Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám, szerda

T nélküli volt (1933-ban összesen 752 ezer, sőt azon év február­jában 914 ezer). Emellett az átlagos munkanélküli segély hivatalos adatok szerint csak mintegy havi 63 korona volt. Vigasztalanul rosszabbodott a kis- és középparasztok helyzete is, fokozódott elpdósodásuk és elnyomorodásuk. Évente több mint egymillió árverést jegyeztek fel, elsősorban a kis- és középparasztok vagyona került dobra. Körülbelül félmillió ember kivándorolt a köztársaságból, közülük 300 000-ren örök­re, mert sem munkahely, sem a legszerényebb megélhetés reménye nem kecsegtette őket. A náci megszállás Idején a hitleristák teljesen feldúlták a Csehszlovák Köztársaság gazdaságát. A „harmadik birodalom" háborús szükségletei érdekében méginkább deformálták a múltban sem megfelelő ipari szerkezetet. Ezenkívül az angol— amerikai bombázók támadásai a háború utolsó heteiben üzem­képtelenné tették a kulcsfontosságú ipari kapacitásokat. A náci megszállás idején oly nagy mértékben kifosztották gazdaságunkat, hogy 1945-ben, miután a szovjet hadsereg fel­szabadított minket, kiindulási alapunk nagyon kilátástalan volt. Az ipari termelés átlag a háború előttinek a felét érte el, egyes ágazatokban még kisebb volt (a nyersvasgyártás 66, az acélgyártás 59 százalékkal volt kisebb stb.). Zilált állapot­ban volt a közlekedés, főként a vasúti közlekedés. Csökkent a vetésterületek nagysága és a háziállatok állománya. A szó szoros értelmében veszélyben forgott a lakosság ellátása. Ma időtávlatból annál inkább tudjuk értékelni azokat az ered­ményeket, amelyeket köztársaságunkban a szocialista építés viszonylag rövid ideje alatt elértünk. Ezeknek az eredmé­nyeknek összehasonlítása a burzsoá köztársaság gazdasági eredményeivel egyöntetűen a szocializmus mellett tanúskodik, annak a társadalomnak javára, amelyben a hatalom a mun­kásosztályé és a parasztságé, amelyben a marxista—leninista párté a vezető szerep. • CSEHSZLOVÁKIA HÁBORÚ UTÁNI GAZ­DASÁGI FEJLŐDÉSE EREDMÉNYEINEK RÖ­VID JELLEMZÉSE Az elmúlt 25 év alatt olyan színvonalat értünk el népgaz­daságunkban, amellyel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a világ gazdaságilag fejlett államai közé került. A szocialista nagyüzemi termelési mód és a nemzetközi szocialista munka­megosztás viszonyai között a fő gazdasági ágak nagyüzemi termelési alapja olyan potenciált képvisel, amely biztosítja a gazdaság és a termelés további dinamikus fejlődését nép­gazdaságunk egyes ágaiban. Ezt egyébként legjobban bizonyítja a burzsoá köztársaság idején (1937 j és a szocialista Csehszlovákiában 11969/ egy lakosra jutó fontos ipari termékek színvonalának következő összehasonlítása a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban: c to N '<L> , W W N '3J (O U „ S M >, > « > g Z . O c <" 3 (Ľ Év' £ £ SS ® aj c S 0)50 CAOO >-00 >• so '3;ÖO a; ÖO U, x CO JŔ >x Z x 2 JŔ « U J< 1155 1248 2285 116 159 11 88 1887 5456 2984 486 749 72 467 A dolgozó népnek a CSKP vezetésével kivívott győzelme megteremtette a lakosság szociális biztonsága szavatolásának fő feltételét. Elsősorban a munkához való jogot, a nagyfokú foglalkoztatottságot, az emberek öregségi és betegbiztosítását, művelődési jogát, munka szerinti díjazását. Népünk művelt ségének és kulturális fejlettségének jelentős fokát értük el További fontos eltökélt szándékaink is valóra válnak: fokoza tosan kiegyenlítjük a cseh országrészek és Szlovákia gazda­sága és életszínvonala között történelmileg kialakult különb ségeket, a város és a falu, a lakosság különböző társadalmi csoportjai közötti különbségeket. A második világháború után gyors ütemben fejlődött a cseh­szlovák népgazdaság. Főként az ipari termelés nőtt gyorsan, s egyidejűleg az ipar szerkezete is változott. 