Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-21 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

& mindenről n D JB ľ '

'í

r i •- > .... _ rnta

ai m® *im Az örökségi jog igazolása ss az kiegyeztetése Az örökösök az örökséget egyezség alapján másként is feloszthatják, ha egyezségük nem ellenkezik a társadalom érdekeivel, és ha azt az állami jegyzőség is jóváhagyja. Ha az örökösök nem tudnak megegyezni, az örökséget az állami jegyzőség osztja fel közöttük. Az állami jegyzőség hatásköre e téren lényegesen nagyobb, mint azelőtt. Az állami jegyző az örökséget az örökrészek arányában osztja fel. Minden törvényes örökösnek be kell számítani az ingyenes juttatásokat, amelyek meghaladják a szokásos ajándékozás méftékSt, melyeket az örökhagyótól még annak életében kaptak. Pl. a szövetkezeti lakásra vagy autóra kapott pénzt be kell számítani az örökrészbe. A végrendeleti örökösök esetében akkor kell a beszámítást alkalmazni, ha ezt maga a végrendelkező kimondottan elrendelte, továbbá abban az esetben is, ha a végrendeleti örökös a köteles részre jogosított utódokkal szemben a beszámítás alkalmazása nélkül aránytalanul kedvezőbb helyzetbe kerülne. Pl. ha az örökhagyó még életében második feleségére ruházta át házát, vagy annak más, jelentékeny ajándékot adott. Ebből látható, hogy az új polgári törvénykönyv az eddigi rendelkezésekkel ellentétben a törvényes örökösök között általánosan kötelezővé tette, sőt az említett esetben frja azt a végrendeleti öröklés esetére is. Az állami jegyzőség az örökség felosztásánál tekintetbe veszi a hagyatéki tárgyak célszerű felhasználási lehetőségét és a társadalom érdekeit. így pl. az örökséget, ami családi házból áll, egy örökösnek juttathatja azzal, hogy az köteles a többit bizonyos határidőn belül kifizetni. Az ingatlanok esetében az állami jegyzőnek igyekeznie kell olyan mégoldást találni, hogy az ingatlanok lehetőleg ne kerüljenek közös tulajdonba. Az esetben azonban, ha az örökösök az ingatlant (családi házat) közösen használják, és nincs vita köztük, az ilyen hagyaték közös tulajdonba is juttatható. A mezőgazdasági ingatlanok átvételére az állami jegyzőség a helyi tanács megkérdezése után a legmegfelelőbb örököst jelöli ki azzal, hogy a többieket köteles kifizetni. A szocialista szektor (efsz, állami gazdaság) használatában levő földingatlanokra vonatkozóan külön rendelkezések is érvényesek. Dr. FÖLDES JÓZSEF ORVOS A CSALÁDBAN Filatelia A Csehszlovák Posta február 24-én adja ki hat bélyegből álló harmadik címersorozatát. Bemutatjuk a sorozat négy értékét. TUDOMÁNYOSAN A BÉLYEGGYÜITÉSROL Angliában a Sussex-i egyetemen szeptembertől a bélyeggyűjtést is feleették a tantárgyak sorába. Ismert filatelista szaktekintélyek tartanak előadásokat a bélyeg történetéről, a bélyeggyűjtés alapelveiről, időszerű problémáiról. Az előadásokat film és diapozitív vetítésekkel egészítik ki. Ily módon milliók hobbyjából tudományos szintű tantárgy lesz, amely nemcsak jelentős elismerés, de minden bizonnyal hozzájáru a ftlatelia számos elméleti kérdésének tisztázásához ís, amit a bélyeggyűjtők népes tábora örömmel üdvözöl. MŰKINCSEK Az amszterdami Rijksmuseum legnagyobb kincsei közé tartozik Rembrandt Harmensz van Rijn (1606—1669) „A posztós céh elöljárói" című, 1661—1662-ben ' készült, vászonra festett 185X274 cm nagyságú olajfestménye. A holland festészet egyik legsajátosabb műfajához, a csoportképhez tartozik, egyszersmind a leghatározottabban elkülönül minden hasonló jellegű kompozíciótól. Célja nem egyszerűen a reprezentálás, hanem azonos helyzetben levő rokon társadalmi típusok együttesének mozgalmas ábrázolása. Az öt polgárt heves érzelmi állapotban, valamely külső esemény hatásától felindultan ábrázolja a mester. Bár ez az esemény nem látható, mégis élményt nyújt képzeletünk számára, hiszen ott tükröződik az arcokon. Az alakok hasonlósága és egyéni különbsége, valamint a mesteri szerkezet ritmusa, klasszikus ailkotássá avatják ezt festményt. Az állat is társas lény Az állatvilágban mind az egy fajhoz tartozók, mind a különböző fajúak között igen bonyolult kapcsolatok alakultak ki, az ún. állattársulások. Az állattársulások kialakulására óriási hatással van a társas ösztön is. Az egyfajú állatok legbensőségesebb társulásai az állattelepek (kolóniák). Ilyen telepek az egysejtűek, a szivacsok, a mohaállatok stb. Az egyfajúak közötti magasabb társulási forma az ún. „államalkotó" rovaroké (méhek, hangyák J. Ezeken a tartós társulásokon kívül léteznek alkalmiak ls, amelyek indítéka a biztonságra való törekvés (pl. a költöző madarak csoportosulása) vagy a táplálék könnyebb megszerzése (farkascsordák). Van ezeknél bonyolultabb együttélés is, amit parazitizmus vagy szimbiózis néven ismerünk. Ezúttal az utóbbiak néhány különleges esetével szeretnénk olvasóinkat megismertetni. Ennek egyik példája a remeterák (Paguridae) és a tengeri rózsa (Actinaria) együttélése. A remeterák hosszúkás potroha a többi rákéval ellentétben annyira puha, hogy emiatt állandó életveszélynek lenne kitéve. Ezért megfelelően nagy üreges csigaházban „ver tanyát". Ennek tetejére ollójával maga ülteti rá a kiválasztott tengeri rózsát, amely szilárdan megtapad a csigaházon. így a tengeri rózsa veszedelmes csaláijtokjaival védi a rákot. Ebből a különben egy helyhez kötött tengeri rózsának is haszna származik, mert bőségesebben talál élelmet. Hasonló együttélés alakult ki a tengeri ugorkák (Holothurioidea) és a hegyes bújóhal (Feriasfer) között is. A különféle hangyafajok között is gyakran találkozhatunk a szimbiózis legkülönfélébb esetével. A borostyánsárga hangya (Lasius flavus) fészkében él a 2 mm hosszú, sárga hangyabogár (Claviger testaceus). A teljesen vak bogár egészen a hangyákkal való együttélésre rendezkedett be. Ugyancsak közismert a különféle hangyafajok és a levéltetvek szimbiózisa is. Némely nagyobb termetű hangyák kizárólag levéltetű-mézzel élnek. Megfigyelések alapján kiszámították, hogy egy közepes létszámú (100 000 egyedből álló) hangyaboly lakói a nyári idény során legkevesebb 10 kg tetűmézet fogyasztanak el. Együttélésre a magasabb rendű állatok között is számos példát találhatunk. Helyszűke miatt itt csak az afrikai orrszarvút említjük meg, amely el sem képzelhető a piros csőrű nyűvágó (Buphagus) vagy másképpen dundónak nevezett madár nélkül. Dr. PARRAGHY PAL rendellenességek Léteznek • betegségek, vagy különböző elváltozások, melyekkel a gyermek születik. Bizonyos esetekben ezeket az elváltozásokat mindjárt a születés után észrevesszük, de vannak olyan esetek is, amikor a fejlődési rendellenességeket csak később — a fejlődés folyamán vesszük észre. Néha ezek a veleszületett fejlődési rendellenességek csak szépséghibák, de lehetnek komolyabb betegségek ls, esetleg halálos kimenetelű rendellenességek. Kisebb fejlődési rendellenességek: rövidujjúság, létszámon felüli ujjak, farkastorok, nyúlajak, csípőficam stb. Vannak viszont súlyosabb fejlődési zavarok, mint pl.: kétnemúség (hermafroditizmusj, hiányozhat a szem, száj, végbél, vizeletvezeték, találkozhatunk született szívbajokkal stb. A fejlődési rendellenességekkel foglalkozó tudomány a teratológia. Ebbe a fejezetbe kell besorolnunk azokat a rendellenességeket is, melyeket csak később, több év után lehet észrevenni (törpenövés, óriás-növés, a csontváz kóros fejlődései stb.). Ma már tudjuk, hogy a veleszületett fejlődési rendellenességek zömét öröklődés okozza. Ezen kívül lényeges szerepet Játszik a környezet hatása. A magzat számára az anya, pontasabban az anyaméh a legközvetlenebb környezet. Súlyos következményekkel jár a pete hibás megtermékenyülése, vagy a megtermékenyített pete hibás elhelyezkedése a méhfal nyálkahártyájában. Ilyen rendellenességek leginkább akkor következnek be, amikor a nő elhanyagolja a szülőutak betegségeinek a gyógyítását, vagy gyakran esett át kaparáson. A fejlődési rendellenességek okai közé kell még sorolnunk a következő tényezőket: Sugárhatás és különböző sugárzó anyagok. A terhes méh sugárkezelése, vagy sugárártalma atombombarobbanás kapcsán a magzatok kisfejűségét okozhatja. Különböző kémiai anyagok, gyógyszerek, élvezeti szerek (alkohol, nikotin stb. terhesség alatt). A gyógyszerek közül legismertebb a forgalomból már kivont Contergan (Thalidomid) ha tása, melyet az NSZK-ban gyártottak. Ez a nyugtatószerként használt gyógyszer a terhesség korai szakában a magzatok súlyos fejlődési zavarát okozta (rövid karok, állkapocshi ány). A megszületett torzok száma kb. 2—3 ezerre tehető. Veszélyesek még az anya vírusfertőzései a terhesség első 3 hónapjában, melyek közül legveszélyesebb a rózsahimlő (rubeóla), mely a magzatnál szív- és szemrendellenességeket idézhet elő. Ismert még az influenza, bárányhimlő, mumpsz hasonló hatása, azonkívül az anyaghiánybetegségek (vitaminhiány). A terhes anya ezen ismeretek tudatában súlyos következményektől kímélheti meg magát és születendő gyermekét, ha a terhességi tanácsadó utasításait saját és gyermeke érdekében betartja. Dr. Skuta Kálmán Ezermester Egy szobából kettő A régebbi lakások általában sokkal nagyobb helyiségekből állnak, mint a modernek. Ahol két család lakik együtt (a szülők és a fiatalok) vagy több gyermek van, sokszor célszerűtlen az óriási helyiség. Ezen egy kis leleményességgel és ügyességgel úgy segíthetünk, hogy variaszekrénykékből válaszfalat készítünk, a képünkön látható módon. Ügyes ezermester a polcokat házilag is elkészítheti, csupán a fal alapjául szolgáló szekrénykéket veszi meg. Hogy az Így kialakított másik szobarész is mutatós legyen, a szekrényekés a polcok túloldalát szép színes (esetleg többszínű) umakartlemezzel vonjuk be. díszítsük képekkel, fali virágvázával, virágtartókkal stb. Eltakarhatjuk azonban mintás kretonból vagy kartonból készült dekorációs függönnyel is.