Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-26 / 48. szám, péntek
TAVASZI LENDÜLET Kommunista vagyok..." AZ ELMŰLX NAPOK tí.i/iiéubre fordult időjárása mindenfelé mozgósította a földműveseket. Bármerre is járt az ember, népes volt a határ. A megszikkad' őszi szántások barázdái között nehéz talajművelőgépek nyomó ban készült a magágy. Többnyi re pedig már a vetőgépek keze lői vették birtokukba a szinte végeláthatatlan elboronált táb Iákat. Az öszi vetések jó áttelelésé nek örömére a komáromi járás földművesei már a múlt héten nagy lendülettel kezdték meg a munkát. Összesen 21 500 hektárt tesz ki a szövetkezetek és az állami gazdaságok őszi vetésterü lete, amelyből kifagyás, gabo nabetegségek, vagy más okok miatt semmit nem kell kiszánta ni, újravetni. — Az első tavaszi határszem le alapján a tavalyinál jóval gazdagabb aratást remélünk. Szinte öröm nézni a szépen zöl dellő búza tengert — mondja Varga András, a Járási Mezőgaz dasági Társulás agronómusa. Átlagosan két és fél mázsával terveztük nagyobbra a gabonahozamokat, de talán több is lesz annál. Búzából 32,8, rozsból 23, tavaszi árpából pedig 30,4 má zsát várunk hektáronként. Ennek eléréséért már mostantól kezdve teljes értékű munkát igyekszünk végezni. A múlt héten öt repülőgéppel elkezdtük a búza első fejtrágyázását. A meg maradt 5000 hektár fejtrágyázásának befejezése alig néhány nap kérdése csupán. Pedig két gépet még a hét elején máshova irányítottak. A szövetkezetekben eddig mintegy hatvan százalékban végezték el a tavasziak alá a talajelőkészítést. Teljes erőbedobással vetik már a tavaszi árpát is, amit a brestoveci szövetkezetben kezdtek meg elsőként. Vannak hazánkban nagy múlttal, tudományos eredményekkel és haladó hagyományokkal dicsekvő kórházak. Bojnicén, a kis fürdővárosban még csak 10 éves a kórház, mégis megérdemli, hogy évfordulóján megemlékezzünk róla. A prievidzai járásban azelőtt csak az 1924-ben megnyílt handlocai bányászkórház működött. Ezt a felszabadulást követően kibővítették, a járásból azonban 1961-ig más városokba, távolabb fekvő kórházakba kellett szállítani a rászorultak többségét. Egy évtizede, éppen a dolgozók februári győzelmének járási ünnepségén adták át rendeltetésének a bajmóci kórházat. Orvosainak létszáma azóta közel ötven főre emelkedett. Az eredetileg 500 férőhelyes kórház ma 572 ággyal rendelkezik. Tíz év alatt 112 760 embert vettek lel. A szüléseket ma már szinte kivétel nélkül az intézetben vezetik le, a kórházban kezdettől fogva az elmúlt év végéig 15 212 gyermek jött a világra. A kórházban belgyógyászok, ideggyógyászok, szülészek, sebészek, orr—fül—gége szakorvosok, szemészek, bőrgyógyászok, röntgenológusok, fogorvosok, boncolóorvosok, pszichiáterek, tüdőszakorvosok és más szakemberek működnek. A legújabban kialakított részleg a reszuszcitációs osztály, amelynek orvosai dr. Vlasta Cmarková főorvos irányításával a műtétekkel kapcsolatos érzéstelenítéssel, valamint az eszméletlen állapotban kórházba szállított sérültek gondozásával, életrekeltésével foglalkoznak. A klinikákon kívül országos viszonylatban csak egy-két helyen, pl. Kladnón, Ostraván vannak ilyen — Összesen 8725 hektár tavaszi árpa vetésével számolunk az idén — folytatja az agronómus. Az állami gazdaságokban