Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-07 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

ELFOGHATATLANOK? ".•••':.'"•ifi'>'.'- •• - ' .<"•:''•%•''•' •'•'> •" •':•• ,•: -I •''; ' ' • •• . ' • ."' >:-:'• •.-..-:': • '-Ä? '.•.--."'Íri:. • •'••'• • Dél-Amerika különös lakói • Kik rejtőzködnek Parana mentén? Az auschwitzi hóhér háborítatlanul végzi kísérleteit' • Mi történt Bormannal? • Szenzációk és tények 1945. június 17-én két, felségjelzés nélküli tengeralattjáró bukkant fel az argentínai partoknál, mintegy tíz ki­lométerre San Clemente községtől. A hajóktól, de a partoktól is fényjeleket adtak le, majd sötét árnyak kezdtek mozogni a víz tükrén. Másnap a hely beliek felfújható gumicsónakokat és egyéb felszerelést találtak szanaszét a parton. Valamennyin a „Made in Ger­many" védjegy díszelgett. Ez nem sok kai azután történt, hogy a Graf von Spee német hajó elsüllyedt, pontosab ban szándékosan elsüllyesztették a Rio de la Plata torkolatánál. Senki sem tudta, legalábbis a hely. belieik közül ls csak kevesen, hogy a titokzatos éjjeli látogatók a náci né­met biztonsági szolgálat tagjai, hét próbás SS-tisztek s hasonló „díszvi kingek" voltak, akik Kaltenbrunner nak, a náci rendőrség főparancsnoka nak megbízásából fontos levéltári anyagot, aranyat, ezüstöt, platinát, ér­tékes külföldi valutát menekítettek Dél-Amerikába, sőt — nyilván ez tör­tént azon a bizonyos nyári éjszakán is — a megérdemelt halálbüntetés elől menekülő náci főkolomposokat tettek partra. Ami a Dél-Amerikába kiszállí­tott anyagi javakat illeti, ez már hosz­szabb ideje történt, részletekben, de elképesztő méreteiről tanúskodik egyetlen példa: 1945. február 7-én egyetlen nap 187 692 400 márkát, 17 37fi "500 dollárt, 4 682 500 angol fon. ler egykori helytartója a pártban akinek mindjárt a háború után halál­hírét költötték. És itt él sok-sok SS­gégemetsző, hóhérlegények, akik hír hedt gazdáik szolgálatában állnak ma is, őrzik őket, s ha jónak látják, el­tesznek láb alól kíváncsiskodó embe­reket, újságírókat, izraeli ügynökök­nek vélt idegenekét. Itt él Mengele. De hol? A tájat ismerik. Mengele pontos tar­tózkodási helye azonban ismeretlen. Úgy látszik, úgy él itt, mint egy többlyukú hatalmas rókaodúban. Ezért elérhetetlen. Mengele itt, Mengele ott A 30 719 négyzetkilométer területű Eldorádóban nem könnyű Mengele nyomára akadni. E Paraná menti vi­dék, melyen hatezer volt gestapós ólálkodik, őrizve az ide menekült nácik biztonságát, határterület, Mengele hol Brazíliában, hol Paraguayban, hol Ar­gentínában, vagy Uruguayban és Bolí. viában tűnik fel, s míg az egyik or­szág rendőrsége a nyomára akadna, már egy másik latin-amerikai ország­ban bukkan fel. Mengele kiléte azonban ma már mégsem olyan titokzatos, mint ami­lyennek évekkel ezelőtt tűnt. Először is megállapították, hogy Mengele 1958. Dél-amerikai német telepesek náci tábora. tot, 24 976 599 svájci frankot, 8 379 000 holland forintot, 17 281 000 belga fran­kot, 87 kg platinát, 2311 kg aranyat és 4638 karát brilliánst és gyémántot helyeztek biztonságba Dél-Ameriká­ban. Készre jöttek A temérdek pénz és felszerelés nyil­ván arra szolgált, hogy hosszú időre berendezkedhessenek a megbukott ná_ ci birodalom promine:»sei, s gondtala­nul élhessenek az újvilágban. Viszont tény, hogy akkor sem vesztek volna el, ha éppenséggel üres kézzel jön­nek. A német Adolf Sch. már 1909­ben paradicsomú állapotú, megműve­lésre és elrejtőzésre egyaránt kiváló, an alkalmas földterületeket fedezett fel a Paraná folyó mentén. Az egyik ilyen területet Paraguay és Argentína határán Eldoradónak nevezték el. Már az első világháború előtt német tele­pesek költöztek ide, akikkel később a nácik felvették a kapcsolatokat és jórészüket be is szervezték üzelmeik­be. Érdekes, hogy a latin-amerikai né­met települések úgy helyezkednek el a partvidéken, hogy egészen a Tűz­földig húzódnak, s mondhatjuk, egész Dél-Amerikát, főként a partvidéket „szem előtt tartják" Ez az a táj, ahol menedéket talált Josef Mengele SS-főrohamvezető és náci főorvos az auschwitzi hírhedt tialáltabor főszelektálója, aki egymil­lió ember haláláért felelős. De nem csak ő él itt. Itt él — kiszivárgott hí­rek szerint — Martin Bormann, Hit január 2-án Buenos Airesből érkezett Paraguayba, éspedig Alfréd Mayen név­re szóló, 3 415 574 számú német útle­véllel. Asuncióban többször változta­tott lakáscímet, útlevelét Cl 4039316 számú útlevélre cserélte ki, majd fel­vette a paraguayi állampolgárságot és egy titkos láboratórium vezetője lett. Egyébként a német származású Stroessner diktátor-elnök kegyeit él­vezi. Mégis nehéz volna megmondani, hol él Mengele. Ugyanis amikor a nyáron Heinemann, az NSZK elnöke — nem tudni hányadszor — kérte a paraguayi hatóságoktól Mengele letar. tóztatását és kiadását, azt a választ kapta, hogy a rendőrség ugyan kutat­ja a nevezettet, de a megadott tények és ismertetőjelek alapján nem tudtak ilyen személyre ráakadni (személyi igazolványának száma 3940484). Kőz ben Mengele, akinek a fejére 75 ezer márka vérdíjat tűztek ki, nyilván át­sétált Brazíliába, vagy Argentínába. Am az sem kizárt, hogy nem hagy­ta el az országot hanem csak beljebb ment Paraguay őserdőibe, ahol egy­részt a természet, másrészt SS-legé­nyei s főként a helybeli, szigorúan ti toktartó ítirua indiánok védelmét él vezi. Összetartó szálak Vajon csak szolidaritással magyaráz, ható-e, hogy sem Paraguayban, sem másutt a hatóságok, amelyeknek nyil­ván befolyásos német összeköttetései vannak, nem adják ki Mengelét a né­pek igazságszolgáltatásának? Vajon a náci aranyak csengése elnyomja Men. Az auschwitzi haláltábor és dr. Mengele, a transzportok fű irányítója. gele áldozatai emlékének égbekiáltá sát? Ebben már több a valószínűség, a Mengele körüli dolgok mégsem ilyen egyszerűek. Tény az, hogy e nagysze­rűen megszervezett náci alvilági há­lózat együttműködik egy latin-ameri. kai alvilági hálózattal, melynek neve: csempészet. A bagallerók — a latin­amerikai csempészek veszélyes fickók. Nemcsak azért, mert a legmodernebb eszközökkel dolgoznak, mindenüvé el­ér a kezük, a latin-amerikai országok kereskedelmének 25 százalékát ellen őrzik és ők is bonyolítják le, hanem azért, mert igen jövedelmező üzleteik­ben a legmagasabb rangú katonai és politikai személyiségek is érdekeltek, így aztán érthető, miért kapott egy­szer szorult helyzetében ott-tartózko­dási engedélyt Osires-Vtlleya ezredes tői, az argentínai belügyi szolgálat ve zetőjétől, aki