Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-14 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

EGYETÉRTÉS Együtt könnyebb Négy falu-egy sziveikezel A barsi hegyek déli nyúlványainak egyik keletre nyíló völgyét szeli át a már szabályozott Páris patak. Ebben a völgyben húzódik meg szerényen Gyiva IDiva), Libád (Ľuba) és Sárkányfalva (Šarkan). A jobb oldali hegyvonulat déli lejtőjén pe dig Béla (Belá) község. Huszonhat éve még véres csaták dúltak itt a szovjet hadsereg es a makacsul vedekezö. visszavonuló náci csapatok között. A tavaszt bontó március aztán meghozta a felszabadulást és a békét. Üj fejezet kezdődött e falvaknak az éleiében. Az utóbbi Hz esztendőben pedig megváltozott ezeknek a községeknek az arculata. Erről szerelnék most számot adni. Pártunk szavát jól megértették ezeknek a falvaknak a lakosai. 1960. január elsejétől, a XII. kongresszus határozata alapján a négy falu szövetkezete egyesült. 2585 hektárnyi mezőgazdasági területen egy közös szövetkezetet alakítottak. Az „Egyetértés" név alatt társult szövetkezetek központja Libád. Elnökük Pathó Imre. Nem volt zökkenésmentes a társulás. A négy szövetkezet négy fejlettségi szintet képviselt. Még a munkaegységek értéke sem volt egyforma ezekben a szövetkezetekben. A munka jutalmazásának egységesítése jelentette a legnagyobb feladatot. A társulás előtt Bélán és Libádon magasabb volt a jövedelem, mint a másik két szövetkezetben. Úgy kellett megoldani a munka jutalmazásának problémáját, hogy a bélai, n libád) tagság ne érezze, hogy két gyöngébb szövetkezettel egyesült. Ezért a munkaegységek értékét a legmagasabb szinthez igazították. Rugalmas premizálási rendszert vezettek be, így mindenki megtalálta a számítását. Nem érezték sem a bélaiak, sem a libádiak, hogy talán nekik kellett volna dolgozniuk a „gyöngébbekre". Nem volt névleges az „egyetértés". Mind a négy faluban meggyőződtek arról, hogy együtt könynyebb. A társulás mind a népgazdaság, mind az egyének érdekeit tekintve jó és célhoz vezető volt. Két számadat bizonyítja ezt: a múlt év gazdasági feladatait 103 százalékra teljesítették, pénzben 895 ezer korona többletjövedelmet értek el. Évről évre jobb Az első közös évben a munkaegység értéke 23 korona és 1,5 kg gabona volt. 19 koronát előlegként fizettek ki. De már az első évben túlteljesítették 2 koronával a munkaegység tervezett értékét. így a gazdasági év végén 6 korona osztalékot fizettek munkaegységenként. Ezen kívül a nyugdíjas szövetkezeti dolgozók alacsony nyugdiját kiegészítették 600 koronára. A következő évben bevezettek két hét fizetett szabadságot, és a munkaegység tervezett értékét 3 koronával növelték. Három esztendővel ezelőtt bevezették a „szilárd" jutalmazást. Kifizették a munkaegységek teljes értékét. 23 koronát és másfél kg gabonát kaptak munkaegységenként a tagok. Ráadásul az év végén 4 korona részesedés jutott minden munkaegység után. A szövetkezetben dolgozó fiatal családtagok pedig háztáji pótlék címen 1000 korona prémiumot kaptak. 1969-ben a fizetett szabadságot 18 munkanapra emelték. A tavalyi esztendő sem volt rossz. 3 korona volt a munkaegységenkénti részesedés. A legjelentősebb azonban az, hogy ezt az eredményt 1 százalékos önköltségcsökkentéssel érték el. Nagyok a feladatok A szövetkezet állandó dolgozóinak száma 412. Rajtuk kívül még idénymunkások is bekapcsolódnak a termelésbe. A munkaerők megoszlásának és a he lyi viszonyoknak megfelelően kellett megszervezni a növénytermesztést és az állattenyésztést. Pathó Imre elnökkel erről, valamint a tervekről beszélget tünk. — Hogyan a munkát? szervezték meq — Az volt a célunk, hogy minél kevesebb félét termeljünk. Az egyesítés előtt 45 szántóföldi növényféleséget termesztettünk. Tavaly már csak kilenc fajtát. Fő feladatunk még ma is a takarmányalap biztosítása. És csak ezután következik például a szőlőtermesztés, bár ez szintén jelentős jövedelmet biztosít. — Milyen sikereket értek el? — „Slágerünk" a cukorrépatermesztés. A múlt évben 90 hektáron termesztettük. 423 vagonnal szállítottunk. Ez 473 métermázsás hektárhozamot jelent. Ebben az évben már 100 hektáron fogunk cukorrépát termeszteni. — Hogyan állnak a gépesítéssel? — A cunkorrépa-termesztésnél 40 hektáron már új technológiai eljárást alkalmaztunk. Egycsírás magot vetettünk. Nem kellett egyelni a répát. Ezen a negyven hektáron a betakarításon kívül minden munkát gépePathó Imre, az EGYETÉRTÉS EFSZ elnöke sitettünk. Az már csak természetes, hogy a gépesítés terén nincs megállás. — fis az új feladatok? — Az állattenyésztésben jók a feltételei a sertéstenyésztésnek. Egyébként meghatározó jellegű munkánk számára az a kötelezettségvállalás, melyet pártunk megalapításának 50. évfordulója tiszteletére tettünk. Ennek az összértéke 856 240 korona. Ezt a tervfeladatok túlteljesítésével akarjuk elérni. Az elnök szavai nem elbizakodottak. Egyszerűen csak annyit jelentenek, hogy ebben a szövetkezetben arra van szükség, hogy egyetértés legyen a vezetőség és a tagság között, s akkor az eredménypk nem maradnak el. Segítik őket A szövetkezetnek védnöke is van. A munkásparaszt összefogás és szövetség nem frázis. A JUHCELPAP üzem vezetősége ós munkássága szívügyének tekinti a szövetkezet támogatását. ) u hász Ferenc, az efsz ellenőrző bizottságának elnöke elismeréssel nyilatkozott a védnökökről. Természetesen a szövetkezet vezetősége rendszeresen tájékoztatja a JUHCELPAP üzem vezetőségét a munkák menetéről, és a mutatkozó problémákról. Főleg olyankor kérik a védnökségi üzem se gitségét, ha speciális erőgépekre, darukra van s/ükségiik, vagy olyan pótalkatrészekre, melyeket időszakúnként szinte lehetetlen beszerezni. Az üzem vezetősége és dolgozói ez ideig minden esetben a lehelő leggyorsabban segíti) kezel nyújtott, amikor a szövetkezetnek segítségre volt szüksége. Megküldték a kért erőgépet, vagy műhelyeikben elkészítették a szükséges és hiányzó pálalkatrészekel. A munkásság nem üres szavakkal, hanem teltekkel segíti a szövetkezetet, hí*/, a munkás pa raszt szövetség megbonthatatlan. S így van ez jól. Képek a múltból Teljesen elpusztult Béla község a török hódoltság idején. A falu káptalani és királyi birtok volt. Ezért inkább magukkal törődtek az urak a törökök elvonulása után is. 1732-től 1755-ig, tehát huszonhárom esztendő alatt kastélyt építettek ma guknak. A szomszéd faluban laklak a történelem során mňr nem is egyszer Gyiva község lakosai. Talán ezért nem meglepő számunkra, az alacsony népszaporulat következtében már évekkel ezelőtt bezárták a község iskoláját és az a néhány diák most a szomszéd falu iskolájába jár. Ötven lélek lakta Libád községet 1701-ben. Annak idején ez is fejlődésnek számított, hiszen az 1696. évi összeírás szerint a bírón kívül csak 3 negyedtelkes jobbágy és 2 földbirtokkal rendelkező lakosa volt a falunak. A múlt század második felében Sárkányfalván a Koller család szép kúriát építtetett magának Még nzzal is törődtek, hogy a kúriát 15 holdas angolkert övezze. És így élnek ma ÁTÉPÍTETTÉK A FALUT, hisz a felszaba dúlás előtt csak 96 ház állt Bélán, s ma már 180-at tartanak nyilván. Az elmúlt negyedszázad alatt a régi házak nagy részét is átépítették. Csak 15—20 ház maradt ki az átépítésből. Elkészültek a járdák, az utak is. Ezeknek 60 százaléka ma már portalanított. Az idén szeretnék kiépíteni a vízvezeték-hálózatot. Már anyagi fedezetük is van rá. Csak éppen vízforrást kell találniuk. AZ IFJÚSÁG MINDINKÁBB A VÁROSBA igyekszik Gyiva községből. Sokan úgy mondják. hogy ha nem változik meg a fiatalok felfogása és törekvése, akkor néhány év múlva nehéz lesz Gyiván szomszédolni MINDEN NYOLCADIK HÁZBAN AUTÖ található Libád községben, hisz Hrubec Károly, a hnb titkára felsorolta a falu jellemző adatait: 202 család él a községben. 25 csa Iádnak van személyautója, mindenütt van rádió. 170 házban tv-készülék. 130 családnak van fürdőszobája. 25 házban van központi fűtés. MUZEÁLIS ÉRTÉKŰNEK SZÁMÍT Sárkányfalván az az egyetlen szalmafödeles ház, mely kimaradt az átépítésből. Egyébként az utóbbi tíz esztendő alatt 42 új házat építettek. De nemcsak a házak, banem a község egész arculata megváltozott. Eltűnt a por, meg a vendágmarasztalő sár, s helyettük park, meg pormentes ntak létesültek. Csak azt fájlalják a község lakosai, hogy a községbe vezető út portalanítását többszöri kérésük ellenére sem hajlandók elvégeztetni az illetékesek. Az idő vasfoga kikezdte A bélai kastély egy letűnt világ régi emlékét őrzi. Az omladozó vakolat, a kéménytől búcsút mondó egy-egy tégla az elmúlás, a pusztulás képét idézi, mert az idő vasfoga már kikezdte. Ezt látva az idegen is felsóhajt: kárl Valóban kár, mert tágas termeit, — melyek ma raktárhelyiségek — nemesebb célokra is fel lehetne használni. A korai középkorból való kis rész, s barokk épülettömbjei méltó otthont nyújtanának valamilyen művészeti központnak, tájinú zeumnak, esetleg . a tanulóifjúságnak. Nem szabadna hagynunk el pusztulni azt, amink van! A hnb elnöke fáradtan legyin tett, amikor végighallgatta érvelésünket. Elmondta, hogy hozzányúlniuk nem szabad — igazfedezet sincs rá — mert műemlék. Ugyanakkor pedig a Műemlékvédelmi Hivataltól eddig egy műemléket jelző táblán kívül nem kaptak semmit. A hnb az eddig befolyt haszonbérből meg csináltatta a tetőt, hogy ne menjenek tönkre a falak. De az omladozó kéményt a Műemlékvédelmi Hivatal már nem engedte megjavíttatni. Érdemes ezen elgondolkozni. Alaposabban utána kellene nézni, mert ha műemlék, akkor bizonyosan érték. Viszont valódi értékké csak akkor válik, ha megmentjük a pusztulástői és közkinccsé, a tömegek számára hozzáférhetővé tesszük. A bélai kastély egykor Összeállították: Vércse Miklós. Kremmer László és a párkányi (Štúrovo) ifjú tudósítók köre.