egyelőre még csak a talajmunkáknál tartanak, de a szövetke zetekben Lakszakállason (Sokolca) már 230, Kolózsnémán (Kližská NémáJ 30, Nemesócsán (Z. Olča) 70, Csicsón (Čičov) pedig 108 hektárt vetettek be szerdáig. SOK NEHÉZSÉGBE ütközött a mezőgazdasági gépek téli nagyjavítása a komáromi járásban is. Főleg az alkatrészhiány fékezte a munkát. A műhelybe kényszerült munka- és erőgépek némelyikénél a legtöbb esetben csak a házilag készjtett pótal katrészek segítségévél sikerül! elvégezni a javítást. — A Super—50-es típusú kerekes traktorok hengerhüvelyeit, főtengelyét és gumiabroncsait volt a legnehezebb beszerezni. Ennek ellenére most csaknem minden szükséges gépünk üzemképes — újságolta a panaszkodás után nem kis megelégedéssel Bucz Sándor, a mezőgazdasági társulás gépesítője. így tehát a környező járásokhoz hasonlóan nálunk is megfelelő fo kú a tavaszi munkák gépesítése Több helyen azonban mégis akadozik a vetés, mert nem szállították idejében a megrendelt korszerű, román gyártmányú vetőgépeket. Csak az egyes szövetkezetek gépesítőinek, szerelőinek köszönhető, hogy emiatt még nem volt nagyobb fennakadás. A tél folyamán ugyanis az érintett efsz-ekben ötletes újításokkal és átalakításokkal újra használhatóvá tették a régebbi, már-már kiselejtezés előtt álló vetőgépeket. A kisebb földterülettel rendelkező szövetkezetek részéről nagyra kell értékelnünk a gép- és traktorállomások segítségét is. A hét végére már az egész járás teriifejlett és modern életmentő technikával felszerelt osztályok. Az igazgatóságon elbeszélgetve megtudom, hogy a járás dolgozói valóban a magukénak tartják a bajmóci kórházat. Máiröviddel a megnyitása után jelentkeztek a novákyi bányászok és utánuk mások is, hogy szakszervezeti pénzből televíziókat ajándékozzanak az intézetnek és a kórházban fekvő társaiknak, rokonaiknak. Az utóbbi években pedig a környékbeli nagyobb vállalatok dolgozói kulturálisszociális alapjukból áldoztak arra, hogy a kórház beszerezhesse a szükséges készülékeket. A bajmóci és a handlovái kórházi osztályokon működő szakorvosok igen fontos támaszai a járás 27 területi és 17 üzemi körzetében működő orvosoknak. Rendszeresek az orvosi és ápolónői továbbképzések, ellenőrzések, konzultációk és más jellegű találkozások. E járás korszerű egészségügyi szervezését külföldi szakemberek is komoly érdeklődéssel tanulmányozzák. Magyarországról itt járt pl. Mécs László dr., aki azelőtt Pécsett, ma Várpalotán működik és a prievidzai meg bajmóci kollégáival mindmáig folytatja a látogatásakor megkezdett tapasztalatcserét. A kórháznak és az egész járási egészségügyi hálózatnak a következő tíz esztendőre kidolgozták távlati fejlesztési tervét. Ügy hírlik, hogy a legközelebbi időszakban a Nitrianske Pravnón elhelyezett fertőzőbeteg osztálynak, valamint a tüdőbeteg osztálynak két hiányzó pavilonját építik fel a kórház parkjában kijelölt helyen. SZÁNTÓ GYÖRGY létén be tudjuk fejezni a tavaszi árpa vetését. TAVALY a megkésett, az idén pedig a korán beköszöntött tavasz okozott kisebb-nagyobb gondot a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás földműveseinek. Jó pár szövetkezetben ugyanis nem megfelelő a tavaszi vetőmagvak minősége. Elsősorban a csírázóképességgel van baj. Az idö rövidsége miatt most nem