Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-21 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

....És a varos e m evakuált ľ Az idén, a CSKP megalapítása 50. évjordulója kapcsán megemlékezünk a szabadságért, a jobb, igazságosabb társadalmi rendért vívott harcokról. Párkány (Štúrovo) történetében kiemelkedő helyet foglal el az Öreg utcai asszonyok elszánt szembeszegülése a kilakoltató német katonasággal. Ahogy a költő mondta: „ .. .az egri csillag itt feltámadottl" * s » Huszonhat éve történt. Akik átélték a közel négy hónapig tartó ostromállapotot, ők a megmondhatói, mennyi félelem, borzalom és szenvedés jutott nekik osztályrészül. Még így is maradt annyi erejük, hogy szembeszegüljenek a kilakoltatásra készülő német katonasággal. A vészterhes napok elkeseredett küzdelméről nincsenek hivatalos feljegyzéseink. Aki rekonstruálni akarja az eseményeket, a város krónikáját, Komzstk Lajos bácsi feljegyzéseit, egy gyerekfejjel írt korabeli naplótöredéket kell áttanulmányoznia, meg kell hallgatnia a szemtanúk visszaemlékezéseit, és el kell olvasnia Csorba Géza versét, amely érzékelteti az elkeseredés, a végső elszántság légkörét. Pergessük hát vissza az eseményeket a rendelkezésünkre álló anyag alapján! Emlékezzünk .. .1 » • » 1944. december 24. Karácsony napja. Komzsik Lajos így emlékezik erre vissza: „.. .E sorok írója a Rády gyógyszertár előtt találkozott az első orosz katonával. Reggel nyolc óra. Szokatlanul csendes a Fő utca. A Fatter vendéglőben néhány magyar katona. Az ül közepén mentem. Valaki előlépett a Lővy ház udvarából: — Sztuj, tovariš! Meglepetten álltam meg. Orosz katona! Golyószóró a vállán. Hozzám jött, kezet fogott velem. Majd ezt kérdezte: — Germán nyet? — Nincs! — intettem a fejemmel, ami igaz is volt, mert a németek még az éj folyamán elvonultak ... Másnap már nemcsak az előőrsök, hanem nagyobb és na qyobb egységek érkeztek. Felszabadították a Garam jobb partját és Párkány városát. .." A további harcok folyamán a város többször cserélt gazdát. Az 1945. február 20-i harcokról a következőket olvashatjuk a gyerekfejjel írt naplóban: „... Napok óta nagy csatazaj hallatszik a környéken. A Garam és a Duna vize is kiáradt. Kelet és észak felől Párkányt elzárta a víz. Délen és nyugaton egészen közel a front. Azt beszélik, hogy a németek előre törnek. A szovjet csapatok viszszavonulnak. Körülöttünk füstfellegek emelkednek az égre. Már nemcsak bombáznak, hanem naponta légicsatáknak lehetünk tanúi. Mindenki fél. Már egy kicsit nyugodtabban élhettünk, s most újra itt a front. 15 óra 5 perc: bombázzák Esztergomot. Nem is tudom milyen gépek. A házunk szüntelenül mozog. Az órát, a lámpát, a szappant és némi élelmet az asztal alá mentettünk. Ha leszakad a mennyezet és valamelyikünk megmarad, legyen valamije. 15 óra 56 perc: A bombázók egészen alacsonyan keringenek. Fedélzeti fegyvereikkel tüzelnek. Borzasztó érzés. Az ember nem tudja, mikör jön a vég... A nagymama, az anyám meg a többiek sírnak." Március 14-én jelent meg plakátokon a németek kilakoltatási parancsa. Párkány azonban ellenszegült. Hiába próbálkoztak több éjszakán át, a trénszekerek üresen távoztak. Március 26-án éjjel még egy utolsó elkeseredett kísérletet tettek Kocsis Ferencné néhány évvel ezelőtt így emlékezett erre: „A Mészárosék pincéjében húztuk meg magunkat. Késő este, vagy éjszaka is volt már, amikor megjelentek a német katonák és bejelentették, hogy kilakoltatnak bennünket. Senki sem mozdult. Erre durván lökdösni, taszigálni, ütlegelni kezdtek bennünket, sót a lábunkat