Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-21 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

Kerékpárgyár Köztársaságunk három nagy kerékpárgyárának — az ESKA, a FAVORIT és a VELAMOS — termékei csak­nem az egész világon is­mertek. Ma már senki sem tartja számon, hány kerék­párt gyártottak eddig Csehszlovákiában. Tény az, hogy a munkaidő keretén belül hazánkban minden huszadik másodpercben egy új kerékpár hagyja el a futószalagot. Csehszlovákia jelenleg kb. százféle kerékpárt gyárt. Ebben a széles ská­lában megtalálhatók a gyer­mekek és a versenyzők szá­mára készült termékek ugyanúgy, mint az össze­rakható kerékpárok is. Köztársaságunk terüle­tén a kerékpárgyártásnak több mint kilencvenéves hagyománya van, s nemso­kára a százéves évfordulót ünnepelhetjük. A mi postásunk Ki tudná megmondani hány ezer kilométert tett meg körzetében 16 év alatt Hárendácsik József ipoly­nyéki (Vinica) postai kéz­besítő? A posta, amelynek dolgozója, a járás legjobb­ja, s ő maga is a nagykür­tös-i járás legkiválóbb kéz besítői közé tartozik. Kör­zete Ipolynyék fele. Havaz­hat, fújhat a szél, akár fagy van, akár kánikula. * Hárendácsik József körzeté­ben a postát mindenki ide­jében kézhez kapja. Pedig néha — ha a címzett ép­pen nincsen otthon — két­szer-háromszor is meg kell járni a címzetthez az utat. Bizony, késő este van, mi­re postásunk családja kö­rébe visszatérhet. A szom­bat sem jelent szabadna­pot postásunk számára. Hi­szen a községből sokan el­járnak dolgozni és csak pénteken este érkeznek ha za. Ha ilyen emberek cí­mére ajánlott levél, vagy idézés érkezik, azt szom­baton kell kézbesíteni, hogy sajátkezűleg vehesse át a címzett... Kevesen tudják, mennyi a munkája egy falusi pos­tásnak. Naponta átlagosan nem kevesebb, mint 400 új­ságot, 300 levelet kézbesít. 360 címre a nyugdíjat vi­szi, 400 helyen villany­számlát inkasszál, beszedi a televíziós és rádióilleté­ket. Ha ráadásul késik a Losoncról érkező postaau­tó, ezt a késést is a pos­tásnak kell behoznia, hi­szen ki tudja, mi van a kül­deményben, levélben, meny­nyire lehet ez sürgős a cím­zettnek. Ezért a becsületességért szeretik postásukat az em­berek. Talán el sem tudna aludni este, ha akár egyet­len kézbesítetten levél is maradna a táskájában. De ezt a becsületes, minden­napos, állandóan egyfor­mán jól végzett munkát nemcsak a címzettek lát­ják, meglátták felettesei is és a példás kézbesítő meg­tisztelő címre javasolták Hárendácsik Józsefet. Dímlk Tibor Március elején érkeznek vissza észak-afrikai téli szállásukról a seregélyek. Amikor ezek a madarak már Itt vannak, örömmel mondogatják a vadászok: „Már húznak a snepfek is." A szalonkákat értik ez­alatt. A szalonkák Adria felől érkeznek hozzánk. Tavaszi vonulásuk, mely március elejétől április ele­jéig tart, valóságos nász­út. Ezt az időszakot hasz­nálják ki a vadászok. Az erdei szalonka (Sco­lopax rusticola L.) 34 cm hosszú, zömök madár. Jel­legzetessége a hosszú csór (7—7,5 cm) és rövid lá­bak (3,5—3,8 cm). Tolla­zatának színével a terep­hez alkalmazkodik. Felső része „őszi lombszínű", al­só oldala halvány krém­színű barnás alapon. Feje és tarkója feketés-barna csíkozású. Feltűnőek ma­gasan levő, nagy szemei. Az alkonyat madara. Nap­pal rejtékhelyén tartózko­dik. Nem túl száraz talajú középhegyeink és a dél­szlovák karszt fennsíkjai­nak erdeiben