Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám, szerda

ül u M s kibővíteni a piaci áruválasztékot, és lehetővé tenni, hogy a fogyasztóknak nagyobb választék álljon rendelkezésükre az alacsonyabb és a közép árkategóriákba tartozó árucik kékből. Fokozott figyelmet kell szentelni azoknak az igényes fel adatoknak is, amelyeket az 1971. évi terv a külkereskede lem terén irányoz elő. A terv a gépipari kivitel lényeges növekedésére számít (a kapitalista országokba Irányuló kivitel nek mintegy 17 százalékos, a szocialista országokba irányuló kivitelnek pedig 14 százalékos emelkedésével). Ez a köve telmény elsősorban azon alapul, hogy feltétlenül alapvető változást kell elérnünk a szocialista országokkal fennálló fizetési mérlegünk helyzetében. A kedvezőtlen mérleg fő oka az, hogy gazdaságunkban még mindig nagy az egy termelési egységre eső termelési szükséglet. Ennek következtében nagyok a gazdaság behozatali igényei. Például még mindig több behozott nyersanyagot, különféle anyagot és terméket használunk fel, mint amennyit a magas fokú hatékonyság és az elért kiviteli eredmények megkövetelnek. A Jelenlegi állapot és a számos felgyülemlett probléma, valamint a beruházási építkezés ciklusának hosszú tartamú Jellege megkövetelte, hogy az 1971-es évre meghatározzuk a beruházási építkezés terjedelmét, és pontosabban körülhatároljuk az újonnan megkezdett akciók méreteit úgy, hogy azok teljes összhangban legyenek az építőipari kapacitások kai és az anyagalapokkal. Ugyanakkor két feladatra összpontosítjuk figyelmünket — a kulcsfontosságú építkezések el sődleges realizálására és építési idejük lerövidítésére. Ez azonban azt jelenti, hogy hatékonyabban kell kiküszöbölni az egyes beruházási akciók műszaki és gazdasági előkészítésének fogyatékosságalt is, és végérvényesen meg kel! szüntetni a beruházási építkezés árainak Jogosulatlan növelését. A fejlesztési célkitűzések fokozása elsősorban sokoldalú gondoskodást követel a gazdaság magasabb fokú teljesítő képességéről és hatékonyságáról, az árualapok, a nyers anyag, az energia és a munkaerő jobb kihasználása alapján. Elsősorban ezért összpontosítsuk figyelmünket az egyszeri és a készenléti tartalékok feltárására és kihasználására a munkatermelékenyság növelésének érdekében. Ezt a munka Idő maradéktalan kihasználása, a munkafegyelem megszilárdítása, a munkahelyek Jobb elrendezése, a technológiai eljárások rendszeres javítása és á meglevő termelési áru* alapok célszerűbb kihasználása teszi lehetővé. E téren nagyok a lehetőségek nálunk ahhoz ls, hogy gyorsabban' megváltozzék a termelés mai, nem megfelelő struktúrája, mégpedig új és költséges beruházási akciók nélkül." (Štrougal elvtársnak a CSKP KB 1970 decemberi ülésén elhangzott beszámolójából). Gazdaságunknak jelentős ilyenfajta tartalékai vannak az árualapok és a munkaerő elégtelen kihasználásában. Egyrészt a gépállomány alacsony műszaki színvonala gyakran túl sok munkaerőt köt le, másrészt viszont a nem effektív üzemrészlegek lassú felszámolása nem teszi lehetővé, hogy a munkaerők egy része a hatékony állóalapok Intenzivebb kihasználására szabaddá váljék. Ez az utóbbi években szemmel láthatóan megnyilvánul a műszakok számának állandó csökkentésében. A munkatermelékenység további növelésének nem kisebb lehetősége nyílik a termelés munkaigényességének és a költségek csökkentésében, célszerűtlen tevékenység kiküszöbölésében, főként az anyagmozgatás, a közlekedés, a termelőeszközök karbantartása terén, a munka, a termelés és az emberek munkafeltételeinek jobb megszervezésében. Az ez évi terv számos operatívan mozgósítható tartalék felhasználására számít a termelési fogyasztás csökkentésében, a tüzelőanyag- és az energiagazdálkodás megjavításában és a munkaerők nagyobb fokú kihasználásában. Egy további kulcsfontosságú terület, ahol Jobban kell kihasználnunk a forrásokat, a gabonával való gazdálkodás módja és színvonala. A takarmányalap a mezőgazdasági termelés fejlesztésének meghatározó tényezőjévé válik. A mezőgazdasági termelés egyre függőbbé válik á behozataltól. Mivel a múlt évek rekordtermése ellenére ls fokozódott a behozatal iránti igény, alaposabban kell foglalkoznunk a takarmánnyal való ésszerűbb gazdálkodással. Ezért többek között megnövekszik a terv kötelező ereje. E feladatok teljesítését egybekapcsoljuk a vállalaton belüli irányítás megszilárdításával és javításával, a kalkuláció felhasználásával, a teljesítményi és a fogyasztási normákkal s a munkaigényesség normáival. Szükséges, hogy a gazdasági termelési egységek munkaeredményeinek fő mércéi az elért eredmények legyenek. 