sem kímélték. Jómagam is kaptam akkora rúgást, hogy kisgyermekkel a karomon egy falmenti ruharakásra rogytam. Végül mégiscsak kitereltek ben nünket az udvarra. Akkorra már a többi katona behatolt az udvarokba, lakásokba és hordták a holmit fel a kocsikra. Mi meg vissza. Újra dulakodás kezdődött, ami valósággal közel harccá fajult. Ütlegelésre is sor került. Engem is leütöttek!" • # § „. .. Estig gomolygott Párkány ostroma! S mire a nap leszállt — a németek megszégyenülten állottak tovább ..." olvashatjuk Csorba Gézának az eseményekről írt versében Ojabb kísérletre pedig már nem kerülhetett sor, mert időközben a frontvonalon lényeges változás történt. Komárom j Komárno) és Érsekújvár (Nové Zámky j felszabadult, így a németek kénytelenek voltak „rugalmasan elszakadni" az ellenségtől, nehogy bekerítsék őket. Március 27 én éjjel Garamkövesd (Kamenica nad Hronom) irányából is megindult a szovjet hadsereg támadása és 28-án Párkány városa végérvényesen felszabadult. Az 1945. március 28-i felszabadulásról ezt olvashatjuk a naplóban: „ ... Szokatlan csendre ébredtünk. Szinte bántotta fülünket a csend. Nyugtalan lett mindenki. Mi lehet odafönt? Csak nem? Egy ember felment megnézni. Futva jött vissza, majdnem leesett a pince lépcsőin. Mosolygott és ezt kiáltotta: — Itt vannak! Kifutottunk az utcára! Egy fiatal orosz katonát láttam, egyedül. Szinte még gyerek volt. Az út közepén lépkedett óvatosan. Kezében egy dobos géppisztoly, a tusa zöldre festve. Integettünk neki. Ö mosolygott. Nem szólt semmit, csak ment tovább. A vasútállomás felől hirtelen hosszú géppuskasorozat hallatszott. A kis katona egy fa mögé húzódott. Várt, de nem történt semmi. Többet nem lőttek. A Hirson-közből egy raj katona futott elő. Maguk után húzták a Maximát, és futva tűntek el a keményítőgyár sarka mögött. S utána jöttek sokan a házfalak védelmében. Ránk köszöntöttek, mi meg rájuk. Hisz mi már akkor tudtunk oroszul köszönni: —- Zdrasztvujtye, molodcí! Mindenki mosolygott." Emlékezzünk ...! Huszonhat éve történt. Jó érzés tudni, hogy akadnak szép számmal, akik azokban a nehéz órákban ts megtették, ami tőlük tellett: összefogtak, segítettek egymáson — a városon. VÉRCSE MIKLÓS s ' ' x. * í A nemzetközi földgázvezeték építésében a Szovjetunión és a szocialista államokon kívül vállalataink is részt vesznek. Az ejpovicei ércbányák dolgozói a hazánkon keresztül vezető gázvezeték építői számára 410 szállítható házat gyártottak. Az előregyártott elemekből készített lakóházakat egyben ruhatáraknak, irodáknak és raktáraknak is használhatják. Felvétel: J. Vlaeh — ČSTK A fogyasztók érdekeit védik Kereskedelmi szervezeteink és termelővállalataink kevés ligyelmet fordítanak az ellenőrzésre, alkalmazottaik nevelésére. E kérdésekről beszélgettünk Július Sedláček elvtárssal, az Állami Kereskedelmi Felügye'.et szlovákiai igazgatójával. — Szervezetünk közvetlenül az SZSZK kereskedelmi miniszteréhez tartozik — mondotta az igazgató — fő feladata a törvényjogi előírások megszegésének és a rendellenességeknek a leleplezése. Szlovákia egész területén vannak végrehajtó részlegeink és felügyelőségeink Munkánkért közvetlenül a miniszternek felelünk. Érdekességként megemlítem, hogy Szlovákiában 22 691 üzletet tartanak nyilván, ehhez még hozzá kell számítani a termelési szerve zeteket, a nemzeti bizottságok és a magánvállalkozók üzleteit is. Hatáskörünkbe tartozik még 98 kerületi kereskedelmi szervezet, 8 szlo vákiai és 4 országos hatáskörű főigazgatóság ellenőrzése is. • Együttműködnek más ellenőrző szervekkel