzszünet ugyanis automatikusan a status quo és a megszállás állandósításához vezet. A négy „nagy" A jelek szerint a négy nagy­hatalom közös nyilatkozata vár­ható, mely a tűzszünet meg­hosszabbítására hívja fel a szemben álló feleket. Furcsa el­kötelezettség azonban a békés rendezés mellett az Egyesült Ál­lamok magatartása, aki „nem hajlandó semmi olyat tenni, ami Izrael véleménye szerint „külső beavatkozásnak" minő­sölhet. Ha a tervezett felhívás meg is születik, a cinkosságnak ez az árnyéka, sajnos, beárnyé­kolja azt. S bár a tűzszünet meghosszabbításának elutasítása nem Jelenti feltétlenül az ellen­ségeskedés kiújulását, a nixoni „erő helyzetéből kell megbir­kóznunk a nemzetközi problé­mákkal" — elv érvényesítése azonban nem ls tehet feltétlenül bizakodóvá bennünket. Az EAK vezetői nem egyszer a népszerűtlen kérdésekben is vállalták már eddig a kockáza­tot, kérdés, mikor hajlandó Iz­rael a háborúval szemben a béke „kockázatát" vállalni... Saját népe és a térség békéje érdekében. FONOD ZOLTÁN Dacca — A kelet-pakisztáni fővárosban, Daccában csütörtök este Ismét fosztogatások voltak és összetűzésekre került a sor a tüntetők és a rendőrség kö­zött. Péntekre virradó éjjel a hadsereg szállta meg a straté­giai fontosságú pontokat. Az alkotmányozó nemzetgyű­lés elhalasztására vonatkozó kormányhatározat miatt tünte­tések voltak Chittagong kelet­pakisztáni kikötővárosban is, a tüntetések nyomán bekövetke­zett incidensekben 75 ember meghalt és több mint kétez­ren megsebesültek. A belpolitikai ví'.ságot Pa­kisztánban az indította el, hogy Mudzsubur Rahman sejk, a ke­let-pakisztáni Avami Liga veze­tője és Zulfikar Ali Bhutto, a nyugat-paki6ztáni Néppárt ve­zetője nem tudott megegyezni az alkotmányozó nemzetgyűlés ülésszakának időpontjában. Ezt követően jahja Khan elnök az ülésszak megnyitását meghatá­rozatlan időre elhalasztotta. A központi kormány rendel­kezései elleni tiltakozásul Rah­man sejk Kelet-Pakisztánban általános sztrájkot hirdetett, amely jóformán teljesen meg­bénította az életet. Csütörtökön azonban némileg enyhült a helyzet, mert a sejk a sztráj­kot néhány órára felfüggesz­tette. Ugyanakkor egy interjú­ban kijelentette, beleegyezik egy olyan megoldásba, amely­nek értelmében Nyugat-Pakisz­tánhan Zulfikar Ali Bhutto, Ke­let-Pakisztánban pedig ő len­ne a miniszterelnök. Bhutto csütörtökön egy sajtó­értekezleten közölte, hajlandó találkozni Rahman sejkkel és megvitatni vele a pakisztáni al­kotmány kérdéseit. Londont falhoz szorították London — India csütörtöki állásfoglalását követően pén­teken Malaysia ls bejelentette, hogy kilép a nemzetközösség­nek abból a tanulmányi cso­portjából, amely a singa!>ore-i nemzetközösségi értekezlet ha­tározata alapján az Indiai-óce­án térségének biztonsági kér­déseivel foglalkozott. Londoni diplomaták közlése szerint fgy már négy ország szüntette meg működését az említett testület­ben: Nigéria, India, Malaysia és Jamaica. Egy ötödik tag, Ke­nya, hír szerint szintén készül erre a lépésre annak ellenére, hogy Heath brit miniszterel­nök igyekezett erről lebeszélni Kenyatta elnököt. Az említett országok kormányai azzal in­dokolják elhatározásukat, hogy Nagy-Britannia nem hajlandó valamiféle ígéretet tenni ar­ra, hogy addig nem szállít fegy­vereket a Dél-afrikai Köztársa­ságnak, amíg a tanulmányi csoport nem fejezte be munká­ját. A csoportban ezek után már csak Nagy-Britannia, Ausztrália és Kanada maradt meg. Évzáró pártkonferenciák Lengyelországban Varsó — Katowicében tegnap megkezdődött Szilézia és adab­rówl szénmenedence pártszer­vezetének