Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1971-03-13 / 61. szám, szombat
A köztársaság első munkása volt EMLÉKEZÉS KLEMENT GOTTWALDRA A naptár 1953-at mutatott. Klement Gottwald elvtárs a szokásos rádióbeszédével vezette be az új évet. Számba vette a világbékéért folytatott küzdelem kilátásait, valamint hazánkban a szocializmus építésében elért eredményeket. Klement Gottwald nevéhez fűződik az 1953-as év elején tett számos intézkedés. Ö kezdeményezte a pénzreform és a kötött piac megszüntetésének előkészítését. Februárban ünnepelték a Februári Győzelem ötödik évfordulóját. Az év március első napjaiban nyugtalanító hírek érkeztek a Szovjetunióból Sztálin elvtárs súlyos betegségéről, majd március 5-1 elhalálozásáról. Március 7-én, mielőtt elindult Moszkvába a temetésre. Gottwald elvtárs rádióbeszédet mondott. Mély emberi megindultságnak adott hangot: „... Éppen ő volt az, aki mindig arra tanított, hogy semmi szerencsétlenség se csüggesszen el bennünket, sohasem szabad elveszteni a fejünket. Ezért az elhunyt végakaratát teljesítjük, ha elszántan haladunk azon az úton, amelyet mutatott nekünk . .." Az a beszéd, melyben Gottwald elvtárs bátorságra tanított, utolsó beszéde volt és a körülmények véletlene folytán egyúttal végrendelete is. Moszkvából hazatérve az orvosok tanácsára nehezen szánta el magát néhány napi pihenésre. Március 13-án azonban a rádió betegségéről számolt be, és szombaton délben már azt a szomorú hírt sugározta, hogy március 14-én délelőtt rövid, súlyos betegség után elhunyt Klement Gottwald, a Csehszlovák Köztársaság és a CSKP elnöke. Meg mentése érdekében az orvosok mindent elkövettek, ami emberileg lehetséges volt. Eltávozott Gottwald elvtárs, aki megtanította népünket arra, hogyan harcoljon a kizsákmányolók ellen, és ebben a harcDan egységbe tömörítette a dolgozókat. Pártunkat új, bolseviki stílusú párttá építette és edzette, a barátság és testvériség megbonthatatlan kötelékeivel fűzte népünket a Szovjetunió népeihez. Nagy érdemei voltak a fasiszta megszállók elleni nemzeti szabadságharcban és megnyitotta előttünk a szocialista jövő nagy távlatait. Klement Gottwald életének és művének története a húszas évek óta azonos pártunk ós munkásmozgalmunk történetével, népünknek az új szocialista társadalom felépítéséért vívott harcának történetével. Mindezt most — a párt 50-éves fennállása jubileumának' évében — még jobban tudatosítjuk magunkban. Klement Gottwaldot szoros kapcsolatok fűzték SzlováJkiához. Elsőnek szállt síkra a pártban a szlovák nemzeti kérdés helyes értelmezéséért. Következetesen harcolt azért, hogy a kommunisták ne viselkedjenek közömbösen a szlovák nép nemzeti érdekeivel szemben. Nem ismerte a sovinizmust. Azt vallotta, hogy a kommunisták álljanak a nemzeti elnyomás ellen vívott harc élére, és e harcot kapcsolják össze a dolgozók jogaiért és követeléseiért vívott forradalmi harccal. Népünk ezért mindig kegyelettel fog emlékezni rá. Klement Gottwald „köztársaságunk els'6 munkása". Neve és műve örökre megmarad. GREK IMRE LAKÁSVISZONYAINK MARGÓJÁRA 3L REND A LELKE MINDENNEK Márciusi reggel Dunaszerdahelyen !TóthpAl felvétele) i Lakásviszonyaink és lakáskultúránk szintje közvetlenül öszszefügg a nemzeti vagyon kezelésével és védelmével az építkezéseken. Ki ne tudná, hogy a laza fegyelem, a rendetlenség, a szervezetlenség, és nem utolsósorban a társadalmi tulajdon dézsmálása áldatlan hatással van a lakásépítkezésre ís. Környezetéből mindenki tud példát felhozni az ilyen felette káros jelenségekre. Hangsúlyozni szeretném: nem egy építkezésen olyan helyzet uralkodik, hogy szinte tálcán nyújtja a lehetőséget, amely a könnyebben járható, de társadalmi és morális szempontból rossz útra csábít. A munka, a vezetés és az ellenőrzés rendszerében kell tehát keresni az említett jelenségek okait, és elsősorban itt és ezen kell változtatnunk. Más szóval főleg a vezetők és nem a munkások körében kell keresnünk a probléma nyitját. Végleg le kell mondanunk arról az évekkel ezelőtt nagyon is széleskörűen népszerűsített vulgarizáló elképzelésről, hogy a gazdasági alap változásával egyidejűleg, szinte rögvest és önmagától jóra változik az emberek jelleme, mentalitása is. Nem, ez hosszadalmas folyamat, amely csak az értő és hatásos politikai munka bázisán éri el a cél ját. Addig — az elmélyültebb politikai-nevelőmunka mellett — helye ós szerepe vari az adminisztratív eszközök alkalmazásának is. Persze nem nyakló nélkül, hanem indokolt esetek ben és tel jes összhangban a szocialista törvényesség követelményével. A szlovákiai építőiparban ennek feltételeit alapozza meg az SZSZK Építőipari Minisztériumának tavalyi rendeletkomplexuma, amely összegezi az idevágó normákat és számos szigorú, de feltétlenül szükséges intézkedést tartalmaz. Elsősorban leszögezi a büntető törvénykönyv, illetve a kihágási törvény helyes alkalmazásának igényét, vagyis a gazdasági szervezetek vezetőinek azt a kötelességét, hogy a megállapított bűncselekményeket jelentsék a rendőrségnek és az ügyészségnek, nyújtsanak hatékony segítséget a törvénybe ütköző cselekmények felderítésénél és a szankcionalizálásnál ne kerüljék meg a törvényeket. A gazdasági s zr vezet e k vezetői ügyeljenek főleg: • az építőanyag gondos elraktározására !p hiánycikknek számító anyagot zárható raktárakban kell tárolni); • az építőanyag-szállítás jobb ellenőrzésére; • az építőanyag szigorúbb nyilvántartására; • a lakosságnak szerződéses alapon végzett munka jeltételeinek megszigorítására; • a bérkifizetés alapanyagainak következetesebb ellenőrzésére; • az építkezéseken a gazdaságosság fokozására stb. Tapasztalatból tudjuk, milyen sok visszaélés történik például a „feleslegesnek" vagy „felhasználhatatlannak" minősített anyaggal, gépekkel, tárgyakkal stb. A rendélét ezzel kapcsolatban meghagyja, hogy az ilyen jellegű társadalmi tulajdont elő ször fel kell ajánlani más szocialista állami, vagy nem állami gazdasági szervezetnek, és csak ha nem tanúsítanak iránta érdeklődést, lehet magánszemélyeknek eladni, amennyiben a kčrdéses tárgyak a törvény szerint személyi tulajdonban lehetnek, és ezek a személyek eleget tesznek a Pézügyminisztérium Tt. 1960/104. sz. rendelete 15. §-a feltételeineik. Az anyageladást is szigorúbban szabályozzák. Magánszemélyek, még a termelővállalat dolgozói sem vehetik meg a felesleges, de teljes értékű, sértetlen anyagot. Az üzem által használhatatlan (elfekvő, atipikus) anyagot is először megvételre fel kell kínálni a szocialista szektor gazdasági szervezeteinek, és csak azután adható el magánszemélyeknek, elsősorban az adott tizem alkalmazottainak. Lényegében ugyanez vonatkozik az üzem által nem hasznosítható, kárt szenvedett és roszszabb minőségű anyagra is. Fontos rendelkezés,hogy a központi termelő üzemek magánszemélyeknek nem adhatnak el maltert és betont. (Ez nem vonatkozik olyan alkalmazottjaikra, akik családi házat építenek.) Nemegyszer rossz vért szült a kimustrált üzemi gépkocsik eladása magánszemélyeknek. A rendelet megtiltja eladásukat a gazdasági szervezet vezető dol; gozóinak, és előnyben részesíti a munkásokat, de ebben az esetben is ügyel az üzérkedés lehetőségeinek kizárására. A rendelet továbbá lszögezi: • a gazdasági szervezet erre a célra kijelölt területén kívül tilos a különféle közlekedési és szállítóeszközök, valamint gé pek j autódaruk, kotrógépek, földgyaluk stb.) garázsolása; • a gazdasági szervezetek indokolt esetekben — bizonyos feltételek betartásával — más szocialista szervezetektől vásárolhatnak használt gépkocsikat a Mototechna közvetítésével; • érvényét veszíti az a rendelkezés, amelynek értelmében ki utazásokra, hivatásos gépkocsivezető nélkül használhatók voltak a szolgálati gépkocsik; • magánszemély gépkocsija vagy taxiszolgálati célokra csak a gazdasági szervezet vezetőjé nek engedélyével használható rendkívüli esetekben és a gazdaságosság követelményének szem előtt tartásával; • a gazdasági szervezet vezetője egyes esetekben - téri tés ellenében — engedélyezheti az üzem• szállítóeszközeinek igénybevételét az alkalmazottak által jpéldául bútor-, tüzelő anyag szállításra stb.). Az anyag kölcsönzését a rendelet beszünteti. Kivételképpen csak a saját alkalmazottjainak engedélyezi, ha az alkalmaztató által szervezett akcióról van szó, például kirándulás, brigádmunka, exkurzió stb. Az állóalapok (gépek) kölcsönzését szintéit csak az alkalmazottak számá ra teszi lehetővé egyéni lakásépítés céljaira, amennyiben a gazdasági szervezet a kérdéses időszakban nélkülözheti ezeket a gépeket. A gazdasági szervezet magánszemélyek számára csak korlátozott mértékben végezhet munkát és nyújthat más szolgáltatásokat, amennyiben ez az üzemet nem károsítja meg s az ilyen munka nem rendelhető meg a közüzemektől, a termelőszövetkezetektől stb. Reméljük, hogy ezeknek az intézkedéseknek gyakorlati érvényesítése — mert mindem ezen múlik — közvetve éreztetni fogja hatását a lakásépítkezés ütemén is. GALY IVAN EPÍTOK KONGRESSZUSA I. Szocialista munkaverseny és felajánlási mozgalom a szovjet sajtó tükrében r~gy jó félhónap múlva Moszkvában megkezdődik az f~ SZKP XXIV. kongresszusa, mely a kilencedik ötéves terv irányelvtervezetének megvitatásával és elfogadásával, a szovjetország további kül- és belpolitikai feladatainak kijelölésével,a kommunista építés további szakaszába vezérli a szovjet társadalmat. A kongresszusi téma már hónapok óta állandóan helyet kap a szovjet lapok hasábjain. A kérdések megvitatására, a hozzászólásokra jellemző, hogy a dolgok érdembeni, tárgyszerű megvitatásáról van szó, s az a lelkesedés, amely a sorokat áthatja, nem hatáskeltő pátosz, hanem a szovjet emberek mély szocialista hazafiságából, meggyőződéséből, a párt vezető szerepébe helyezett jeltétlen bizalmából fakadó erős öntudat. Általánosságban jellemző, hogy a szovjetország népe A JÓL VÉGZETT MUNKA TUDATÁBAN, a nyolcadik ötéves terv feiada tainak határidő előtti elvégzésével fogadta a kongresszus összehívásának hírét. A Moszkva környéki iparvállalatok máioktóber 23-ig teljesítették ötéves tervüket, s ezt jelentős százalékarányban a munka termelékenységének fokozásával érték el. Számos üzemben, mint például az Elektroizolit vállalatban terjed a scsokinói módszer, azaz a scsokinói vegyipa ri vállalat példáját követve kevesebb munkaerővel teljesítik, sőt túl is teljesítik a tervet. Általában kiemelkednek egyének és kollektívák példái. Vezércikkek emlegették L. 1. Volkovot, az altáji Rosszija Kolhoz kombájnosát, aki a mezőgazdasági idényben 17 ezer tonna szemes termény betakarítását és csépelését végezte el kombájnjával. Vagy rámutatnak M. Sz. Ivannyikova szövőnő példájára, aki munkásságának 33 éve alatt annyi szövetet gyártott, hogy a moszkvaiak harmadrészét felöltöztethetné vele. Az élenjáró szovjet dolgozók niunkasikereit azonban nemcsak méltatják, nem csupán a sokat mondó számadatokat ugratják ki, hanem ÁLTALÁNOSÍTJÁK A LEGUTÓBBI ÖTÉVES TERV TAPASZTALATAIT. Ugyanis arról van szó, hogyan és miért tudtak egyes vállalatokban, üzemekben elérni az átlagosnál nagyobb gazdasági eredményeket, mint a hozzájuk hasonló, azonos termelési feltételekkel rendelkező más vállalatokban. Példaként szerepel az üzbegisztáni új városban, Almalikban épült vegyipari vállalat és cinkgyár. E két létesítmény nem egészen egy év alatt készült el. A vegyipari vállalatnak előnye, hogy nem a messzi Kola-félszigetröl kell szállítani a foszforitércet, mert mintegy 300 kilométerre dús foszfortartalmú ércet fejtenek. A siker titkár négy okkal magyarázzák. Először is egész idő alatt pontos hálózati operatív grafikon szerint dolgoztak, s minden részleg tisztában volt teendőivel; másodszor a tervezők meggondoltan alkalmaztak helyi anyagbázisú típuskonstrukciókat, a standardizálás meggyorsította és hatékonnyá tette a munkamenetet; harmadszor bevezették az akkord premizálási rendszert, a minőség és az idő tényezőjének érvényesítését; végül nagyipari módszereket alkalmaztak az építésben, s