szórványosan költ március-április hó­napokban. Fészkét fatörzs közelébe építi, avarral jól kibéleli. Fészekalja 3—4 zömök, gyengefényü to­jás. Amikor a tojó már le­rakta tojásait, a hím el­hagyja. Még az ivadék­gondozásban sem vesz részt. A fiókák 3—4 hét alatt repülősek, de még 5—6 hétig együtt marad­nak. Tápláléka főleg gilisz­ta, továbbá lárvák, rova­rok, csigák. Ezért az er­dők biológiai védelmében jelentős a szerepe. Román Tibor A mágneses tér mérése Ögyallán (Hurbanovo) a Szlovák Tudományos Akadé­mia geofizikai obszervatóriumában kisebb nagyobb meg­szakításokkal 1887 óta foglalkoznak a tudósok Földünk mágneses terének mérésével. Az intézet tudományos mun­katársai az 1967—68-as években általános országos föld­mágnesességi mérést végeztek, s a mért adatok alapján elkészítették Szlovákia földmágnesességí térképét. A felvételen a variációs pavilonban elhelyezett magne­tovariográf nevű műszer látható, mellyel a Föld mágne­ses terének térerősség-ingadozását mérik. A mérések ada­tait a feldolgozás után „Földmágnesességi évkönyved­ben teszik közzé. Németh István Eredményes munka A szólásmondások sze­rint igazodott valamikor dédapáink, nagyapáink élete. Megváltozott azóta az élet, és így több szó­lásmondás ma már értel­metlen. Aligha mond taná­csot a ma emberének ez a régi mondás: „József köss, András hazaláss!" Valami­kor pedig ennek értelmé­ben szervezték meg mun­kájukat a dunai vízimolná­rok. Ugyanis József nap­ján (március 19) kötötték be hajómalmaikat a Duná­ra és András napig (no­vember 30) őröltek. Ma­radt azonban olyan szó­lásmondás is, melynek ta­nácsát érdemes megfogad­ni napjainkban is: „Márciusban vesdd az árpád, Aratáskor bő termést ádl" Nyitray Dezső Erdei szalonka A víz állandó beszédtéma Ipolynyék (Vinica) lakói között. Nyaranta irigyked­ve emlegették, hogy jó azoknak, akik valamilyen bővizű folyó, vagy fürdő mellett élnek, mert a fa­lun keresztül, Ipolynyéken át, csak egy sekélyvizű patak folydogál. A múlt években ugyan történtek már kísérletek a probléma megoldására. Megépült két medence, jókora befektetés­sel, de annál kevesebb szakértelemmel, körülte­kintéssel. A községtől 3 ki­lométerre van, csak poros úton közelíthető meg. Vize — ha van benne — pisz­kos. Öltöző nincs mellette körülkerítve nincs. Most azonban a véletlen eredményeként megoldódik a fürdőprobléma. Az épülő óvoda részére kutat fúrtak. Megfelelő víz híján egyre mélyebbre haladtak. És 162 m mélységben ivóvíz he­lyett 20 fokos vizet talál­tak. Nagy volt a meglepe­tés. Pöstyénben (Piešťany) az állami fürdők és források igazgatóságának laborató­riumában megállapították: hasznos összetételű, ivásra is alkalmas gyógyvízről van szó. Megkezdték a kút ter­helési próbáját. Két hóna­pig percenként 100, majd 200 liter vizet húztak a kútból. A próba sikerült. A vízállás nem változott. Most a község vezetői és polgárai a felsőbb szervek végleges döntésére várnak a fürdő létesítésének ügyé­ben. Az eddigiek arra en­gednek következtetni, hogy minden remény megvan ar­ra, hogy a faluban fürdő létesüljön — egyetlen a já­rásunkbanl —, mely a kör­nyék strandolási problémá­it is megoldja majd. Böftös János Mester Bottyán András Bátorke­sziből (Vojnice) való. 1969. október elsején öltötte ma­gára néphadseregünk zöld egyenruháját. Az első szol­gálati napon azonban még­csak nem is sejtette, hogy mit