Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-06 / 31. szám, szombat

I Hétvégi hírmagyarázatunk | ÚJABB PRÓBATÉTEL... HALLGATNAK A FEGYVEREK Szuez térségében, s már maga ez is eredmény. Még akkor is, ha a tűzszünet lejárta előtti találgatások az újabb hosszabbítás helyett csak amolyan hallgatólagos meghosszabbításra, vagy a harci cselekményektől való tartózkodásra számítottak. „Elismerésre méltó döntés"nek nevezte Pompidou francia elnök az egyiptomi bejelentést, miszerint U Thant ENSZ-főtitkár felhívásának eleget téve az EAK egy hónappal meghosszabbítja a tűzszünetet, hogy ezzel módot adjon a farring-misszíó eredményesebb munkájának. Valóban „nemes szándékra vall" ez az újabb kezdeményezés, melyet megtoldottak még azzal a javaslattal, hogy Izrael csapatai egy részét március 7-ig vonja vissza a Szuezi-csatorna partjáról — a csapatok teljes visszavonásának első lépéseként —, s ezáltal lehetővé teszi a csatorna újbóli megnyitását a nemzetközi hajózás számára. Szadat elnök a nemzetgyűlésben mondott beszédében nem titkolta, Kairó azt reméli, hogy az új békekezdeményezés hozzájárul a Biztonsági Tanács határozata maradéktalan megvalósításához. 1971. II. 4. 0 Lépéskényszer Alapjában véve nem sokat változott a helyzet a kétszer háromhónapos tűzszünet-hosszabbítás után. Ezért szinte természetesnek hatott az az egyiptomi megállapítás, hogy február 5 nem különösebb dátum a számukra, csupán egy napja annak a harcnak, amelyet az EAK a hatnapos háború következményeként elfoglalt és jogtalanul bitorolt területek felszabadításáért folytat. A tűzszünet története közismert. A Rogers-tervnek ezt a legfontosabb pontját azért fogadta el Kairó, hogy ezzel módot adjon a farring-misszióhoz fűzött remények beváltásához. Az a tény azonban, hogy a közismerten szófukar, rendkívül higgadt és türelmes svéd diplomata egyszer már repülőgépre ült — gondtalanabb munkakörét, Svédország moszkvai képviseletét vállalva ismét —, bizonyítja, Tel Aviv makacs és hajthatatlan. Semmibe veszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát ... Mert a közös nyelv megtalálása nem a tizenkét nyelven beszélő svéd diplomatán múlott — bizonyítja ezt a tárgyalások újrafelvételének többhetes halogatása is —, hanem az izraeli kormányon. Golda Meir kabinetje ugyanis egyetlen lépést sem tett a rendezés alapjául szolgáló Biztonsági Tanács határozata érdekében ... Ily módon nem véletlen az sem, hogy az újabb EAK-döntés izraeli visszhangja „ultimátumot" lát az egyhónapos határidőben ... A valóság azonban, hogy a tűzszünet lejárta előtt a harci cselekményektől való tartózkodás U Thant-i gondolata hódított tért, s nem a háború felújítása, kissé előremutat. Még ha bármennyire paradoxnak is tűnik ez, hisz az ügy eddig egy tapodtat sem haladt előre. Ahogy a hírmagyarázók írják „továbbra is fényévi távolságra" van egymástól a rendezés izraeli és egyiptomi javaslata. Mégis a párizsi Nouvel Observateur megfogalmazásával a sakktáblán mozdult egy-egy figura. Nem tiszt, csak gyalog, a lépéskényszer azonban — és most ismételten bekövetkezett. # Expanziós célok Persze, a lépéskényszer tudomásul vétele nagymértékben attól is függ, vajon a realitások tudomásul vételére van-e hajlandóság Tel Avivban, és tegyük hozzá: Washingtonban is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy Nixon elkötelezett támogatása nélkül az izraeli vezetők