Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám, szerda

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolója i. A Szovjetunió nemzetközi helyzete. Az SZKP külpolitikai tevékenysége (Folytatás az 1. oldalról) Elvtársaki Belső fejlődésünk szorosan összefügg a nemzetközi helyzettel. Ezért a központi bizottság nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kérdéseknek. A Szovjetunió külpolitikájának, az SZKP kommunista mozgalomban kifejtett tevékenységének legjelentősebb és legidőszerűbb kérdéseit nemegyszer megvitattuk a központi bizottság plenáris ülésein. A Szovjetunió békeszerető állam: ezt már szocialista rendszerünk jellege meghatározza. A szovjet külpolitika céljai, amelyeket az SZKP XXIII. kongresszus fogalmazott meg, abban rejlenek, hogy a többi szocialista országgal együtt kedvező nemzetközi feltételeket biztosítsunk a szocializmus és a kommunizmus építéséhez; hogy szilárdítsuk a szocialista országok egységét és felzárkőzottságát, barátságát és testvériségét; hogy támogassuk a nemzeti felszabadító mozgalmat és sokoldalúan együttműködjünk a fejlődő kis államokkal; hogy következetesen védelmezzük a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét, határozottan szembeszálljunk az imperializmus agresszív erőivel, s hogy az emberiséget megkíméljük egy új világháborútól. A központi bizottság egész gyakorlati külpolitikai tevékenysége a következő célok elérésére irányult. 1. A szocialista országok barátságának és együttműködésének továbbfejlesztéséért A szocialista világrendszer további egyesítésének és fejlesztésének kérdései, a testvéri szocialista országokkal, kommunista pártjaikkal ápolt kapcsolataink állandóan a központi bizottság érdeklődésének középpontjában álltak. A szocialista világrendszer negyedszázados. A forradalmi elmélet és gyakorlat fejlesztése szempontjából rendkívül eredményes évek voltak ezek. A szocialista világ óriási, valóban történelmi jelentőségű tapasztalatokkal gazdagította a kommunista és munkásmozgalmat. E tapasztalatok igazolják: • a szocialista társadalmi rendszer szilárdan hatalomra jutott ma a szocialista világrendszert alkotó államokban, bebizonyította életerejét a kapitalizmussal folytatott történelmi versenyben; • a szocialista rendszer kialakulása és megszilárdulása olyan tényező volt, amely jelentősen meggyorsította a történelmi haladást, melynek alapjait a Nagy Október rakta le. Oj távlatok nyíltak a szocializmus világdiadala előtt. Az élet igazolja a kommunista és munkáspártok 1969-es nemzetközi értekezletének azt a következtetését, hogy „a szocialista világrendszer döntő erő az antiimperialista küzdelemben"; • a szocialista világrendszer jelentősen hozzájárul a népek szempontjából oly létfontosságú feladat, — az új világháború elhárítása — megoldásához. Határozottan kijelenthetjük, hogy az imperialista agresszorok számos terve azért hiúsult meg, mert fennáll és aktívan hat a szocialista világrendszer; • a szocializmus építésében elért sikerek sok tekintetben attól függnek, milyen helyesen kapcsolódik össze a társadalmi fejlődésben az általános a nemzeti sajátossággal. Ma nemcsak elméletből tudjuk, hanem a gyakorlatban is meggyőződtünk arról, hogy a szocializmushoz vezető utat, fő vonásait valamennyi szocialista ország fejlődésére jellemző általános törvényszerűségek határozzák meg. Azt is tudjuk, hogy az általános törvényszerűségek hatása .különféle formában nyilvánul meg, melyek megfelelnek a konkrét történelmi feltételeknek, nemzeti sajátosságoknak. Ha nem az általános törvényszerűségekből indulnánk ki, ha nem vennénk tekintetbe minden egyes ország konkrét történelmi sajátosságait, lehetetlen volna a szocializmus építése. E két tényező tekintetbe vétele nélkül a szocialista államok kapcsolatai sem fejleszthetők helyesen. A negyedszázados tapasztalatok ugyancsak lehetővé teszik az új társadalom építésében és az új szocialista tipusú államközi kapcsolatok érvényesítésében keletkező szubjektív és objektív nehézségek leküzdésére vezető utak alaposabb és reálisabb értékelését és meghatározását. A szocialista rendszer azonossága, a szocialista országok népei alapvető érdekeinek és céljainak megegyezése a marxista—leninista pártok