fog csinálni a katona­ságnál. Először alapkikép­zésen vett részt, majd öt hónapig egy katonai autó­villanyszerelő iskola nö­vendéke volt. Azután a martini kaszárnyába ke­rült. Itt a műhelyen újabb tapasztalatokkal gyarapí­totta tudását. Az autóveze­tők elégedettek munkájá­val, és parancsnoka is dicséri, ö tudja jól, hogy milyen veszélyt Jelent, ha a fényszórók, az irányjel­ző lámpák, vagy esetleg a féklámpák felmondják a szolgálatot. Nagy jelentő­séget tulajdonít ezeknek az apróságoknak. Félmun­kát soha nem végez. Banyák József Kosárfonó Nem állandó foglalkozás a kosárfonás. A zsóri (Ziar) Gérecz László 67 esztendős, nyugdíjas, az efsz tagja, de már negyven éve foglalkozik kosárfonás­sal. Igazi mestere ő en­nek a munkának, bár ma már csak kedvtelésből űzi. És egy kicsit azért ls, mert sokan még mindig ragaszkodnak a hagyomá­nyos formájú kosarakhoz, és szüntelenül munkára biztatják őt, hisz már nincs is ember a környé­ken, aki értene ehhez a munkához. Hüvelykujjnyi vastag vesszőből szabályos, kerék alakú kávát hajlít. Majd egy ugyanilyen vas­tagságú vesszőt ketté ha­sít és ebbői elkészíti a rá­mát. A többi, vagyis a fo­nás, könnyűnek látszik. Csak ha alaposabban meg­figyeljük, akkor tűnik fel, hogy bizony érteni kell hozzá. Laci bácsi érti a módját. Fia asztalosinas. ö már kezébe sem veszi a fűzfa vesszőket. Más pedig nem ért a kosárfonáshoz a mi vidékünkön, csak Laci bá­csi. Ö pedig fonja, fonja a kosarakat, amíg csak bírja... K. Timár Márta pieas A nemzeti vállalat szék­helye a csehországi Hav­líčkov Brod. A gyár fel­nőttek részére készít gyap­jú öltönyöket, műselyem kötött ruhákat. Ugyancsak itt készülnek a divatos há­zi öltönyök, pongyolák és különféle munkaruhák. A Pleas gyártja a férfi, női, gyermek és műselyem fe­hérneműt. A fiatal mamák ugyancsak ismerik az itt készült csecsemő gyapot és gyapjú ruhácskákat. A Pleas gyártmányai is­mertek és keresettek egész köztársaságunkban. Gútán (Kolárovo) a már majdnem két éve műkö­dő Pionírok Háza Mészá­ros Ferenc igazgató veze­tésével valóban a fiatalok és a pionírok második ott­honává vált. Az eddig elért eredmények közül különös figyelmet érdemel a vízi­turisztika fellendítése. Ed­dig tíz kétüléses kenut ké­szítettek, de már dolgoz­nak a többin is. A Pioní­rok Házának 21 szakköré­ben 323 pionír és fiatal talál hasznos szórakozás­ra. Bende István Szimba megérkezett Bécs mellett egy villá­ban él Kiirt Ludwig keres­kedő, akinek üzletháza is van, de nemcsak a keres­kedelem érdekli. Hobbyja az afrikai vadászat. Egy­egy afrikai vadászútjáról trófeákkal gazdagon meg­rakodva szokott visszatér­ni, és rendszerint hoz ma­gával néhány fiatal vadál­latot is. Így került Szim­ba, a kis oroszlán Kurt Ludwig bécsi villájába. Amikor már nem volt szá­mára érdekes, elhatározta hogy a bratislavai állat­kertnek ajándékozza. Dr. Gressner Juraj, az állatkert igazgatója Bécs­be utazott s azt gondolta, hogy majd „beülteti" Vol­gájába a kis Szimbát és kettesben hazautaznak. Csakhogy Szimba fogát csikorgatta, kapart, és nem akart „beülni" az autóba. Végül is, bécsi követségünk tehergépkocsijába volt tu­lajdonosa, Kurt Ludwig „berakta". Szimba csak a bratisla­vai állatkertben nyugodott meg, ahol afrikai „ismerő­sökkel" is találkozott, zeb­rákkal, anitilopokkal. Parti Márat A felvételt Pafo Košfál készítette

Next

/
Thumbnails
Contents