Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1971-03-03 / 52. szám, szerda
Az alapfokú partoktatas) körök hallgatóinak tanulmányi anyaga a 111, té mához. Az anyag tisztázni hivatott a párt gazdasági vezető szerepe elmélyitésének jelentőségét és szüksé gszerűségét, a szocialista ökonómia fejlődésének törvényszerűségeit és következetes érvé nyesítésüket kB zg az dasägl gyak orlatunkban, s egyben leleplezni a közgazdasági opportunizmus és revizionizmus minden formáját. A párluktatás IH. témája se gédanyagának szerzői: Milan j osef, Pilný Bohum il mérnök, Wacker Vladimír mérnök, Záva- da Josef mérnök, docens. Bevezetés: A kommunista párt vezető szerepe a népgazdaságban — a szocialista társadalom építésének általános törvényszerűségei és objektív feltételei A kommunista part társadalmi vezető szerepe a szocializmus, a kommunizmus lényeoéböi ered i A kortfmunista párt keletkezését az a forradalmi harc tette objektív módon szükségszerűvé, amit a munkásosztály a kapitalizmus ellen vívott, és a párt fokozatosan a további történei ml fejlődés szubjektív tényezőjévé és szervezőjévé vált. Tekintélyét — és azt, hogy a társadalomban a döntő politikai erőt jelentette — azzal nyerte el, hogy a legkövetkezetesebben vé delmezte és érvényesítette a munkásosztály és a dolgozók további csoportjainak szociális és politikai érdekeit, és meg szervezte népünk eredményes harcát a nemzeti felszabadulá sért. Ebben a harcban a kommunisták hozták a legnagyobb áldozatokat, és bebizonyították igazi hazafiságukat és interná cionalista érzéseiket. Kommunista pártunk társadalmi vezető szerepe Csehszlová kiában — fokozatosan — a nemzeti-demokratikus forrada lom és a népi demokratikus rend építése során alakult ki. Egyedül a kommunista párt volt képes megalkuvás nélkül leleplezni és meghiúsítani a hazai és a külföldi reakciónak azokat a kísérleteit, amelyek a második világháború után a történelmi fejlődés visszafordítását célozták, s ezzel egyidejű leg kitűzni a gazdaság háború utáni felújításának és társadalmunk szocialista átalakulásának reális programját. A reakció elleni harcra, és a -szocialista építés bátor célkitűzéseinek megvalósítására nyerte me e a nemzet többségét s minden munkahelyen serkentette a dolgozók kezdeményezésének nagy arányú fejlődését. Tehát a kommunista párt társadalmi vezető szerepe az ob Jektív társadalmi fejlődés eredménye, a forradalmi átalakulások produktuma, amelyek a párt aktív segítségével mentek végbe mind a tulajdonviszonyok területén, mind a munkás osztály egész politikai és társadalmi helyzetében. „A kommu nista párt tehát nem véletlen, a társadalomra kényszerített vezető, hanem a munkásosztály és a nép törvényszerű veze tője. önmagában egyesíti a forradalmi mozgalom sok nemze dékének tapasztalatalt és bölcsességét."* — A kommunista párt fel van fegyverezve a természet, a "Jozej Lenárt elvtárs beszéde — 17/ szó — 14. szám. társadalom és az emberi gondolkodás fejlődésének törvényszerűségeiről szóló tudományos marxista-leninista tanokkal. Ezek a tanok útmutatásként szolgálnak a dialektikus-materialista módszerek érvényesítésére, a fejlődés irányainak objektív felismerésére, a társadalmi fejlődés reális rövidtávú és távlati céljainak biztosítására. A párt arra törekszik, hogy tagjai elsajátítsák e tanokat, mert ezekből ered a párt materializálódott ereje, eszmei egységének alapja, és nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy minden kommunista öntudatosan és egységesen teljesítse a párt programját. — A kommunista párt a munkásosztály élcsapata, amely szétzúzta a tőke hatalmát. Történelmi küldetése ezzel azonban nem fejeződött be. Progresszív szerepet játszik a szocializmus építésében is. A munkásosztály naponta közvetlen kapcsolatba kerül a termelőeszközökkel és az anyagi termeléssel, a társadalmi fejlődés tényezőivel. A munkásosztály érdekei lényegében összhangban állnak a társadalom többi osztályának és rétegének alapvető érdekeivel. Ebből kiindulva a párt meg akarja nyerni ezeket is, hogy tevékenyen vegyék ki részüket a szocialista építésből. Azzal, hogy a kommunista párt a munkásosztály szervezett élcsapata és érvényesíti annak progresszív érdekeit, a társadalomban elmélyíti és megszilárdítja történelmi szerepét. — A kommunista párt — a munkásosztály élcsapata — egyesíti (integrálja) a társadalom egyes osztályainak, rétegeinek és csoportjainak fő érdekeit. Ezt a funkcióját teljesítve azt szorgalmazza, hogy a társadalom többi osztálya, és rétege ís átálljon a munkásosztály bázisára, elismerje annak vezető szerepét, és a tudományos világnézetet is. E tényezőkön kívül ezt az is lehetővé teszi, hogy a pártban a munkások döntő többsége mellett ugyanúgy Jelen vannak a legöntudatosabb osztályok tagjai, a szövetkezeti parasztság és más szövetkezetek tagjai, a szocialista alapelvekből kinőtt nagyüzemi termelési formák úttörői. A párt hasonlóképpen saját soraiban összpontosítja az értelmiség legtehetségesebb és a szocializmushoz hü tagjait. Nagy figyelmet szentel különösen a tudósoknak, a technikusoknak g) A dolgozók alkotó kezdeményezésének, s az üzem Irányításában és igazgatásában való részvétélének ösztönzése és szervezése. Ezt a tevékenységet közvetve a vállalat vezetőségében, a szakszervezetekben, az ifjúsági szervezetekben dolgozó kommunisták által hajtjuk végre. A kezdeményezés fejlesztéséhez szükséges anyagi és szervezeti feltételek kialakítása a gazdasági szervek irányító tevékenységének elválaszthatatlan része. Ugyancsak elválaszthatatlan része a szakszervezetek munkájának a szocialista verseny különböző formáinak szervezése, kötelezettségvállalásainak megkötése, versenyek jóváhagyása és kiírása, a dolgozók kezdeményezése fejlesztésének értékelése. Hogy a pártszervezetek minden téren érvényesíthessék a párt vezető szerepét, azt a pártélet teljes fejlesztése, a pártszervek és -szervezetek minden egyes politikai tagjának a pártalapszabályzatból adó jogok és kötelességek betartása, a demokratikus centralizmus és a pártszervezetek tevékenysége további lenini elveinek betartása feltételezi. A pártéletet olyan formákkal és módszerekkel fejlesztjük, hogy a CSKP KB 1970 decemberi határozatának szellemében állandóan felújítjuk a párt ideológiai és szervezeti egységét. A pártszervezetek csak azzal a feltétéllel teljesíthetik vezető szerepüket, ba egységes, felzárkózott erőt képeznek. Ezt az egységet az üzemek és a munkahelyek gazdasági, politikai és társadalmi problémáinak mélyebb felismerése, véleménycserék által újítjuk fel. Az egységet alakítjuk ki a pártszervezetek munkája különböző fogyatékosságai leleplezésének folyamatában, a kivezető utak keresésében, és az elfogadott határozatok teljesítésével. Az egység kialakításánál jelentős szerepet játszik az elvtársi bírálat és önbírálat, amely a nézeteltérések és a fogyatékosságok kiküszöbölésének lenini módszere, és eszköz a kitűzött célok eléréséért folytatott küzdelemben. A pártélet fejlesztésében elsődleges szerepe van a taggyűlésnek, mint az alapszervezet csúcsszervének. Elsősorban a taggyűlésen kell egyesíteni az ideológiai-politikai nézeteket, a taggyűlésen kell előkészíteni a tagokat arra, hogy egységes hatást gyakoroljanak a munkatársakra. A taggyűlésen minden kommunistának lehetősége nyílik és kötelessége, hogy részt vegyen a pártpolitika kialakításában, értékelje a pártpolitika érvényesítését a munkahelyén, és döntsön az elfogadott határozatok politikai, ideológiai, szervezeti és káderbiztosításáról. A taggyűlés e jelentős küldetéséből adódik annak szükségszerűsége, hogy a gyűléseket tartalmi és szervezeti szempontból is alaposan kel[ előkészítenünk, a gyűléseket rend szeresen kell összehívnunk, biztosítanunk kell a tagoknak a tanácskozáson való maximális részvételét. A gyűlések előkészítésénél elsőrendű szerepük van az alapszervezet tagjainak. Arra kell törekednünk, hogy a pártcsoportok által, vagy más módon a párttagok lehető legnagyobb köre kapcsolódjon be az előkészületekbe. Például azáltal, hogy összegyűjtik a szükséges alapanyagokat és tájékoztatásokat, megtárgyalják a beszámolót, vagy a határozati javaslat egyes téziseit, összegyűjtik a dolgozók javaslatait és hozzászólásait stb. Ezek után a taggyűlés sokkal tárgvilagosabb lehet, részvevői nyugodt lelkiismerettel jóváhagyhatják a kollektíven előkészített, tehát objektívebb határozatot. Fejleszteni és kellőképpen értékelni kell a pártcsoportok munkáját is. A pártcsoportok a politika) szervező munka fontos szervezői fokát jelentik. Az egyes munkahelyeken kialakított csoportok rugalmasan összeülhetnek, megtárgyalhatják, hogyan reagáljanak a dolgozók körében felmerült nézetekre, problémákra, hogy így befolyásolhassák a politikai légkör és a munkahely termelőfeladatainak teljesítését. A CSKP Központi Bizottsága 1970 januári plénumának határozata kiemeli a gazdasági pártkonferenclák jelentőségét, melyek a párt gazdasági téren kifejtett ideológiai-nevelőmunkájának fontos formái. Ezek a konferenciák a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek, valamint a gazdasági irányító szervek ideológiai és szervezeti előkészítésének sikeres eszközei a pártszervek által elfogadott feladatok teljesítésére. A párt és a dolgozók szorosabb kapcsolatának fontos volta megköveteli, hogy fokozott gon lot fordítsunk a nyilvános taggyűlések előkészítésére és megtartására. Ezeken a gyűléseken a pártszervek és -szervezeték azon határozatait kell elsősorban megmagyarázni, melyek a dolgozók széles rétegeire vonatkoznak. A kommunistáknak jól felkeli készülniük a gyűlésekre, s egységes nézetet kel) kialakítaniuk. Az érvek erejét befolyásolja és jól kiegészíti a vitában fellépő kommunisták optimizmusa és céltudatos volta. 3. A PÁRT VEZETŐ SZEREPE ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK EGYES SAJÁTOSSÁGAI A FALVAKON A VEZÉRIGAZGATÓSÁGOKON ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEKBEN a) A falusi pártszervezetek A párt vezető szerepe érvényesítésének alapelveit a falvakon ís megtartjuk. Itt egyes különlegességek is előfordulnak annak következtében, hogy a lakosság összetétele nagyon sokrétű. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatai rendszerint összefüggnek a lakosok életkörülményei megjavításának feladataival, valamint a képviseleti-igazgatási szervek tevékenységének problematikájával, ezért a.falusi pártszervezeteknek a földmflvesszövetkezetek és az állami gazdaságok gazdasági feladatai teljesítése iránti gondoskodáson kívül más feladatokkal is kell foglalkozniuk. Pl. úgy kell befolyásolniuk a falvakban a társadalmi és az érdekszervezeteket, hogy tevékenységük egybehangolt legyen, hozzájáruljon a szocialista öntudat megszilárdításához és a lakosság társadalmi-szociális, kulturális és sportszükségleteinek kielégítéséhez. Ugyancsak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti bizottságok a párt irányvonalának szellemében dolgozzanak, biztosítsák az életkörülmények, a lakáskörülmények megjavítását és a szolgáltatások színvonalának emelését. A Központi Bizottság szervei határozatának érteimében az üzemek, a vállalatok, a hivatalok, az iskolák és más munkahelyek alapszervezeteinek falun lakó tagjai nyújtsanak segítséget e feladatok teljesítésében. b) A vezér és a szakigazgatóságok pártszervezetei Ezeknek a pártszervezeteknek ugyan nincs joguk a gazdasági vezetés tevékenységének az ellenőrzésére, de fontos szerepet játszanak az egész ágazat pártszervezeteinek a párt gazdasági politikájából adódó feladatok teljesítésében való fellépésük egybehangolásának megszervezésében. A szakigazgatóságok pártszervezeteinek bizottságai a felsőbb pártszervek megbízatásából koordinációs tanácskozásokat vagy a vezető párt-, szakszervezeti és gazdasági funkcionáriusok szakágazati aktíváit hívják össze. Ezeken a tanácskozásokon részt- vesznek a párt kerületi szervéinek, a CSKP Központi Bizottságának, az SZLKP Központi Bizottságának a képviselői, akikkel előre megtárgyalják a tanácskozás tartalmát és a javasolt határozatokat. Az ilyen tanácskozásokon jóváhagyott határozatok javaslatot jelentenek az illetékes vállalatok és üzemek tevékenységének irányvonalára. Jelenleg az egyes üzemek feletti integrációkban kísérletileg úgynevezett koordinációs bizottságok tevékenykednek, melyek kötelezőek az üzemek és a vállalatok pártszervezetei számára. c J A központi állami szervek pártszervezetei Az államapparátus funkciójának jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy a párt által kitűzött határozatok és feladatok alapján a társadalmi élet egyes szakaszain kialakítja és önállóan megvalósítja az állampolitikát. Ma fontos feladata társadalmunknak a demokratikus centralizmus alapján történő egység megszilárdítása. Biztosítja a szocialista törvényesség, a munkanorjnák, az államfegyelem megtartását, és a csehszlovák föderáció viszonylatában érvényesíti az össztársadalmi és a jogos nemzeti érdekeket. Az államapparátus kommunista dolgozói jelentős politika! 19