helyes politikája mellett lehetővé teszi e nehézségek eredményes leküzdését, az állandó előrehaladást a szocialista világrendszer fejlesztésében és szilárdításában. Az elmúlt öt év jelentősen gazdagította a testvéri országok és pártok kollektív tapasztalatainak kincsestárát. A legutóbbi öt évben lényegesen nőtt a szocialista államok gazdasági ereje, megszilárdultak a szocializmus politikai alapjai, emelkedett a nép anyagi életszínvonala, tovább fejlődött a kultúra és a tudomány. Egyidejűleg, mint ismeretes, a szocialista világban továbbra is bizonyos nehézségek és bonyodalmak mutatkoztak, ami egyes államok és a Szovjetunió kapcsolatainak fejlődésében is visszatükröződött. Ez azonban nem változtatott a szocialista országok barátsága és felzárkózottsága szilárdításának domináló irányzatán. Általában minden téren eredményesen fejlődött és erősödött együttműködésünk a testvéri országokkal. Az SZKP különös jelentőséget tulajdonított a testvéri országok kommunista pártjaival folytatott együttműködésnek. Ez az együttműködés lehetővé tette nekünk, hogy kölcsönösen gazdagodva egymás tapasztalataival közösen dolgozzunk a szocializmus és a kommunizmus építésének alapvető kérdésein, megtaláljuk a gazdasági kapcsolatok legésszerűbb formáit, kollektíván határozzuk meg a külpolitikai ügyekben követendő általános irányvonalat, eszmecserét folytassunk az ideológiai és kulturális tevékenységről. A legutóbbi kongresszus óta eltelt időszakot a testvérpártok és államok külpolitikai tevékenységének koordinálásában elért kiváló sikerek jellemezték. A szocialista országok képviselői ezekben az években különböző szinten kollektíván vitatták meg a legfontosabb nemzetközi kérdéseket és eseményeket. A testvérországok külpolitikai tevékenysége koordinálásának fő központja a Varsói Szerződés Szervezete volt és ma is az. A Varsói Szerződés tagországai kezdeményezően javasolták az európai béke megszilárdításának kibontakozó programját, melynek gerince az a követelés, hogy őrizzék meg érintetlenül a fennálló államhatárokat. A Politikai Tanácskozó Testület több ülésén foglalkozott e program kidolgozásával és konkretizálásával. A Varsói Szerződés országai kétségtelenül politikai eredményeikhez sorolhatják azt a tényt is, hogy nem valósultak meg a NATO tervei, amelyeknek az volt a célja, hogy a nyugatnémet militaristák hozzáférhessenek az atomfegyverekhez. A szocialista államok közös erőfeszítése lehetővé tette lényeges haladás elérését az európai helyzet stabilizálódása szempontjából oly fontos feladat megoldásában is, mint amilyen a Német Demokratikus Köztársaság helyzetének megszilárdulása. Ezzel megdőlt az ún. „Haüstein-doktrína". Az NDK-t már 27 állam ismerte el, s nem kétséges, hogy e folyamat továbbtart. A Szovjetunió és további szocialista államok aktív és következetes támogatása létfontosságú a vietnami és más indokínai népek harcában, amelyet az imperialista beavatkozók ellen vívnak. A szocialista államok közel-keleti lépései a haladó arab rendszerek megdöntésére szőtt imperialista tervek vereségét okozó döntő tényezők közé sorolhatók. A szocialista országok az ENSZ-ben és további nemzetközi szervezetekben sok közös javaslatot terjesztettek elő, amelyek kulcsfontosságúak a nemzetközi életben. E javaslatok a világközvélemény figyelmének központjában álltak. Az utóbbi években számos intézkedés, kollektív kidolgozása és végrehajtása alapján tökéletesedett a Varsói Szerződés katonai szervezete. A szövetséges államok fegyveres erői a készültség magas fokán állnak és képesek biztosítani a testvérnépek békés munkáját. Elvtársak! Egyre szorosabb és aktívabb a szocialista országok sokoldalú politikai együttműködése. Bizonyos célokat tűzünk ki és érünk el közösen. Ennek, érthetően, főként a két társadalmi világrendszer versengésének jelenlegi körülményei között óriási Jelentősége van. Nem kisebb a jelentősége a gazdasági együttműködésnek, a szocialista országok népgazdasági kapcsolatait bővítésének és elmélyítésének. A legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak ebben az irányban is eredményes volt. Nézzünk néhány tényt. A Szovjetunió és a testvéri államok igyekszenek kölcsönösen sokoldalúan segíteni egymást