Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-06 / 31. szám, szombat

I Hétvégi hírmagyarázatunk | ÚJABB PRÓBATÉTEL... HALLGATNAK A FEGYVEREK Szuez térségében, s már ma­ga ez is eredmény. Még akkor is, ha a tűzszünet lejárta előtti találgatások az újabb hosszabbítás helyett csak amolyan hall­gatólagos meghosszabbításra, vagy a harci cselekményektől való tartózkodásra számítottak. „Elismerésre méltó döntés"­nek nevezte Pompidou francia elnök az egyiptomi bejelen­tést, miszerint U Thant ENSZ-főtitkár felhívásának eleget té­ve az EAK egy hónappal meghosszabbítja a tűzszünetet, hogy ezzel módot adjon a farring-misszíó eredményesebb munkájá­nak. Valóban „nemes szándékra vall" ez az újabb kezdeménye­zés, melyet megtoldottak még azzal a javaslattal, hogy Izrael csapatai egy részét március 7-ig vonja vissza a Szuezi-csatorna partjáról — a csapatok teljes visszavonásának első lépése­ként —, s ezáltal lehetővé teszi a csatorna újbóli megnyitását a nemzetközi hajózás számára. Szadat elnök a nemzetgyűlésben mondott beszédében nem titkolta, Kairó azt reméli, hogy az új békekezdeményezés hozzájárul a Biztonsági Tanács határozata maradéktalan megvalósításához. 1971. II. 4. 0 Lépéskényszer Alapjában véve nem sokat vál­tozott a helyzet a kétszer há­romhónapos tűzszünet-hosszab­bítás után. Ezért szinte termé­szetesnek hatott az az egyipto­mi megállapítás, hogy február 5 nem különösebb dátum a szá­mukra, csupán egy napja annak a harcnak, amelyet az EAK a hatnapos háború következmé­nyeként elfoglalt és jogtalanul bitorolt területek felszabadítá­sáért folytat. A tűzszünet története közis­mert. A Rogers-tervnek ezt a legfontosabb pontját azért fo­gadta el Kairó, hogy ezzel mó­dot adjon a farring-misszióhoz fűzött remények beváltásához. Az a tény azonban, hogy a köz­ismerten szófukar, rendkívül higgadt és türelmes svéd diplo­mata egyszer már repülőgépre ült — gondtalanabb munkakörét, Svédország moszkvai képvise­letét vállalva ismét —, bizo­nyítja, Tel Aviv makacs és hajt­hatatlan. Semmibe veszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának ha­tározatát ... Mert a közös nyelv megtalálása nem a tizenkét nyelven beszélő svéd diplomatán múlott — bizonyítja ezt a tár­gyalások újrafelvételének több­hetes halogatása is —, hanem az izraeli kormányon. Golda Meir kabinetje ugyanis egyetlen lépést sem tett a rendezés alap­jául szolgáló Biztonsági Tanács határozata érdekében ... Ily mó­don nem véletlen az sem, hogy az újabb EAK-döntés izraeli visszhangja „ultimátumot" lát az egyhónapos határidőben ... A valóság azonban, hogy a tűzszünet lejárta előtt a harci cselekményektől való tartózko­dás U Thant-i gondolata hódított tért, s nem a háború felújítása, kissé előremutat. Még ha bár­mennyire paradoxnak is tűnik ez, hisz az ügy eddig egy tapod­tat sem haladt előre. Ahogy a hírmagyarázók írják „továbbra is fényévi távolságra" van egy­mástól a rendezés izraeli és egyiptomi javaslata. Mégis a párizsi Nouvel Observateur meg­fogalmazásával a sakktáblán mozdult egy-egy figura. Nem tiszt, csak gyalog, a lépéskény­szer azonban — és most ismé­telten bekövetkezett. # Expanziós célok Persze, a lépéskényszer tudo­másul vétele nagymértékben attól is függ, vajon a realitások tudomásul vételére van-e hajlan­dóság Tel Avivban, és tegyük hozzá: Washingtonban is. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy Nixon el­kötelezett támogatása nélkül az izraeli vezetők meggondolnák makrancosságukat. Bár az össze­hangolt „optimista kampány" azt igyekezett az elmúlt napok­ban bizonygatni, hogy haladást értek el a közvetett tárgyaláso­kon. Aligha kell azonban bizo­nyítani, a tűzszüneti tárgyalások Izrael számára csak a manővere­zés lehetőségét jelentették, és az expanziós politika folytatását, azzal a céllal, hogy kardcsörte­téssel rákényszeríthetik az ara­bokra saját békefeltételeiket. # Csak egy kivezető út lehetséges Egyiptom, a Nasszer halálát követő, belpolitikailag is rendkí­vül nehéz hónapok ellenére sem ingott meg, sőt az elmúlt hetek diplomáciai offenzívája révén is a poli likai — tehát a Biztonsá­gi Tanács döntésével összhang­ban álló — rendezést szorgal­mazta. Nem alkuszik a különbö­ző ajánlatokkal, melyek 95 szá­zalékos kiürítést, bizonyos váro­sok, vagy földrajzi pontok idő leges, vagy végleges megtartá­sát, sőt egyes területek mások­nak közvetítését szeretnék elér­ni, hanem kitart a rendezés egyetlen lehetősége: a Biztonsá­gi Tanács 1967. november 22-i határozata mellett. Azt a hangza tosnak, lényegében azonban ve­szélyesnek tünő ajánlatot sem fogadhatja el, mely ENSZ-csápa­tok segédletével a „nyitott hatá­rok" elvét hangoztatja. Nehéz ugyanis ilyen idillikus békeálla­potot, normális diplomáciai kap­csolatot, vagy turistaforgalmat elképzelni anélkül, hogy a meg­szállt arab területeket maradék talanul kiürítsék! Az arabvilágban — megosz­tottsága ellenére is — egyre erőteljesebbek azok a hangok, melyek a politikai rendezés el­vét vallják, beleértve a paleszti­nai ellenállókat is. A rendezést a palesztinai kérdés súlyosbítja ugyan, az EAK által vallott felfo­gást azonban a realitások tiszte­lete jellemzi. Nemcsak a „térség valamennyi országának szuvere­nitását, területi integritását, poli­tikai függetlenségét" hajlandó elismerni /„biztonságos és elis­mert határok között, fenyegeté­sektől és erőszakos cselekede­tektől mentesen)", hanem szuve­renitásának bizonyos korlátozá­sát is hajlandó vállalni, az ENSZ-csapatok jelenléte és a demilitarizált övezetek kialakí­tása formájában. Ezt a javaslatot most, a Szuezi­csatorna megnyitásának csábító ajánlatával toldotta meg, mely nemcsak a nemzetközi hajózás, hanem a tényleges izraeli szán­dék szempontjából is lényeges. Még akkor is, ha Tel Aviv har­cias hadügyminisztere ,,a köl­csönös visszavonulással" vála­szolt is erre a javaslatra. 0 A nagyhatalmakon a sor,.. A jelek szerint a tűzszünet­diplomáciát csak akkor kísérhe­ti tényleges siker, ha a halogató és lassító taktikán átlátva a nagyhatalmak rákényszerítik Iz­raelt a megszállt arab területek kiürítésére. Jogos az az egyipto­mi megállapítás, hogy Kairó ki­merítette a politikai megoldás minden lehetőségét, s nem te­het engedményeket az agresz­szornak. Nem tűrheti ugyanak­kor azt sem, hogy a Biztonsági Tanács határozata teljesítésének halogatásával Izrael továbbra is időt nyerjen az agresszió meg­hosszabbítására. A hét folyamán olyan hírek keltek szárnyra, hogy a nagyha­talmak mérlegelik a rendezés biztosítékai kidolgozását. Odvös, és a jelekből ítélve szükséges volna ez, hisz az elmúlt napok megmutatták: törékeny a tűz­szünet-állapot... S ha a tüzszii net lejárta nem is jelent okvet­len háborút, az egyhónapos ha­lasztás idején is figyelembe kell venni, hogy a tűzszünet nem te­kinthető békének sem. S inkább a béke kilátásait kellene növel­ni, mintsem a fegyveres harc kiújulásának veszélyét vállalni a megszállt területek felszabadí­tásáért. Az EAK „jószándékát bizo­nyítva és a világ közvéleményé­re hallgatva" a békés rendezés újabb esélyére adott módott... A lépéskényszer tehát most is­mét a „sakktábla" másik olda­lán maradt... FONOD ZOLTÁN Tovább hallgatnak a fegyverek Kairó — A Szuezi-csatorna mentén továbbra is hallgatnak a fegyverek. Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság el­nöke, mint már jelentettük, a nemzetgyűlésben bejelentette, hogy országa további 30 napot ad a politikai rendezés lehető­ségeinek kiaknázására. Az egyiptomi döntést ENSZ­körökben megelégedéssel fo­gadták. Az izraeli vezetőkön kívül lényegében minden köz­vetlenül vagy közvetve érintett félről elmondható ugyanaz. Amint az a Szadat-beszédet követő három izraeli nyilatko­zatból kiderül, az izraeli veze­tők azt szerették volna, ha Egyiptom határidő nélkül hosz­szabbítja meg a tűzszünetet. Golda Meir szerint az egy hó­nap ultimátummal" ér fel. Nem nyilatkoztak az izraeli vezetők Szadatnak arról a beje­lentéséről, hogy részleges iz­raeli visszavonulás esetén Egyiptom előkészületeket tenne a Szuezi-csatorna megnyitására. Golda Meir izraeli miniszter­elnök péntekre összehívta a „belső kabinetet", hogy a lehe­tő leggyorsabban megfogalmaz­zák Izrael válaszát Anvar Sza­dat csütörtöki beszédére. A ka­binet három tagja: Jigal Állon miniszterelnök-helyettes, Mosé Dafan hadügy- és Abba Eban külügyminiszter. Izraeli politikai források sze­rint a kormány a korábbiakhoz képest, „nem lát változást" Sza­dat javaslataiban, viszont sze­retné eloszlatni a „jó benyo­mást, amelyet Szadat beszéde az olajválság miatt Európára gyakorolt". A Maariv című lap szerint „nulla" az esélye annak, hogy Izrael megkezdi csapatainak visszavonását a Szuezi-csatorna mellől. Az FKP Központi Bizottságának nyilatkozata Párizs — Az FKP Politikai Bizottsága nyilatkozatban tilta­kozott az indokínai háború újabb eszkalációja, a Laoszban végre­hajtott agresszió miatt. A nyilatkozat aláhúzza: az in­dokínai háború további kiter­jesztése annak a Nixon-doktri­nának a gyakorlati alkalmazá­sát jelenti, amelynek célja, hogy kényszerítse az ázsiaiakat ázsiaiak elleni háborúra. A Francia Kommunista Párt leleplezi az amerikai imperia­listáknak a vietnami, a kam­bodzsai és a laoszi nép elleni agresszió háborúja fokozását és kiszélesítését. Az FKP felszólít­ja a francia kormányt, ítélje el ezt a háborút, s aktív politikát folytasson annak érdekében, hogy az Egyesült Államokat kényszerítsék a Laoszra vonat­kozó genfi egyezmény tisztelet­ben tartására s arra. hogy ko­molyan vizsgálja meg a DIFK­nek és a VDK kormányának az agresszió megszüntetésére tett konstruktív javaslatait. A Francia Kommunista Párt felszólítja a francia munkás­osztályt, az egész francia né­pet, adjon hangot Indokína hő­si népei melletti szolidaritásá­nak és támogatásának. Az AP tájékozott forrásai sze­rint csütörtökön Dajan tábor­nok hadügyminiszter Haim Bar­Lev vezérkari főnök társaságá­ban szemlét tartott a szuezi fronton. New York - jakov Malik szovjet ENSZ-nagykővet elnök­letével csütörtökön este a kö­zel-keleti helyzetről tárgyalt a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britania és Francia­ország nagykövete. A négy nagyhatalom nagykövetei feb­ruár 12-én találkoznak ismét. Amerikai csapatok behatoltak Laosz földjére )Folytatás a 2. oldalról) ügynökségek nem hivatalos vientiane-i forrásokra