Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám, szerda

akkor, amikor már teteit a megvalósítás kitűzött időpontja. A nyii.'ános ellenőrzés erkölcsi és nevelő hatása érdekében nem elégedhetünk meg azzal, hogy az ellenőrzés során szerzett egyes fontos ismereteket csak a pártbizottságok, esetleg a pártelnök és az illetékes gazdasági vezetők tár gyalják meg, amint ez a mai napig gyakran megtörtént. Ezt a Jogot kollektív formában, azaz a pártszervezetek taggyű«lésein kell érvényesíteni. d) A párt vezető szerepe érvényesítésének és a párt szer vezetek tevékenységének alapvető szakasza a káder munka. Ez abból adódik, hogy az ember a társadalmi előrehaladás mozgató ereje és a társadalmi fejlődés fontos tényezője. A párt kádermunkájának szakaszán dől el, hogy olyan em bereket neveznek-e ki a gazdasági funkciókba, akik a rájuk bízott szakaszon biztosítani tudják a párt gazdasági politikájának teljesítését, a munkatermelékenyság állandó növekedését és a szocialista kapcsolatok további fejlesztését. A pártszervezetek kádermunkájának alapfeltétele a szaktudás, a politikai-eszmei fejlettség követelményének összhangja és kölcsönös összefüggése. Fontos szerepet játszanak az erkölcsi tulajdonságok, az elvhűség, a becsületesség, a szerénység, a szorgalom, a munkában és a magánéletben adott példaadás. A pártszervezeteknek törődniük kell azzal is, hogy a gazdasági szervek fokozott gondoskodást tanúsítsanak a dolgozók iránt. Az ilyen tevékenységet kifejtő szervekben szakképzett, a párthoz és a szocializmushoz hű dolgozók dolgozzanak. A pártszervezetek kádermunkájának fontos kérdése a párt-, a szakszervezet és az ifjúsági szervezetek funkcionáriusainak a kiválasztása és gondos előkészítése. Egyúttal kádertartalékokat keli kialakítani e szervek számára. A tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések megvalósítása, és a gazdasági vezető funkciókban eszközölt káderváltozások után a pártszerveknek meg kell tereinteniük a feltételeket a káderek stabilitásához, biztonságérzetükhöz és távlati érvényesülésükhöz. e) A dolgozók-körében kifejtett céltudatos ideológiai-politikai nevelő hatás. Ez a hatás abból adódik, hogy a dolgozók csakis a pártszervezetek és a kommunisták türelmes magyarázó tevékenysége alapján értik meg, miben rejlik a revizionista, az opportunista erők által hirdetett és érvényesített elméletek és célok tarthatatlansága, hamis volta, miért hamis az úgynevezett humánus, vagy demokratikus szocializmus felépítésének, a szakszervezetek ós más társadalmi szervezetek függetlenségének, a dolgozók tanácsai segítségével megvalósulandó termelési demokrácia elmélete. A pártnak az a célja, hogy nemcsak a kommunisták, hanem minden becsületes polgár megértse és magáévá tegye a XII!. kongresszus óta a pártban és a társadalomban kialakult válságos helyzet tanulságait, valamint a Központi Bizottság által 1969 áprilisa után jóváhagyott más dokumentumok gondolatait és következtetéseit. E nehéz feladat megoldása megköveteli, hogy a szakszervezeti, az ifjúsági és más társadalmi szervezetek, valamint az üzemek népnevelési intézményei segítséget nyújtsanak a pártszervezeteknek a politikai-nevelőmunkában. Tevékenységükkel a marxizmus—leninizmus ideológiája szellemében kell befolyásolniuk polgártársainkat. A párt vezető szerepének következménye, hogy ezen a téren a pártszervezetek a vezető erő, és a pártszervezetek védik a nevelő hatás ideológiai tisztáságát. Az üzemekben és a vállalatokban a pártszervezetek funkcionáriusainak nem szabad megfeledkezniük a gazdasági propagandáról. Gondolunk itt a marxista-leninista politikai közgazdaságtan tanulmányozására, a párt gazdaságpolitikájának és az egyes gazdasági intézkedések és megoldások, így pl. az üzem gazdasági tervének magyarázására, a tartalékok feltárására, a komplex szocialista racionalizáció tervének teljesítésére, a mesterek és a vezető beosztású dolgozók te kintélyének megszilárdítására, a munkafegyelem megerősítésére, a kivitelezői-szállítói kapcsolatokban megnyilvánuló spekulációk leleplezésére stb. A pártszervezetek tömegpolitikai