Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám, szombat

MIRŐL ÍRNAK tribuna M rarr-Ti

m äiÄ'MÍwr

1111

1 """ hospodárske noviny PRÄGAI LAPOK Biľak elvtárs a nemzetiségi kérdésről és a hazafiságról •A Kvéty című képes hetilap 11. számában figyelemre méltó interjót közöl Vasil Bilak elvtárssal, a- CSKP KB elnökségének tagjával. A beszélgetésből Bifak elvtárs számos időszerű politikai kérdésről mondja el véleményét, s többek között nyilatkozik a nemzetiségi kérdésről és a hazafiságról, Idézzük Bilak elvtársat: „A nemzeti érzés a legfinomabb, a leggyorsabban felhangolható húrhoz hasonlítható. Arról van szó, hogy ezeket a húrokat ne pengessék hamisan. Köztársaságunkban a nemzetiségi kérdésnek mindig nagy szerepe volt a bel- és a külpolitikában egyaránt. A nemzetiségi kérdés megoldása a múltban és most is része a szocialista forradalom osztályharcának. Igaz, hogy e kérdés különféle szélsőges értelmezése nacionalizmushoz vagy nemzeti nihilizmushoz vezet. Ezek a szélsőségek öszszeegyeztethetetlenek a marxizmus-leninizmussal, ellentétben állnak a kommunisták internacionalizmusával, károsak, mert zavaróan hatnak az internacionalista egységre, szolidaritásra és együttműködésre. A nemzetet nem lehet figyelmen kívül hagyni, lebecsülni, de ugyanakkor helytelen a nemzet fetisizálása is. Az internacionalista ideológia a termelés, a gazdaság, a piac és a kultúra stb. objektív tendenciáinak kifejezése. Ezek a tendenciák törvényszerűen a szocialista és kommunista jellegű integrációhoz vezetnek. A nemzetek fejlődési szakaszai nem ugorhatók át, ezen a téren semmilyen gyorsításnak nincs jelentősége, mert mindennek megvan a természetes fejlődési útja. Ismerjük Beneš elméleteit. Sajnos, a esehek és a szlovákok közeledéséről Antonín Novotný is sok káros szubjektivista elméletet hirdetett. Nagyon leegyszerűsített elképzelései voltak: a cseh férfi szlovák nőt vesz feleségül, a szlovák pedig csehet — és a kérdés el van intézve, de korántsem ennyire egyszerű kérdés ez... 'A nemzeti történelem, kultúra és nyelv fontos alkotóelemei a tömegek hazafias érzelmének. Ezeknek a tényezőknek jelentős a szerepük a proletariátus tökésellenes harcában, jelentőségük a szocializmusban is megvan. A nemzeti büszkeség és a hazafiasság aktív, internacionalista egybevetése nemcsak azt jelenti, hogy szeressük nyelvünket, hazánkat, de azt is, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy hazánk valamennyi polgára számára valóban szocialista haza legyen. Ilyen értelemben védelmezni a hazát azt is jelenti, hogy harcolunk ellenségei ellen itthon és a külföldön is ... A hazafiság nem lehet azonos a melldöngető „én cseh vagyok, én szlovák vagyok" hangos nyilatkozatokkal, sem pedig más nemzetek lebecsülésével, gyalázásával. Ez nemzeti korlátoltság, nem pedig hazafiság. Azok, akik a Nyugatra távoztak és például a Szabad Európa hullámain vagy másképp hirdetik fennhangon, mennyire szeretik hazájukat, s közben amint kinyitják a szájukat, azonnal népünk építőmunkájának eredményeit gyalázzák, — nem hazafiak, hanem ellenségeink ... A hazafiság a mindennapi életben, országunk és az itt élő és dolgozó népek érdekében történő tettekben jut kifejezésre. Hazafiság a szocialista vívmányok védelme, a munkánk eredményei feletti öröm érzése... A hazafiság kifejezésre jut a Csehszlovákia Kommunista Pártjához való viszonyban is . .. A hazafiság egyben a köztársaságban élő és dolgozó nemzetek, valamint nemzetiségek — amelyeknek köztársaságunk igazi hazája és állandó otthona — kölcsönös megbecsülésének elmélyítését is jelenti. A mi hazafias érzelmeinknek a világszerte élő osztálytestvérek, különösképpen az első szocialista ország, a Szovjetunió iránti proletár internacionalizmuson kell alapulniuk. Alweg - avagy ki élt vissza az ifjúság lelkesedésével A Mlada fronta szerdai számában František Coňk a három évvel ezelőtti mozgalom tanulságaival foglalkozik. (Ismeretes, hogy Szlovákiában 1968-ban mozgalom indult a magas-tátrai függővasút megépítéséért, s a mozgalom szervezői az Alweg típust népszerűsítették). 