Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-14 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

J aslovské Bohunicén ép4l ha­zánk első, 150 MW teljesít­ményű atomerőműve. Az A 1 (az első atomerőmű rövi­dített elnevezése) építését a közeljövőben fejezik be. mivel határidő előtt szoret­nék megindítani a próbaüzemeltetést. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel d r. A. Š e v č i k mér­nöknek, az erőmű ideiglenes kor­mánybizottsági elnökének. • Mikor kezdtek hozzá az A 1 elő­készületeihez? — A kezdet visszanyúlik az 1956— 57-es évekre. Az ENSZ-nek az atom­energia békés felhasználásával foglal­kozó első konferenciája után gyors ütemú fejlődésnek indultak az atom­erőmű optimális műszaki megoldását kereső kutatómunkálatok. Űrömmel fogadtuk a szovjet szakemberek se­gítségét az uránmeghajtású reaktor építésénél, melynek moderátora a ne­hézvíz. A szakemberek ezt tartották a legelőnyösebbnek az atom felhasz­nálásához. Annak idején az USA, Ka­nada, Franciaország, Svédország, ké­sőbb Nagy-Britannia, az NSZK, Svájc és más műszakilag fejlett országok szintén fejlesztési programjukra tűz­ték az atomreaktorok felhasználását. A mi esetünkben ez a reaktor nagy jelentőségű, ugyanis felhasználhatjuk urántartalékunkat, s ezzel megnyílta nehézipar, a metallurgia és természe­tesen az energetika új ágazatához ve­zető út. Klasszikus tüzelőanyag-tarta­lékaink nem kimeríthetetlenek. Előbb vagy utóbb eljön az az idő, amikor az atommeghajtású vlllanyerőművek fedezik majd az elektromos energia­szükségletet. • Az építés kezdetén a Szovjetunió már gazdag tapasztalatokkal rendelkezett. Hogyan használtuk fel ezeket? — A szovjet szakemberekkel foly­tatott együttműködés meghozta a gyü­mölcsét. Korán bekövetkezett a kuta­tás és a fejlesztés legigényesebb idő­szaka, mert el kellett készítenünk a főberendezést. A Szovjetunió szállított hozzá speciális műszereket és alap­anyagokat. Legnehezebb feladat a reaktor nyomőtartályának elkészítése volt, amit legfejlettebb kohóüzemeink és tudományos intézeteink vállaltak. Hasonló feltételek között készítettük el a gőzgenerátorokat, melyek a ka­zánokhoz hasonlók. A tűzből nyert hőt a reaktorból 400 C fok mellett széndioxiddal elvezetett hővel helyet­tesítettük. A generátorok összeszere­lése pontosságot, megbízhatóságot, és tisztaságot követel. A csehszlovák ipar világviszonylatban elismert for­ATOMERŐMÜVEKET • • gófújtatót készített, melyen a prágai ČKD üzemben gyártottak. Ezekben a forgófújtatőkban 6000 tonna/óra meny­nyiségű széndioxid-cirkuláció megy végbe nagy gyorsasággal. Hazánkban nem volt egyetlen nagyobb gyár sem, mely ne vette volna ki részét az A 1 építéséből. Szükségünk volt képzett techniku­sokra is, akiknek az élén a legtapasz­taltabb szakemberek álltak. A feladat­nak megfelelő magas színvonalat a Csehszlovák Tudományos Akadémia által irányított tudósokból álló mun­kabizottságok biztosították. Az ő ve­zetésükkei végzett kutatások jelentős mértékben hozzájárultak ismereteink gazdagításához és elősegítették a szak­területek fejlesztését. Az atomerőmű építését 1958-ban kezdtük meg. Néhány műszaki prob­léma megoldása a valóságban sokkal Igényesebb volt, mint azt feltételez­tük, így várnunk kellett, míg a ki­Koloman Cíeh — CSTK — felvétele az erőmű egyik kísérleti munkahelyén ké­szült. Marta Bodnárová a hőmegterhelésnek kitett öntvényeken végbemenő vál­tozásokat tigyelt egy bonyolult mikroszkóp segítségével. egészítő munkák elkészültek. A be­rendezéseket csak 1963-ban kezdték gyártani, s így tulajdonképpen ezt az évet tekinthetjük az A 1 építése kez­detének. Az építőmunkásoknak sem volt könnyű dolguk, mivel szokatlan feladatokat kellett végezniük, foko­zatosan alkalmazkodva a szerelés szükségleteihez. Nagy igényességet követelt a berendezések gyártása is, mivel minden feladatot a legmegbíz­hatóbban és a gyógyszeriparban meg­követelt tisztasággal kellett elvégez­ni. Mindez sok gondot okozott. Kény­telenek voltunk külön ellenőrző mód­szereket keresői. • Milyen a helyzet ma Jaslovské Bohunicén? — Az erőmű építését tulajdonképpen már befejeztük. Hátra van még a mé­rőrendszerek felszerelése és az épü­let végső alkalmasítása. Az egyes részlegek kipróbálása már folyamat­ban van. Itt említem meg, hogy az egyes be­rendezések, mint pl. a CKD-ban gyár­tott kompresszorok nagyszerűen be­váltak. Az atomerőmű leglényegesebb „kellékei" — az üzemanyag és a Szovjetunióból szállított több tonna nehézvíz már helyén van. A dolgo­zók Is jól felkészütek, és a szovjet atomerőművekben szerzett tapaszta­latokkal várják a munka megkezdé­sét. • Mit várnak a jövőtől? — Az A 1 komoly iskolát jelentett iparunk számára. Az energetikai szak­emberek kitűnően felkészültek a jö­vőben felépítendő atomerőmüvek üzembe helyezésére. A voronyezsi típus ket változatát szeretnénk elkészíteni egyenként 800 MW teljesítménnyel. Ezeket 1980-ig be kell fejeznünk. Ez természetesen távoíról sem elég. Fokozatosan hozzá­fogunk néhány — az említett típusú — erőmű építéséhez, így 1985-ben az összteljesítmény megközelítőleg eléri az 5000 MW-t, 1990-ben pedig a 10 000 —12 000 MW-t. Ebben a nagyon igé­nyes munkában is segítségünkre lesz­nek szovjet barátaink. Tervünk sike­res teljesítéséhez nagyban hozzájárul a szocialista tábor keretén belül ér­vénybe lépő munkamegosztás. Már most szerződést kötöttünk a Szovjet­unióval korszerű berendezések építé­sére. Többek között a Voronyezs-típu­sú atomerőműre — melynek teljesít­ménye 1000 MW-t lesz — és további gyorsreaktorokkal működő erőművek­re, melyeken a fejlett országokban már dolgoznak a szakemberek. KAPUNYITAS LIPCSEBEN A lipcsei tavaszi nemzetközi vásár több évtize­des múltra tekint vissza. Az idén március 14­én nyitja meg kapuit, és március 23-ig tari nyitva. Hatvanöt országból 9500 kiállító mutatja be itt a legújabb termékeit. A KGST-országok, ame­lyek a világ ipari termelésének 33 százalékát kép­viselik, a kiállítási terület négyötödén adnak átte­kintést ipari újdonságaikról. Különös figyelmet ér­demel, hogy a nemzetközi vásáron egyre jobban megfigyelhető a szakosítás. A rendezők éppen ezért szeretnék elérni, hogy a közeljövőben — ahogy az korábban is volt — megrendezhessék Lipcsében az őszi nemzetközi vásárt is. Csehszlovákia az idén 25-ször vesz részt ezen a nagyjelentőségű nemzetközi rendezvényen. A jubi­leumi évben harminc külkereskedelmi vállalatunk 7000 négyzetméter területen mutatja be iparunk gyártmányait, s természetesen nem hiányzik majd a kereskedelmi-információs központ sem. Mintegy ötven helyen