munkájának elválasztha tatlan része a személyes politikai agitáció. Azon a követelésen alapszik, hogy a lehető leggyorsabban kell reagál ni a dolgozóknak a párt-, az állami és társadalmi szerven, szervezetek határozataival, a helyi gazdasági, szociális és politikai problémákkal kapcsolatos, reakcióként kialakuló különböző nézetekre és állásfoglalásokra. Egyúttal mozgósítani kell a dolgozókat a legkülönbözőbb feladatok teljesítésére. A propagandát és a személyes agitációt hatékonyan kiegészíti a szemléltető agitáció. Gondolunk itt pl. a becsülettáblákra, melyekről nem volna szabad hiányozniuk a legjobb dolgozók, a szocialista munkabrigádok tagjai és vezetői, az újítók arcképeinek, és az alkotó kezdeményezés konkrét eredményei népszerűsítésének. Ehhez a tevékenységhez tartozik az üzem, vagy más munkahely gazdasági terve pontos mutatóinak teljesítése, eredményének rendszeres közzététele, a munkában megnyilvánuló fegyelmezetlenség, a rossz minőségű munka, a nyersanyagokkal és energiával való pazarlás, a termelőeszközök megrongálásának és hiányos kihasználásának a bírálata. f j A társadalmi szervezetek üzemekben és vállalatokban kifejtett tevékenysége, tartalmának és formáinak befolyásolása. A párt befolyásolásának célja, hogy a szervezetek által kitűzött feladatok összhangban álljanak a párt politikájával. A kommunisták figyelmének homlokterében áll a szakszervezet és szerveinek, a legtömegesebb társadalmi szervezetnek tevékenysége. Ezért a pártszervezeteknek rendszeres befolyást kell gyakorolniuk a szakszervezetek tevékenységére. Ez nagyon igényes feladat már csak azért is, mert a jobboldali opportunista erők 1968—69-ben saját céljaikra használták ki ezt a tömegszervezetet, szervezetileg fellazították, független politikai erőként szerepeltették a CSKP-vel és az állami szervekkel szemben. A szakszervezet szerveiben a kommunistáknak felelősségteljesen kell dolgozniuk, s funkcióikat egyenrangú, felelősségteljes pártfeladatnak kell tekinteniük. Ez összhangban áll azzal a felelősséggel, mellyel a szakszervezeti tagoknak tartoznak, akik a bizalom és példás munkájuk alapján választották meg őket a szakszervezet szerveibe. A párszervek kötelessége, hogy a szakszervezetekben funkciót betöltő kommunistákat felfegyverezzék a pártonkívüliek körében kifejtett politikai, nevelő és szervező munkára, s arra ösztönözzék őket, hogy aktívan érvényesítsék a párt irányvonalát, s következetesen teljesítsék a szakszervezeti szövetségek által jóváhagyott határozatokat. A CSKP Központi Bizottságának 1970 decemberi plénuma kiemelte annak fontosságát, hogy a pártszervezetek politikai, ideológiai" hatást gyakoroljanak az ifjúságra, s megnyerjék őt a párt politikája számára. A közelmúltban a jobboldali opportunista nézetek, elméletek és követelések különösen negatívan hatottak az ifjúságra. A pártszervezetek akkor tudják megnyerni a fiatalokat, ha leleplezik előttük az 1968—69. évi nézetek és szocialistaellenes tevékenység káros voltát, s ha a vállalat gazdasági vezetőségével együtt távlatokat biztosítanak számukra nemcsak az üzemben, hanem lakóhelyükön is. Meg kel] nyitni az utat az ifjúság előtt, az alkotó kezdeményezés előtt, hogy a fiatalok érvényesíthessék ifjúi lelkesedésüket és képességeiket. A pártszervezeteknek nagyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy az ifjúság munka-, szociális és kulturális szükségleteinek megoldásakor a funkcionáriusok és a párttagok érzékenyen és igazságosan járjanak el. Nagy gondot kell fordítanunk az ipari tanulók előkészítésére. Törődjünk azzal, hogy az iparitanuló-otthonokban és iskolákban az ideológiainevelőmunka ne legyen formális, és ne hanyagolják el. Törődjünk azzal, hogy a műhelyekben és a munkahelyeken, ahová az ipari tanulók gyakorlatra járnak, i-eud legyen, jó munkafegyelem és jó feltételek legyenek az ipari tanulók gyakorlati neveléséhez. Nagyon fontos, hogy a pártszervek közvetlenül az üzemekben sokoldalú támogatást nyújtsanak a Szocialista Ifjúsági -Szövetségnek. El kell érnünk, hogy az ifjúsági mozgalom dezintegrációja után ez a szervezet újból a