évzáró konferenciá­ja, amelyen küldöttként részt vett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. A LEMP legnagyobb vajdasá­gi szervezetének több mint 300 ezer tagját a konferencián csaknem 500 küldött képviseli, nagyrészt a termelésben köz­vetlenül dolgozó funkcionáriu­sok. A katowicei konferencia az első a vajdasági értekezle­tek közül, amelyekre a jövő hé­ten kerül sor Lengyelországban. A konferencia résztvevői meg hallgatják e terület társadalmi és politikai problémáiról, vala­mint a vajdasági pártszervezet soron levő fő feladatairól szó­ló kérdéseket. A Trybuna Ludu pénteki számában rámutatott a vajda­sági pártértekezlet kiemelkedő politikai Jelentőségére. A vaj­dasági konferenciák a megúj­hodási folyamat fontos láncsze­mét alkotják. Ez a folyamat nem vezet a szocializmustól sem balra, sem jobbra, hanem a párt vezető szerepének növelésére, az ország gazdasági erősítésé­re, a társadalom szükségletei­nek kielégítésére irányul. Huszonöt éves az NDK ifjúsági szövetsége 1945 júniusában Németország akkori szovjet megszállási öve­zetében antifasiszta ifjúsági bizottságok alakultak, amelyek­nek tagjai nagymértékben hozzájárulták a hitleri uralom okoz­ta anyagi és szellemi károk felszámolásához. Ezek a bizottsá­gok képezték az 1946. március 7-én megalakított Szabad Né­met Iffúsäg (FDf f alapját amely azóta mint a Német Szocia­lista Egységpárt irányította egységes szocialista Ifjúsági tö­megszervezet az NDK-ban a párt és a munkásosztály megbíz­ható segítőtársa. A FDf egyik fó feladata az ifjúságot a béke, a szocializmus, a népek közötti barátság szellemében nevelni és aktívan részt venni a szocialista társadalom építésében. A Szabad Német Ifjúságnak jelenleg mintegy 1,7 mtllió tagja van, s közülük több mint 300 ezer lát el különféle tisztsége­ket az ifjúsági szövetségben. A FDf vezeti az NDK szocialista gyermekszervezetét, a közel 1,8 millió tagot számláló Ernst Thälmann Pionírszervezetet. Az alapfokú iskolák tanulóinak 96,2 százaléka a pionírszervezet tagja. - _ A FDf legfelsőbb szerve, a parlament 1940-ban kihirdette az ifjú nemzedék négy alapvető fogát: a politikai döntésekben való részvétel jogát a munkára és a pihenésre, a művelődés­re, az örömre és a vidámságra váló jogot. A Német Szocia­lista Egységpárt és a vele szövetséges pártok és szervezetek, valamint az NDK kormánya mindig a legnagyobb figyelmet szentelte az ifjúság problémáinak. így az NDK Népi Kamará­ja már 1950-ben törvényt hagyott jóvá az ifjúság részvételéről a Német Demokratikus Köztársaság építésében, továbbá az if­júság iskolai — és szakmabeli kiképzéséről. Ezáltal törvénybe iktatta az Ifjúság által kihirdetett alapvető jogokat és olyan lehetőségeket biztosított számára, amilyenekkel Németország­ban még egyetlen fiatal nemzedék sem rendelkezett. Az NDK társadalmának további fejlődése során a Népt Ka­mara 1964. májusában törvényt hagyott fóvá az ifjúság rész­vételéről a fejlett szocialista társadalom felépítéséért vívott harcban, valamint az ifjúság sokoldalú részvételéről a nép­gazdaság és az állam irányításában. Az NDK Államtanácsa 1967. márciusában a ..Ifjúság és szocializmus" című határoza­tában lefektette az ifiúsági politika további célkitűzéseinek alapját. Az NDK ifjúsági szövetségének tagjai alaposan kiveszik ré­szüket az új társadalom építéséből. A népgazdasági feladatok ezreit vállalták, többek között számos olyan komplett Ifjúsági építkezést, amelyekért teljes felelősséget viselnek. Érdemes munkát végez a fiatalok művelődése és a szabad idő tartalmas megszervezése terén is Az NDK valamennyi városában és faluidban ifjúsági klubok működnek, és az FDJ sportszerveze­tei. Mindezt összegezve a Szabad Német Ifjúság büszkén tekint­het vissza eddigi negyedszázados munkásságára. P. f. néhány sorban AZ NSZEP Központi Bizott­sága csütörtökön Berlinben ün­nepségen emlékezett meg Rosa Luxemburg, a német és a nem­zetközi munkásmozgalom nagy személyisége születésének 100. évfordulójáról. Rosa Luxemburg és harcostársai életművét Al­bert Norden, az NSZEP Politi­kai Bizottságának tagja méltat­ta. KLAUS SCHÜTZ, Nyugat-Ber­lin kormányzó polgármestere indítványozta, hogy március 6­án 10 órakor Berlinben kezdjék meg az NDK kormányának kép­viselői és a nyugat-berlini sze­nátus közötti tárgyalásokat. Schütz az erre vonatkozó ja­vaslatot telex-üzenet formájá­ban Rudi Rost államtitkárhoz, az NDK Minisztertanácsa iro­dájának vezetőjéhez juttatta el. A VENEZUELAI KB megala­kulásának 40. évfordulója alkal­mából az SZKP Központi Bizott­sága üdvözletet intézett a ve­nezuelai kommunistákhoz. A párt IV. kongresszusa újból ta­núsította a venezuelai kommu­nisták hősiességét a marxiz­mus—leninizmushoz —, hangzik a Pravda pénteki számában kö­zölt üdvözlet, amelyben az SZKP Központi Bizottsága sike­reket kívánt a Venezuelai KP­nek abban a küzdelemben, ame­lyet a párt megszilárdításáért vív a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus talaján. RAFAEL CALDERA venezuelai elnök, annak kapcsán, hogy az emberrablók csütörtökön 900 ezer dollár váltságdíjért szaba­don bocsátották Leon Taurelt, egy venezuelai multimilliomos 13 éves fiát, bejelentette, hogy a jövőben megszigorítják az emberrablók üldözését. Az em­berrablások ügyében katonai bíróságok fognak ítélkezni s a legnagyobb büntetéssel — 30 évi börtönnel sújtják a tettese­ket. COSTA RICA rendőrsége ki­szabadította Arrieto kereske­dőt, akit február 18-án hurcol­tak el otthonából. Arrietót a fő­város közelében egy falusi ház­ban találták meg. Váltságdíjat követelő elrablói közül hármat elfogták. NIXON amerikai elnök igen kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt elhalasztotta péntekre tervezett rochesteri látogatását. Az amerikai elnöknek Roches­terben Nelson Rockefeller kor­mányzóval kellett -volna talál­koznia. KOLUMBIÁBAN a Pastrana el­nök politikája ellen tiltakozó diákok tüntetései az ország több városára kiterjedtek. Két vidéki városban a tüntetések­nek négy halálos áldozatuk volt. Folytatódik az egyetemi hallgatók országos sztrájkja, amelyet eredetileg azért kiáltot­tak ki, hogy így fejezzék ki til­takozásukat a véres összetűzé­sek során múlt pénteken meg­ölt diáktársuk halála miatt. A sztrájkmozgalom később Pastra­na elnök ellen fordult. A Ko­lumbiában öt napja tartó zavar­gások nyomán több száz sze­mélyt letartóztattak. ASUNCIONBAN a Villa Elisa börtönben kilenc paraguayi po­litikai fogoly már február 20. óta éhségsztrájkot tart Ezzel tiltakoznak a kínzások és a rossz ellátás miatt. A JAPÁN KP Központi Bizott­sága tiltakozó táviratot küldött Nixon amerikai elnöknek azzal kapcsolatban, hogy a „Snook" amerikai atomtengeralattjáró Jokoszuka kikötőjébe látogatott. Ezek a „látogatások" világosan tükrözik az amerikai kormány­nak azt a szándékát hogy Ja­pánt távol-keleti nukleáris bázi­sává tegye. ROCKWELL KENT 88 éves ne­ves amerikai festőt ős frót, nemzetközi Lenin-békedíjast agyszélhűdés érte. Állapota na­gyon súlyos. BRÉMA közelében a Bundes­wehr légierejének 130. Star­fighter típusú repdlőgépe zu­hant le. Mindkét pilótája életét vesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents