Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-19 / 66. szám, péntek

AKI A SZIVEKBE LÁT Köszöntjük a 65 éves KAROL SISKA akadémikust Többször is figyelmesen elolvastam az életrajzát, Jlátu: mok, kinevezések, rangok. A sok szám matematikai' táblázatra emlékeztet. Van köztük egy komoly feladvány is: hogyan elegendő egy emberi élet ahhoz, hogy 65 év folyahián valaki a Károly Egyetemen orvosi diplomát szerezzen, 1939 ben osztályvezető főorvos legyen Starý Smokoveceri és Vyšné Hágyban, a Szlovák Nemzeti Felkelés'idején parancsnok és egyúttal S.tarý Horyn a Sebészeti osztály főorvosa, a háború után kórházigazgató Vyšné Hágyban, 1950 tói Bratislavában osztályvezető főorvos, egyetemi tanár, a II. sebészeti klinika főorvosa és a Szlovák Tudományos Akadémia sebészeti kutatóintézetének igazgatója. I)e ez- még korántsem minden, mert šišk.i professzor 1958-tól Szlovákja, 1962 tői' pedig Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi zottságának a tagja, 1969-től a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, 1970 tői a Szlovák Tudó mányos Akadémia elnöke és a Csehszlovák Tudományos Akadémia alelnöke. Még leírni is sok, pedig még hátra vannak a kitüntetések, a Munkaérdem rend

v a Purkyné-díj, az SZNF 20. évfordulója alkalmából ka pott emlékérem és még közel tíz értékes kitüntetés. És mi lyen hosszúra nyúlna érdeméi; nek a felsorolása, há megszólaltathatnánk azokat, akiknek szíve Siska professzor szakszerű beavatkozása folytán dobog, akiket mint szívsebész a biztos haláltól mentett meg? 135 tudományos munkát írt, több külföldi tudóstársaság és a múlt évtől a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának tagja. Dr. Karol Siska professzor ma 65 éves. A jugoszláviai Szelencsből indult el, Újvidéken érettségizett. Dióhéjban, fegyelmezetten csak az évszámokra és életrajzának főbb állomásaira szorítkozva ennyit írtunk annak uz embernek az életéről, akinek munkássága nálunk új fejezetet nyitott a gyógyászatban, aki a mellkas bal oldalában, a hatodik és hetedik borda mögött rejtőző, évszázadokon át „tabuterületnek" tartott, éjjel és nappal szorgalmasan dobogó szívhez hozzá mert nyúlni és olyan korrekciókat végzett ezen az életfontosságú szerven, melyekről néhány évtizeddel ezelőtt álmodni sem mertek az orvosok. Akinek a szíve fáj, akarva, akaratlanul a halálra gondot. Ha a „motor" megáll, nincs tovább! Hányan haltok meg blllentyűhibákban, olyan szívbajokban, melyeken a klinikai kezelés csak ideig-óráig segíthet, míg diadalmasan bevonult a gyógyászatba a bűvös fogalom: szívsebészet! A háború után egy egyetemi tankönyvben ezt a címet olvastam: Szívbetegek műtéti kockázata. A fogalmazásból nem sok jóra következtethetünk. Ma pedig minden nagyobb városban műszívvel felszerelt műtőkben, ha nem is kockázatmentesen, de sikeresen operálják a beteg szíveket és az elhalálozás statisztikája évről évre javul. A mai tankönyvek a szűkült billentyűk kitágítását már „rutinműtétnek" nevezik, s ha előre lapozunk néhány oldalt, lélegzetelállító operációk leírásával találkozunk. šiška professzor és az általa vezetett II. számú bratislavai sebészkórház orvosai az elmúlt 18 év folyamán megközelítőleg 2000 szívműtétet végeztek. Míg nem vezették be a gyakorlatban a műszívet (testen kívüli keringés) főleg a veleszületett, vagy reumatikus betegségből származó billentyűhibákat korrigálták (főleg a kéthegyű billentyű szűkületét a szívsebészetben új fejezetet nyitó műszív feltalálása óta pedig a szív belső üregeiben keletkezett rendellenességet is eltávolítják operációs beavatkozással. Az embernek borsózik a bőre arra a gondolatra, hogy valakinek leállítják a szívét, és életet jelentő szép piros vérét egy bonyolult szerkezetbe veze tik, mely addig helyettesíti a szív egy percre sem nélkülözhető munkáját, míg a sebész megkeresi és eltávolítja a halállal fenyegető hibát. Öriási tudás, biztos kéz, kitűnő idegrendszer szükséges ennek a műveletnek az elvégzéséhez, mert itt tévedni vagy tanácstalanul kapŔrtdiii nem lehet. Šiška pro. fesszyr és munkatársainak a tevékenysége fantasztikus precizitással kidolgozott szervezettséget, a bonyolult szívműködés minden apró részletét pontosan ismerő tudást igényel. Az ember azt hinné, hogy akik: .ilyen munkát Végeznek, idősebb korukban a műtőkben eltöltött, feszültséggel teli órák következtében idegroncsokká válnak. N««, a derűs tekintetű, végtelenül nyugodt, türelmes és kedves Karol Siska..