is? — Mivel más szervek is végezhetnek ellenőrzést, megfelelően koordináljuk együttműködésünket a Szlovák Árhivatallal, a Legfelsőbb Ellenőrző Bizottsággal, a mezőgazdasági termékek minőségének állami felügyelőségével, az élelmiszeripari üzemek termékeinek minőségét ellenőrző állami felügyelőséggel, a közbiztonsági szervekkel és a nemzeti bizottsággal. Féléves terv alapján dolgozunk. Ezt ismereteink, a statisztikai kimutatások, a párt- és állami szervek kérelmei, a piac helyzete, a lakosság panaszai és a kereskedelmi minisztérium irányelvei alapján dolgozzuk ki. Az ellenőrzés a legidőszerűbb problémák, a legsürgősebb hiányosságok elhárítására irányul. • Hány ellenőrzést végeznek évente és milyen intézkedéseket foganatosítanak? — 1970-ben például 6655 üzletben végeztünk ellenőrzést. Megállapítottuk, hogy az elárusítók a vásárlók 39,6 százalékát károsították meg. Minden 100 koronára átlag 5,78 korona árdrágítás esik. Néhány ágazatban még roszszabb a helyzet. Az elmúlt évben a kereskedelmi felügyelők 478 esetben szabtak ki büntetést 39 550 korona értékben. A területi felügyelők írásos döntés alapján 2084 esetben sújtották pénzbüntetéssel az elárusítókat, mely 906 880 koronát tesz ki. A közbiztonsági szerveknek és az ügyészségeknek 216 esetet adtak át. Kiadták a 150/69-es számú, bűntényekre vonatkozó törvényt, amely lehetővé teszi a pénzbeli büntetések kiszaBását egészen 10 000 koronás összegig, egy évig tartó szabadságvesztésre való ítélését, a működés betiltását, fegyelmi intézkedéseket stb. • Hogyan használja ki az AKF ezt a törvényt? — Nagyobb megkárosításokat átadunk a közbiztonsági szerveknek. Az ÁKF 71 üzérkedőt adott át a közbiztonsági szerveknek. Ennek az akciónak a keretén belül 191 382 korona értékű árut koboztak el magánszemélyektől, melyet az üzletekben vásároltak meg és később magasabb áron adtak tovább J. SLDKA PÁRTUNKAT KÖSZÖNTIK Molnár Géza, mester A

z ógyallai (Hurbanovo) Járási Építkezési Vállalat dolgozói elhatározták, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának ötvenedik évfordulóját munkasikerekkel ünneplik meg. Az egyes munkacsöpörtök és egyének értékes kötelezettségvállalásokat fogadtak el. Közülük két csoportot emeltünk ki. Az üzem komáromi (Komárno) részlegén dolgozik a Molnár Géza vezette 33-tagú építőcsoport, melynek tagjai elhatározták, hogy tívi tervüket már december 10-ig teljesítik. Az építő- és segédanyagokkal takarékoslkodnak, az önköltségeken pedig 50 000 koronát takarítanak meg. Minden munkát szavatolással, Jótállási Idővel adnak át. Munkahelyükön rendet tartanak és így elejét veszik a baleseteiknek. Madurka Miklós 42-tagú kollektívája a gútal részlegen (Kolárovo) dolgozik. Szeretik, becsülik őket a városi rangra emelt Gúta lakosai, mert ez a csoport nagy segítséget nyújtott a város árvíz utáni újjáépítésekor. Vállalásukban ezt olvashatjuk: havi tervünket 101 százalékra teljesítjük, az egész évi feladatokat pedig december 15re befejezzük. Több mint 25 000 koronát takarítunk meg az önköltségeken. Havonta iskolázásokat rendezünlk, melyeken megfismertetjük dolgozóinkkal a munkabiztonsági szabályokat. Madurka elvtárs már idősebb ember. Túlhaladta a nyugdíjkorhatárt, de mivel tudja azit, hogy munkájára szüksége van a vállalatnak, tovább dolgozik, míg egészségi állapota engedi. — Pártunk hosszú éveken át harcolt azért, hogy nagyobb kenyér kerüljön a dolgozók asztalára — mondotta Madurka elvtárs —, ezért mi mindent megteszünk, hogy méltóan ünnepeljük meg a CSKP megalapításának fél évszázados évfordulóját. HOLCZER LÁSZLÓ