fiatalok politikai ós kulturális tevékenységével törődjön és védje a fiatal nemzedék érdekeit. r és a közgazdászoknak, akik kialakítják a tudományos-műszaki forradalom fejlődéséhez, a termelés tudományos irányítá sához és a nép gazdasági tevékenységéhez szükséges feltéte leket. , Ezek a párttagok aktívan segítenek felismerni és objektív módon értékelni e társadalmi osztályok és rétegek alapvető érdekeit, és érdekeiket az össztársadalmi érdekekkel össze hangolni. Ugyanakkor a párt az össztársadalmi érdekek legkövetkezetesebb védelmezője. A föderatív államjogi rendezéssel a két nemzet érdekeit is egy közös cél megoldására irányítja. — A kommunista párt szervezeti felépítésének szerkezetét alkalmassá tették arra, hogy a társadalomban érvényesíthesse vezető szerepét. A pártot a területi termelési elv alapján szervezték, vagyis minden munkahelyen, ahol megfelelő számú kommunista dolgozik, alapszervezet alakult. Egy bizonyos közigazgatási területen azonos termelési egységben működő alapszervezetek összessége magasabb típusú pártszervezétet alkot (mint az összüzemi, vállalati, a városi, a járási és a kerületi pártszervezetek). E szervek határozata kötelező erejű az alacsonyabb fokú szervek számára. A szervezeti felépítésnek ez a szerkezete, és különösen a demokratikus centralizmus lenini elvének érvényesítése lehetővé teszi, hogy a párt az elfogadott határozatok teljesítése során céltudatosan és egységesen lépjen fel. Az egyes munkahelyeken működő pártszervezetek révén a párt megoldhatja az ott előforduló politikai és társadalmi jellegű különféle konkrét problémákat. — A kommunista párt a társadalomban betöltött történelmi funkcióját teljesítve a szocialista internacionalizmus elvéből 'indul ki. , , ,> . ••>':•',• i . i Ez a szocialista mozgalom lényegéből ered, ami osztályszempontú és internacionalista olyan értelemben, hogy a munkásosztály közös és koordinált harcot folytat az osztályellenség erői — az imperializmus — ellen, amelyek ugyancsak nemzetközileg egyesültek. Arról van sző, hogy a világ kommunista pártjainak közös fellépése révén, és különösen a szocialista országok szoros együttműködése alapján, a jelenkori kapitalizmussal vívott nemzetközi küzdelemben — maximális mértékben kihasználják a szocialista rendszer valamennyi előnyét. A kommunista párt tehát döntő fontosságú tényező, amely nemcsak saját országában egyesíti és érvényesíti a dolgozók érdekeit, hanem nemzetközi mértékben is. Ezek azok a legjelentősebb alapvető tényezők és feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy a kommunista párt a munkásosztály és általában a dolgozók politikai szervezetének legmagasabb formája, és a szocialista építés valamennyi területén a szocialista célok győzelméért vívót harc kezdeményezője és koordinátora legyen. A „Tanulságok" című pártdokumentum, melyet a CSKP KB 1970. évi decemberi plenáris ülésén fogadtak el, rámutatott, hogy a jobboldali opportunizmus és revizionizmus hatására hogyan került sor nálunk ezeknek az alapvető fontosságú marxi—lenini elveknek és a párt társadalmi vezető szerepének aláásására és gyengítésére, s hogy ez milyen következményekkel járt. Ezekből a tapasztalatokból ered az a szükségszerűség, hogy minden pártszervezet tevékenységében következetesen betartsa a lenini elveket, hatékonyan segítve a párt vezető szerepének érvényesítését a szocialista társadalom építésében. AZ ANYAGI TERMELÉS MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐ A SZOCIALISTA TÁRSADALOM FEJLESZTÉSÉBEN. A PÁRT SZEREPE AZ ÖKO NÓMIA ÉS A POLITIKA HELYES KAPCSO LATÁNAK ÉRVÉNYESÍTÉSÉBEN A marxizmus—leninizmus klasszikusai nemegyszer hangsú lyozták, hogy a szocialista társadalom építése sikerének félté tele a népgazdaság fejlődésének üteme és minőségi színvo nala, valamint a- társadalom anyagi szükségleteinek kielégí tése. Különösen ismert V. I. Lenin kitétele: Végül is a mun katermelékenység a legfontosabb, a legfőbb az űj társadalmi rend győzelme szempontjából. A kapitalizmust azzal lehet és azzal kell véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus új és sokkal