Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-02 / 27. szám, kedd

A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldálról) szállításának lassú üteme miatt egyes fontos építkezéseket nem helyeztek tizembe határidőben. 37 203 lakás befejezésével 4,1 százalékkal túlszárnyalták a lakásépítési tervet, ami ezen a téren Szlovákiában eddig a legmagasabb tervtúlteljesítés. Kiemelkedő sikerként könyvelhető el a hazai piac stabilizálódása. Ehhez főleg a közszükségleti cikkeknek fokozottabb előállítására és behozatalára vonatkozó intézkedések járultak hozzá, ezenkívül a lakosság jövedelmének a termelés növekedésével és az áremelkedés korlátozásával való összehangolása. A kiskereskedelmi forgalom az 1969. évihez viszonyítva csak 4.2 százalékkal emelkedett A kedvező gazdaságfejlődéssel és a politikai viszonyok konszolidálásával együtt megszilárdult a dolgozók szociális biztonsága és pénznemünk iránti bizalma. A lakosság takarékbetétjei az 1969. évvel szemben 15 százalékkal emelkedtek. A múlt évben még tartott a kedvezőtlen helyzet a tüzelőanyagés energiaellátás terén. A belpiucon sem volt mindig elegendő a kívánt választékban, minőségben és kedvező árban vásárolható áru. Nem sikerült kiküszöbölni a fogyatékosságokat a rendelői-átvevő kapcsolatok terén. Nem használták ki a gazdaság fejlődését feltételező forrásokat, mint például a többműszakos üzemelést, a teljes munkaidőt, a munkaszervezés javítását és a műszaki fejlesztést. A termelési ágazatok fejlődése A termelési ágazatok az előző két évhez viszonyítva aránylag nagy gyarapodást értek el, túlnyomó részben a munkatermelékenység emelésével. Az ipari vállalatuk az 1970. évi tervfeladatokat teljesítették — a termelésnek 8,3 százalékkal előirányzott emelésével szemben 9,2 százalékos emelkedést értek el. A vállalatok a termelés meggyorsítását a belső tartalékok mozgósításával valósították meg. A gazdaságfejlesztési tervvfel összhangban a termelőeszközök gyártása gyorsabb ütemben haladt, mint a közszükségleti cikkek termelése A kohóipari termelés 13, a nem vastartalmú fémek termelése 9,9, a gumiipar és műanyagipar 10,2 százalékkal nagyobb termelést ért el. A vegyipar és kőolajipar néhány szakágazatában nem érték el a tervezett fejlődést. Ugyanez volt a helyzet a gépipari, építőanyagipari, cellulóz- és papíripari vállalatokban is. A bányászok önfeláldozó munkájának és a szocialista államoktól kapott gyors segítségnek köszönhető, hogy az energiaellátásban is javult a helyzet. A textilgyártás, a ruhaipar és a fafeldolgozó ipar túlteljesítette a tervezett termelésgyarapodást. A dolgozók száma a központilag irányított iparban 12,5 ezerrel emelkedett. A külkereskedelemben meggyorsult a behozatal. Az SZSZKba az 1969. évhez viszonyítva egy ötöddel több árut hoztunk be külföldről, főleg a szocialista államokból. A kivitelben a helyzet a tervezettnél kedvezőbb volt — a kapitalista államokba egy heteddel, a szocialista államokba egy negyeddel több árut szállítottunk, mint az 1969. évben. Az előirányzott inezögazdasá-' gi termelést általában 102,3 százalékra, ebből az állattenyésztési termelés tervét 109,5 és a növénytermesztés tervét 95,1 százalékra teljesítették. A növénytermesztésben főleg . a takarmány- és kapásnövény<ek, az olajosmagvak és gyümölcs terén értünk el növekedést. A gubonafeLvásárlási tervet 