meggondolnák makrancosságukat. Bár az összehangolt „optimista kampány" azt igyekezett az elmúlt napokban bizonygatni, hogy haladást értek el a közvetett tárgyalásokon. Aligha kell azonban bizonyítani, a tűzszüneti tárgyalások Izrael számára csak a manőverezés lehetőségét jelentették, és az expanziós politika folytatását, azzal a céllal, hogy kardcsörtetéssel rákényszeríthetik az arabokra saját békefeltételeiket. # Csak egy kivezető út lehetséges Egyiptom, a Nasszer halálát követő, belpolitikailag is rendkívül nehéz hónapok ellenére sem ingott meg, sőt az elmúlt hetek diplomáciai offenzívája révén is a poli likai — tehát a Biztonsági Tanács döntésével összhangban álló — rendezést szorgalmazta. Nem alkuszik a különböző ajánlatokkal, melyek 95 százalékos kiürítést, bizonyos városok, vagy földrajzi pontok idő leges, vagy végleges megtartását, sőt egyes területek másoknak közvetítését szeretnék elérni, hanem kitart a rendezés egyetlen lehetősége: a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata mellett. Azt a hangza tosnak, lényegében azonban veszélyesnek tünő ajánlatot sem fogadhatja el, mely ENSZ-csápatok segédletével a „nyitott határok" elvét hangoztatja. Nehéz ugyanis ilyen idillikus békeállapotot, normális diplomáciai kapcsolatot, vagy turistaforgalmat elképzelni anélkül, hogy a megszállt arab területeket maradék talanul kiürítsék! Az arabvilágban — megosztottsága ellenére is — egyre erőteljesebbek azok a hangok, melyek a politikai rendezés elvét vallják, beleértve a palesztinai ellenállókat is. A rendezést a palesztinai kérdés súlyosbítja ugyan, az EAK által vallott felfogást azonban a realitások tisztelete jellemzi. Nemcsak a „térség valamennyi országának szuverenitását, területi integritását, politikai függetlenségét" hajlandó elismerni /„biztonságos és elismert határok között, fenyegetésektől és erőszakos cselekedetektől mentesen)", hanem szuverenitásának bizonyos korlátozását is hajlandó vállalni, az ENSZ-csapatok jelenléte és a demilitarizált övezetek kialakítása formájában. Ezt a javaslatot most, a Szuezicsatorna megnyitásának csábító ajánlatával toldotta meg, mely nemcsak a nemzetközi hajózás, hanem a tényleges izraeli szándék szempontjából is lényeges. Még akkor is, ha Tel Aviv harcias hadügyminisztere ,,a kölcsönös visszavonulással" válaszolt is erre a javaslatra. 0 A nagyhatalmakon a sor,.. A jelek szerint a tűzszünetdiplomáciát csak akkor kísérheti tényleges siker, ha a halogató és lassító taktikán átlátva a nagyhatalmak rákényszerítik Izraelt a megszállt arab területek kiürítésére. Jogos az az egyiptomi megállapítás, hogy Kairó kimerítette a politikai megoldás minden lehetőségét, s nem tehet engedményeket az agreszszornak. Nem tűrheti ugyanakkor azt sem, hogy a Biztonsági Tanács határozata teljesítésének halogatásával Izrael továbbra is időt nyerjen az agresszió meghosszabbítására. A hét folyamán olyan hírek keltek szárnyra, hogy a nagyhatalmak mérlegelik a rendezés biztosítékai kidolgozását. Odvös, és a jelekből ítélve szükséges volna ez, hisz az elmúlt napok megmutatták: törékeny a tűzszünet-állapot... S ha a tüzszii net lejárta nem is jelent okvetlen háborút, az egyhónapos halasztás idején is figyelembe kell venni, hogy a tűzszünet nem tekinthető békének sem. S inkább a béke kilátásait kellene növelni, mintsem a fegyveres harc kiújulásának veszélyét vállalni a megszállt területek felszabadításáért. Az EAK „jószándékát bizonyítva és a világ közvéleményére hallgatva" a békés rendezés újabb esélyére adott módott... A lépéskényszer tehát most ismét a „sakktábla" másik oldalán maradt... FONOD ZOLTÁN Tovább hallgatnak a fegyverek Kairó — A Szuezi-csatorna mentén továbbra is hallgatnak a fegyverek. Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, mint már jelentettük, a nemzetgyűlésben bejelentette, hogy országa további 30 napot ad a politikai rendezés lehetőségeinek kiaknázására. Az egyiptomi döntést ENSZkörökben megelégedéssel fogadták. Az izraeli vezetőkön kívül lényegében minden közvetlenül vagy közvetve érintett félről elmondható ugyanaz. Amint az a Szadat-beszédet követő három izraeli nyilatkozatból kiderül, az izraeli vezetők azt szerették volna, ha Egyiptom határidő nélkül hoszszabbítja meg a tűzszünetet. Golda Meir szerint az egy hónap ultimátummal" ér fel. Nem nyilatkoztak az izraeli vezetők Szadatnak arról a bejelentéséről, hogy részleges izraeli visszavonulás esetén Egyiptom előkészületeket tenne a Szuezi-csatorna megnyitására. Golda Meir izraeli miniszterelnök péntekre összehívta a „belső kabinetet", hogy a lehető leggyorsabban megfogalmazzák Izrael válaszát Anvar Szadat csütörtöki beszédére. A kabinet három tagja: Jigal Állon miniszterelnök-helyettes, Mosé Dafan hadügy- és Abba Eban külügyminiszter. Izraeli politikai források szerint a kormány a korábbiakhoz képest, „nem lát változást" Szadat javaslataiban, viszont szeretné eloszlatni a „jó benyomást, amelyet Szadat beszéde az olajválság miatt Európára gyakorolt". A Maariv című lap szerint „nulla" az esélye annak, hogy Izrael megkezdi csapatainak visszavonását a Szuezi-csatorna mellől. Az FKP Központi Bizottságának nyilatkozata Párizs — Az FKP Politikai Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott az indokínai háború újabb eszkalációja, a Laoszban végrehajtott agresszió miatt. A nyilatkozat aláhúzza: az indokínai háború további kiterjesztése annak a Nixon-doktrinának a gyakorlati alkalmazását jelenti, amelynek célja, hogy kényszerítse az ázsiaiakat ázsiaiak elleni háborúra. A Francia Kommunista Párt leleplezi az amerikai imperialistáknak a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép elleni agresszió háborúja fokozását és kiszélesítését. Az FKP felszólítja a francia kormányt, ítélje el ezt a háborút, s aktív politikát folytasson annak érdekében, hogy az Egyesült Államokat kényszerítsék a Laoszra vonatkozó genfi egyezmény tiszteletben tartására s arra. hogy komolyan vizsgálja meg a DIFKnek és a VDK kormányának az agresszió megszüntetésére tett konstruktív javaslatait. A Francia Kommunista Párt felszólítja a francia munkásosztályt, az egész francia népet, adjon hangot Indokína hősi népei melletti szolidaritásának és támogatásának. Az AP tájékozott forrásai szerint csütörtökön Dajan tábornok hadügyminiszter Haim BarLev vezérkari főnök társaságában szemlét tartott a szuezi fronton. New York - jakov Malik szovjet ENSZ-nagykővet elnökletével csütörtökön este a közel-keleti helyzetről tárgyalt a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britania és Franciaország nagykövete. A négy nagyhatalom nagykövetei február 12-én találkoznak ismét. Amerikai csapatok behatoltak Laosz földjére )Folytatás a 2. oldalról) ügynökségek nem hivatalos vientiane-i forrásokra hivatkozva jelentették, hogy csütörtökön dél-vietnami szárazföldi csapatok lépték át a laoszi határt és 15 km-es mélységben hatoltak laoszi területekre. Ezt megelőzően helikopterek ereszkedtek le Laosz déli körzeteiben. Washington — Washingtoni sajtókörökben keserűen állapítják meg, hogy a Laosz ellen indított hadműveletekkel kapcsolatos hírzárlat „feloldása" nem oldott fel semmit és nem oldott meg semmit. Még inkább fokozódott az amerikai főváros politikai köreiben napok óta uralkodó feszültség és zavar. A hangulatra jellemző, hogy Róbert Byrd szenátor, aki a vietnami háborús politika egyik szilárd támogatója, hevesen bírálta a Nixon-kormányt, amiért „szükségtelenül szélesre tárja a szavahihetőségi szakadékot". Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke egyetemi hallgatók előtt kijelentette, hogy a kormány jelenlegi politikája a háború vég nélküli elhúzódásához vezet New York — Csütörtökön az Egyesült Államok ENSZ-képviselete előtt haladó fiatalok több órán át tüntettek az Egyesült Államok indokinai agreszsziója ellen. Követelték az öszszes amerikai haderők kivonását Délkelet-Ázsiából és az indokínai háború azonnali megszüntetését. A tüntetők röpcédulákat is osztogattak. London — Douglas-Home brit külügyminiszter csütörtökön fogadta Mihail Szmirnovszkijt, a Szovjetunió londoni nagykövetét. A 15 perces megbeszélésen az indokínai helyzetről volt szó. Jól értesült körök szerint az angol külügyminiszter a találkozón felújította azt a korábbi javaslatot, hogy az indokínai helyzet megvitatására hívjanak össze egy „genfi típusú" nemzetközi értekezletet. Korábban a szovjet fél elutasította ezt a javaslatot. Párizs — Párizsban csütörtökön 101-ik ülését tartotta a vietnami helyzettel foglalkozó négyes értekezlet. Xuan Thuy államminiszter, a VDK küldöttségének vezetője felszólalásában rámutatott, hogy az Egyesült Államok rendkívül veszélyes helyzetet hozott létre Délkelet-Ázsiában a Laosz ellen irányuló katonai agreszszióval. Hangoztatta, hogy új agressziójukban az amerikaiak teljes katonai erejüket alkalmazzák, beleértve a stratégiai bombázókat, a vegyi fegyvereket és a 7. flotta hadihajóit is. Nguyen Thi Binh asszony, a D1FK küldöttségének vezetője kijelentette: A Nixon kormányzat által elkövetett bűntények a hitleri fasiszták barbár cselekedeteivel vetekszenek. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok agresszív neokolonialista politikája Indokínában elkerülhetetlen kudarcra van ítélve. Dávid Bruce, az amerikai delegáció vezetője válaszában nem tért ki azokra a nemzetközi sajtó által közölt jelentésekre, hogy Dél-Laoszban sítfgoni csapatok tartózkodnak. Viszont a VDK-t és a DNFF-et próbálta felelőssé tenni az indokínai harcok fellángolásáért. Watson is felel bűntetteiért Los Angeles — A Sharon Taté- és a La Bianca-téle, többszörös gyilkosságban megvádolt Charles Watsont épeszűnek nyilvánították és mihelyt a Mansonbünbanda pere lezárul, Watson is bíróság elé áll. Az egykori texasi egyetemista elmegyógyintézetbe került akkor, amikor Mansont és társait — három lányt — bíróság elé állították, Watson ugyanis a vizsgálati fogságban nem vett magához ételt és hirtelen lefogyott. Linda Kasabian, a vád tanúja, aki vallomása fejében visszakapta életét a bíróságtól, korábban elmondotta, hogy Watson volt az, aki Sharon Tate színésznőt leszúrta, majd egy nappal később meggyilkolta Leon La Bianca kaliforniai milliomost. A Manson-per jelenleg a büntetés stádiumában van: most állapítják majd meg, hogy a már bűnösnek ftélt Mansonra és cinkostársnőire gázkamra vár-e vagy életfogytiglani börtön. WALTER ÜLBRICHT, az NDK Államtanácsának elnöke csütörtökön fogadta Pjotr Abraszimovot, a Szovjetunió berlini nagykövetét. HAZAUTAZOTT Santiagóból a szovjet küldöttség, amely részt vett a Chilei Szocialista Párt XXIII. kongresszusán. CSÜTÖRTÖKÖN eltérítették a Delta amerikai légitársaság egyik DC-9 típusú, sugárhajtású utasszállító gépét, amely Chicagóból Nashville-be (Tennessee állam) tartott 23 utassal a fedélzetén. A légikalóz arra utasította a gép pilótáját, hogy Havannába repüljön. GEORGES POMPIDOU francia köztársasági elnök csütörtökön, mauritániai tartózkodásának második napján két ízben is tárgyalt Moktar Ould Daddah elnökkel, majd a szenegáli Dakarba utazott tovább. FIDEL CASTRO, a kubai forradalmi kormány elnöke az idén Chilébe látogat — jelentette be Salvador Allende chilei elnök egy sajtóértekezleten. A LOTHARINGIAI szénmedence 500 bányásza csütörtökön elfoglalta az egyik bányát tiltakozásul, mert a tulajdonosok á munkahely bezárását és valamennyi ott dolgozó elbocsátását tervezik. AZ EGYHÁZAK Világtanácsa Genfben bejelentette, hogy öszszesen 123 481 dollárnak megfelelő összeget fizettek be a különböző tagegyházak a Világtanács fajüldözés elleni alapjába. A ZAVARGÁSOK dúlta Calcuttában csütörtökön szélsőbaloldali fiatalok rohanták meg a város legnagyobb börtönét. Cselből bombákat hajítottak az épület egyik oldalára, s míg az őrség az ottani veszély elhárításával foglalatoskodott, a másik oldalon 13 rab megszökött. AZ IRÁNI Isfahan közelében szovjet segítséggel kohómű épül, amely évente mintegy 4 millió tonna acélt fog termelni, többek között az ország autőés hajóipara számára. A Szovjetunió segítséget nyújt Iránnak vasérclelőhelyek feltárásában és szakemberképzésben is. AZ ALGÉRIAI olajról folyó francia—algériai tárgyalásokat tegnap félbeszakították. Buteflika algériai külügyminiszter Algírba repült. Kijelentette, hogy a tárgyalásokat a francia küldöttség kérésére szakítják meg, amely gondolkodási időt kért. FRANCIA és belga bankokból álló konzorcium megállapodást kötött a perui kormánnyal az ország rézbányászatának fejlesztését szolgáló beruházásról. A CHRYSLER autógyár igazgatósága és az amerikai autógyártóipari dolgozók szakszervezetének képviselői között a gyár 10 000 dolgozója követelésének alátámasztására rendezett sztrájkot követően új kollektív szerződés jött létre. A SZOVJET kereskedelmi küldöttség A. Manzsul külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével a chilei fővárosból Peruba utazott. A PAKISZTÁNI kormány Z. Wolniaknak, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszter-helyettesének, aki tavaly novemberben Karachiban elhunyt, magas kitüntetést adományozott. NAGY-BRITANNIA tegnap elismerte az Amin tábornok vezette új ugandai rezsimet, amely 12 nappal ezelőtt katonai puccsal jutott hatalomra. JOHN GOLLAN, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára felháborodását fejezte ki Bakr iraki köztársasági elnöknek a betiltott Iraki KP két vezető tagjának kivégzése miatt. MOSZKVÁBAN a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Japán Vöröskereszt társaságának képviselői megállapodást írtak alá a Japánban élő korealak hazatelepüléséről.