— aki hazánkban a szívsebészet úttörőjének számít —, ezt a feltevést cáfolja. Egész életét a tudnvábbra is köztünk marad, gyönyörködhet a bíborvörös naplementékben, az épülő új lakótelepekben, a festők vásznaiban, halljuk hangjukat, nap mint nap közöttünk vannak: élnek. Karol Šiška professzort 65. születésnapja alkalmából hazánk magyar nemzetiségű lakosai is szívük minden melegével köszöntik. Ö is szeretettel gondol rájuk. — Orvosi pályámon gyakran kerülök kapcsolatba magyarokkal. Csak az elismerés hangján szólhatok róluk. Kellő felvilágosítás után nem vonakodnak, hogy a számukra életet jelentő műtétet elvégezzük. Pontosan betartják az utasításokat. És hálásak. Nagyon hálásak. Elmondok egy történetet. mónv előbbre vitelének szolgálatába állította és 65 éves korában is törhetetlen vitalitással dolgozik, kutat, tanít. Ha valaki, akkor ő elmondhatja, hogy naponta csatázik a szívbillentyűkben, a szív szöveteiben alattomosán megbúvó és a támadásra alkalmas pillanatot váró halállal. És legyőzi a halált, mert a tudomány előretörése egyre jobban háttérbe szorítja a konok „kaszást". Bratislavában, a II. számú sebészeti klinika első emeletén kerestem a professzort. A folyosón fehér köpenyes fiatalok hallgatták egy tanársegéd magyarázatát: „A reumatizmus fogalma görög szóból származik. Rheo azt jelenti: folyó, folyik, átfolyik. Vagyis olyan betegséget jelöl, amely átterjed a szervezet egyik pontjáról a másikra. Legtöbbször az izületeket támadja meg, majd lehúzódik a szívbe . .." Nem volt szerencsém. A professzort az udvaron egy fekete színű T 60-as autó várta. Az akadémiára kellett mennie. Megígérte: déli 12 órakor ott fogad. Betartotta szavát. Az elnöki szoba süppedős foteljaiban ülünk. A magnetofon szorgalmasan forog, jegyzi a professzor szavait. — Hogy mikor végeztük Bratislavában az első szívműtétet? Ügy gondolom, 1952—53 táján. Meg kellene nézni a pedánsan vezetett statisztikát. A II. számú sebészeti klinika ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Akkor én számolok be a sebészek működéséről és arról is, mikor kezdtünk szívet operálni, hány műtétet végeztünk. Ha emlékezetem nem csal, az elmúlt időszak folya mán mintegy 800 olyan szívkorrekciót csináltunk, melynél műszívet alkalmaztunk, míg kisebb-nagyobb eltéréssel 1100 ra tehető azoknak a beavatkozásoknak a száma, amelyet „menet közben", vagyis a szív természetes mozgásának leállítása nélkül végeztünk el. Míg az akadémikus beszél, arra gondolok, az egyszerű három és négyjegyű számok mögött az a gyönyörű szép és semmivel nem pótolható fogalom rejtőzik, melyet életnek nevezünk. Életnek, melyből csak egy van. Életnek, melyet sikerült megtartani. Életnek, mely azt jelenti, hogy az édesapa, édesanya, a kisfiú vagy kislány, a nagypapa, nagymama, a szeretelt férj és feleség toKülönös folyadék A hatói ellenszere f Egy nap alatt 32 litert gyűjtöttek össze # Az orvos dönt 0 Emberséget bizonyítunk Műtét közben. (Balról az első K. Siska professzor/. (M. Borodáčová — CSTK felvétel) amely az első hallásra talán mosolyt vált ki, de ha mélyebben belegondolunk, a hála és a szeretet tiszteletet ébresztő megnyilvánulását fedezhetjük fel benne. Kezdem azzal, hogy a szívbetegségek legtöbbször hosszú éveken át húzódnak és anyagilag jelentős mértékben megrövidítik a beteget. Munkahelyén a beteg nem tud a többiekkel egyenértékű teljesítményt nyújtani és ez a keresetében Is visszatükröződik. Egyszóval a szívbetegek legtöbbször szegény emberek. Néhány évvel ezelőtt megoperál tam egy magyar asszonyt. A műtét sikerült. Amikor gyógyultan távozott a kórházból, bekopogott a dolgozószobámba. Szép szavakkal megköszönte a fáradozásomat, majd az asztalomra lett egy üveg bort és 50 koronát. Tudtam, hogy nagyon szegény asszony, hogy az ő anyagi helyzetét tekintve ez az 50 korona a maximumot jelentette. Ezzel úgymond ő mindenét nekem akarta adni. Meghatódva néztem az ajándékot. Nem sokkal előtte gyógyultam ki sárgaságból, így semmiféle alkoholt nem fogyasztottam. . Nem akartam azonban megsérteni és azt mondtam neki: Ezt az üveg bort elfogadom, az 50 koronát azonban visszaadom. Vegye úgy, mintha elfogadtam volna. íme: az emberi nagyság, az emberek iránti szeretet a hétköznapok kis történeteiben is teret kér és érvényesül. Aki biztos kézzel, a legkorszerűbb tudományok ismeretével belenyúl a szív legrejtettebb „rekeszeibe", mélyen emberien tud viszonyulni egy, a háláját a maga szerény eszközeivel kifejezni kívánó egyszerű magyar asszonyhoz is és nagy elfoglaltsága mellett évek múltán mindig szeretettel emlékszik rá vissza! Karol Šiška akadémikus munkásságáról, életművéről könyvet lehetne írni. Ö azonban nem igényli ezt. Szerény, egyszerű ember. Míg beszélgettünk, feszélyezte öt, hogy egy fotós felvételeket készített róla. Nem a hírnév, a munka, a szívsebészet további tökéletesítése, az emberek gyógyítása érdekli. Hatvanötödik születésnapján szeretettel köszöntjük őt. Kívánjuk, hogy még nagyon sokáig gyümölcsöztethesse azt a nagy tudást, melyet dolgos élete folyamán fáradtságos munkával, soksok tanulással mindannyiunk javára szerzett. KOMLOSI LAJOS Goethe híres művében, a Faustban Mefisztó, az ördög megjegyzi: „Különös folyadék a vér." Korunk embere már majdnem mindent tud a vérről, hisz a modern tudomány szemével nézve a világot úgy látszik, mintha mégiscsak visszaérkeztünk volna oda, hogy az embert a világ közepének lássuk. A természettudósok, az orvosok, a vpgyészek kutató szemét nem tévesztik meg az arányok. Ha a világegyetem távlatai között az űrhajósok a Földet kicsinynek látják, az atomtudósok a mikroszkópok lencséjének képéről felemelik tekintetüket és az atomok méretei közepette megfoghatatlanul hatalmasnak érzik még saját testük nagyságát is. A változó arányok azonban nem zavarják meg a tudósokat. És ezért ma már majdnem mindent tudunk a vérről. Még talán többet is, mint Goethe Faustja, vagy Mefisztója. Különös folyadék a mi szemünkben is, mert hisz mikroszkóp alatt kiderül róla, hogy voltaképpen szövet: sejtekből áll, amelyet íolyadék vesz körül. Ezek a sejtek sem mind I egyformák, vannak közöttük mag nélküliek, a vörös vérsejtek, amelyeket inkább vörös vérfesreknek neveznek, és vannak fehér vérsejtek. Ezek a vér folyadékában, a plazmában úsznak. És ma már senki sem lepődik meg azon, hogy a plazma sós víz, hisz vért mindannyian ízleltünk már. Legalább is akkor, amikor megsebzett ujjunkat szánkba vettük. De ettől többet, sokkal többet tudunk a vérről. És ezért levelezőinket, tudósítóinkat nem is annyira a vérről szóló ismeretek nyűgözték le, hanem inkább a . véradás ténye. Már többször beszámoltak arról, hogy polgáraink önkéntes és térítésmentes véradással segítik egymást. Legutóbb Urbanc s o k Ferenc írt arról, hogy Pincz (Pinciná) községijen hatan jelentkeztek ingyenes véradásra. SOS Gyorsan küldjetek vért! Ez a felhívás gyakran felhangzik a kórházak műtőszobáiban, hisz a balesetek áldozatait sokszor súlyos vérveszteség éri, mire orvoshoz kerülnek. Ilyenkor első teendő az elvesztett vér pótlása, hiszen a vér hiánya az összes sejtek működését súlyosan károsítja. Az orvosok már nem egyszer néztek szembe a halállal, tudják, hogy milyen szabályok alapján lehet megfogalmazni a halál beálltának megállapítását. De tudják azt is. hogy ezek a szabályok ingatagok, mert tapasztalták, hogy az olyan sebesültek, akik elvéreztek, szívük, lélegzésük megállt, gyors és megfelelő sebészi beavatkozással, vérátömlesztéssel újra életre lehet kelteni. Megpróbálkoznak minden lehető eljárással. Ezt segítik polgáraink azzal, hogy az önkéntes véradás keretében lehetőséget nyújtanak orvosainknak készenléti tartalék biztosítására. Természetesen csak akkor, ha sokan, minél többen jelentkeznek. Ábel Gábor tudósítónk megírta, hogy Garamkálnán (Kalná n/ Hr.) megértenék ezt és nyolcvanegy polgár jelentkezett véradásra. A szülők örömére Ha a szülök között „Rh" vércsoportbeli eltérés fordul elő, az újszülött súlyosan megbetegedhet, és ahhoz, hogy életben maradjon, egész vérét átömlesztett vérrel kell kicserélni. Erról beszélgettünk Nagyölveden (Veiké Ludince), ahol három község véradói gyűltek össze, hogy vért adjanak. MUDr. Zapletajová Irena, a körzet orvosnője szakszerű magyarázatot adott: — Ismételt Rh. pozitív terhességnél, az ellenanyagok uz anya vérében már annyira felszaporodnak, hogy a magzatba jutva károsíthatják a vérképzést. A keletkező sok fiatal, magvas vörösvérsejt közül néhány a keringő vérbe is bejut, ezért a betegséget más néven erythroblastosis foetealisnak is nevezik. A gyógyítás feladata, hogy az újszülötteket a vérükben keringő káros ellenanyagoktól megszabadítsa. A legsikeresebb gyógymód a születés utáni csereuér-átömlesztés, amelynek végrehajtása bonyolult szakorvosi feladat, de természetesen elsősorban az kell, hogy megfelelő vérrel rendelkezzen az orvos. Nem vitás, hogy fel kell készülni erre. Mégpedig úgy, hogy vért kell biztosítani erre a célra. Csak tiszta forrásból! Ez a mondat jutott eszünkbe, amikor Farkas Rózsa tudósítónk levelét olvastuk. Érdemes idézni néhány sorát: „A košicei vérátömlesztő állomás dolgozói 32 liter vért gyűjtöttek össze Torna (Túrna n/B.) és környéke véradóitól. A jelentkezők száma nyolcvankilenc volt, de vért csak hatvannégyen adhattak ..." Véradóink ugyanis tudják, hogy a véradást nagyon komoly orvosi vizsgálat előzi meg. Nem mindegy, hogy milyen a felhasználandó vér. Ha az orvos látja, hogy a jelentkező nem alkalmas arra, hogy vért adjon, mert egészségi állapota megsínylené, vagy az előzetes vizsgálat során megállapította, hogy valamilyen betegség nyomot, ellenanyagot hagyott a vérben, akkor nem is fogadja el a felajánlott vért. Vérátömlesztésre egyébként'a vér csak akkor alkalmas, ha a véradó és vérkapó vércsoportja megegyezik. Ezt a kérdést aa osztrák Landsteiner tisztázta, s vizsgálataiért Nobel-díjat kapott. Ma pedig már minden orvos ezeknek az ismereteknek a tudatában cselekszik, amikor gyógyszerként használja az emberi vért. Számítanak a sportolókra Igen, az orvosok joggal számítanak arra, hogy sportolóink hozzájárulnak majd a véradáshoz. Erről írt vőki (Vlky) tudósítónk, Dömötör Zoltán. Egy köbmillíméter vérben átlag 5 millió vörös vértest úszkál. A sportolóknak több a vörös vérteste, mint az átlagembereknek, elérheti köbmilliméterenként a 8 milliót is. Miért található a sportolók vérében oly sok vörös vértest? Ezek az • emberek rendszeresen végeznek Igen megerőltető és nagyon sok izomrostot igénybe vevő tevékenységet. Szervezetükben gyakori a sejtek nagy részére kiterjedő oxigénéhség. Ha pedig a sejtek oxigénigénye megnő, akkor emelkedik a vörösvértest-termelés is. ,, A sportolók tehát „jó minőségű" vért adhatnak és könnyen pótolhatják a véradáskor elveszített vérmennyiséget is. , A nagy futószalag A keringő vér az a nagy futószalag az emberi testben, amely ellátja a sejteket mindennel, amire csak szükségük van: molekulákkal és atomokkal, amelyekből folytonosan újraépítik anyagaikat, illetve amelyek energiát adnak számukra. A vér biztosítja a test hőmérsékletét is. A vér szállítja el a sejtek működése szempontjából felesleges és káros anyagokat. Az egyszerű sejt, a szervek sejtjei számára a vér jóformán mindent jelent, az egész nagy világot. A keringő vérről elmondhatjuk az időszámításunk kezdete előtti háromszáz esztendős verssel: A hatalmas út szerteárad, jelen van jobbra-balra. Minden általa létezik, soha meg nem torpanva. (Lao-Ce verse, Weöres Sándor fordítása) És amikor odatartjuk karunkat, hogy vért adjunk, életet mentsünk, ehhez a futószalaghoz, a másik ember futószalagához adunk erőt. Keringő vé- m. rünk csöppjei, ez a különös folyadék bizouyítja emberségünket HAJDÚ ANDRAS