104,5 százalékra teljesítették. A burgonyafelvásárlásban lemaradás volt, s a tervet csak 70 százalékra teljesítették. A cukorrépafelvásárlás tervét ellenben 116 ezer tonnával túlteljesítették. Az állattenyésztésben kedvezőek az eredmények, a súlygyarapodás ls emelkedett. Az állami erdőgazdaságokban a fatermelési tervet 103 százalékra teljesítették. A teherszállítás a tervet 102,3 százalékra teljesítette, 1970-ben 175,9 millió tonna árut szállított. A vasúti szállítás hányada ebből 59,2. a közúti szállításé pedig 39,7 százalék volt. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat az 1969. évhez viszonyítva 789 ezer tonnával túlteljesítette a szállítási tervét. A beruházások terén kedvező hatással voltak az SZSZK kormányának a befejezetlen építkezésekre vonatkozó intézkedései. Csökkentették az új építkezések számát, s ezzel az építőanyagot, a gépeket és munkaerőket a befejezetlen építkezésekre, elsősorban a lakásépítésre összpontosították. Jelentős termelési üzemrészlegeket helyeztek üzembe a Kelet-szlovákiai Vasműben, a bratislavai Slovnaftban, a hlohoveci Dróthuzalgyárban, a nyitrai Textilgyárban, a lévai (Levice) Pamutkombinátban, a vágsellyei (Sala) Duslóban, a senicai Müselyemgyárban, a nyitrai (Nitra) élelmiszeripari üzemben és a töketerebesi (Trebišovi) Konzervgyárban. A lakásépítési terv keretében 37 203 lakást fejeztek be. Az 1969. évhez viszonyítva tavaly 6334 lakással többet adtak át. 39 380 lakás építését kezdték meg. s ezzel a tervet 105.5 százalékra teljesítették. Az építőipari vállalatuk a munkákat 15,8 milliárd korona összegben realizálták, s igy a tervet 100,3 százalékra teljesítették. Az építőipari dolgozók átlagbére 3—4.4 százalékkal emelkedett. Szlovákia gazdaságában a munkaerők száma 40 000-vel emelkedett. A foglalkoztatottak 78,6 százaléka a termelésben dolgozott. Az állami gazdasági szervezetek anyagi eredményei terén a teljesítmények az előző évhez viszonyítva 9 százalékkal, az anyagi és más költségek 9,5 százalékkal, a bérek és a munkadíjak 5,3 százalékkal növekedtek. A bruttó nyereség növekedését — 11,1 százalékkal emelkedett — nagy mértékben (80 százalék) a teljesítmények növekedése indokolja. A rentabilitás az 1969. évi 18,5 százalékról 1970-ben 18,9 százalékra emelkedett. A tiszta jövedelem növekedésének lassúbb üteme összhangban volt a gazdaságpolitika célkitűzéseivel. Életszínvonal A termelés fejlődése és az állami tervfeiadatok teljesítése során kialakultak a feltételek a lakosság életszínvonalának további emelkedésére. A politikai konszolidálás, a gazdasági és társadalmi fejlődés konszolidálása reális alapokat teremtett az életszínvonalnak a kialakított forrásokkal összhangban történő emelésére. A személyi fogyasztás 4,9 a társadalmi fogyasztás pedig 6,3 százalékkal emelkedett. A lakosság jövedelme 3 milliárd koronával emelkedett, tehát több mint 5 százalékkal. A bérek megközelítőleg 2 milliárd koronával emelkedtek. A szocialista szektor üzemeiben, (efsz-ek nélkül) 35 milliárd koronát fizettek ki a dolgozók bérezése keretében. Az ipari vállalatokban a kifizetett bérek összege 6, az építőipari vállalatokban 4 százalékkal emelkedett. A legszembetűnőbben az egészségügyben növekedtek a bérek. A szocialista szektorban egy-egy dolgozó átlagos havi keresete 2,7 százalékkal emelkedett, ami a létköltségeknek 1 