12 2. A gazdasági konszolidáció eredményei és a CSKP Központi Bizottsága 1970 januári ülésének jelentősége A CSKP Központi Bizottságának 1969 áprilisi ülése után az új pártvezetőség kezdeményezésére a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a nemzeti kormányok fokozatosan ún. stabilizáló intézkedéseket foganatosítanak az egyes gazdasági területeken jelentkező inflációs irányzatok fékezésére és leküzdésére. Ezeknek az intézkedéseknek az volt a célja, hogy korlátozzuk az ösztönösséget a beruházás terén a másfél millió koronánál nagyobb költségvetési árú új építkezések elkezdésében, újra összhangot teremtsünk a munkatermelékenység és az átlagbérek emelkedése között, a nagy- és kiskereskedelmi árak további emelésének megtiltásával megszüntessük az áralakulás ösztönösségét, megszigorítsuk az állami költségvetésből származó pénzeszközök merítésére vonatkozó előírásokat stb. Ezen erélyes intézkedések következtében és az ország politikai légköre javulásának hatására 1969 második felében a pozitív irányú lassú fordulat jelel kezdtek mutatkozni a gazdaságban. Ezt igazolja 1969 két félévi fejlődésének összehasonlítása: Az ipari termelés az ipari átlagbérek a munka termelékenysége az I. félévben 3,7 százalékkal nőtt a II. félévben 6,6 százalékkal nőtt az I. félévben 7,8 százalékkal nőttél a II. félévben 4,4 százalékkal nőttél V • az I. félévben 4,0 százalékkal nőtt a II. félévben 7,3 százalékkal nőtt A lakásépítésben a stabilizáló intézkedés a nagyobb méreti lakásépítés megkezdésében mutatkozott meg (mintegy 33 ezei lakás, azaz 36,6 százalékkal több építés kezdődött el, mint 1968-ban, ami kedvező feltételeket teremtett a következe években folytatott lakásépítésre. 1969 első felében 15,8 százalékkal, második felében 9,3 szá zalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, 1968 azono: időszakához viszonyítva. Mint látjuk, a negatív fejlődési irányzatok egész sorában bizonyos áttörés következett be. Természetesen nem tudtuk leküzdeni az összes negatív gazdasági Irányzatokat, melyek közül nem egy sokkal huzamosabb jellegű. A pártnak ebben a törekvésében további jelentős haladást eredményezett a CSKP Központi Bizottságának 1970 januári tanácskozása. Következtetéseivel a gazdaságpolitika terén alapot teremtett a gazdasági konszolidáció rövid idejű befejezésére és utat nyitott az évek során felgyülemlett gazdasági fogyatékosságok tartós leküzdésére. A plénum tanácskozása során és elfogadott következtetéseiben az 1969 második félévi konszolidációs törekvés első gyakorlati eredményeire támaszkodhatott. A CSKP gazdaságpolitikájának ezen az ülésen megjelölt irányzatai ezért már sokkal igényesebb célokat követhettek: — az 1970. évi végrehajtási terv feladatainak teljesítését; — az 1971—1975. évi népgazdaságfejlesztési terv kidolgozását; — a gazdaság irányításában a jobboldali erők tevékenysége okozta bomlás leküzdését; — a következő ötéves terv népgazdaságfejlesztés szükségjeteinek megfelelő hatékony irányítási rendszer előkészítését és érvényesítését. E feladatok megvalósításának rendkívül nagy jelentősége van arra nézve, hogy hazánk gazdasági konszolidálódása a következő években is eredményesen előrehaladjon. A CSKP Központi Bizottságának januári ülése ezért minden párttagot arra kötelezett, hogy „szorgalmazza a népgazdasági helyreállítási folyamat következetes befejezését és eredményes megvalósítására nyerje meg az összes dolgozók aktív támogatását és kezdeményező részvételét." A REVIZIONISTÁK ÉS A JOBBOLDALI ERÖK TÖREKVÉSEI A PÁRT GAZDASÁGI VEZETŐ SZEREPÉNEK FELSZÁMOLÁSÁRA A hatvanas évek második felében a revizionizmus és a jobboldali opportunizmus mélyen befolyásolta Csehszlovákiában a gazdasági elméletet és gyakorlatot. Mint „A CSKP XIII. kongresszusa óta a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai" rámutatnak: a jobboldal és az antiszocialista erők céljaik elérésére törekedve rendkívül nagy súlyt i