bemutatjuk a műszaki és közszükség­leti cikkek gyártását is. Kínálatunk elsősorban is a gépiparra, az elektro- és automatizálási techni­kára valamint a kohászati komplex gépsor bemuta­tására összpontosul. Csehszlovákia ezen a vásáron hét újdonságát — a kompirozó-megmunkáló gép. speciális fúrógép stb. — illetve ezek tökéletesített gyártmányát mutatja be, amelyek bizonyára felkel tik a világ szakembereinek érdeklődését. A vállalatok már felkészülve várják a megnyi­tást. A prágai ZSE új és tökéletesített generátoro­kat, a Motokov többek között takarmánysilót, több típusú Zetor-tarktort, hindraulikus rakodógépet és több munkaműveletre alkalmas minitraktort állít kí. A Strojexport külkereskedelmi vállalat az útépí­tő gépek csarnokában — mint újdonságot — kézzel Irányítható úthengert mutat be. Mintegy 2000 négy­zetméter területtel Csehszlovákia a közszükségleti cikkek terén a legnagyobb külföldi kiállító. Főleg a textiláru, élelmiszerek, háztartási cikkek domi­nálnak. A Szovjetunió 13 0015 négyzetméter kiállítási terü­letet foglal el. A szovjet pavilonban 21 vállalat több mint 5000 gyártmányát mutatja be reprezen­tációs kivitelben. Lengyelország a rendelkezésére ' í' A vásár szimbóliuma, illetve a bejárata álló 600 négyzetméter 80 százalékán a műszaki ter­mékeit sorakoztatja feli Magyarország 30 külkeres­kedelmi vállalata 3600 négyzetméteren ad áttekin­tést az ország iparának gyártmányairól, ahol az automatizáció és az elektrotechnika a legfejlettebb. A Bolgár Népköztársaság az idén 2300 négyzetmé­teren gépeket, közszükségleti cikkeket mutat be. Újdonságai közé tartoznak a termokopírozó készü­lékek és számítógépek. Románia ls több terméket hozott Lipcsébe az idén, mint az előző években. Jugoszláviából 50 ipari vállalat és több külkereske­delmi létesítmény hozza el gyártmányait. Különö­sen örvendetes az a tény, hogy a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság hatalmas kollektív kiállítással vesz részt Lipcsében, amelyet a hanoi kereskedelmi kamara állított össze. Megmunkáló gépek és szer­számgépek dominálnak a Kóreaí Népi Demokrati­kus Köztársaság által bemutatásra kerülő gyártmá­nyok között. Részt vesz a lipcsei tavaszi vásáron 26 afrikai, arab, ázsiai és latin-amerikai fejlődő ország is. Ter­mészetesen ezek az országok nemcsak eladnak, hanem vásárolni ls akarnak, hogy fejleszthessék iparukat, s főleg függetlenítsék magukat a külföld­-től. A kapitalista államok közül 27 ország jelentette be részvételét. A 2500 kiállító 66 000 négyzetmétert foglalt le. A legjelentőségesebb országok Franciaor­szág, Nagy-Britannia, Olaszország, Finnország, Ja­pán, Svédország, Hollandia és Ausztria. A vendéglátó NDK 4200 exportvállalata 245 000 négyzetméter területen kínálja árult. Komplex gépsorokat, számítógépeket, híradástechnikai esz­közöket állit kl. A gépsorok az önműködő számító­gépek segítségével dolgoznak. Sok az újdonság, érdekesség, ami az NDK Iparának magas színvona­lú fejlődéséről tesz tanúbizonyságot. Természetesen mint a múltban, az idén is ren­deznek szimpóziumokat, tudományos és műszaki ér­tekezleteket. A rendezők mintegy 90 ország szak­embereit várják. Az idei vásár jelszava: „A világ­kereskedelem és a műszaki haladás fejlődéséért." N. J. f

Next

/
Thumbnails
Contents