százalékos emelkedése mellett a reálbérek 1,7 százalékos emelkedését jelenti. Lényegesen növekedtek — 9,5 százalékkal — a szociális jövedelmek, főleg az alacsony nyugdíjak. A járadékbiztosítás évi pénzeszközeinek volúnienjei 8,8 százalékkal emelkedtek. A dolgozók és a termelőszövetkezeti tagok táppénzére 1,4 milliárd, családi pótlékokra pedig 2.2 milliárd koronát fizettek ki. A táppénzek tervezett költségvetési összegét 5,4 százalékkal túllépték, ellenben családi pótlékokra a költségvetéshez viszonyítva 4 százalékkal kevesebbet fizettek ki. A második félévben érvénybe lépett az anyasági segélyről szóló törvény. A mezőgazdasági termények eladásából származó jövedelmek csökkenése következtében 1969-hoz mérten 1,5 százalékkal csökkentek a mezőgazdasági jövedelmek is. A lakosság a kiskereskedelmi bevásárlásokra és közszolgáltatásokra 41,9 milliárd koronát adott ki, — ez a jövedelmek 77,7 százaléka. Az előző évektől eltérően a lakosság jövedelmének növekedése a takarékbetétek 15 százalékos emelésében tükröződött, ami a pénznem szilárdságába vetett bizalomról tanúskodik. A lakosság élelmezése általában kielégítő volt. Fokozatosan javult a húsellátás, ezenkívül az iparcikkekkel is jobban látták el a lakosságot. Az élelmiszerek ára az 1969. évi színvonalon maradt, az iparcikkek ára összesen 1 százalékkal emelkedett. Iskolaügy — kultúra Az óvodákban 119 026 gyermekről gondoskodtak. A kilencéves alapiskolák száma az 1970/71. iskolaévben 13-mal csökkent, az osztályok száma 127-el, a tanulók száma pedig 19 593-mal. A kötelező iskolalátogatást 9191 tanulóval több fejezte be. A terv szerint a gimnáziumokban, középfokú szakiskolákba 35 ezer tanulót kellett volna felvenni, ám 12,8 százalékkal többet vettek fel. Az idén a gimnáziumokban öszszesen 42 949 tanuló tanul, a középfokú szakiskolákat pedig 83 037 tanuló látogatja. A tovább tanuló dolgozók száma 584-gyel csökkent: összesen 21 ezer 050 dolgozó tanult. A főiskolák első évfolyamaiban 10 ezer 414 hallgatót vettek fel. Az idei iskolaévben a főiskolákon 39 755 rendes hallgató tanult és 9140 tovább tanuló dolgozó. A filmstúdiók 9 játékfilmet készítettek. A filmelőadásokat 31 millió néző tekintette meg. Szlovákia 17 színházában 5800 előadást tartottak, amelyeket összesen 1 995 000 személy nézett meg. Bratislavában üzembe helyezték az új televízióstúdió első részlegét. Ennek átadása után megkezdtéR a másodig program adását és kísérletileg a színes adást is. Egészségügy Az orvosi helyek száma 3 százalékkal emelkedett. Egy orvosra 471 lakos jut. A kórházi férőhelyek számának tervét 99, a bölcsődék férőhelyének tervét azonban csak 89,6 százalékra teljesítették. Népesedés — Az SZSZK-ban emelkedett a szülések és a házasságkötések száma, csökkent a válások és a terhességmegszakítások száma. 80.5 ezer gyermek született, ami az 1969. évhez viszonyítva ezerrel több. Az ezer lakosra esö házasságkötések száma 8,2. A válások száma 22 százalékkal csökkent. Az 1970-ben elért gazdaságfejlődés kedvező kiindulópontot teremtett, ami ä források mozgósításával, a tartalékok feltárásával hozzájárul majd az ötödik ötéves terv első tervfeladatainak sikeres teljesítésé hez. SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL A Cseh Statisztikai Hivatal jelentése a CSSZK népgazdasága 1970. évi fejlődéséről Az ipari termelés az 1969. évhez viszonyítva 7,3 százalékkal emelkedett, míg az előző két évben körülbelül 4,3 százalékos volt a növekedés. A tervfeladatokat ezzel majdnem az összes ágazatban túlteljesítették. Nagy sikert jelent a feladatok túlteljesítése a szénjövesztés terén. A bányászok nagy önfeláldozásával, rendkívüli műszakok szervezésével a tervet az 1969. évhez viszonyítva 3,4 százalékkal túlszárnyalták. A tüzelőanyag- és energiaellátásban meglévő feszültséget nem sikerült teljesen kiküszöbölni, csak enyhíteni: a népgazdaság energiaszükségletét főleg a téli időszakban limithez kellett kötni. Az építőanyagtermelésben megkésett néhány új üzem építése, s ugyanakkor nehézségek merültek fel az tizembehelyezésnél is, ami akadályozta a cement-, az építőanyag gyártási terv teljesítését. Az építőipar a tervfeladatokat 1970 ben túlteljesítette, és az építőipari termelés volúmenje az előző évhez viszonyítva 7 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés gyarapodása az 1969. évhez viszonyítva 7 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés gyarapodása az 1969. évhez viszonyítva gyakorlatilag a komplex lakásépítésben észlelhető, melynek terjedelme majdnem egyharmaddal emelkedett. A mezőgazdasági termelés 1970-ben hozzájárult népgazdaságunk további konszolidálásához, még a kedvezőtlen jelenségek — főleg a növénytermesztésben — ellenére is. Az őszieket a hosszú tél után nagy területeken be kellett szántani. A gabonafelvásárlás az elmúlt évekhez viszonyítva aránylag igen rövid időn belül zajlott le, a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Az 1970. évi terv egyik jelentős politikai célkitűzése volt a liazai piac stabilizálása. A lakosság nominá)jövedelme fejlődésének szabályozása céljából elfogadott intézkedések, valamint a bérek tervszerűtlen növekedésének beszüntetése és az áruellátásnak hazai és külföldi gyártmányokkal való fokozása hatékony volt. A lakosság jövedelme a szabályozó intézkedések hatására az 1969. évhez viszonyítva 4,5 százalékkal emelkedett. A bérjövedelem 4 százalékkal volt magasabb, egyben az ipari és az építőipari dolgozók átlagos keresete tervezett ütemének túllépését a gyorsabb munkatermelékenység alapozta meg. A kiskereskedelmi árak tervszerűtlen fejlődését csak az 1969. év második felében sikerült megállítani. Az 1970. évi árbefagyasztás után a kiskereskedelmi árak szintje az 1969. év második félévének színvonalán maradt. Egész évi viszonylatban csak enyhén emelkedett. A reáljövedelem az egyes háztartásokban 2 és 3 százalékkal emelkedett. A lakosság takarékbetétjei az 1969. évhez viszonyítva körülbelül 7 milliárd koronával emelkedtek, az állami takarékpénztárakban 6 milliárd koronával gyarapodtak a betétek. Az üzletek áruellátása az 1969. évhez viszonyítva körülbelül 6 százalékkal javult, ebből az iparcikkek mennyisége majdnem 10 százalékkal, a külföldről behozott iparcikkek menynyisége pedig 12 százalékkal emelkedett. Az állami gazdasági szervezetek anyagi eredményeiben 1970ben pozitív elemek mutatkoztak. Ez a központi irányítás megszilárdításának, az állam gazdaságpolitikai célkitűzései következetesebb érvényesítésének és a vállalatok felelősségteljesebb és jobb gazdálkodásának az eredménye. A gazdasági szervezetekben elsősorban a nypreségalkotás növekedett, például a uruttónyereség az előző évhez viszonyítva