Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-26 / 48. szám, péntek

A legjobbakat a vezetőségbe Évzáró taggyűlések a pártkongresszus előkészítésének jegyében Kelet-Szlovákiában a pártalapszervezetek közel 80 száza lékában lezajlottak a kommunista párt évzáró taggyűlései. Az ólublói (St. Ľubovňa), a rozsnyói (Rožňava), a michaloveei, a svidniki járásban csaknem mindenütt megtartották az évzáró gyűléseket. Az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának elnöksége ezeket rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli. Ján Kufko elvtársnak, a kerületi pártbizottság titkárának tájékoztatása szerint kedvezően lehet értékelni azt a tényt, hogy már az évzáró gyűlések előkészületeire nagy gondot fordítottak, az eddiginél sokkal nagyobb arányú a tagok részvétele, ami kerületi méretben meghaladja a 91 százalékos átlagot. A kommunisták növekvő aktivitását bizonyítja, hogy a lezajlott gyűléseken a jelenlevők közel 45 százaléka felszólalt a vitában, amely a legégetőbb problémákat, az időszerű kérdéseket érintette, és a problémák megoldásának lehetőségeit kereste. A vitában számos bíráló megjegyzés hangzott el a pártszervezetek, egyes tagok tevékenységét és a felsőbb szervek munkáját illetően. Az évzáró taggyűlések nagyon behatóan foglalkoznak a CSKP KB által megtárgyalásra kibocsájtott pártdokumentumokkal, a pártkongresszus öszszehívásával kapcsolatos határozatokkal. Általában a pártszervezetek egyértelműen kifejezésre juttatják, hogy egyetértenek a kommunista párt jelenlegi politikájával, támogatják ennek megvalósítását s elismerően tesznek említést a politikai és gazdasági konszolidáció terén hazánkban elért eddigi eredményekről. A gyűlések hangulatából kiérződik, hogy a kelet-szlovákiai kommui>i6ták nagy figyelmet szentelnek a közelgő pártkongresszus előkészületeinek. Ennek jegyében tanácskoznak, vitáznak s ez kedvező jelenség. Azt is meg kell mondani, hogy a párttagok zöme derűlátóan, bizakodva tekint a CSKP XIV. kongresszusa elé s nagyon sok kérdésben vár kedvező megoldást. Felelősségteljes a kommunisták álláspontja és döntése az új pártvezetőség megválasztása kérdésében. Csak olyan elvtársakat javasolnak a vezetőségbe, akik pártunk marxi—lenini politikájának hü követői s akiknél megvan a biztosíték arra, hogy képesek teljesíteni a párt határozatait. H<»lik) A MAGAS SZÍNVONAL TITKA A párt tagsági gyűléseinek néhány tapasztalat a 1971. II. 26. A járási és kerületi pártbizottságok folyamatosan értékelik az évzáró párttagsági gyűlések lefolyását. Ez az értékelés egyrészt az alapszervezetekből beérkezett jegyzökönyvek, határozatok és állásfoglalások, másrészt gyűléseken résztvevő aktivisták jelentései alapján történik. Bár Közép-Szlovákia pártszervezeteiben az évzáró taggyűlések még nem fejeződtek be, az eddigi jelek arra mutatnak, hogy néhány alapvető következtetést és tanulságot levonhatunk belőlük. TÁRGYILAGOSSÁG A taggyűlések egyik alapvető jellemzője a tárgyilagosság. Ennek kapcsán érdemes közelebbről megfigyelni, mi teszi lehetővé, hogy a gyűlések lárgyila gosak legyenek? A távoli és közelmúlt tapasztalataiból tudjuk. hogy a tárgyilagosság gyakori hiányát nagyrészt a tárgyalt kérdések elvont, a közvetlen gyakorlattól távol álló jellege és főleg az egységes szempont hiánya okozta. Egységes szempont hiánya keresésre kényszerítette gyakran a szervezeteket, a párton belüli életben a demokratikus centralizmus megalakulása — sok esetben felszámolása — szükségszerűen elvonta a figyelmet a tárgyilagos helyzetelemzéstől. A konkrét feladatok megoldása mikéntjének kutatása helyett útkeresésre, a helyes és helytelen nézetek, intézkedések elbírálására, a legalapvetőbb kérdések tisztázására szorult. Ahhoz, hogy konkrét, tárgyilagos lehessen a pártalapszervezetek többségének tanácskozása, két dologra volt szükség: az egység megteremtésére és a demokratikus centralizmus elvének újraérvényesítésére. Az alapvető kérdésekben a nézetazonosság ma már alapfeltétele a párttagságnak. Erről általános vitákat és szócsatákat vívni nincs miért. A CSKP Központi Bizottságának helyzetelemzése a Tanulságban megmagyaráz olyan kérdéseket, amelyek kutatása alapszervezeti szinten reménytele nés lehetetlen. A nézetazonosságban könnyen érvényesül a demokratikus centralizmus. A felsőbb szerv tisztázza az általános és alapvető kérdéseket. A nézetek egyesítése már megtörtént a Tanulság megtárgyalásakor. Amikor kialakult üz 'egységes szempont, a tárgyilagos tanácskozásnak megszületett legfontosabb jeltételei Megkezdték az atomerőmű reaktorainak KIALAKULNAK A FELADATOK Az előbb említett tárgyilagosság tette lehetővé, hogy az alapszervezetek évzáró tanácskozásainak általában igen ma gas a színvonaluk, 90—100 százalékos részvétellel zajlanak le és gazdag a vitájuk. A taggyűléseken igen konkrét formában rajzolódnak ki a pártszervezetek előtt álló feladatok és teljesítésük módja. Az üzemi pártszervezetekben az eszmei nevelés konkrét kérdései, a pártoktatás problémái mellett jelentős helyet kapnak a gazdasági fel adatok. A fiileki (Fiľakovo) Ko vosmaltban de a Kalnói (Kalinovo) magnezitüzemben is és sok más gyárban az évzáró taggyűléseken jelentős és értékes felajánlási, versen y mozgalma kat kezdeményeznek, vagy ihletnek. Több helyi nemzeti bizottságot bírálnak a falusi pártszervezetek évzáró taggyűlésén. Sok helyütt a területi átszervezés (a kerületek megszüntetése) óta csökkent az aktivitás és a losonci járásban például több helyütt úgy vélik, a körzeti hivatalok nem képesek olyan konkrét tevékenységet kifejteni, mint a helyi fizetett titkárok annak idején. De nemcsak ilyen objektív okok miatt csökkent a nemzeti bizottságok aktivitása. Az idő próbáját nem mindenült állták ki a képviselők és a tisztségviselők. Most tűnik ki, hogy számos tisztségviselő az átigazolási eljáráson úgy-ahogy átjutva, saját múltbeli hibáinak tudatában nem képes egyértelműen kiállni, mert jogosan tart attól, hogy hibáit szemére vetik, újra előveszik stb. Inkább hallgatásra szorítkozik és passzivitásba süllyed. Bár sok egykori párttagnak kellett elhagynia a pártot passzivitása miatt, maradtak még tisztségekben olyan nemzeti bizottsági dolgozók, akik nem követtek el hibát, de mivel nem tettek sokat soha sem, hibát sem véthettek. Nos, az ily módon pártban, vagy tisztségben megmaradt emberek nem képesek most sem aktivizálni a nemzeti bizottságok munkáját, pedig erre nagy szükség van. Ezért nem véletlen, hogy e szakaszt bírálják az évzáró taggyűléseken. A falusi pártszervezetekben ezért sürgetik a nemzeti bizottsági választásokat, s állásfoglalásaikban kimondják: olyan jelölteket kell javasolni a nemzeti bizottságokba, akik nemcsak hajlandók, de képesek is egyértelműen kiállni a párt politikájának megvalósításáért. VILCSEK GÉZA (CSTKJ — Sikeresen fejezték be ezekben a napokban a faslovské Bohunice-i első csehszlovák atomerőmű reaktorainak be melegítését. A reaktor alapja a több mint 5 méter átmérőjű, több mint 20 méter magas, 400 mm falvastagságú nyumótartály. A tartály súlya üresen több mint 700 tonna, szerkezetileg páratlan az egész világon. A bemelegítést rotációs kompresszorokkal végezték, amelyek biztosítják a hűtőgázok körforgását. A bemelegítés nagyon igényes művelet volt. Február 18-án sikeresen végre hajtották a tüzelőelemek első cseréjét is. Ez bizonyította az üzemrészek teljes megbízhatóságát. Esti egyetem Szencen Szencen működik a marxizmus—leninizmus esti egyeteme. Vezetője Herdics János, a magyar gimnázium igazgatója, öt kértem fel, adjon közelebbi felvilágosítást e tanfolyamról: — Esti egyetemünk — mondotta — december 8-án kezdődött és május 18-ig tart. Ez idő alatt összesen 10 előadás hangzik el. Kéthetente jövünk össze. Harminc hallgató látogatja a tanfolyamot,, valamennyien a szenei üzemek, iskolák dolgozói. Eddig „A szocialista államközösség jelenlegi helyzete", „A Szovjetunió szerepe a világ szocialista tömbjének együvétartozása és megszilárdítása érdekében", valamint „A proletár nemzetköziség és a leninizmus elvei" című előadások hangzottak el. Az előadókról a párt Központi Bizottsága és a járási pártbizottság gondoskodik. Az utolsó két előadást dr. Karol Kizlink egyetemi tanár, a Szlovák Szocialista Akadémia képviselője tartotté. Az előadásokat vita követi. — A hallgatók előre ismerik az előadások témáját? — Igen, és így a vitára is ké sziiJmi tudnak. EGRI ARANKA Vitaest aktuális témáról A košicei 5. Diákotthon lakói vitaest keretében találkoztak Mancák elvtárssal, a kerületi pártszervezet képviselőjével, Héja elvtárssal, a SZISZ kerüle ti küldöttjével és Balogh elvtárssal, a SZISZ vái-osi küldöttjével. A diákok nagy figyelemmel kísérték, Mancák elvtárs beszámolóját, aki érintette az 1968-as eseményeket, és az utána következő hónapok konszolidáció jegyében lezajlóit időszakát. Foglalkozott a CSKP KB decemberi plenáris ülésén jóváhagyót „Tanulságokkal". Beszélt a CSKP 50. jubileumi évfordulójának fokozott feladatairól és az elért sikerekről. Héja elvtárs az ifjúsági szervezetek történelmi fejlődéséről és a SZISZ-nek a szocialista társadalmi rendszer fejlesztésében való szerepéről szólt. A SZISZ ideológiai nevelőmunkájáról, az új tagsági könyvek fontosságáról és az új munkaszellemről Balogh elvtárs tartott beszámolót. A fiatalok számtalan kérdést tettek fel az elhangzott témákkal és a CSKP megalakulásának fontos eseményeivel kapcsolatban. Közvetlen hangulat alakult ki az előadók és a résztvevők között. Ez a vitaest jelentősen hozzájárult a fiatalok helyes politikai nézetének kialakításához. Hauptman István, Košice • Az elmúlt ötéves terv idő szakában több mint 100 új helységnév került a Szovjetunió térképére. Példaként említhető, hogy a Kazah SZSZK vízszegény sivatagaiban az említett idő alatt hat új várost és több mint 100 települést létesítettek, ahol már több mint félmillió mezőgazdasági dolgozó él. A harc régen kezdődött A párkányi (Štúrovo) malomban találkoztam Pesti László elvtárssal, akit munkatársai Laci bácsinak szólítanak. Már nyugdíjas, azonban nehéz lenne a párkányi malmot elképzelni nélküle. Mikor kijöttünk a zúgó gépek közül, előkerült a zsebéből rövid szárú pipája, s bodor füstöket eregetve nézett végig második otthonán. Beszélgetünk. Elmondja, hogy gyermekkori emlékei közé tartoznak a tüntetések, melyeken már ott menetelt a felnőttek között. Az igazi kiállás, az egész életre való elkötelezettség 1926-ban kezdődött, amikor belépett a kommunista pártba. Borbélyinas volt akkor. 1927ben szabadult. Nem bírta a hajbókoló alázatosságot, s egy év múlva végleg búcsút mondott a borbélyságnak, és zsákoló lett a keményítőgyárban. Azóta a malomtól csak ideig-óráig tudott szabadulni. — Hosszú volt az út, kemény volt a harc 1946 februárjáig, de azután se várhattuk a sült galambot — emlékszik vissza a régi időkre. A párkányi kommunisták, Pesti László, Pesti István, Szabói Antal, Repka Béla illegálisan röplapokat szerkesztettek, s a kaszárnyába Repka Béla dobta be. Sajnos, nem kívánatos személyek észrevették, s mindnyájukat letartóztatták, és három hónapra elítélték. A röplapokból nem maradt egyetlen példány sem, de a szövegét még ma is szóról szóra tudja: „Katonák, nemsokára leszereltek, ti is munkásoknak a fiai vagytok, ne hagyjátok magatokat kizsákmányolni, lépjetek be a kommunista pártba!" Annak ellenére, hogy az akciót leleplezték, a rö'pcédulák nagy része mégis a katonák kezébe került, amit igazol az is, hogy az őrséget a tisztek vették át. A munkás- és a parasztfiatalok szemét ez a néhány sor is felnyitotta, és a leszerelés után sokan tudták közülük, hogy hol a helyük. 