ez lényegesen előrelen ditette a munkák menetét. Mint minden ünnepélyes alkalommal, most sem maradtak el a kongresszust köszöntő VÁLLALÁSOK, FELAJÁNLÁSOK. Lényegük a gazdasági tervek határidő előtti teljesítése, elsősorban a munkatermelékenység fokozása, műszaki tökéletesítés, modernizálás és különféle újítások útján. így például a híres moszkvai Lihacsov Autógyár dolgozói az elsők között vállalták, hogy a kongresszus megnyitásának napjáig, március 30 ig folytatják a lenini műszakot, határidő előtt teljesítik negyedévi tervüket, s ötmillió rubel értékű terméket adnak terven felül. Negyedévi feladataikat túlteljesítve 300 teherautóval és 500 személygépkocsival többel adnak piacra, s 6 százalékkal fokozzák a munka termelékenységét. Vállalták, hogy a ZIL 130 típusú autóknál elérik, hogy a motor 180 ezer. az autókaroszszéria pedig 300 ezer kilométeren át működjék főjavítás nélkül. A kongresszus előtti hangulatra a szocialista munkaverseny nagy lendületű kibontakozása jellemző. Nagy alkalom nyílott a néptömegek aktivitásának széles körű kibontakozására és a gazdasági reform szellemének érvényesítésére, melynek velejárója, mint a Kommunyiszt című folyóirat is kiemelte, a kezdeményezés, a szocialista demokratizmus kibontakozása, a dolgozók mind nagyobb mértékű bevonása a termelés irányításába. A kongresszust köszöntő versenymoz•galomra jellemző, hogy a szo cialista verseny RÉGI ERKÖLCSI ÉRTÉKEINEK MEGBECSÜLÉSÉ # jegyében bontakozik ki. Ennek hangoztatása azért fontos, mert bár az élet szédületesen rohan, az, ami tegnap még haladó módszernek bizonyult, ma már elavult lehet, holnapra pedig teljesen túlhaladott, a különféle mozgalmak, mint amilyen a sztahanovista mozgalom is volt, erkölcsi értéke örök, mert a munkához való kommunista viszonyból eredt. Éppen ezt hangoztatják most a különféle versenymozgalmak elindítói az egyes vállalatokban, mert a gazdasági reform s bizonyos mértékben ennek a szellemét tükröző népgazdaságfejlesztési irányelvtervezet ugyan hatalmas anyagi ösztönzőket helyez kilátásba, a szovjet emberek zöme azonban emellett nem téveszti szem előtt az erkölcsi ösztönzőket, amelyek a szocialista emberek életfelfogásából, hazaszeretetéből következnek. Ügy, ahogyan a szovjet lapok V. Pletnyeva szövőnőt, a Szocialista Munka Hősét idézték, aki kijelentette, hogy különösen értékeli azt. ha valakit a társadulom iránti kötelességének átérzése ösztönöz nagyobb munkateljesítményre, jobb munkára, mintha csak a nagyobb kereset reménye hajtaná. A kongresszusi munkaversenynek különféle formái vannak. Számos vállalat, tizem, részleg, kollektíva versenyez azért, hogy a XXIV. Pártkongresszusról nevezzék el. E cím elnyeréséért különösen versengenek a Donyecki Lenin Kohászati Művek dolgozói, akik a kongresszus megnyitása napján ünnepélyes olvasztáson vesznek részt. A híres Magnyitkában Anatolij Szavcsenko kohász, a vállalat érdemes dolgozója részesül abban a kitüntetésben, hogy jubileumi olvasztást végezzen. Mások, mint például az Uralhimmaszavod vállalatban P. A. Holkov állami díjas újító, aki azzal érdemelte ki ezt a címet, hogy különféle újításaival, hasznos ésszerűsítéseivel 40 ezer rubel hasznot eredményezett a vállalatnak, s állandóan keresi a munkatermelékenység fokozásának módjait, a kongresszus tiszteletére vállalta, hogy az új ötéves terv alatt kilencévi tervet fog teljesíteni. Példáját követve Sz. A. Toporkov, az Uralelektrotyazsmas vállalatban négy év alatt akarja teljesíteni ötéves tervét. Versenyre hívta ki szverdlovszki kollégáit, akik ugyancsak nem akarnak alulmaradni: 67 nappal előzik meg a határidőket, 770 új gépet állítanak be. A lelkesedés számtalan tanújelét lehetne még felsorolni. Külön fejezetet kíván annak érzékeltetése, milyen termékeny szellemben oldják meg a kongresszus előtti légkörben és a népgazdaságfejlesztési irányelvtervezet távlatai jegyében a gazdasági reform, a modernizálás, az irányítás tökéletesítése kérdéseit és egyéb problémákat. L L. 1971 III.