szintén érdekelt volt a csempészüzletekben. A latin-amerikai országokban a legkifizetődőbb fekete­üzletág a csempészés, s egyik állam sem szeretné, ha Mengele esetleges le­tartóztatása folytán fény derülne ma. g.as rangú vezető személyiségek písz. kos üzleteire. Sőt, hihetetlenül hangzik, de megál­lapítást nyert: Brazíliában ott letele­pedett német zsidók támogatására is számíthatott Mengele és cimborái. A megközelíthetetlen Felmerült a kérdés, szellemlény-e Mengele, hogy Itt látják, ott • látják, még sincs sehol... Nem, létező hús­vér ember, mindenki tudja róla, hogy kicsoda, bármilyen álnevet is hasz­náljon, mégsem kerül a hatóság kár­mai közé, ha néha talán meg is fe­ledkezik a nála érthető óvatosságról. 1966-ban egy Adolfo Cicero nevű bra. zil újságíró kapta őt lencsevégre, amikor Viking nevű motorcsónakjá­val átkelt a Paranán, hogy részt ve­gyen egy náci találkozón. Az érthető­en időközben megváltozott, megöre­gedett Mengelét e néhány méternyi filmfelvétel alapján mindenütt felis­merték a nácizmus életben maradt ál. dozatai. Mengele rájött, hogy titkon fényképezik, ezért gyorsan elsietett. Sokáig nem emlegették a gyilkos orvos nevét, míg tavaly aztán egy szenzáció ismét feldobta. Egy Erich Erdstein nevű, állítólag titkosszolgá­lati ügynök, különben újságíró szen­zációs tálalásban röppentette világgá, hogyan bukkant rá Mengelére egy bárkában a Paraná folyón, s végzett vele, mikor az paraguayi barátai se­gítségével el akart menekülni. A kis Fiihrer Mengeléhez hasonló titokzatos sze­mélyként kezelik az újságírók Martin Bormannt, Hitler egykori helyettesét is. Él-e, vagy pedig meghalt a hábo­rú utolsó óráiban, mint a hivatalos jelentések állították? Nemrégen olyan hírek láttak nap­világot, hogy Bormann — elváltoz­tatott külsővel — Uruguayban él, és­pedig Iriba német telepen, ahol 800 hitlerista talált menedéket, s a pap­jukat véletlenül Himmlernek hívják. Egy másik .hírforrás szerint Bormann is a paraguayi határ közelében la­kik, hogy leleplezése esetén könnyen egérutat nyerjen. Mások megint azt állítják, hogy Rio Negro tartomány­ban, az El Bolson tótól 30 kilométer, re a kis Pnelo tó partján lakik. Nagyon valószínű, hogy Bormann­nak is több lakása van, s ez mind rejtekhelyül szolgál. Vele kapcsolat­ban is történnek leleplezések. Az O'Cruzeiro című brazil lapban egy L 6877 jelzésű volt táborlakó lelep­lezte, hogy Bormann Bolíviában él. Állításaink bizonyítására azonban sem­mit sem tudott felhozni, mint ahogy az a 47 éves Ronald Gray üzletember sem, aki azt állítja, hogy a háború után a különleges szolgálat tisztje­ként 1946-ban a dán—német batár közelében elcsípte és felismerte Bor­mannt, aki Dániába akart szökni. Tu. sakodás közben sajátkezűleg végzett a náci főkolompossal. Bormann mene­külését állítólag a Pók fedőnevű ná ci földalatti szervezet segítette vol­na... Tények és fantázia szülöttei... Minden állításban könnyen megtalál­hatók. Ám az elvitathatatlan valóság, hogy a latin-amerikai diktatúrák nyil. ván véd. és dacszövetséget kötöttek a náci menekültekkel, mert állítólag mozgósított felderítő és rendőri appa­rátusokkal sem tudják lefülelni az or­ruk előtt sétáló Mengeléket. [L. L. összeállítása)

Next

/
Thumbnails
Contents