a népgazdaság fejlesztésében. Az elmúlt öt évben műszaki hozzájárulásunkkal több mint 300 ipari és mezőgazdasági létesítmény épült vagy modernizálódott a szocialista országokban. Kölcsönösen előnyös feltételek mellett sokfajta ipari terméket szállítunk barátainknak. A Szovjetunió 70 és még nagyobb százalékban elégíti ki a KGST-országok szükségleteit, s jelentős mértékben a VDK és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szükségleteit is számos fontos nyersanyag és fűtőanyag behozatalában. Népgazdaságunk az elmúlt ötéves tervben 54 vegyipari üzem berendezését kapta a KGST-országoktól. Az említett időszakban a flottánkat kiegészítő tengerjáró hajók tonnatartalmának több mint 38 százaléka barátaink hajógyáraiban készült. A KGST-országok beruházásaikkal részt vesznek a szovjet gazdaság nyersanyag- és fűtőanyagágazatainak fejlesztésében, fém-, műtrágya- és cellulózgyártási kapacitásainak növelésében. Sokféle közszükségleti cikket is kapunk a testvéri országoktól. A Szovjetunió és a KGST többi tagállama hosszú érvényű alapon építi gazdasági kapcsolatait. Többek között egybehangolták a testvérországok 1971—1975. évi népgazdasági terveit. Az utóbbi években további munka folyt a sokoldalú gazdasági együttműködés szervezeti felépítésének és műszaki bázisának fejlesztésén. Épül a Barátság-olajvezeték második ága. Az olajvezeték működése első évében, 1964-ben 8,3 millió tonna olajat szivattyúzott át, s a testvérországok 1975-ben mintegy 50 millió tonna olajat kapnak. Épül az arányaival páratlan gázvezeték, amely Szibériából hazánk európai részébe szállít gázt. Ez lehetővé teszi a gázszállítást Csehszlovákiának és Lengyelországnak, továbbá az NDK, Bulgária és Magyarország gázellátásának megkezdését. A Béke egyesített energiarendszer nagy megtakarításokat eredményez a KGST tagországainak. Eredményesen működik a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, s nemrégen kezdte meg működését a KGST-országok közös beruházási bankja. A sokoldalú kapcsolatok további formái is szilárdulnak. Mindez eredményekhez vezet, hozzájárul a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséhez, s a népgazdaság gyors fejlesztéséhez. Az utolsó ötéves terv alatt a KGST-országok ipari termelése 49 százalékkal növekedett. Kölcsönös kereskedelmi kapcsolataink is bővülnek. Véleményünk szerint, s ugyanígy vélekedik a KGST többi tagországa is, még nem használjuk ki teljes mértékben a szocialista együttműködés és munkamegosztás lehetőségeit. A gyakorlat ahhoz az általános következtetéshez vezetett, hogy el kell mélyítenünk a termelés szakosítását és kooperációját, szorosabban egybe kell hangolnunk a népgazdasági terveket, vagyis a szocialista államok gazdasági integrációjának útján kell haladnunk. Ez fontos, szükséges dolog, ^elvtársak. A szocialista országok gazdasági Integrációja új, bonyolult folyamat. Oj, szélesebb csatlakozást feltételez sok gazdasági kérdésben, továbbá az olyan legracionálisabb megoldások megtalálását, melyek nemcsak az adott ország, hanem az együttműködő valamennyi fél érdekeinek megfelelnek. Megkövetelik, hogy a tudomány és technika legújabb sikereire, a termelés legrentábilisabb, műszakilag legfejlettebb fajtáira orientálódjunk. Az SZKP a problémák Ilyen megítélésére ösztönzi majd tervező és gazdasági szerveink dolgozóit. Ezzel kapcsolatban fontolóra kell vennünk az olyan intézkedést, mely növelné gazdasági rendszerünk minden részének érdekeltségét a testvérországokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. A XXIII. és a XXIV. kongresszus közti időszakban pártunk nagy gondot fordított a Szovjetunió és a szocialista országok kétoldalú kapcsolatainak megszilárdítására. A szoros, sokoldalú együttműködés, a barátság és az' őszinteség jellemzik kapcsolatainkat a Varsói Szerződés tagállamaival — Bulgáriával, Magyarországgal, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Lengyelországgal és Romániával. Bulgáriával, Csehszlovákiával, Magyarországgal és Romániával új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket kötöttünk. Ezek a dokumentumok az NDK-val, Lengyelországgal és Mongóliával már előbb érvénybe lépő szerződésekkel és a többi testvérországgal kötött más kétoldalú szerződésekkel együtt az új szocialista típusú szövetséges kapcsolatok fejlett rendszerét alkotják Megbonthatatlan a barátságunk a Lengyel Népköztársasággal. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a testvéri Lengyelországban leküzdötték a felmerülő nehézségeket. A Lengyel Egyesült Munkáspárt lépéseket tesz annak érdekében, hogy megszilárdítsa kapcsolatát a munkásosztállyal és a többi dolgozóval, hogy az országban még szilárdabbak legyenek a szocializmus pozíciói. A Szovjetunió kommunistái szívből további nagy sikereket kívánnak lengyei barátainknak. Pártunkat és a szovjet népet a szocialista szolidaritás kapcsolata és a szilárd harci barátság fűzi a Vietnami Dolgozók Pártjához, és a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz. A Ho Si Minh, a nagy forradalmár és hazafi hagyatékához hü vietnami nép szilárdan lobogtatja kezében a szocializmus zászlaját, és bátran ellenáll az imperialista agresszoroknak. A Vietnami Demokratikus Köztársaság biztos lehet abban, hogy a fegyveres harcban és a békés munkában továbbra is számíthat a Szovjetunió testvéri támogatására. A Központi Bizottság az elmúlt években állandóan gondot fordított a Kubai Köztársasággal és a Kubai Kommunista Párttal való együttműködés megszilárdítására. A kétoldalú törekvés alapján jelentős eredményeket értünk el a szovjet—kubai kapcsolatok fejlesztésében. A Szovjetunió és Kuba nemzetei harcostársak a közös harcban, barátságuk megbonthatatlan. Az SZKP-t és a szovjet államot már fél évszázada szilárd, bevált barátság fűzi a Mongol Népi Forradalmi Párthoz, a Mongol Népköztársasághoz. A Szovjetunió — a szocialista Mongólia hű barátja és szövetségese — aktívan támogatja mongol barátaink törekvését a nagy gazdasági problémák megoldására és az ország nemzetközi helyzetének megszilárdítására. Az utóbbi években kibővítettük kapcsolatainkat a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Koreai Munkapárttal, ami meggyőződésünk szerint megfelel mindkét ország nemzetei érdekeinek. A Szovjetunió támogatta és támogatja a KNDK kormányának javaslatait az ország békés, demokratikus újraegyesítésére, és a koreai nép követelését, hogy Korea déli részéből távozzék az amerikai katonaság. A XXIII. kongresszus utáni időszakban tovább fejlődtek a szovjet—jugoszláv kapcsolatok. A szovjet emberek azt akarják, hogy Jugoszláviában megszilárduljon a szocializmus, s megerősödjenek kapcsolatai a szocialista államokkal. Támogatjuk a szovjet—jugoszláv együttműködést és pártjaink kapcsolatainak fejlesztését. A Kínai Népköztársasággal való kapcsolatainkról: mint ismeretes, a kínai vezető képviselők a nemzetközi élet és a nemzetközi kommunista mozgalom alapkérdéseiben különös, a leninizmussal összeegyeztethetetlen ideológiai-politikai platformmal léptek fel, s azt követelték tőlünk, mondjunk le a XX. kongresszus irányvonaláról és az SZKP programjáról. Intenzív, ellenséges propagandát kezdtek pártunk és országunk ellen, területi követelésekkel léptek fel a Szovjetunióval szemben, sőt 1969 tavaszán és nyarán fegyveres incidensekre került sor a határokon. Pártunk határozottan fellépett a kísérlet ellen, hogy összezavarják a marxizmus—leninizmus tanítását, szakadást idézzenek elő a nemzetközi kommunista mozgalomban és az imperializmus ellen küzdő harcosok soraiban. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány megőrizte higgadtságát, nem ült fel a provokációknak, s mindent megtett, ami erejéből tellett, hogy normalizálja kapcsolatalt a Kínai Népköz társasággal. Az elmúlt másfél év alatt kezdeményezésünk eredményeképpen a Szov jetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatában a normalizálás bizonyos Jeleit észlelhettük. 1969 szeptemberében találkoztak a két ország miniszterelnökei. Ezután Pekingben megkezdődött a két ország kormányküldöttségeinek tárgyalása a határkérdések megoldásáról. Ez a tárgyalás lassan folyik, és ahhoz, hogy sikeres legyen, az kell, Ríj ne csak az egyik fél helyezkedjék MJ konstruktív álláspontra. lg

7 Tavaly az év végén a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nagykövetet m. cserélt. Jelentős szünet után kereskedelmi szerződéseket írtunk alá és né (Folytatás a 4. oldalon.]