Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-14 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

A CSKP KB és a* SZLKP KB 1970. évi decemberi ple­náris ülésein elemezték a pártunkban és társadalmunk­ban az utóbbi időben végbement fejlődést. E plenáris ülések döntései és határozatai jelentik az irányvonalat a központi népgazdaságirányítási rendszerben jelentős he­lyet betöltő minisztériumunk tevékenységében is. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma a CSKP KB és az SZLKP KB decemberi ülésének dokumentumait szétírta a szlovákiai vegyipar és közszükségleti ipar viszonyaira. A tárca dolgozóinak eltökélt szándéka, hogy személyes fe­lelősséget vállalnak a határozatok megvalósításáért, az ipar további progresszív fejlődéséért, valamint Szlovákia munkaerő- és nyersanyagforrásainak leghatékonyabb kihasználásáért az egész csehszlovák népgazdaság fej­lődése érdekében. A tárca a megkezdett úton halad tovább és az 1970. évet tekinti példának. EREDMÉNYEINK Az 1970-ben elért eredmények bizonyítják, hogy a kon­szolidáció a népgazdaságban is felfelé ívelő irányú. Fel­számoltuk az inflációs veszélyt, nőttek a piaci áruala­pok, nagyobb a pénz vásárlóereje, felújult az Ipar és az építőipar termelési ütemének dinamikája, nőtt a fnunka­termelékenység, kedvezőbb a nemzeti jövedelem alkotá­sának és felhasználásának az aránya, és egészséges egyensúly alakult ki a bérek és a munkatermelékeny­ség növekedése között. A tárca az elmúlt évben teljesítette és túlteljesítette az állami tervben meghatározott fő feladatokat, és az or­szágos eredményekhez, valamint más országok eredmé­nyeihez viszonyítva is jelentős fejlődést ért el. 1969-hez viszonyítva a termelés 9,7 százalékkal nőtt, a piaci áru­készletek pedig 10,1 százalékkal emelkedtek, ugyanak­kor a szocialista országokba irányuló kivitel 20,8, a tő­késországokba irányuló kivitel 15,3 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének több mint 75 százalékát a munkatermelékenység növekedése biztosította, teljesítet­tük a bérszabályozó feladatokat, 10 506 dolgozóval nőtt a foglalkoztatottak száma, és túlteljesítettük a terv pénz­ügyi mutatóit is. A kormány irányelveiben meghatározott mutatókkal szemben 800 millióval többet fordítottunk be­ruházási építkezésekre. Tehát 1970. évi eredményeink egyértelműen láttatják, hogy az elmúlt évben döntő fordulatot értünk el a szlo­vákiai ipar fejlődésében. Ez annak köszönhető, hogy mind a központi szervek, mind a termelési szféra helye­sen dolgozta fel és következetesen alkalmazta a CSKP KB 1969 májusi realizációs irányelvét, a CSKP KB 1970 ja­nuári és az SZLKP KB 1970 februári határozatait a párt gazdaságpolitikájának kérdéseiről, valamint a szlovák kormány határozatát az 1970. évi tervről. Azonban a kedvező eredmények ellenére is függőben maradtak olyan — a konszolidációs folyamat és a dina­mikus fejlődés szempontjából fontos - kérdések, mint az anyagi-műszaki ellátás problémái, a hazai piac áruel­látásának és az exportszállítmányok szerkezete és minő­sége, a beruházási építkezések és a termelés minőségi kérdései. Az 1970. évi tervteljesítés eredményei lerakták az ötödik ötéves terv alapjait. A CSKP KB és az SZLKP KB decemberi plenáris ülé­sein elfogadott döntésekkel és határozatokkal, valamint a szlovák kormány 398/70. számú, az SZSZK Iparügyi Minisztériuma 1971. évi állami végrehajtási tervéről szóló határozatával összhangban, 1971-re kijelöltük a_ termelés céljaival, ütemével és szerkezetével összefüggő igényes feladatol"-'. TERVEK Maradéktalanul és határidőre szétírtuk az állami terv­feladatokat. 1970 októberétől decemberéig többször ta­nácskoztunk a feladatokról a vezérigazgatóságokkal, az alárendelt szervezetek számára elkészült a tervteljesítés biztosítására vonatkozó politikai-gazdasági irányelv, va­lamint az idevonatkozó és a tárca munkájára is érvényes kormányhatározat. A tárca által szétírt terv szerint a ter­melés 1971-ben - az előző évhez viszonyítva - 9,4 száza­lékkal nő. Ez a fejlődés igen jelentős, ha összehasonlít­juk az országos feladatokkal és más fejlett államok cél­kitűzéseivel. Az egész csehszlovákiai ipar termelése 5,9 százalékkal nő. Tárcánk az 1971. I. 1-től érvényes hatáskörig szervezés, valamint a vegyipar és az üvegipar gyors fejlődése kö­vetkeztében még nagyobb termelésnövekedési ütemet hi­vatott biztosítani. A növekedés - 29,6 milliárd korona ér­tékű árutermelés mellett - 11,9 százalékos. Jelentősen nőttek a piaci árualapokkal kapcsolatos feladataink. Új reszortunkra hárul az előző reszort hatás­körébe tartozó feladatok 70 százaléka, viszont a terme­lés terjedelméből mintegy 40 százalékos arányban része­sülünk. A reszortban az eddigi 450 000 személy helyett csupán 195 000 munkaerő marad. A szocialista országokba az eddig exportált árumeny­nyiség 36 százalékát szállítjuk, és az import 20,7 száza­lékát bonyolítjuk le, s így 1,1 milliárd korona aktív egyen­legre számíthatunk. A VEGYIPAR 1971. ÉVI FELADATAI A vegyipar termelése - 1970-hez viszonyítva - 15,8 százalékkal nő, ugyanakkor a munkatermelékenység ter­vezett növekedése 11,4, a béreké pedig 2,8 százalékos. Igényesek a beruházási, különösen az új kapacitások üzembe helyezésére vonatkozó feladatok is. Az 1971. évi beruházások tervezett összege 1,8 milliárd korona. Jelentősen nő különösen a fűtőolajak (29 %), a szilárd műtrágyák (22,9 %). a műszálas selyem (190,4%) és a kordszövet (33,3 %) termelése. A nyersanyag- és a munkaerőforrások mozgósításával, a magasabb színvonalú irányítással és a szakágazat vál­lalatainak komplex szocialista racionalizálásával kiala­kulnak az 1971. évi tervfeladatok sikeres teljesítésének feltételei. A még függőben levő legsúlyosabb probléma a hazai és az importált nyersanyagok (földgáz, szinteti­kus kaucsuk, polivinilklorid, polietilén, kréta, kaolin, szén­*av mész stb) kérdése. A cellulóz- és papíripar termelése 13,7 százalékkal nő. A szakágazatban a munkatermelékenység növekedése 10,6, az átlagbéreké 2,7 százalékos. Beruházásokra 669 millió koronát fordítanak és ezen a területen a befeje­zetlen kapacitások kompletizálása a fő feladat. Különösen fontos, hogy a párkányi (Štúrovo) Dél-szlo­vákiai Cellulóz- és Papírgyárban felszámolják a techno­lógiai fogyatékosságokat, biztosítják - a jobb kapacitás­kihasználás érdekében - mind a hazai, mind a külföldi piacok számára a szigetelő fedéllemezek gyártását. A szakágazat ilyen irányú igyekezetét a tárca is jelentősen támogatja. A KÖZSZÜKSÉGLETI ÁRUCIKKEKET GYÁRTÓ ÁGAZATOK A famegmunkáló iparban a termelés 8,6 a munkater­meléknyeség 6,6 az átlagbér pedig 2,2 százalékkal nő. A bútorgyártás 9,2 a tűlevelű faanyagok gyártása 9,6, a farostlemezek gyártása pedig 27 százalékkal nő. A beru­házás tervezett összege 400 millió korona. Az ágazat fő feladata, hogy 1971-ben gyártmányaival rendszeresen dotálja a piaci készleteket, s hogy kielégít­se a kárpitozott és a konyhabútorok, valamint a nyílás­záró-szerkezetek (ajtók) iránt megnyilvánuló keresletet, s ezzel egyidejűleg olcsóbb gyártmányokkal bővítse az áruválasztékot. • A hazai és a külföldi piacokon is igényes feladatok várnak a textiliparra, a ruha- és a cipőiparra. A textil­ipar termelése 9,8, a ruhaiparé 4,3, a cipőiparé 5,0 százalékkal nő. A belföldi piacon az 1970-ben kialakult egyensúly után ebben az évben arra kell törekedni, hogy a keres­kedelmi szervekkel együtt az ún. hiánycikkekből is ele­gendő mennyiséget szállítsanak a kereskedelmi hálózat­ba, és ugyanakkor olcsóbb ruházati cikkekkel is ellássák a piacot. A vállalatok és a minisztérium a Szlovák Kereskedelmi Minisztériummal együtt negyedévenként rendszeresen elemezni fogják a