1968. február 9-én Bratislavában az SZNT tanácstermében párját ritkító sajtóértekezletre került sor. Több mint száz szakember, újságíró, tv- és rádióriporter, fiatalok a karzaton... Az Alwegről volt szó, amelyet állítólag az akkori Közlekedésügyi Minisztérium akart „megtorpedózni*'. A sajtóértekezleten a közlekedésügyi miniszter — Alois Indra elvtárs — szakemberek megalapozott véleményére hivatkozva rámutatott, hogy az Alweg megépítése csak akkor lenne kifizetődő, ha óránként 20 000 utast szállítana, s az Alweggal kapcsolatos szabadalomvásárlás is sokba kerülne, közel 60 millió devizakoronába, s közben a közlekedésügyi tárcának csupán évi 5 millió koronája van a korszerűsítésre. A logikus érvek feletti elgondolkodás helyett az Alweg-pártiak támadni kezdték a Közlekedésügyi Minisztériumot. A felhevült vitatkozók szavaira Indra elvtárs higgadtan válaszolt: — Az én felelősségem, mint a közlekedésügyi tárca vezetőjének felelőssége egyértelmű. Tábortűzként loboghatok a lelkesedéstől, de a földön kell járnom... Mit szólnának akkor, ha az Alweg-íigyet támogatnám, s közben Szlovákia egész úthálózatának fejlesztése lemaradna? Indra elvtárs után Róbert Harenťíár, a CSISZ szlovákiai KB akkori elnöke demagóg beszédet mondott, szinte sírva hivatkozott az ifjúság lelkesedésére, s felsorolta az addigra összegyűjtött pénzadományokat. Harenčár akkor feltette a kérdést: „Vajon felelős emberek vannak azokon a posztokon, ahol lelkesedésünkkel így hazardíroznak, vagy ezek az emberek felelőtlen egyének? ... Ml várunk, de az Alwegot nem vesszük le a napirendről... Éljen az Alweg-mozgalom". Indra elvtárs válaszában viszszautasította a rágalmakat, hogy az ifjúság lelkesedésével hazardírozna. F. Coftk ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az Alweg kampány R. Harenčár tudtával és támogatásával indult, noha neki és a mozgalom többi szervezőjének ismeretes volt a szakemberek véleménye... Logikus ellenérvek ellenére is mozgalmat indítani, _ valóban egyenlő az ifjúság lelkesedésével való visszaéléssel... Az Alweg lekerült a napirendről, s a Magas-Tátrában viszonylag kielégítően rendezték a közlekedést. Elsikkadt ezzel az ifjúság lelkesedése? Lehet, hogy néhány fiatal még ma is úgy emlékezik az Alwegra, mint egy eltemetett nagyszerű ötletre, de valószínűbb, hogy az ismertetett tények felnyitják szemüket, s látni fogják, ki is akart visszaélni lelkesedésük-' kel, ki akarta felhasználni a becsvágy monumentumának megépítésére — írja F. Coftk. A pécsi televízió-adótorony építésének újabb szakaszában elkészült a 72 m magasságban levő kávéház és üt méterrel feljobb a kilátótorony. A torony épitését ez év végén fejezik be. (ČSTK — MTI felv.) # A GYŐZELEM ÚTJÁN „A győzelem útján" cím alatt szervezik a Banská Bystrica-i járásban a CSKP 50. évfordulója alkalmából indított ismeretterjesztő versenyt. A vetélkedősorozatban részt vesz a járás 32 községe. Nemrég zajlott le az első forduló, a másodikra március végén kerül sor. A községek csapatai a vetélkedőben a CSKP történetének ismeretében versenyeznek, de a versenybírák pontozzák a rendezvény kultúrműsorát is, amelyet a két vetélkedő fél rendez. Az akció kapcsán jelentősen fellendült a járásban a falusi műkedvelő élet és a népi alkotó mozgalom, amely eddig nem ismert lehetőségeket tárt fel és előadó tehetségeket fedezett fel. A vetélkedő része a községfejlesztés is. E téren mór 40 millió korona értékű felajánlás született. A döntő győztes községét 15 000 koronás jutalom és számos külföldi turistaút várja. A községfejlesztési verseny győztese 60 000 koronát kap. # ÚJ SZÉKTÍPÚS A TATRA BÚTORGYÁRBÓL A martini Tatra bútorgyár újfajtu széket dobott a piacra. Az új gyártmány minősége jobb az eddiginél és formája is korszerűbb, szebb. Az év első hónapjaiban már 15 000 darabot készítettek az új székfajtából, s az év végéig további 320 000 darabot gyártanak. Az újfajta székek egy részét a Szovjetunióba szállítják, a legtöbbet pedig a komplett szoba berendezéseket gyártó üzemeknek, hogy az új bútorfajtákat már ezekkel a székekkel egészíthessék ki. # NERCET FOGTAK BLATNICAN Közép-Szlovákia területén utoljára 1842-ben fogtak nercet, s azóta e vidéken nem találkoztak ezzel az állattal. Most egy blatnicai udvaron a gazda különös állatot látót, amint a tyúkokat kergeti. A betolakodót agyonverte, s csak azután tűnt ki, hogy az európai nerc egy különös fajtájáról van szó. A nercet prágai szakintézetbe küldték pontos faj-megállapítás végett, hogy azután kitömve az Andrej Kmefről elnevezett természetrajzi múzeumban helyezzék el. (v.) HÁROM ÚJ KÖNYV Gustáv Husák beszédei és nyilatkozatai Alig néhány hónapja jelent meg Gustáv Husák: Tanúságtétel a Szlovák Nemzeti Felkelésről című könyve, s a szerző máris újabb művel jelentkezett. A Gustáv Husák Beszédei és nyilatkozatai címmel a napokban magyarul is megjelent kötet pártunk vezető titkárának az 1969 áprilisa és az 1970 áprilisa között elmondott és a sajtóban is megjelent beszédeit, nyilatkozatait, illetve cikkeit tartalmazza. Gustáv Husák új kötetében azt a harcot állítja a figyelem előterébe, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának a marxizmus—leninizmushoz következetesen hü tagjai vívtak 1968 januárja előtt és 1968 januárja után a revizionista, a jobboldali opportunista, az antiszocialista és a szovjetellenes erők ellen. Koncepciójából világosan kibontakozik az a törekvés, hogy a párt új vezetőségének eltökélt szándéka konszolidálni a társadalom életét, és megvalósítani a párt programját. A „szabadság" és a „demokrácia" bajnokainak meg kell mondanunk, — szögezte le többek között a kommunista újságírók aktíváján elmondott és most e kötetben is felvett beszédében Gustáv Husák, — hogy mi, kommunisták a szabadságot, a demokráciát mindig osztályszempontból értelmeztük és értelmezzük. Az osztályszempontot nélkülöző, tehát nem kommunista nézetek elhomályosítják az emberek tudatát. Absztrakt szabadság sohasem létezett. Csak konkrét szabadság van, konkrét társadalmi feltételek között, s mindig az a kérdés: kinek a számára létezik és milyen ez a szabadság. A kötet anyaga meggyőzően bizonyítja, hogy a társadalmunkban 1968-ban és 1969 elején lezajlott hatalmi-politikai harcot a kommunisták megnyerték. Az antikommunista erőknek ma már a legkisebb reménye sincs a sikerre. A párt jelenleg arra törekszik, hogy megnyerje a dolgozók bizalmát, és ne hatalmi szektává, hanem igazi élcsapattá, nagy politikai mozgalommá váljék. Az új vezetőség a jelenlegi időszakban azt tartja az egyik legfontosabb feladatának, hogy a marxizmus—leninizmus elvei alapján és szellemében megszilárdítsa a párt vezető szerepét, elmélyítse egységét, erősítse a munkásosztály hatalmát és a társadalom szocialista jellegét. Rendkívül nagy figyelmet szentel a gazdasági élet fellendítésének is. Erejét arra összpontosítja, hogy további sikert érjen el a konszolidációs folyamatban, hogy Csehszlovákia a dolgozók boldog otthonává váljék és szilárd láncszeme legyen a szocialista világrendszernek és a nemzetközi kommunista mozgalomnak. E kötetből tulajdonképpen egy eseményekben rendkívül gazdag év politikai küzdőimének főbb állomásai bontakoznak ki. Az anyag közben távlatot uyújt és megmutaija, hog,y a további siker érdekében mi a teendő. A bátor kiállású és szenvedélyes hangú beszédeket és cikkeket tartalmazó