nagyobb munkatermelékenységet alakít ki. Ez nagyon körülményes és nagyon hosszadalmas ügy, de már megkezdődődött és ez a fő. Az ökonómia alapja az anyagi termelés területe, amelyen nálunk a gazdaságilag tevékeny személyeknek több mint 62 százaléka dolgozik. A termelési szféra legfontosabb ága az ipar (az anyagi termelésben foglalkoztatottak 49 százaléka), a mezőgazdaság (23 százalék) és az építőipar (10 százalék). Hogy milyen jelentőségű az anyagi termelés szférája a párt egész tevékenysége szempontjából, azt az a tény is bizonyítja, hogy a CSKP összes alapszervezeteinek közel 50 százaléka, és a több-mint egymillió párttagnak majdnem a fele ezen a területen tevékenykedik. Ebből látható, hogy a párt vezető szerepének érvényesítése a közgazdaságban alapvető tartozéka annak, hogy a párt teljesíthesse történelmi küldetését a szocialista társadalom építésében. Az időszerű és bonyolult népgazdasági problémák, valamint a népgazdaság és az életszínvonal távlati fejlesztése, 111. emelése rendkívül fontos politikai kérdés, ami érinti az ország minden állampolgárát. Ezért a párt keresi a módot, hogyan lehet ezeket a komoly gazdasági feladatokat megoldani, anélkül, hogy magára vállalná az állami és a gazdasági szervek valamely funkcióját. Mint politikai erő,, ezeket a gazdasági és szociális problémákat a politikai nézőpont szempontjából akarja megoldani, vagyis különösen azt tartva szem előtt, hogy tovább szilárdítsa a munkás-paraszt szövetséget, fejlessze a szocialista termelési viszonyokat, szilárdítsa a .két nemzet és az országban élő valamennyi nemzetiség barátságát és elmélyítse az internacionalista együttműködést a szocialista országokkal. A pártnak, mint politikai szubjektumnak azonos fontosságú feladata, hogy biztosítsa a politika és az ökonómia helyes kapcsolatát, kölcsönös összhangját, mivel a politika és az ökonómia szorosan összefügg, és kölcsönösen befolyásolja egymást. Egyrészt a népgazdaság különféle zavarai, súlyosabb aránytalanságai igen negatív hatással vannak az egész eszmei, politikai és kulturális felépítményre, másrészt a politikai szervek az átgondolt és helyes határozatok elfogadásával megelőzhetnek és megakadályozhatnak számos gazdasági nehézséget. Ezzel szemben a hibás határozat a gazdasági nehézségeket csak elmélyíti és fékezi a gazdasági fejlődést. Ezenkívül a szocializmus építése folyamán törvényszerűen előtérbe kerül a politika. Ez abból ered, hogy a szocialista közgazdaság építését szükségszerűen meg kellett előznie annak, hogy a munkásosztály és pártja átvegye a hatalmat, hogy kiépüljön és kifejlődjön a szocialista államszervezet tevékenysége, ami nagy szerepet játszik a népgazdaságfejlesztés tervirányításában. A politika már kezdettől meghatározza a szocialista népgazdaság fejlődését és megteremti ennek nélkülözhetetlen feltételeit. Ez a funkciója a jövőben sem szűnik meg. Ugyanis megköveteli az a tény, hogy minden szocialista országban fokozódik az anyagi-műszaki alapok megteremtésének igényessége és bonyolultsága, s ezzel együtt a párt és az állam feladata a szocialista építés tervirányításában. De megkövetelik a szocialista országok fejlődésének nemzetközi politikai szempontjai is. Társadalmunkban egyre sürgetőbben jelentkezik valamennyi szocialista ország szoros politikai és gazdasági együttműködésének igénye, az egész szocialista közösség gazdasági erejének fokozása, a kapitalista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatokban alkalmazott közös stratégia és taktika. A párt egész politikai koncepciójában, tevékenysége egyes társadalmi szakaszain különösen fontos helyet foglal el a párt gazdaságpolitikája, amely meghatározza a szocialista társadalom fejlődése anyagi feltételeinek céltudatos kialakítását, vagyis úgy jellemezhető, hogy a párt globális elképzelése vagy taktikai koncepciója, ami egy időszakban a gazdasági folyamatok céltudatos befolyásolását szolgálja. A párt gazdaságpolitikája összegezi mindenekelőtt a gazdasági fejlődés céljait és tartalmát, de elválaszthatatlan része az is, hogy meghatározza e célok elérésének formáit és módsze19