Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-21 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

Újságaink kivonatosan már közölték az SZKP XXIV. kongresszusának a kilencedik ötéves tervre vonatkozó direktíváit. A bő információból kibontakoznak az új ötéves terv fő célkitűzései és a szovjet népgazdaság egyes fő ágainak várható fejlődése. Az irányelvek az életkörülmények javítását jelölik meg a terv fő feladataként: „Az ötéves terv fö jeladata biztosítani a nép anyagi és kulturális színvonalának jelentős emelkedését a szocialista termelés gyors ütemű fejlesztése, eredményességének fokozása, a tudományos-műszaki haladás és a munkatermelékenység gyorsabb növelése alapján." Az ötéves terv egyik fontos vonása a gazdasági és társadalmi célkitűzések folyamatossága. A kilencedik ötéves terv az SZKP XXIII. kongresszusa által kitűzött és a nyolcadik ötéves terv során realizált társadalmi és gazdaságpolitikai követelményrendszerre épült, azt fejleszti tovább. Ez nemcsak a statisztikai adatokban fellelhető konzisztenciával magyarázható, hanem azzal is, hogy a szovjet gazdasági irányítás további tökéletesítését éppúgy célül tűzte ki, mint a XXIII. kongresszus Irányelvei. A szovjet terv folyamatos jellegét aláhúzza az is, hogy lényegében egy távlati programnak egyik szakaszát jelenti. A direktívák nagy súlyt helyeznek a KGST-országok gazdasági együttműködésére: „Minden vonalon tökéletesíteni és bővíteni kell a Szovjetunió gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatait a szocialista országokkal a közösség további erősítése és a KGST-országok gazdasági integrációjának következetes fejlesztése irányában." „Tervszerűen fejleszteni kell a szocialista országokkal való együttműködés komplex formáit, az anyagi termelés vezető ágaiban, a tudományban és a technikában, a külkereskedelmi cserében és a harmadik orszá gokkal folytatott kereskedelemben." Az általános meghatározáson túlmenően egyes konkrét feladatok kijelölésénél is nagy nyomatékot adnak az irányelvek a szocialista országok gazdasági integrációjának. A tervdirektívák fontos jellemzője, hogy a gazdasági fejlődés intenzifikciója érdekében fokozttan hangsúlyozzák a tudományos és technikai fejlődés ütemének meggyorsítását és az egységes tudománypolitika kialakítását. Közgazdasági szempontból nagyon fontosnak kell tekintenünk azt, hogy a tudomány feladatává teszi a következőket: „A gazdaságtudományok terén a figyelmet arra kell összpontosítani, hogy kidolgozzák az objektív gazdasági törvényeknek a népgazdaság tervszerű irányításában váló felhasználása leghatékonyabb formáit, a tudományos-műszaki haladásnak, a gazdasági hatékonyság emelésének, a társadalmi termelés intenzifikálása meggyorsításának problémáit, valamint azokat az igen fontos kérdéseket, amelyek a Szovjetunió és más KGSTtagországok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésével kapcsolatosak." Két, egymással összefüggő mozzanatra kell felhívni ezzel kapcsolatban a figyelmet. Az egyik, hogy a gazdaságtudományok fejlesztésének az egységes tudománypolitika szempontjából, valamint a tudományos eredményeknek a gyakorlatban történő megvalósítása szempontjából kulcsszerepe van. Másik, hogy a Szovjetunió nagy fontosságot tulajdonít a szocialista gazdasági integráció elvi alapjai tudományos megteremtésének. A Szovjeunió új ötéves terve A tudományról és a technikáról szólva gondot fordít a tudományos kutatások eredményeinek gyors felhasználására a népgazdaságban. Ennek érdekében az új ötéves tervben nagy szerepet kapnak a matematikai és kibernetikai eljárások a termelésben, a termelés automatizálásában és az irányítás tökéletesítésében. A gyakorlati megvalósítás programjának fontos részét képezi a magfizika eredményeinek felhasználása az új, rendkívül gazdaságos anyagok létrehozásában. A kozmikus kutatások eredményeinek gyors átvitele a telekommunikációba, a meteorológiai előrejelzésekbe, a természeti kincsek feltárásába, a földrajzi kutatásokba, minőségi változást jelent olyan népgazdasági feladatok megoldásánál, ahol a „szputnyikok" segítségével, automatikus berendezésekkel lehet jobb hatékonysággal dolgozni, mint a hagyományos eljárásokkal. A tudományok és a gyakorlat közötti kapcsolat szorosabbá tételére különböző fő irányokat szab meg az SZKP direktívája az óceonológia, a kémiai tudományok, a biológiai és orvostudományok területén is. A terv egész szelleme fokozottabb racionalizmust képvisel. Ez tükröződik az eddig specifikus célokat szolgáló kutatási eredmények közkinccsé tételében is. E folyamat valószínűleg