1948 és 1969 között a leggyorsabban (12,8-szerte) a gépipar, (3,9-szerte) a közszükségleti ipar és (3,5-szerte) az élelmiszeripar fejlődött. A munka termelékenysége négyszeresére emelkedett és a termelés növekedésének 70 százalékát biztosította. Ez nagy­jából ugyanolyan részarány, mint a fejlett tőkésországokban. Csehszlovákiában 1965-ben a munka termelékenységének szín­vonala csak 20—35 százalékkal volt alacsonyabb, mint az NSZK-ban (1950-ben ez a részarány még 40—60 százalékot tett ki). A mezőgazdaságban történelmileg rövid időn belül sikerült koncentrálnunk a kevésbé hatékony kisüzemi termelést és szocialista nagyüzemi termeléssé fejlesztenünk. A mezőgaz­dasági össztermelés 1948-hoz viszonyítva 1969-ben több mint a felével nőtt, a háború előtti 1936-ös színvonalhoz viszonyítva 21 százalékkal volt nagyobb, ugyanakkor a munka termelé­kenysége 231 százalékkal fokozódott. A mezőgazdasági ter­melés belterjessége (az 1 hektár mezőgazdasági földterületre eső mezőgazdasági termelés) 1936-hoz képest egyharmaddal nőtt. Jelentős eredményeket értünk el a többi népgazdasági ágban is. Fokozatosan kiegyenlítődött a csehországi és a szlovákiai területek gazdasági színvonala. Szlovákia gazdasága a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság általános fejlődésénél gyor­sabb ütemben fejlődött. Ezzel az egész csehszlovák népgaz­daság további fejlődésének forrásai is lényegesen bővültek. A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági színvonalának kiegyenlítődése Mutató 1948-as Szlovákia színvonal viszonyítva Csehországhoz %-ban A nemzeti jövedelem 1 lakosra számított aránya 61,2 74,4 80,1 Az 1 lakosra számított felhasznált nemzeti jövedelem 70,9 83,1 98,7 A termelési ágazatoknak 1, termelési szférában dolgozóra jutó állóalapjai 44,6 71,2 82,9 Az egy lakosra jutó nem termelési állóalapok 48,6 58,9 64,4 Az egy lakosra jutó . szemékyi fogyasztás 81,0 82,3 84,7 Az 1 lakosra jutó pénzjövedelem — 74,7 79,6 A gazdaságfejlesztési sikerek kedvezően visszatükröződtek a nép életszínvonalának emelkedésében. A személyi fogyasztás 1948 és 1969 kőzött háromszorta, egy lakosra számítva 2,6­szerte nőtt. A lakosság pénzjövedelme az 1953. évi pénz­reform óta 168 százalékkal gyarapodott. Egy, a népgazdaság szocialista szektorában (efsz-ek nélkül) dolgozó személy bére az 1953. évi 1097 koronáról 1969-ben 1879 koronára emelke­dett. A munkatermelékenység gyarapodásával arányban nőtt a szövetkezeti parasztok jövedelme is, különös tekintettel a természetbeniekre. Jelenleg nincs lényeges különbség egy munkásháztartás'tagjára eső jövedelem és az efsz-tagok jöve­delme között. Nagyon kedvező eredményeket értünk el a lakosság anyagi szükségleteinek kielégítésében. A fő élelmiszerek egy lakosra jutó fogyasztásában nagyjából elértük a vezető kapitalista államok színvonalát. 6 S 5 <N lehet oldani. Ugyanígy nem lehet abszolutizálni egyes esz­közök hatékonyságát és más, a szocialista termelési viszo­nyok számára elfogadható eszközöket általánosságban eluta­sítani. Mindezekben a kérdésekben mindig a társadalom idő­szerű feltételeiből és célkitűzéseiből induljunk ki. 4. A tervszerű irányítási rendszer fejlesztése folyamán továbbá a politikai gazdaságtan azon legújabb tudományos ismereteiből induljunk ki, amelyek a szocialista országok gazdasági gyakorlatában beváltak. Használjuk fel az irányí­tásról szóló tudomány ismereteit a fejlett szocialista terme­lési viszonyok feltételei között, és a tudományos módsze­reket érvényesítsük a bonyolult társadalmi szervezetek moz­gásának megoldásánál. 5. A nemzetközi szocialista gazdasági integráció folyamata sok irányban jelentős hatást gyakorol a tervszerű irányítási rendszer fejlődésére. A termelésben és a kutatásban a nem­zetközi szocialista munkamegosztás magasabb formáira való áttérés nagymértékben növeli minden egyes tagország fele­lősségét a termelés, az építés és a kutatás terén vállalt kötelezettségei teljesítéséért. Ebből egyértelmű igények származnak a tervszerű irányítási rendszer hatékonyságával szemben, amelyek sok esetben az elsődleges szervezés, az elsődleges realizálás specifikus formáit, valamint a realizá­lás folyamán az ellenőrzés specifikus formáit igénylik. 6. Az irányítási rendszer értékelésének gazdasági krité­riuma elsősorban az, hogy e rendszer hogyan segít teret nyitni a tudomány és a technika eredményei gyors fejlesz­tésére és felhasználására, valamint a többi fejlesztési ténye­ző felhasználására, s a ml feltételeink között elsősorban arra, hogy gazdaságunkat gyorsan és hatékonyan betagol­hassuk a nemzetközi integráció folyamatába. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy gazdaságunk tervszerű irányítási rendszerének fejlesztése szakadatlan folyamat, amely nagyarányú komplex munkát igényel, és rendkívül igényes a tárgyi és az időbeli összehangolás szem­pontjából. Ezt a koordinációt csupán olyan részletes terv­vel lehet megvalósítani, amely figyelembe veszi az egyes munkaszakaszok közötti kölcsönös összefüggéseket, és ál­landó kapcsolatot biztosít az e részletfeladatokat megoldó egyes munkacsoportok között. Ezért kidolgoztuk a tervszerű irányítási rendszer tökéle­tesítésének távlati munkaprogramját, amely 33 alapvető fel­adatot tartalmaz, s ezeket további 97 részleges feladat tá masztja alá. E program tartalma nagyjában a következő: — az 1972. évi terv szükségletei és az ötödik ötéves terv kidolgozása céljára megoldani az ötödik ötéves terv kulcs fontosságú célkitűzéseit, főként a strukturális politikában, és meghatározni e célkitűzések teljesítésének módozatait és eszközeit; — kidolgozni a strukturális politika prognózisainak és koncepcióinak rendszerét abból a célból, hogy a nyert is mereteket már az ötödik ötéves terv folyamán felhasználják az illetékes végrehajtási szervekben, és főként a nemzetközi szocialista gazdasági integráció felhasználása során; — értékelni a szocialista áru-pénzkapcsolatok felhaszná­lása terén nyert tapasztalatokat, és a lehetőségekhez mérten tovább módosítani az érvényben levő rendszert, hogy minél célszerűbben elősegítse a népgazdasági terv szándékainak és céljainak megvalósítását; — tökéletesíteni a nagykereskedelmi árak kialakításának állami irányítását, a beruházási építkezés, a külkereskede­lem, az anyagi-műszaki ellátás, és a kivitélezői-szállítói kapcsolatok irányításának rendszerét. Kidolgozni a végre­hajtó szerv módszertanát, és fokozatosan bevezetni a nép­gazdasági terv alapadatainak önműködő számítógépeken való feldolgozását; — megszilárdítani a foglalkoztatottság fejlődésének, a bé­rek és a lakosság más pénzjövedelmei fejlődésének központi irányítási rendszerét. A hatodik ötéves terv előkészítésének keretében: — komplex módon kidolgozni a távlati terv egész rend­szerét, valamennyi megfelelő bázisában és részleges profil­jában; — kidolgozni a gazdasági hatékonyság kritériumait, és a feltételezett eljárást e kritériumoknak az egész árrendszer­ben, valamint a szocialista áru-pénz-kapcsolatot felhasználó egyéb eszközökben való érvényesítésekor; — további komplex lépést tenni a népgazdaság tervezé­sének és irányításának korszerű tájékoztatási rendszere ki­építésében; — sokoldalúan kidolgozni és a gyakorlatba bevezetni a döntési folyamatok fejlett formáit és módszereit a szocialis­ta gazdaságban, a szocialista termelési viszonyok személyi részének racionális megoldását a szocialista életstílus fejlő­désének távlataival összhangban. A programjavaslat számít arra, hogy a hatodik ötéves terv számára előkészített tervszerű irányítási rendszer valameny­nyl lényeges elemét már 1975 előtt folyamatosan életbe lép­tetik, úgy, hogy azokat fokozatosan kipróbálják a gyakor­latban, és hogy azok már befolyásolják a hatodik ötéves terv kiindulási alapját — főként az 1974 és 1975-ös éveket. A csehszlovák gazdaság elmúlt huszonöt évben végbement szocialista fejlődésének jelentős pozitív eredményei azt a tényt tükrözik, hogy Csehszlovákia a szocialista országok közösségének elválaszthatatlan alkotórésze lett. Csehszlo­vákia azáltal, hogy betagolódott e közösségbe, gazdaságának fejlesztéséhez igen előnyös, szilárd feltételeket biztosított nemcsak a fontos nyersanyagszállítások és a termékek ér­tékesítése tekintetében, hanem abban a tekintetben is, hogy nagyarányú szocialista munkamegosztás válik lehetővé az iparban, a tudományban és a kutatásban. A szocialista orszá­gok hányada külkereskedelmünkben évek hosszú sora óta 70 százalék körül mozog. A Szovjetunió a legnagyobb keres­kedelmi partnerünk, a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünkben 47 százalékban részesedik. A szocia­lista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink az elmúlt években a jobboldali támadások célpontjai voltak. A jobbol­dal igyekezett bebizonyítani, hogy e kapcsolatok nem elő­nyösek számunkra. Ezt a kérdést azonban az utóbbi Időben már eléggé megvilágította a napi- és a szaksajtó. ,13

Next

/
Thumbnails
Contents