könnyű új vetőmagot beszerezni. Az előző évhez mérten ebben a járásban is sokkal jobban sikerült az öszi gabonafélék áttelelése. Nagy baj azonban, hogy szinte mindenfelé óriási károkat okoznak az elszaporodott rágcsálók. Az évelő takarmánynövények közelében levő gabona-vetéseket főleg az egerek kártételétől kell védeni. — Technikusaink többsége még a károk felmérésén dolgozik. Ennek alapján szervezzük meg és irányítjuk a védekezést — mondja Mikulec József mérnök, a mezőgazdasági társulás főagronómusa. — Az irtáshoz szükséges eszközökből ős vegyi anyagokból nincs hiány. Mégis hátrányos, hogy éppen a legnagyobb szükség idején több száz dolgozót kellett kivonni a fontos munkák valamelyikéből és átcsoportosítani a rágcsálók elleni védelemre. Sajnos, több olyan szövetkezet is van, mint a bögellői (Bohelov). Éppen az egerek miatt ki kell szántani egy 35 hektáros táblát. Ráadásul éppen a takarmányokból, amiből egyébként sem bővelkednek. Szutter Pál járási agronőmus elmondta, hogy a kapások mellett összesen 8000 hektár tavaszi árpa, 3000 hektár alávetés és 12 000 hektár tavaszi takarmánykeverék elvetését tervezik. Árpából eddig több mint ötezer hektáron vetették el a magot. Ha időközben nem ázik meg a föld, már végezhettek is volna ezzel a munkával. A Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban viszont az eső ellenére is befejezték már — 640 hektáron — az árpa vetését. A HÉT VÉGÉRE előreláthatólag a járásban mindenütt kipihenhetik már az első „forduló" fáradalmait. Ugyanis szombatig az előzetes tervek szerint talajba kerül az utolsó árpaszem is. LALO KAROLY Kulturális • Csehszlovákiában körülbelül 3000 filmszínház van. Ha ehhez hozzászámítjuk a nyáron működő 120 kertmozit is, akkor azt mondhatjuk, hogy már teljesen kiépült az ország mozihálózata. Az utóbbi időben egyre több moziban felszerelik a széles vásznat is. A következő években nem fogják jelentősen bővíteni a hálózatot, hanem a meglevő vetítőtermeket modernizálják. Erre azért van szükség, mert a vetítőfelszerelések világszínvonalúak ugyan, a termek azonban rendkívül rossz állapotban vannak. • Düsseldorfban bemutatták Dürrenmatt Egy égitest portréja című új színjátékát. UgyanRobert Longuet, Párizsban élő haladó szellemű ügyvéd és újságíró — Marx Károly dédunokája. A spanyolországi polgárháború idején Barcelonából küldött tudósításokat a francia rádiónak, híven beszámolt a köztársaságiak önfeláldozó harcáról a fasiszták ellen. Később a Ce Soir című lap különtudósftójaként az Egyesült Államokban dolgozott. Marx dédunokája a közelmúltban a Szovjetunióban, Szibériában Járt. Élményeiről az egyik szovjet lapnak adott interjút. — Nagy úton levő tengerészekhez hasonlítanám az itt élő embereket — mondotta Róbert Longuet. — A szibériaiak is, a tengerészek is hatalmas, beláthatatlan térségeket járnak be, ahoi a természet számos veszélyt rejt. Az óriási távolságok, a nehéz körülmények fa^ málták az itt dolgozó emberek Jellentét. Akárcsak a tengerészekben, bennük is rendkívül fejlett a szolidaritás érzése. Csodálatra méltó, milyen akaraterővel és kitartással építenek, s teszik lakhatóvá Szibériát. Nagyon sok fontos feladatot a fiatalokra bíznak, és az Angela Davis a New York-i Harlem lakóinak kérdéseire válaszolt, és ügyvédjének sikerült magnetofonszalagra rögzíteni szavait. Az interjú szövegét az Angela kiszabadítására alakult New York-i bizottság átadta A. Manakovnak, a Komszomolszkaja Pravda tudósítójának. A kérdéseket és a válaszokat — némileg rövidítve — mi a Komszomolszkaja Pravda nyomán adjuk közre. ANGELA DAVIS ÜZENETE — Miért lépté1 be a kommunista pártba? — hangzott az első kérdés. —• Néger vagyok. Életemet teljesen leigázott népem felszabadításának szentelem, meg vagyok győződve arról, hogy az amerikai társadalomban az emberek egyenlőtlenségének okai magában a kapitalista rendszerben gyökereznek. Hogy felszabaduljunk a nyomor, a faji és politikai elnyomás alól, meg kell semmisítenünk a kapitalista rendszert. Meg kell semmisítenünk azt a rendszert, amely dúsgazdag tőkések markába juttatja a hasznot akkor, amikor a nép, és különösen a négerek helyzete ugyanolyan nehéz maradt, mint régen. Kommunista vagyok, mert hiszem, hogy a néger népnek is, amelynek munkájával és vérével született ez az ország, joga van a maga részéhez az anyagi értékekből, amelyet kisajátítottak maguknak a rockefellerek, a dupontok és.Amerika minden mágnása. Kommunista vagyok, mert meggyőződésem, hogy a néger népet nem szabad arra kényszeríteni, hogy részt vegyen az imperialista faji háborúban Délkelet-Ázsiában, ahol az amerikai kormány nem ismeri ei a színes embereknek azt a jogát, hogy rendelkezzenek saját sorsukkal. — Miért hagytad el az országot, hasonlóan Róbert Williamhez, Eldridge Cleauerhez és má sokhoz, hogy megmeneküli az üldözéstől? — Mély meggyőződésem, hogy Edgár Hoover, az FBI elnöke Nixonnai és Reagannal szövetségben határozta el, hogy leszámol velem, s az ügynökök hírek itt lesz a szerző következő bemutatója is: Dürrenmatt saját, Mississippi úr házassága című játékát alkalmazta újra színpadra. Különben is, egymást követik a Dürrenmatt-átdolgozások. Oj színjátékot írt Shakespeare János királyából, Strindberg Haláltánc-ából, sőt, legújabban az Ös-Faust-ból is. Újságírók kérdésére Dürrenmatt kijelentette, hogy semmi különös sincs ebben, hiszen Shakespeare drámái is mind korabeli müvek — adaptációi. • TALI.INBAN mutatták be Sosztakovics új, nyolcrészes, kórusra és zenekarra írt, A hűség című müvét. ifjúság felelősséggel fogadja és oldja me K feladatalt. — Sok országban jártam már, de az építkezésnek itt látott formájával — azzal, hogy a hatalmas erőművekkel, új iparvállalatokkal egyidőban lakónegyedeket, bölcsődéket,' óvodákat, művelődési házakat építenek — sehol sem találkoztam. Ez részben a tervezők előrelátását, részben a dolgozókról való komplex gondoskodást igazolja. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy mennyire közelíti meg a valóságot a franciák Szibériáról alkotott elképzelése, Róbert Longuet így válaszolt: — A franciák egészen a legutóbbi évekig keveset utaztak. — „Franciaország gyönyörű, miért máshová?" — jelszóval. Ma többen vállalkoznak az utazásokra. Szibériáról tudják, hogy hatalmas, távoli és gazdag vidék. Hallottak a novoszibirszki akadémiai városrészről, a krasznojarszki vízi erőműről. De hogy a Jenyiszej milyen csodálatos, azt a távolból nem lehet elképzelni. Láttam az Angarát, a Volgát, Afrikában a Nigért és a világ hatalmas folyamait, de ba sorrendet állítanánk fel, a egész