1937-ben, amikor a keményítőgyári munkások négy hétig sztrájkoltak, Laci bácsi már munkavezető volt. 10 filléres órabéremelést követeltek. Lázítás vádjával 18 társával együtt bíróság elé állították. — Csak ijesztő bíróság volt — mondja —, a bíró a talárt magára se vette, mert bizonyítékot nem tudtak ellenünk felhozni. A béremelést nem ludtuk kivívni, de a párkányi nép és a környező falvak lakossága kimutatta szimpátiáját, élelmet küldtek. Ez nekünk nagyon jól esett, mert éreztük, hogy nem vagyunk egyedül. A sztrájk azért végződött kudarccal, mert a környéken sok munkanélküli élt, akiknek idénymunkájával pótolni tudták a sztrájkolókat. A sztrájktörést mégis a malom vezetőségétől felbújtatott, a mindennapi kenyér nélkül maradt feleségek rábeszélése segítette elő. A háborús évek alatt a keményítőgyárból átment dolgozni a „Hazai" malomba. A németek a város elhagyása előtt a malmot fel akarták robbantani, de a vezetőségnek sikerült meghiúsítani ezt a tervet, így a malom 1951-ig üzemelt. 13 éves kényszerpihenő után most újra működik. A belső berendezést korszerűsítették, s a régi gőzmalom kerekeit ma villany hajtja. — Tőlünk, magyar kommunistáktól 1945-ben visszavették PESTI LASZLC (A szerző felvételei a tagsági könyveket, s csak a Februári Győzelem után adták vissza. A februári események idején a demokrata párt fegyveres őrséget állított. Féltek a munkások esetleges megmozdulásától. A hatalomért vívóit harc nálunk a választások előtt tetőzött. Ekkor már minket, régi magyar kommunistákat is behívtak a pártszervezetbe, s hovatartozásunk bizonyításául ránk bfzlák a választási jelszavak festését, ami nem volt veszélytelen feladat. Hárman vállaltuk és el is végeztük a feladatot. A választások a kommunista párt teljes győzelmét hozták. A választók 95 százaléka a kommunista pártra udla le szavazatát. Fő feladat a szocialista állam építése volt. Az itteni magyarság oroszlánrészt vállalt a munkából. Laci bácsi is kivette részéi az iíj társadalmi rendszer építéséből. — 1948 tói 1951-ig az územi pártszervezet elnöke voltam. S ettól az időtől kezdve sok feladat elvégzését vállaltam. Először hat hónapig helyettesítettem a hnb elnökét, majd 1954— 1957-ig én töltöltem be ezt a tisztséget. Nehéz évek voltak. Az emberek tudták, érezték, hogy új társadalom van kibontakozóban, hogy a történelmet most csinálni, s nem tanulni kell. — Az emberek többet vártak tőlem, mint amennyit adni tudtam. Pedig mindig azon fáradoztam, hogy mindenkin Segítsek. Sokszor a szó szoros értelmében harcolni kellett egyegy emberért, vagy létesítményért. Neveket nem mondott. — Ugyan minek. Akivel jót tettem, az biztos tudja. Sok megköszönte, vagy meg se köszönte. De nem is vártam köszönetet. Nem azért tettem. Aztán elmondta, hogy 1950— 1953-ig a járási pártszervezetben töltött be tisztséget. A járási vöröskereszt elnöke, és a Csehszlovák Vöröskereszt országos választmányának tagja volt. — Most meg naponta beballagok a malomba, kicsit összelisztezem magam, s olyankor azt hiszem, hogy újra fiatal vagyok. Lelkesen, lendületesen beszél. Úgy tűnik, Laci bácsi felett csak az évek szállnak el, ő azonban megmarad fiatalnak. Elbúcsúzott. Elővette pijiáját, fejére húzott slldes sapkája alól gomolygó füstfelhőket eregetve elindult a malom felé... KREMMER LÁSZLÓ TETTEKRE VAN SZÜKSÉG A Szirénfalvi IPtruska) Efsz mellett működő pártszervezet is megtartotta évzáró taggyűlését. A gyűlésre meghívták a községen kívül dolgozó regisztrált tagokat is. Jelen volt a járási pártbizottságról Titka és Matt elvtárs, valamint a Központi Bizottság képviselője, Martin Filipek elvtárs. A beszámolót Jakab Sándor elvtárs olvasta fel, s azt élénk vita követte. Kiss László, az efsz elnöke felszólalásában a múlt esztendő kedvezőtlen időjárási viszonyai okozta nehézségekről beszélt, melyek főleg a növénytermesztésben mutatkoztak meg. Azt is elmondta, hogy a szövetkezei tagsága elégedett az osztalékkal. Rámutatott, több mezőgazdasági gépre lenne szükségük, s arra, hogy elégedettek a pártvezetőség és a hnb segítségével... Titka elvtárs, a járási pártbizottság dolgozója kiemelte, hogy az elkövetkező időszakban tettekre van szükség. Ezért a párttagoknak mindenütt példát kell mutatniuk. Martin Filipek elvtárs, a KB képviselője megköszönte a szirénfalvl kommunistáknak és a helyi vezetőknek, hogy a nahéz körülmények között is helytálltak. Végül hangsúlyozta, hogy a CSKP megalakulásának 50. évfordulóját munkasikerekkel ünnepeljük meg.