gyűjtemény előszava ismerteti Gustáv Husák életrajzát. A magyar olvasóknak így módjában áll köA Karlovy Vary-i Porcelángyár dubí részlegén üzembe helyezték a három új műzosító automatikus gépsor egyikét. Ez lehetővé teszi a gyártási kapacitás 20 százalékos emelését. (O. Holan felv. — ČSTK) zelebbről megismerni pártunk első titkárának életét és a kommunista eszmék diadaláért vívott küzdelmét. (Pravda Könyvkiadó, 197Í/ A pártépítés és a pártmunka Időszerű kérdései E kötet is rendkívül időszerű kérdéseket tárgyal. Anyagát nemcsak a propagandisták és a párt vezetői hasznosíthätják, hanem a párt sorkatonái, sőt a pártonkívüliek is. A dr. František Pecka és munkatársai által kidolgozott tanulmánynak — összhangban a CSKP Központi Bizottsága 1969. évi májusi plénumának irányelvével — az a célja, hogy elősegítse a párt marxi—lenini értelmezésének megújhodását, valamint a párt vezető szercfr pének érvényesülését, hozzájáruljon a pártegység megszilárdításához, a párt ideológiai é» szervező munkájának a kibontakoztatásához. Külön erénye hogy nem riad vissza az úg,jr nevezett „kényes" kérdéseit elemzésétől sem. Leleplezi a re» vizionisták és a jobboldali opportunisták törekvését és tér nyekkel bizonyítja, hogy ad volt az ellenfél igazi szándéita. A mintegy 250 oldalas gyűjtemény A CSKP helyzete a szocialista társadalomban, A párt építésének és tevékenységének lenini alapelvei, A párt ideológ giai munkája, a Nevelőmunkát a pártban és A párt szervező munkája című témaköröket de*gozza fel. Világos stílusa és meggyőző érvei révén bizonyárra széles körben népszerű és kedvelt olvasmánnyá válik. (Epocha Könyvkiadó, 1970f Farkas Endre: Erkölcs és politika Többé-kevésbé joggal hangoztatott tétel, hogy a marxista etika fejlődése kidolgozottsága tekintetében elmaradt a marxizmus más részeinek fejlődése mögött. E kérdést illetőleg is Leninnek van igaza, aki így írt; a „különböző történelmi időszarkokban a marxizmusnak hol a2 egyik, hol a másik oldala kerül különösen előtérbe ...Ez.., nem szubjektív óhajból, hanem a történelmi feltételek összes• ségétől függ." Az elmaradás leküzdésének egyik előfeltételé az, hogy rekonstruáljuk és továbbfejlesszük a klasszikusok etikai nézeteit. Van mihez nyúlni és van mire hivatkozni ebben a tekintetben is. Farkas Endre: Erkölcs és politika című tanulmánya régi hiányt pótol. Az erkölcs forrása és funkciója. Az erkölcs politikai viszonya, az Opportunizmus — anarchizmus — forradalmi erkölcs és A szocialista erkölcs elméleti kérdései című négy fejezetből álló könyve Lenin etikai hagyatékát dolgozza fel. A lenini életművet nem egészében mutatja be. Csupán arra szorítkozik, hogy a gazdag etikai hagyományból kiemeljen néhány összefüggést és ennek segítségével feltárja a lenini etika koncepciójának összetartó vázát. Lenin etikai nézeteinek lényegét a politika és erkölcs viszonyának elemzésével követi nyomon, ahol a marxista etika leginkább kimu* tatható. Közismert, hogy Lenin a filozófiai és politikai kérdéseket kiemelte a moralizáló burokból, lehántotta róluk a rárakódott ködösítéseket és — elhelyezve a politikai és szociális szféra tényleges összefüggéseiben — tudományosan, forradalmi módon oldotta meg. Másrészről utalt a reális politikai összefüggések etikai helyzetére, felvázolta a forradalmi erkölcs tartalmát, s az etikai probléma' tikát — megtartva ennek viszonylagos önállóságát —, beleépítette a marxizmus politi* kai és filozófiai koncepciójába, Ezzel sikerült elérnie, hogy eszmerendszerében elkerülte mind a moralizáló filozófiáraj mind az etikai nihilizmusra jellemző tévedéseket. Farkas Endre tényekkel bizonyítja, hogy Lenin életműve és általában a marxizmus milyen sok értékes, ma is érvényes és továbbfejleszthető gondolatot tartalmaz az etikában i* (Kossuth Könyvkiadó, 197Oí fzst