seregét küldte a keresésemre. Nők százait tartóztatták le, mert segítséget nyújtottak nekem az ország különböző városainak néger negyedeiben. Nem sikerült megszöknöm. A rendőrség őriz, de ez még nem jelenti azt, hogy mindenható. Nem engedhetjük, hogy elhintsék közöttünk a félelmet. Semmi sem akadályozhat meg engem a harc folytatásában. — Hogyan lehet segíteni téged ebben a harcban? — Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem külföldön is kiszabadítási bizottságok alakultak. Tüntetések, tiltakozó kampányok folynak, aláírásokat gyűjtenek, kérelmeket küldenek, röpcédulákat terjesztenek ... Ezt a harcot a valamennyi néger politikai fogoly kiszabadításáért folyó kampánnyal kell összekapcsolni. — Számíthatsz-e a kaliforniai bíróság igazságosságára? — Az amerikai jogi rendszer csődbe jutott. A négerekkel szemben mindig az elnyomás fegyveréül szolgál. Mi mindig az áldozatai voltunk. Semmiféle igazságról nem lehet szó ... — Hogyan hat rád a börtön? — Az emberek, akik a börtönben körülvesznek, vagy támoga tásomra fellépnek az utcán, erőt adnak nekem. Mindennap levelek százait kapom a földgolyó különböző részéből. Nem is vártam ekkora támogatást. Amikor éhségsztrájkot kezdtem a börtönben, együttérzése jeléül, sok asszony hasonlóan cselekedeti. — Téged „politikai fogoly"nak neveznek. Nem mindenki tudfa, mit jelent ez ... — Mind több társunk kerül börtönbe politikai meggyőződéséért. „Bűnük" annyi, hogyanéger nép felszabadításának szentelik életüket. Bobby Seale és a többiek is politikai foglyok, akik az amerikai kínzókamrákban szenvednek már két éve. Politikai fogoly vagyok. Vádat emeltek ellenem olyan bűncselekményért, amelyhez semmi közöm sincs, a kormány megkísérli betömni a számat, megpróbál kitépni a harcosok közül. A politikai foglyok kiszabadításának egy útja van: emberek millióinak kell bizonyítaniuk a hatóságok előtt, hogy minden eszközt felhasználnak a bebörtönzöttek megmentésére és az egész néger nép felszabadítására. Jenyiszej kerülne az első helyre. Ha a Volgát Oroszország anyjának hívják, a JenyiszeJt Szibéria apjának nevezném. Róbert Longuet beszámolt arról, hogy végigjárta azokat a helyeket, ahol Lenin élt és dolgozott. írni fog ezekről az utazásairól. Franciaországban, Svájcban, Leningrádban, Uljanovszkban felkereste már Lenin lakhelyeit. Szibériában ugyancsak alkalma nyílt a Lenin-emlékhelyek megtekintésére. — Eddig csak könyvekből ismertük ezeket a helyeket — mondotta a francia újságíró. — Ahhoz, hogy jól megértsük, milyen körülmények között élt akkor Lenin, személyesen kell megismernünk a házakat, utcákat, éreznünk e vidék atmoszféráját. Azért is kíváncsian néztem végig a száműzetés állomásait, mert gyerekkoromhoz szorosan hozzá tartoznak az orosz politikai emigránsok is. Párizsban Lunacsarszkij és más forradalmárok jártak apámnál, aki abban az időben a l'Humanité nemzetközi rovatának vezetője volt. — Egyszóval nagyon tetszettek a szibériai új városok, tetszett a táj, a tiszta levegő és természetesen az emberek. •••IlPgHPIi mmmm - & fga^^^U PHIBPHHL f« ^••H^M ^ym^yt***-11 M 4 t Um MmmlBi M rnsmmmm m ^ • i m j ^ / / * T^ ' *** , * üSL* »**» S X^X/te, m k * W i m % v --i A bojnicei kórház (K. Mičunek felvétele) EGY KÓRHÁZ JUBILEUMA Marx dédunokája Szibériáról