körülbelül 14 százalékkal. A vállalatok kevés figyelmet szenteltek a készletekkel való gazdálkodásnak. A készletek az év folyamán körülbelül 12 milliárd koronával nőttek, ami körülbelül 9 százalékos emelkedés. A népgazdaság állami szektor raiban 57 milliárd korona értékű beruházási munkát végeztek el, ez kilenc százalékkal több, mint az 1969-ben. A gépek és berendezések részaránya 42 százalékra emelkedett. A tervszerű szabályozás segítségével sikerült az 1970. év folyamán jelentősen korlátozni az új építkezések számát, a befejezetlen építkezések száma azonban még mindig elég magas. Az előző években megkezdett építkezésekből 1970-ben számos fontos létesítményt helyeztek üzembe a szénbányákban, (Stonava bánya), az energetikában (Počerady), az építőanyagtermelésben (a Chlumčanyi kerámiagyár, a dél-csehországi téglagyár Týn nad Vltavou-ban). 1970-ben lényegesebben fokozódott a lakásépítkezésnek szentelt figyelem és anyagi támogatás. összesen 70 450 lakást fejeztek be, ami a CSSZK történelmében eddig a legnagyobb mennyiség. Az 1969. évvel szemben ez 15,7 ezer lakással, vagyis 28,6 százalékkal többet jelent. A CSSZK-ban a munkaerők számának alakulását továbbra is a munkaképes lakosság alacsony száma befolyásolta. Ennek következtében a termelés növekedését a munkatermelékenység emelésével, a munkaerők célszerűbb elosztásával biztosították. 1970-ben tovább folytatódott a munkaerők lassú átmenete a tercierszféra ágazataiba. Az ipar dolgozóinak száma az 1969. évi színvonal alá esett, bár itt kisebb gyarapodással számolt a terv. A termelés növelését így kizárólag a munkatermelékenység fokozásával biztosították, amely az 1969. évvel szemben 8,2 százalékkal emelkedett. Az építőiparban a munkaerők száma enyhén emelkedett, ám nem érték el a tervezett létszámot. A mezőgazdaságban tovább csökkent a munkaerők száma. Az 1970. február elsejéig végzett felmérés szerint a CSSZK mezőgazdaságában összesen 688 ezer személy dolgozott. 1969-hez viszonyítva tehát 41 ezerrel csökkent a dolgozók száma, ami 6 százalékos csökkenés. A dolgozók állandó mezőgazdasági korhatárában sem állt be lényegesebb javulás. Az egészségügyi gondoskodással szemben támasztott igények 1970-ben az idősebb korcsoportba tartozó lakosság gyarapodásával fokozódtak. Továbbra is probléma az ápoló személyzet hiánya, és a kórházak befogadóképességének egy szinten való megállapodása. (Ezer lakosra 8,5 ágy jut.) Több a betegségből és balesetből származó munkaképtelenség, ami uagy veszteségeket okoz a nemzeti jövedelmet illetően. Naponta 242 ezer dolgozó hiányzott a munkahelyéről (az efsz -eken kívül). A szociális biztosítás illetékeire és szolgálataira fordított kiadások — beleszámítva a betegbiztosítást is —, 30,5 milliárd korona összeget értek el, 2,2 milliárd koronával többet, mint 1969-ben. Az év végén 2 490 000 nyugdíjat fizettek ki, az öregségi nyugdíj átlagos havi összege 2 százalékkal emelkedett, és elérte a havi 860 koronát. A népesedés fejlődése, amely az elmúlt években igen kedvezőtlen volt. 1970-ben va'.amit javult. 146 ezer gyermek született, sikerült csökkenteni a terhesség művi megszakításainak számát. Az esküvők és a válások száma kissé emelkedett. Az elhalálozások és a lakosságnak külföldre való költözése következtében az év folyamán csak 16 ezerrel gyarapodott a lakosság száma. 1971. II. 2.