hasznos lépést jelent majd a KGST-országok külkereskedelmi áruszerkezetének korszerűbbé válásában is, hiszen az export és import szférájában a legkorszerűbb technikát képviselő termékek is egyre növekvőbb szerepet kaphatnak. Átalakuló ipar A szovjet ipar fő feladata 1971— 1975 között a tervdirektívák szerint az alábbi: „ ... az új ötéves tervben a szocialista gazdaság, különösképpen a mezőgazdaság és a vele kapcsolatos ágazatok ipari bázisának bővítése és tökéletesítése; a termelés műszaki szintjének és hatékonyságának emelése, a termelés minőségének megja vitása." A szovjet iparfejlesztés központi kérdése, mint ahogy az a direktívákból kitűnik: az intenzifikáció. Ennek eredményeként gyorsan javulhat az áruminőség, szélesedhet az áruválaszték, tehát növekedhet a szovjet nép anyagi ellátottsága. Az intenzifikációra való törekvést kifejezi, hogy az ipari termelésnövekedés 87—90 százalékát a munkatermelékenység emelkedéséből kívánják biztosítani, hogy alapvető változásokat irányoznak elő az ipari termelés szerkezetében a korszerűbb és magasabb minőséget képviselő termékek javára. A Szovjetunióban az extenzív fejlesztés tartalékai már kimerülőben vannak, és a szovjet gazdaságirányítás ezért nagy gondot fordít a termelési folyamatok széles körű gépesítésére, az automatizálásra. A Szovjetunió belső piacának növ°!<vő mérete a teljesen gépesített (automatizált) termelés ugrásszerűen megnövekedő terméktömegét is fel tudja használni. Az új ötéves terv iparpolitikai koncepciója az, hogy a termelési eszközök termelése lassabban nő majd (41 —45 százalékkal), mint a fogyasztási javaké (44—48 százalék). Az ipari előirányzatok fontos vonása, hogy a gazdasági hatékonyság növelésére az ötéves periódusban jelentős ipari specializáclós és kooperációs programot valósítanak majd meg, olyan ösztönzést hoznak létre, amely a vállalatok termelő- és állóalapok fokozottabb kihasználásában teszi érdekeltté, javítani kívánják a nyersanyag-gazdálkodásban a gazdaságosságot, fokozva az anyagtakarékosságot. A jellemzők alapján logikus, hogy a kilencedik ötéves tervben nem lehet ^ nagyobb az ipari fejlődés iiteme, mint az előző tervidőszakban volt. Egyes iparágakban azonban a tervelőirányzat ugrásszerű fejlődést irányoz elő, elssőorban a korszerű technikát hordozó ágazatokban (elektronikus ipar stb.), valamint a lakosság közvetlen fogyasztását szolgáló iparágakban (építőipar, a helyi ipar, kultúrcikkipar stb.-). Iparosodé n»gazdaság „A mezőgazdaság jeladata, hogy termelésének átlagos hozama 20 —22 százalékkal magasabb legyen, mint a meglévő ötéves tervidőszakban, biztosítva a lakosság és az ipar egyre jobban növekvő szükségleteinek mind teljesebb ellátását élelmiszerekkel és nyersanyagokkal." A tervdirektívák megjelölik a feladat megvalósításának legfontosabb módját Is, amikor a növénytermesztés és az állattenyésztés komplex gépesítését, a mezőgazdaság kemizációját, a talajjavítási munkák széles körű programját tűzik ki célul. A mezőgazdasági előirányzat, a megvalósítás programja a szovjet gazdaságban a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlődésének ipari jellemzőket kölcsönöz. Ez nemcsak a magas növekedési rátában, hanem annak realizálását szolgáló eszköztár kijelölésében is plasztikusan jelentkezik. A Szovjetunióban következetesen folytatódik az SZKP mezőgazdasággal foglalkozó plénumai határozatainak végrehajtása. Ebből a szempontból a 9. ötéves terv alapvető fejlődési szakaszt képvisel. Az előirányzatban nagy szerepet kap a mezőgazdasági termelés specializációjának elmélyítése, a mezőgazdasági termelés koncentrációja és, a mezőgazdasági termelőegységek (kolhozok és szovhozok) technikai és munkaerőforrásai fokozottabb kihasználásának követelménye. Különös nyomatékkal szerepel a tervben ä zöldség, főzelékfélék és a gyümölcstermelés, utalva a termelési ág termelőterületeinek kijelölésére, az üvegházi termelés fokozottabb kiterjesztésére és a zöldség-gyümölcstárolás, szállítás megjavítására. Az állattenyésztést tárgyalva az előirányzatok kiemelik a korszerű takarmánybázis megteremtésének fontossáságát, valamint a nagyüzemi zootechnikai eljárások széles körű alkalmazásának szükségességét. A mezőgazdasági fejezetben többször visszatérő gondolat a természet védelme, amely a távlati agrárpolitika megalapozásának egyik fontos tényezője. A beruházások A beruházásokról szóló fejezet vezérlő gondolata a beruházási tevékénység népgazdasági hatékonyságának növelése. A direktívák konkrétan megjelölik a népgazdasági hatékonyság növelésének módját is, amikor kiemelik a termelőegységek kapacitásméreteinek bővítését és korszerűsítését, a beruházások koncentrációját, az építési idő lerövidítését, a beruházási komplexumok egyidejű megvalósítását. A beruházások növekedése a következő tervidőszakban 36—40 százalék lesz. A tervelőirányzat igen fontos fejezete foglalkozik a termelőerők területi elosztásával. Kitűnik, hogy NyugatSzibériában a tervidőszakban a Szovjetunió legnagyobb olajipari központja alakul ki. 1975-ben e területen 120— 125 millió tonna nyersolajat és 5—6 milliárd köbméter gázt termelnek majd. Folytatódik az uráli ipari bázis kibővítése és rekonstrukciója. Ukrajnában az iparfejlesztés fő iránya az energiabázis megerősítését szolgálja. Gyors ipari fejlődést tervez a Szovjetunió a Kazah Szocialista Köztársaságban, ahol az ipari termelés üteme, elsősorban a színesfétnipar fejlesztése révén 57—60 százalékkal lesz magasabb. Szintén magas növekedést irányoztak elő az Örmény Szocialista Köztársaságban, elsősorban a színesfémipar fejlesztésével összefüggésben. 1975-re a köztársaság ipari termelése 60—63 százalékkal növekszik. Az életszínvonal emelkedése A tervelőirányzat fő feladataiból következően széles körű életszínvonalprogramot valósít meg a Szovjetunió az elkövetkezendő évben. Az előirányzat rögzíti: — az egy lakosra jutó reáljövedelem 30 százalékkal növekszik; — a társadalmi fogyasztási alapból a lakosság díjtalan anyagi jutattásait, valamint pénzkifizetéseket 40 százalékkal kell növelni; — a kiskereskedelmi forgalom 1,4szeresére emelkedik; — 565—575 millió négyzetméter lakóterületet kell felépíteni; — javítani kell a különböző szolgáitatások minőségét és növelni kell azok mennyiségét is; — tovább kell bővíteni az egészségvédelmet (például a kórházi ágyak számát 1975-re 3 millióra kell növelni), fejleszteni kell a közoktatást 16 millió új általános iskolai férőhelyet irányoz elő a terv). Külön foglalkozik a szakemberképzés és a szakoktatás különböző fejlesztési feladataival. 1971. évi terv A 9. ötéves terv előirányzatainak teljesítése szempontjából igen fontos az idei év, mely a tervidőszak első éve. Éppen ezért érdekes, figyelemreméltó Ny. Bajbokov, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének az APN szovjet sajtóirodának adott nyilatkozata. Ebben ismertette a 9. ötéves terv 1971. évre vonatkozó előirányzatait. Megállapította, hogy „A terv nagy jelentőséget tulajdonít a munkatermelékenység növelésének, mert ez döntő tényező az ország gazdasági erejének fokozásában. Idén az ipari termelés növekedésének 87, az építőiparban 91 százalékát, a vasúti szállítás terén pedig csaknem a teljes növekedést a munka termelékenységének fokozása biztosítja. A mezőgazdaságban ugyancsak a termelésnövekedés zömét 14,6 milliárd rubel] adja, bár a mezőgazdasági dolgozók létszáma 250 ezer fővel csökken." Majd ismertette az 1971. év legfontosabb tervmutatóit: — A nemzeti jövedelem 6,1 százalékkal, az ipari termelés pedig 6,9 százalékkal nő; — a terv első évében az ipar átlagánál gyorsabban fejlődik az energetika, a gépgyártás, a vegyipar és a petrokémia, vagyis azok az ágazatok, amelyek a technikai haladásban és a népgazdaság hatékonysága növelésében meghatározó szerepet játszanak; — a villamosenergia-termelés 790 milliárd kilowattóra, a nyersolajtermelés 3771 millió tonna, a földgázkitermelés 211 milliárd köbméter lesz; — a műtrágyagyártás (hatóegységre számítva) 61,3 millió tonna, a műanyagok és műgyanták termelése pedig 1,9 millió tonna lesz; — a gépipari termelés 10,2 százalékkal emelkedik, a gépkocsitermelés meghaladja az 1 millió darabot; — a tudományos kutatómunka költségvetése 13 milliárd rubel lesz, 8,3 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben; — a mezőgazdasági termelés növekedése 5,5 százalék körül alakul; — a reáljövedelmek egy főre vetítve 4,7 százalékkal emelkednek; — a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma 7 százalékkal magasabb lesz, mint az elmúlt évben. Befejezésül Ny. Bajbakov rámutatott arra: „A terv előirányozza, hogy a KGST-tag ország okkal jelentősen elmélyítjük a termelési-technikai kapcsolatokat, a termelési szakosítást és kooperációt, a tudományos-műszaki együttműködést." l-őj A SZOVJETUNIÓ ÚJ ÖTÉVES TERVE „Mélyítsük el a csehek és a szlovákok, valamint a köztársaság területén élő valamennyi nemzetiség barátságát és kölcsönös meg< > értését. Szilárdítsuk meg a szocialista közösség országaihoz, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő barátságot és szövetséget." (A CSKP Központi Bizottságának a párt megalapítása 50. évfordulójára kiadott felhívásából.)