belföldi piac helyzetét, operaítv és koncepciós módon oldják meg a piac egyensúlyával és szerkezetével összefüggő problémákat. Ugyancsak a minisztériumok feladata lesz, hogy a szlovák kormányszervekkel közösen az állami terv és költ­ségvetés pénzügyi mutatóiban is rögzítsék az olcsóbb ár­réteg eredményeit. Meg kell oldani a cipőipar nyersbőr-importjának problémáit. ­Az üvegiparban a termelés 17,1, a munkatermelé­kenység 11,8, az átlagbér 2,1 százalékkal nő. A beruhá­zás tervezett összege 110 millió korona. A nyomdaiparban a termelés 9,9 a munkatermelékeny­ség 6,7, az átlagbér 2,1 százalékkal nő. Az ágazat fontos feladata, hogy meginduljon a termelés a krasňanyi új üzemben. TERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS Az ipari tárca keretében 1971-ben került sor az álla­mi terv végrehajtási utasításának kötelező szétírására. A tárca a szlovák kormányszervekkel együttműködve meg­oldja a tervezés nyitott problémáit, elsősorban a beho­zatal és a beruházási terv anyagi igényeinek területén, valamint a termelés, a munka és a beruházási építkezé­sek tervének függőben levő kérdéseit is. A tárca ebben az évben — irányító tevékenységének keretében — havonta rendszeresen ellenőrzi az állami terv és költségvetés végrehajtási utasításának teljesíté­sét. Ezzel kapcsolatban a minisztérium a tervteljesítés biz­tosító intézkedéseket foganatosít, és a miniszter a vezér­igazgatókkal és a közvetlenül irányított szervezetek igaz­gatóival rendszeres tanácskozásokon vitatja meg az egyes termelési-gazdasági egységek és vállalatok terv­teljesítését. A középfokú irányítás helyzetét megoldani hivatott munka során mindenekelőtt a terv komplex kiegészíté­sére és a vállalati ellenőrzés kialakítására törekszünk. Tárcánk kialakítja a középfokú irányító szervek szerepét, és a vállalatok belső és operatív módon történő tervezé­si rendszerének elmélyítésére törekszik. A tervezési rend­szer tökéletesítésével függ össze, hogy a fejlődés optimá­lis változatainak kidolgozására fokozott mértékben kell alkalmazni a matematikai módszereket és az adatfel­dolgozó számítótechnikát a termelési-gazdasági egysé­gekben, valamint a vállalatokban. BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉS A beruházási építkezésekkel összefüggő feladatokat biztosítandó, a szlovák iparügyi tárca elmélyíti a minisz­tériumok irányító és ellenőrző tevékenységét úgy, hogy az év folyamán, illetőleg a kiemelt akciók építési ideje alatt, rendszeresen és részletesen áttekinthessék az építkezéseken kialakult helyzetet és problémákat. Ezen a szakaszon a tárca a beruházási építkezésekért felelős dolgozók rendszeres iskoláztatásával és oktatásá­val emeli a termelési-gazdasági egységek és a vállala­tok irányító tevékenységének színvonalát. Az alárendelt szervezetek teljesítését és főleg az álla­mi fegyelem megtartását a minisztérium dolgozói sze­mélyesen fogják ellenőrizni az építkezési fegyelem köte­lező előírásainak betartását értékelő tanácskozásokon, valamint a termelési-gazdasági egységek és vállalatok ilyen irányú jelentős rendezvényein. A beruházási építkezésekkel összefüggő általános feladatokon kívül a tárca különös gondot fordít a beru­házási tervezés technikájára, a határozathozatal és a ka­tegorizálás módszere, az ipar egyes irányítási fokozatai hatáskörének és határozathozatali jogosultságának a ki­jelölésére. NYERSANYAGMÉRLEG A Szlovák Iparügyi Minisztérium 1971-ben megbízza az egyes termelési-gazdasági egységeket és szervezeteket azzal, hogy állítsák össze a nyersanyagok, az anyagok és gyártmányok mérlegét és a kötelező feladatokkal, vala­mint az import-limittel összhangban koordinálják az egyes igénylők részesedését. KÜLKERESKEDELEM A minisztérium biztosítja, hogy maximális mértékben, gazdaságos módon használják fel az import cikkeket, hatékonyan használják fel a behozott nyersanyagokat és anyagokat. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon a tőkésállamokkal létesített kereskedelmi kapcsolatok fi­zetési mérlegének egyensúlya, és hogy fokozatosan kiegyenlíthessük a szocialista államok rövid lejáratú hite­leit is. A nemzetközi kapcsolatok területén, a vállalt kötele­zettségek teljesítését biztosítva, a tárca arra töré"kszik, hogy növelje a szlovákiai vállalatok és szervezetek rész­vételét a KGST tagállamai szocialista Integrációjában. BELKERESKEDELEM A tárca a Szlovák Kereskedelmi Minisztériummal együtt szorgalmazza az olyan gyártmányok fokozott értékesíté­sét, amelyek az 1971. évi terv szerint a kapacitás szem­pontjóból nincsenek kihasználva (pl. szigetelőanyagok, padlóborító lemezek stb.) Tekintettel a piaci és a belkersekedelmi készletek ked­vező helyzetére és dotálására, biztosítja, hogy olcsóbb termékekkel bővítsék a gyártmányok választékát. A minisztérium - az áruszerkezet javítása, a kereslet fokozottabb kielégítése érdekében - növelni akarja az árucserét a szocialista országokkal. Ezzel szemben nem engedélyezi a piaci alapok kötelező dotálására kijelölt árucikkek kivitelét. Olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a belföldi piacon megszűnjön az egyes árucikkek tartós hiánya és a hiány fokozatos felszámolásáról ne­gyedévenként jelentést terjeszt a kormány elé. A MUNKA OKONÓMIÁJA A tárca fokozott gondot fordít a rendelkezésre álló munkaidőalap jobb kihasználására, a munkafegyelem megszilárdítására, a műszakok számának növelésére, mint a munkatermelékenység növelésének fő tényezőire. A helyes béralakulás érdekében az ötéves terv további éveiben felülbírálja a bérszabályozás eszközeit és keresi a munkatermelékenység mérésének új módszereit. PÉNZÜGYI- ÉS ÁRPOLITIKA A termelési-gazdasági egységek 1971. évi tervében a tárca a nyersanyag-költségek csökkentésével és a nyere­ség növelésével biztosítja a források alakítása és az eszközök közötti egyensúlyt. Elemzi a vállalatok hiteladósságait és gazdaságilag hasznos hitelszintet javasol, szem előtt tartva az érvényes gazdasági szabályokat, illetőleg az állami költségvetés­ből eddig folyósított dotáció növelését. Az árpolitika terén a minisztérium rendszeresen ellen­őrzi az idevonatkozó előírások megtartását és kidolgozza az 1971-1975. évi áralakulás komplex anyagát. TERÜLETI TERV A területi tervezésben a minisztérium mindenekelőtt fokozott gondot fordít Szlovákia déli és keleti járásaira, a körzetileg fontosabb városokra, valamint Bratislava fejlesztésére. A komplex szocialista racionalizáció terén a minisz­térium 1971-ben mindenekelőtt a munkatermelékenység növelését, az önköltség csökkentését és az ügyviteli dol­gozók számának csökkentését szorgalmazza. A komplex szocialista racionalizáció programja tartal­mazza a hosszú távú és beruházási jellegű, a befektetett összegek gyorsan megtérítő racionalizációs intézkedése­ket is, ezek pénzügyi ellátását és népgazdasági kihasz­nálásuk koordinálását. A tárca kialakítja a feltételeket, hogy a szocialista komplex racionalizáció a szervezet minden fokán magától értetődő, elismert és rendszeres munkává váljon, s lehetővé tegye elsősorban az ötéves terv minőségi feladatainak programszerű megoldását. A párt gazdaságpolitikai programját megvalósítandó, a CSKP KB és az SZLKP KB decemberi plenáris ülései döntéseinek és határozatainak értelmében, a Szlovák Iparügyi Miniszétrium a termelési-gazdasági egységek­kel, a párt- a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetekkel tevékenyen együttműködve, a CSKP 50. évfordulója és XIV. kongresszusa tiszteletére kibontakoztatott munkakez­deményezéssel és aktivitással biztosítja az ötödik ötéves terv iparfejlesztési feladatainak teljesítését. SZABÓ LAJOS mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents