Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám, szombat

A köztársaság első munkása volt EMLÉKEZÉS KLEMENT GOTTWALDRA A naptár 1953-at mutatott. Klement Gottwald elvtárs a szo­kásos rádióbeszédével vezette be az új évet. Számba vette a világbékéért folytatott küzdelem kilátásait, valamint hazánkban a szocializmus építésében elért eredményeket. Klement Gottwald nevéhez fű­ződik az 1953-as év elején tett számos intézkedés. Ö kezdemé­nyezte a pénzreform és a kö­tött piac megszüntetésének elő­készítését. Februárban ünnepel­ték a Februári Győzelem ötödik évfordulóját. Az év március el­ső napjaiban nyugtalanító hírek érkeztek a Szovjetunióból Sztá­lin elvtárs súlyos betegségéről, majd március 5-1 elhalálozásá­ról. Március 7-én, mielőtt elin­dult Moszkvába a temetésre. Gottwald elvtárs rádióbeszédet mondott. Mély emberi megin­dultságnak adott hangot: „... Éppen ő volt az, aki mindig arra tanított, hogy sem­mi szerencsétlenség se csüg­gesszen el bennünket, sohasem szabad elveszteni a fejünket. Ezért az elhunyt végakaratát tel­jesítjük, ha elszántan haladunk azon az úton, amelyet mutatott nekünk . .." Az a beszéd, melyben Gott­wald elvtárs bátorságra tanított, utolsó beszéde volt és a körül­mények véletlene folytán egy­úttal végrendelete is. Moszkvából hazatérve az or­vosok tanácsára nehezen szánta el magát néhány napi pihenés­re. Március 13-án azonban a rá­dió betegségéről számolt be, és szombaton délben már azt a szo­morú hírt sugározta, hogy már­cius 14-én délelőtt rövid, súlyos betegség után elhunyt Klement Gottwald, a Csehszlovák Köztár­saság és a CSKP elnöke. Meg mentése érdekében az orvosok mindent elkövettek, ami embe­rileg lehetséges volt. Eltávozott Gottwald elvtárs, aki megtanította népünket arra, hogyan harcoljon a kizsákmá­nyolók ellen, és ebben a harc­Dan egységbe tömörítette a dol­gozókat. Pártunkat új, bolseviki stílusú párttá építette és edzet­te, a barátság és testvériség meg­bonthatatlan kötelékeivel fűzte népünket a Szovjetunió népei­hez. Nagy érdemei voltak a fa­siszta megszállók elleni nemzeti szabadságharcban és megnyitot­ta előttünk a szocialista jövő nagy távlatait. Klement Gott­wald életének és művének tör­ténete a húszas évek óta azo­nos pártunk ós munkásmozgal­munk történetével, népünknek az új szocialista társadalom fel­építéséért vívott harcának tör­ténetével. Mindezt most — a párt 50-éves fennállása jubileu­mának' évében — még jobban tudatosítjuk magunkban. Klement Gottwaldot szoros kapcsolatok fűzték SzlováJkiá­hoz. Elsőnek szállt síkra a párt­ban a szlovák nemzeti kérdés helyes értelmezéséért. Követke­zetesen harcolt azért, hogy a kommunisták ne viselkedjenek közömbösen a szlovák nép nem­zeti érdekeivel szemben. Nem ismerte a sovinizmust. Azt val­lotta, hogy a kommunisták áll­janak a nemzeti elnyomás ellen vívott harc élére, és e harcot kapcsolják össze a dolgozók jo­gaiért és követeléseiért vívott forradalmi harccal. Népünk ezért mindig kegye­lettel fog emlékezni rá. Klement Gottwald „köztársaságunk els'6 munkása". Neve és műve örök­re megmarad. GREK IMRE LAKÁSVISZONYAINK MARGÓJÁRA 3L REND A LELKE MINDENNEK Márciusi reggel Dunaszerdahelyen !TóthpAl felvétele) i Lakásviszonyaink és lakáskul­túránk szintje közvetlenül ösz­szefügg a nemzeti vagyon ke­zelésével és védelmével az épít­kezéseken. Ki ne tudná, hogy a laza fegyelem, a rendetlenség, a szervezetlenség, és nem utol­sósorban a társadalmi tulajdon dézsmálása áldatlan hatással van a lakásépítkezésre ís. Kör­nyezetéből mindenki tud pél­dát felhozni az ilyen felette ká­ros jelenségekre. Hangsúlyozni szeretném: nem egy építkezé­sen olyan helyzet uralkodik, hogy szinte tálcán nyújtja a le­hetőséget, amely a könnyebben járható, de társadalmi és morá­lis szempontból rossz útra csá­bít. A munka, a vezetés és az ellenőrzés rendszerében kell te­hát keresni az említett jelensé­gek okait, és elsősorban itt és ezen kell változtatnunk. Más szóval főleg a vezetők és nem a munkások körében kell keres­nünk a probléma nyitját. Vég­leg le kell mondanunk arról az évekkel ezelőtt nagyon is széles­körűen népszerűsített vulgarizá­ló elképzelésről, hogy a gazda­sági alap változásával egyide­jűleg, szinte rögvest és önma­gától jóra változik az emberek jelleme, mentalitása is. Nem, ez hosszadalmas folyamat, amely csak az értő és hatásos politi­kai munka bázisán éri el a cél ját. Addig — az elmélyültebb po­litikai-nevelőmunka mellett — helye ós szerepe vari az admi­nisztratív eszközök alkalmazá­sának is. Persze nem nyakló nélkül, hanem indokolt esetek ben és tel jes összhangban a szo­cialista törvényesség követel­ményével. A szlovákiai építő­iparban ennek feltételeit alapoz­za meg az SZSZK Építőipari Mi­nisztériumának tavalyi rende­letkomplexuma, amely összegezi az idevágó normákat és szá­mos szigorú, de feltétlenül szükséges intézkedést tartalmaz. Elsősorban leszögezi a büntető törvénykönyv, illetve a kihágá­si törvény helyes alkalmazásá­nak igényét, vagyis a gazdasá­gi szervezetek vezetőinek azt a kötelességét, hogy a megállapí­tott bűncselekményeket jelent­sék a rendőrségnek és az ügyészségnek, nyújtsanak haté­kony segítséget a törvénybe üt­köző cselekmények felderítésé­nél és a szankcionalizálásnál ne kerüljék meg a törvényeket. A gazdasági s zr vezet e k veze­tői ügyeljenek főleg: • az építőanyag gondos el­raktározására !p hiánycikknek számító anyagot zárható raktá­rakban kell tárolni); • az építőanyag-szállítás jobb ellenőrzésére; • az építőanyag szigorúbb nyilvántartására; • a lakosságnak szerződéses alapon végzett munka jeltételei­nek megszigorítására; • a bérkifizetés alapanyagai­nak következetesebb ellenőrzé­sére; • az építkezéseken a gazda­ságosság fokozására stb. Tapasztalatból tudjuk, milyen sok visszaélés történik például a „feleslegesnek" vagy „fel­használhatatlannak" minősített anyaggal, gépekkel, tárgyakkal stb. A rendélét ezzel kapcsolat­ban meghagyja, hogy az ilyen jellegű társadalmi tulajdont elő ször fel kell ajánlani más szo­cialista állami, vagy nem álla­mi gazdasági szervezetnek, és csak ha nem tanúsítanak iránta érdeklődést, lehet magánszemé­lyeknek eladni, amennyiben a kčrdéses tárgyak a törvény sze­rint személyi tulajdonban lehet­nek, és ezek a személyek ele­get tesznek a Pézügyminiszté­rium Tt. 1960/104. sz. rendelete 15. §-a feltételeineik. Az anyageladást is szigorúb­ban szabályozzák. Magánszemé­lyek, még a termelővállalat dol­gozói sem vehetik meg a feles­leges, de teljes értékű, sértet­len anyagot. Az üzem által hasz­nálhatatlan (elfekvő, atipikus) anyagot is először megvételre fel kell kínálni a szocialista szektor gazdasági szervezetei­nek, és csak azután adható el magánszemélyeknek, elsősorban az adott tizem alkalmazottainak. Lényegében ugyanez vonatko­zik az üzem által nem haszno­sítható, kárt szenvedett és rosz­szabb minőségű anyagra is. Fontos rendelkezés,hogy a köz­ponti termelő üzemek magán­személyeknek nem adhatnak el maltert és betont. (Ez nem vo­natkozik olyan alkalmazottjaik­ra, akik családi házat építenek.) Nemegyszer rossz vért szült a kimustrált üzemi gépkocsik el­adása magánszemélyeknek. A rendelet megtiltja eladásukat a gazdasági szervezet vezető dol; gozóinak, és előnyben részesíti a munkásokat, de ebben az eset­ben is ügyel az üzérkedés lehe­tőségeinek kizárására. A rendelet továbbá lszögezi: • a gazdasági szervezet erre a célra kijelölt területén kívül tilos a különféle közlekedési és szállítóeszközök, valamint gé pek j autódaruk, kotrógépek, földgyaluk stb.) garázsolása; • a gazdasági szervezetek in­dokolt esetekben — bizonyos feltételek betartásával — más szocialista szervezetektől vásá­rolhatnak használt gépkocsikat a Mototechna közvetítésével; • érvényét veszíti az a rendel­kezés, amelynek értelmében ki utazásokra, hivatásos gépkocsi­vezető nélkül használhatók vol­tak a szolgálati gépkocsik; • magánszemély gépkocsija vagy taxiszolgálati célokra csak a gazdasági szervezet vezetőjé nek engedélyével használható rendkívüli esetekben és a gaz­daságosság követelményének szem előtt tartásával; • a gazdasági szervezet ve­zetője egyes esetekben - téri tés ellenében — engedélyezhe­ti az üzem• szállítóeszközeinek igénybevételét az alkalmazottak által jpéldául bútor-, tüzelő anyag szállításra stb.). Az anyag kölcsönzését a ren­delet beszünteti. Kivételképpen csak a saját alkalmazottjainak engedélyezi, ha az alkalmaztató által szervezett akcióról van szó, például kirándulás, brigádmun­ka, exkurzió stb. Az állóalapok (gépek) kölcsönzését szintéit csak az alkalmazottak számá ra teszi lehetővé egyéni lakásépí­tés céljaira, amennyiben a gaz­dasági szervezet a kérdéses idő­szakban nélkülözheti ezeket a gépeket. A gazdasági szervezet magánszemélyek számára csak korlátozott mértékben végezhet munkát és nyújthat más szolgál­tatásokat, amennyiben ez az üze­met nem károsítja meg s az ilyen munka nem rendelhető meg a közüzemektől, a termelő­szövetkezetektől stb. Reméljük, hogy ezeknek az intézkedéseknek gyakorlati ér­vényesítése — mert mindem ezen múlik — közvetve éreztet­ni fogja hatását a lakásépítke­zés ütemén is. GALY IVAN EPÍTOK KONGRESSZUSA I. Szocialista munkaverseny és felajánlási mozgalom a szovjet sajtó tükrében r~gy jó félhónap múlva Moszkvában megkezdődik az f~ SZKP XXIV. kongresszusa, mely a kilencedik ötéves terv irányelvtervezetének megvitatásával és elfogadá­sával, a szovjetország további kül- és belpolitikai feladatai­nak kijelölésével,a kommunista építés további szakaszába ve­zérli a szovjet társadalmat. A kongresszusi téma már hónapok óta állandóan helyet kap a szovjet lapok hasábjain. A kérdések megvitatására, a hoz­zászólásokra jellemző, hogy a dolgok érdembeni, tárgyszerű megvitatásáról van szó, s az a lelkesedés, amely a sorokat áthatja, nem hatáskeltő pátosz, hanem a szovjet emberek mély szocialista hazafiságából, meggyőződéséből, a párt ve­zető szerepébe helyezett jeltétlen bizalmából fakadó erős ön­tudat. Általánosságban jellemző, hogy a szovjetország népe A JÓL VÉGZETT MUNKA TUDATÁBAN, a nyolcadik ötéves terv feiada tainak határidő előtti elvégzé­sével fogadta a kongresszus összehívásának hírét. A Moszk­va környéki iparvállalatok mái­október 23-ig teljesítették öt­éves tervüket, s ezt jelentős százalékarányban a munka ter­melékenységének fokozásával érték el. Számos üzemben, mint például az Elektroizolit válla­latban terjed a scsokinói mód­szer, azaz a scsokinói vegyipa ri vállalat példáját követve ke­vesebb munkaerővel teljesítik, sőt túl is teljesítik a tervet. Általában kiemelkednek egyé­nek és kollektívák példái. Ve­zércikkek emlegették L. 1. Vol­kovot, az altáji Rosszija Kolhoz kombájnosát, aki a mezőgazda­sági idényben 17 ezer tonna szemes termény betakarítását és csépelését végezte el kom­bájnjával. Vagy rámutatnak M. Sz. Ivannyikova szövőnő példá­jára, aki munkásságának 33 éve alatt annyi szövetet gyár­tott, hogy a moszkvaiak har­madrészét felöltöztethetné vele. Az élenjáró szovjet dolgozók niunkasikereit azonban nem­csak méltatják, nem csupán a sokat mondó számadatokat ug­ratják ki, hanem ÁLTALÁNOSÍTJÁK A LEGUTÓBBI ÖTÉVES TERV TAPASZTALATAIT. Ugyanis arról van szó, ho­gyan és miért tudtak egyes vállalatokban, üzemekben elér­ni az átlagosnál nagyobb gaz­dasági eredményeket, mint a hozzájuk hasonló, azonos ter­melési feltételekkel rendelkező más vállalatokban. Példaként szerepel az üzbegisztáni új vá­rosban, Almalikban épült vegy­ipari vállalat és cinkgyár. E két létesítmény nem egészen egy év alatt készült el. A vegyipari vállalatnak előnye, hogy nem a messzi Kola-félszigetröl kell szállítani a foszforitércet, mert mintegy 300 kilométerre dús foszfortartalmú ércet fejtenek. A siker titkár négy okkal ma­gyarázzák. Először is egész idő alatt pontos hálózati operatív grafikon szerint dolgoztak, s minden részleg tisztában volt teendőivel; másodszor a terve­zők meggondoltan alkalmaztak helyi anyagbázisú típuskonst­rukciókat, a standardizálás meggyorsította és hatékonnyá tette a munkamenetet; harmad­szor bevezették az akkord pre­mizálási rendszert, a minőség és az idő tényezőjének érvénye­sítését; végül nagyipari mód­szereket alkalmaztak az építés­ben, s ez lényegesen előrelen ditette a munkák menetét. Mint minden ünnepélyes al­kalommal, most sem maradtak el a kongresszust köszöntő VÁLLALÁSOK, FELAJÁNLÁSOK. Lényegük a gazdasági tervek határidő előtti teljesítése, első­sorban a munkatermelékenység fokozása, műszaki tökéletesítés, modernizálás és különféle újí­tások útján. így például a híres moszkvai Lihacsov Autógyár dolgozói az elsők között vállal­ták, hogy a kongresszus meg­nyitásának napjáig, március 30 ig folytatják a lenini műszakot, határidő előtt teljesítik negyed­évi tervüket, s ötmillió rubel értékű terméket adnak terven felül. Negyedévi feladataikat túlteljesítve 300 teherautóval és 500 személygépkocsival többel adnak piacra, s 6 százalékkal fokozzák a munka termelékeny­ségét. Vállalták, hogy a ZIL 130 típusú autóknál elérik, hogy a motor 180 ezer. az autókarosz­széria pedig 300 ezer kilométe­ren át működjék főjavítás nél­kül. A kongresszus előtti hangu­latra a szocialista munkaver­seny nagy lendületű kibontako­zása jellemző. Nagy alkalom nyílott a néptömegek aktivitá­sának széles körű kibontakozá­sára és a gazdasági reform szellemének érvényesítésére, melynek velejárója, mint a Kommunyiszt című folyóirat is kiemelte, a kezdeményezés, a szocialista demokratizmus ki­bontakozása, a dolgozók mind nagyobb mértékű bevonása a termelés irányításába. A kong­resszust köszöntő versenymoz­•galomra jellemző, hogy a szo cialista verseny RÉGI ERKÖLCSI ÉRTÉKEINEK MEGBECSÜLÉSÉ # jegyében bontakozik ki. Ennek hangoztatása azért fontos, mert bár az élet szédületesen rohan, az, ami tegnap még haladó mód­szernek bizonyult, ma már el­avult lehet, holnapra pedig tel­jesen túlhaladott, a különféle mozgalmak, mint amilyen a sztahanovista mozgalom is volt, erkölcsi értéke örök, mert a munkához való kommunista vi­szonyból eredt. Éppen ezt han­goztatják most a különféle ver­senymozgalmak elindítói az egyes vállalatokban, mert a gazdasági reform s bizonyos mértékben ennek a szellemét tükröző népgazdaságfejlesztési irányelvtervezet ugyan hatal­mas anyagi ösztönzőket helyez kilátásba, a szovjet emberek zöme azonban emellett nem té­veszti szem előtt az erkölcsi ösztönzőket, amelyek a szocia­lista emberek életfelfogásából, hazaszeretetéből következnek. Ügy, ahogyan a szovjet lapok V. Pletnyeva szövőnőt, a Szo­cialista Munka Hősét idézték, aki kijelentette, hogy különö­sen értékeli azt. ha valakit a társadulom iránti kötelességé­nek átérzése ösztönöz nagyobb munkateljesítményre, jobb mun­kára, mintha csak a nagyobb kereset reménye hajtaná. A kongresszusi munkaver­senynek különféle formái van­nak. Számos vállalat, tizem, részleg, kollektíva versenyez azért, hogy a XXIV. Pártkong­resszusról nevezzék el. E cím elnyeréséért különösen versen­genek a Donyecki Lenin Kohá­szati Művek dolgozói, akik a kongresszus megnyitása napján ünnepélyes olvasztáson vesznek részt. A híres Magnyitkában Anatolij Szavcsenko kohász, a vállalat érdemes dolgozója ré­szesül abban a kitüntetésben, hogy jubileumi olvasztást vé­gezzen. Mások, mint például az Ural­himmaszavod vállalatban P. A. Holkov állami díjas újító, aki azzal érdemelte ki ezt a címet, hogy különféle újításaival, hasznos ésszerűsítéseivel 40 ezer rubel hasznot eredménye­zett a vállalatnak, s állandóan keresi a munkatermelékenység fokozásának módjait, a kong­resszus tiszteletére vállalta, hogy az új ötéves terv alatt ki­lencévi tervet fog teljesíteni. Példáját követve Sz. A. Topor­kov, az Uralelektrotyazsmas vál­lalatban négy év alatt akarja teljesíteni ötéves tervét. Ver­senyre hívta ki szverdlovszki kollégáit, akik ugyancsak nem akarnak alulmaradni: 67 nappal előzik meg a határidőket, 770 új gépet állítanak be. A lelkesedés számtalan tanú­jelét lehetne még felsorolni. Külön fejezetet kíván annak ér­zékeltetése, milyen termékeny szellemben oldják meg a kong­resszus előtti légkörben és a népgazdaságfejlesztési irány­elvtervezet távlatai jegyében a gazdasági reform, a moderni­zálás, az irányítás tökéletesí­tése kérdéseit és egyéb prob­lémákat. L L. 1971 III.

Next

/
Thumbnails
Contents