Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-14 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

SIGILLIUM DE HELMECZ J

árom az országot s látom: emberkezek tartják a földet, kézostorok terelik a folyókat, ujjak ekéi formálják a barázdákat. Lehajlok egy-egv marék humuszért, hogy lósoljak, minthacsak tenyérből. Mert a sárga, barna vagy veres rögekben arc van — arc és lélek. Viszem a várost nvugatról keletre. Szemem a vonuló vidék vadvizein úszkál. Emberek jönnek, köszönnek, mellém ülnek. Előbb csupa kékszemű öregek, szlovákok, csendesek; majd az átszállás után — Kapós felé — hangos magyarok. Három kislány, kezükben Oj ' Ifjúság, egyikük kitartóan kuncogja bajszomat. A szomszéd iilés'jk karéjában négy munkás kártyázik- emelnek, osztanak, káromkodnak. Deregnyőn (Drahňov) kiszállok. Átellenben, a széiesnyomtú vágányon egy szokatlanul hosszúra nyúlt tehervonat sistereg nyugat felé, nyitott vagonjai púposra rakva szénnel. Beljebb, a vadvizek jegén gyerekek csúszkálnak. Magam is kipróbálom: egy kis megingás után sikerül állva maradnom. Tíz éve jártam utoljára ebben a faluban — emlékeim elhalványultak. A keresztútnál már csak ösztöneim tudják a helyes irányt. Egy régi jó barátom lakik itt, kíváncsi vagyok sorsára. Jól él, fgy megnyugszom. Mindezt pedig csak azért mondom el, mert ebben a faluban kaptam az első leckét a keleti vendégszeretetből. • 3 ** A másodikat hosszú utazás után Királyhelmecen (Kráf. Chlmec). Már a szálloda bejáratánál gyanús lárma fogad: a jókedv sajátos kakofőniája. Tömérdek ember, többnyire fiatal, az ipari iskola végzősei ünnepelnek. Rossz alvó vagyok, szomorúan veszem tudomásul az adott helyzetet. Szobám ablakából az állami gazdaság borospincéjébe látni: T-alakú, impozáns építmény, igazán illik az alkalomhoz. A nóta egyre erőteljesebb, a Nagy a feje... kezdetű népi kurjongatóhoz valaki az ajtómon rögtönöz dobszólót. Olvasni próbálok: épp Gilgamest avatják férfivá Kodolányi Vízözönében: erő- és akaratpróbán esik át az ifjú, hogy bizonyítsa érettségét. Más kor, más virtus. Hirtelen a dobol ás kopogtatássá szelídül. Ajtót nyitok, egy legény néz rám fülig szaladó mosolylyal. „Jöjjön már közénk!" — mondja s a szavak cinkos, keleti hangsúlyát csordultig tölti barátsággal. Fáradt vagyok, így kimentem magam. De amikor rámzárul az ajtó, egy zöldliteres nyakán matatnak ujjaim. Íme a város ősi körpecsétjét igazoló valóság, a SIGILLUM HOSPITUM DE HELMECZ (azaz: a vendégszeretet helmeci jele). Reggelig lapozgatok egy ízléscsen kivitelezett brosúrában. „Királyhelmec 700 éve" a címe, a város történelmi emlékbizottsága adta ki két évvel ezelőtt. Az események kronológikus sorrendje 1169-cel kezdődik, tehát 80fl évvel ezelőtt. Nem firtatom az elsikkasztott 100 évet, úgy látszik, hogy a helmeciek nemcsak vendégszeretők, de szerények is. Néhány kivonat az adatok halmazából: 1241: tatárbetörés, csak a mocsarak mentik meg a település lakóinak életét. 1414: Jelépül a Pálóczy család vára. másfél évszázad eltelte után azonban — mint „rablólészket" — országgyűlési rendeletre lerombolják. 1598-tól a várrom a hoz7.á*ortn?ó birtok ismert történelmi személyek tulajdona j Báthory István, Lorantffy Zsuzsanna, 11. Rákóczi Ferenc f. 1675: (csak az érdekesség kedvéért}: vármegyei rendelettel betiltják a nyilvános dohányzást, fó száz évvel később ugyanez érvényes a szeszfözésre is. 1831: a nép nyomorát kolerajárvány tetézi. A tájékozatlan lakosság kút mérgezőknek tartja a klórral fertőtlenítő egészségügyi megbízottakat. Nyílt lázadásukat csak a katonasá

a bevonásával tudják elfojtani. 1848: a helmeciek a Sátoraljaújhelyen toborzott 2. zászlóaljban indulnak harcba a szabadságért. 1872: vasutat kaphatna királyhelmec, de a városatyák tiltakoznak, mondván: „a gőzös befüstölné a. szőlőt". 1900: a város lakosainak száma 2303. 1914. az első világháborúnak a város 49 polgára esik áldozatául. 1919: a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásával Királyhelmecen is direktórium jön létre. Elnöke: dr. Székely Károly. 1923: Megalakul a CSKP helyi szervezete. Első vezetői: Hajdú István, Kooács Gábor és Margita László. 1924: bevezetik a villanyt. 193S: május elsején a város antifasiszta manifesztáció színhelye. 1944: gettóba szállítják Királyhelmec zsidó lakosságát. Az elhurcolt 970 személyből alig százan tértek haza. Ugyanebben az évben —• kommunista agitációért — kivégezték Leczo Mihályt. 1947: 27 családot áttelepí'enek Magyarországra. 1956: felépül a szabadtéri színpad. 1962: átadják rendeltetésének a 35 millió korona értékű bodrogközi vízvezetéket. 1963: öt millió korona értékben négy pavilonos kilencéves alapiskola épült. 1964: Megnyitja kapuit a 17 millió korona költséggel épített új kórház. 1965: felavatják a kultúrházat. • 9 • Királyhelmec: Bodrogköz szíve, amint ezt írják s mondják országszerte. Régi elképzeléseimnél kisebb és szegényebb. Utcái falusi utak, házai falusi házak, városjellegű központja nincs. Jelenleg hat község közigazgatási centruma. Érdeklődöm a lakosság összlétszáma iránt — tízezerre becsülik az emberek. A valóságban csak a fele ennek, pontosabban 5323, ebből — a decemberi népszámlálás adatai szerint — 40R1 a magyar nemzetiségűek száma. A 242/1966. számú kormányhatározat alapján Királyhelmecet a kevésbé fejlett területek közé sorolták. A megoldandó feladatok tehát nagyok, teljes figyelmet, erőfeszítést követelőek. A sikert az elmúlt évtized eredményei is garantálják. Szépek a város távlati tervei, realizálásuk folyamata megindult (bútorgyár, sörpalackozó, szikvízgyár, autójavítóműhely stb. épült vagy épül). Kiszélesül a város üzlethálózata, s jelentősek a lakásépítési tetrvek ís. (1970-ig 210 lakásegység készült el.) A város eddigi arculatát új középületek sora hivatott csinosítani. • 3 • František Babič, a vnb elnöke nagyon elfoglalt ember. Amikor a város kulturális élete felől faggatom, egy kicsit kesernyés mosollyal összegez: — Királyhelmec lakossága, sajnos, alig érdeklődik a kulturális akciók iránt. Valahogy itt kevés az emberekben az ilyen irányú ambíció. Egy epizóddal később a keserű nosoly rám is átragad. A város könyvesboltjában ácsorgok, várom az első vevőt. Hosszú percekig senki. Aztán mégis: egy mezőgazdasági szakember, szövetkezete megbízásából festményeket vásárol. „Olyan képeket szeretnék — mondja —, amelyeken állatok vannak". Igy a Van Gogh-reprodukció marad. Az „állatképeken" kívül egy meséskönyv is elkel — egy öreg néni vitte az unokájának. S ha már könyvekről van szó, nem állom meg, hogy ne emlékeztessek a nagy német író, Bertold Brecht szavaira: „Minden nép nagysága a kultúrájában rejlik". Csakhogy ez a kultúra nem mannaként hull az égből: harcolni kell érte. —• A kisvárosok kulturális élete megoldatlan. Itt már nehéz szervezni műkedvelői szinten, talán ezért egyre több az importált kultúráru. A tanítók sem győzhetnek mindent, pedig ez a fajta munka majdnem teljes egészében rájuk vár. A kultúrházak alkalmazottjai inkább hivatalnokok, tartalmas munkát aligha végezhetnek. Ami a helyi CSEMADOK-szervezetet illeti . . . — működik. Sok színdarabot betanultak a tagok, legutóbb az Enyhítő körülményt. Irodalmi estjei közkedveltek. A klasszikusokon kívül tematikus műsorai is voltak. (Kuruc költészet, szellemi líra 6tb.). Legújabb műsoruk most készült el, Haladó hagyományok a magyar költészetben címmel. Szívesen nyúlnak a világirodalom nagyjaihoz is, volt például Puskin-, Jeszenyin- és Majakovszkijestjük. Sikeresnek mondhatjuk az író—olvasó találkozókat: a csehszlovákiai magyar irodalom képviselőin kívül több magyarországi költő is megfordult a városban. Megtudom, hogy a CSEMADOK ez évi programja a CSKP jubileumának jegyében készül — így tágítva elfogadható méretűvé saját művelődéspolitikáját. • © 9 A köny.vtárba későn érkezem — legalábbis a nyitvatartási idő szerint. Bent azonban még teljes a forgalom. Rögtön szembetűnő a zsúfoltság. Mindössze két helyiség áll az olvasók rendelkezésére s egyben a könyvek raktározására is. Talán ez az oka annak, hogy a kötetek összállománya alig haladja meg a 15 000-et. — Kevés a szakirodalmunk — mondja sajnálkozva Dzurilla Klára könyvtárosnő. Az egyetemi fiatalság így lassan elpártol tőlünk, a magántanulók gondjai pedig megduplázódnak. Olvasóink nagy része fiatal, így egyre nagyobb a tudományos könyvek iránti kereslet. Kik olvasnak a legtöbbet? — A gyerekek. Állandó kapcsolatunk van az iskolák irodalomszakos tanítóival, így mindig tudjuk a kötelező olvasmányok listáját. Ezeket a könyveket sikerült is beszereznünk. A középső generációval van a legtöbb baj, azt ls mondhatnám, hogy végképp nem olvasnak. Az idősebbek pedig megmaradtak a jó öreg Jókainál. Persze olvasnak mást is. Fut Mikszáth, Gárdonyi, az újak közül pedig Berkesi. • • • Az elmúlt esztendőben két előadást tartott Királyhelmecen a Thália Színház, egyet-egyet a košicei bábszínház és a csehszlovákiai ukránok színtársulata. Itt is fellépett a Szlovákiában mindenütt megforduló Juventus tánczenekar, tapsot aratott Hacsek és Sajó. Állandó jellegűnek bizonyultak az iskolák által nyújtott műsorok. Ennyi a lista. BÁRCZI ISTVÁN