hivatkoz­va jelentették, hogy csütörtö­kön dél-vietnami szárazföldi csapatok lépték át a laoszi ha­tárt és 15 km-es mélységben ha­toltak laoszi területekre. Ezt megelőzően helikopterek eresz­kedtek le Laosz déli körzetei­ben. Washington — Washingtoni sajtókörökben keserűen állapít­ják meg, hogy a Laosz ellen in­dított hadműveletekkel kapcso­latos hírzárlat „feloldása" nem oldott fel semmit és nem ol­dott meg semmit. Még inkább fo­kozódott az amerikai főváros politikai köreiben napok óta uralkodó feszültség és zavar. A hangulatra jellemző, hogy Ró­bert Byrd szenátor, aki a viet­nami háborús politika egyik szilárd támogatója, hevesen bí­rálta a Nixon-kormányt, amiért „szükségtelenül szélesre tárja a szavahihetőségi szakadékot". Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke egyetemi hallgatók előtt kijelentette, hogy a kormány jelenlegi poli­tikája a háború vég nélküli elhúzódásához vezet New York — Csütörtökön az Egyesült Államok ENSZ-képvi­selete előtt haladó fiatalok több órán át tüntettek az Egye­sült Államok indokinai agresz­sziója ellen. Követelték az ösz­szes amerikai haderők kivoná­sát Délkelet-Ázsiából és az in­dokínai háború azonnali meg­szüntetését. A tüntetők röpcé­dulákat is osztogattak. London — Douglas-Home brit külügyminiszter csütörtökön fo­gadta Mihail Szmirnovszkijt, a Szovjetunió londoni nagyköve­tét. A 15 perces megbeszélésen az indokínai helyzetről volt szó. Jól értesült körök szerint az angol külügyminiszter a ta­lálkozón felújította azt a ko­rábbi javaslatot, hogy az indo­kínai helyzet megvitatására hív­janak össze egy „genfi típusú" nemzetközi értekezletet. Koráb­ban a szovjet fél elutasította ezt a javaslatot. Párizs — Párizsban csütör­tökön 101-ik ülését tartotta a vietnami helyzettel foglalkozó négyes értekezlet. Xuan Thuy államminiszter, a VDK küldöttségének vezetője felszólalásában rámutatott, hogy az Egyesült Államok rendkívül veszélyes helyzetet hozott lét­re Délkelet-Ázsiában a Laosz ellen irányuló katonai agresz­szióval. Hangoztatta, hogy új agressziójukban az amerikaiak teljes katonai erejüket alkal­mazzák, beleértve a stratégiai bombázókat, a vegyi fegyvere­ket és a 7. flotta hadihajóit is. Nguyen Thi Binh asszony, a D1FK küldöttségének vezetője kijelentette: A Nixon kormány­zat által elkövetett bűntények a hitleri fasiszták barbár csele­kedeteivel vetekszenek. Han­goztatta, hogy az Egyesült Álla­mok agresszív neokolonialista politikája Indokínában elkerül­hetetlen kudarcra van ítélve. Dávid Bruce, az amerikai de­legáció vezetője válaszában nem tért ki azokra a nemzetkö­zi sajtó által közölt jelentések­re, hogy Dél-Laoszban sítfgoni csapatok tartózkodnak. Viszont a VDK-t és a DNFF-et próbálta felelőssé tenni az indokínai harcok fellángolásáért. Watson is felel bűntetteiért Los Angeles — A Sharon Ta­té- és a La Bianca-téle, több­szörös gyilkosságban megvádolt Charles Watsont épeszűnek nyil­vánították és mihelyt a Manson­bünbanda pere lezárul, Watson is bíróság elé áll. Az egykori texasi egyetemista elmegyógyin­tézetbe került akkor, amikor Mansont és társait — három lányt — bíróság elé állították, Watson ugyanis a vizsgálati fogságban nem vett magához ételt és hirtelen lefogyott. Linda Kasabian, a vád tanúja, aki vallomása fejében vissza­kapta életét a bíróságtól, koráb­ban elmondotta, hogy Watson volt az, aki Sharon Tate színész­nőt leszúrta, majd egy nappal később meggyilkolta Leon La Bianca kaliforniai milliomost. A Manson-per jelenleg a bün­tetés stádiumában van: most ál­lapítják majd meg, hogy a már bűnösnek ftélt Mansonra és cinkostársnőire gázkamra vár-e vagy életfogytiglani börtön. WALTER ÜLBRICHT, az NDK Államtanácsának elnöke csütör­tökön fogadta Pjotr Abraszimo­vot, a Szovjetunió berlini nagy­követét. HAZAUTAZOTT Santiagóból a szovjet küldöttség, amely részt vett a Chilei Szocialista Párt XXIII. kongresszusán. CSÜTÖRTÖKÖN eltérítették a Delta amerikai légitársaság egyik DC-9 típusú, sugárhajtású utasszállító gépét, amely Chica­góból Nashville-be (Tennessee állam) tartott 23 utassal a fe­délzetén. A légikalóz arra uta­sította a gép pilótáját, hogy Ha­vannába repüljön. GEORGES POMPIDOU francia köztársasági elnök csütörtökön, mauritániai tartózkodásának második napján két ízben is tárgyalt Moktar Ould Daddah el­nökkel, majd a szenegáli Da­karba utazott tovább. FIDEL CASTRO, a kubai for­radalmi kormány elnöke az idén Chilébe látogat — jelentette be Salvador Allende chilei elnök egy sajtóértekezleten. A LOTHARINGIAI szénmeden­ce 500 bányásza csütörtökön el­foglalta az egyik bányát tilta­kozásul, mert a tulajdonosok á munkahely bezárását és vala­mennyi ott dolgozó elbocsátását tervezik. AZ EGYHÁZAK Világtanácsa Genfben bejelentette, hogy ösz­szesen 123 481 dollárnak megfe­lelő összeget fizettek be a kü­lönböző tagegyházak a Világta­nács fajüldözés elleni alapjába. A ZAVARGÁSOK dúlta Calcut­tában csütörtökön szélsőbalol­dali fiatalok rohanták meg a város legnagyobb börtönét. Cselből bombákat hajítottak az épület egyik oldalára, s míg az őrség az ottani veszély elhárí­tásával foglalatoskodott, a má­sik oldalon 13 rab megszökött. AZ IRÁNI Isfahan közelében szovjet segítséggel kohómű épül, amely évente mintegy 4 millió tonna acélt fog termelni, többek között az ország autő­és hajóipara számára. A Szov­jetunió segítséget nyújt Iránnak vasérclelőhelyek feltárásában és szakemberképzésben is. AZ ALGÉRIAI olajról folyó francia—algériai tárgyalásokat tegnap félbeszakították. Bu­teflika algériai külügyminiszter Algírba repült. Kijelentette, hogy a tárgyalásokat a francia küldöttség kérésére szakítják meg, amely gondolkodási időt kért. FRANCIA és belga bankokból álló konzorcium megállapodást kötött a perui kormánnyal az ország rézbányászatának fej­lesztését szolgáló beruházásról. A CHRYSLER autógyár igaz­gatósága és az amerikai autó­gyártóipari dolgozók szakszer­vezetének képviselői között a gyár 10 000 dolgozója követelé­sének alátámasztására rende­zett sztrájkot követően új kol­lektív szerződés jött létre. A SZOVJET kereskedelmi kül­döttség A. Manzsul külkereske­delmi miniszterhelyettes vezeté­sével a chilei fővárosból Peruba utazott. A PAKISZTÁNI kormány Z. Wolniaknak, a Lengyel Népköz­társaság külügyminiszter-he­lyettesének, aki tavaly novem­berben Karachiban elhunyt, ma­gas kitüntetést adományozott. NAGY-BRITANNIA tegnap el­ismerte az Amin tábornok ve­zette új ugandai rezsimet, amely 12 nappal ezelőtt katonai puccsal jutott hatalomra. JOHN GOLLAN, Nagy-Britan­nia Kommunista Pártjának főtit­kára felháborodását fejezte ki Bakr iraki köztársasági elnök­nek a betiltott Iraki KP két ve­zető tagjának kivégzése miatt. MOSZKVÁBAN a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Japán Vöröskereszt társaságá­nak képviselői megállapodást írtak alá a Japánban élő ko­realak hazatelepüléséről.

Next

/
Thumbnails
Contents