Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-21 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

oToRoSo MOTOTECHNA-1971 Az idén több mint 100 000 személygépkocsi eladását tervezzük 0 A jövő évben már keresni kell a vevőket? 0 Magas az átiratási díj... Szokássá vált, hogy az új év első heteiben értékeljük az elmúlt évet s bizonyos tervekről, távlatokról tájékoztatjuk olvasóinkat. Ebben az esetben az autósélet érdekel bennünket, ezért megkértük František Pokorníkot, a Mototechna vállalati igazgatóját — válaszoljon az alábbi kérdésekre: • llogyan végződött az elmúlt év? Ha arra kíváncsiak, hány gépkocsit adtunk el tavaly, pontos adatokkal szolgálhatok: magántulajdonba 76 004, szocialista tulajdonba pedig 8 846 személygépkocsit adtunik el. • Mennyit terveznek eladni az idén? Lényegesen többet'. A hazai gyártmányú gépkocsikból 59 ezer 612-t, behozatalból 45 053-at — vagyis összesen 104 665 személygépkocsi eladását tervezzük. Ezen kívül számolnak több mint 60 000, ún. egy nyomon haladó gépjármű eladásával. • Milyen kocsikat hozunk be külföldről? Legnagyobb szállítónk a Szovjetunió. Újabb szerződéseket írtunk alá, amelyek értelmében 9 833 új Moszkvicsot, 500 aj Volgát és 8000 Zsigulit hozunk be. Ezután következik az NDK, ahonnan 12 000 Trabantot és 3000 Wartburgot hozunk be. Jelenleg ugyan még nem írtuk alá a szerződést Lengyelországgal és Jugoszláviával — de várható, hogy 7000 lengyel Fiatot, és 200') jugoszláv Fiatot is behozunk. • Mit hozunk be a kapitalista országokbői? Az idén 1955 850-es Fiatra, s 765 Renault 6 TL-re kWöttünik szerződést. Ezen kívül még a múlt évről 200 Fiat 500-as és 850-es áll a rendelkezésünkre. • Ha figyelembe vesszük az alkatrész-árusítást is, a Mototechna nagy vállalat ... Feladatainkat 8312 dolgozó biztosítja. Több mint ezer tanoncunk van. Az ország területén 407 elárusítóhelyünk, 90 Javítónk és szervizünk működik. Napi kiskereskedelmi forgalmunk meghaladja a 27 millió koronát, s naponta mintegy 51 ezer érdeklődőt elégítünk ki. • A szabadpiacon tavaly csökkent a gépkocsik ára. Várható árcsökkentés az idén is? Az árcsökkentés sokak számára lehetővé tette a gépkocsivásárlást, s a piac bizonyos mérteikben „megnyugodott". Évek óta első ízben csökkent a sorrendre jelentkezők száma, például az utolsó negyedévben mintegy 50 százalékkal. S a piac „megnyugvása" magával hozta a használt gépkocsik árának csökkentését is. • Vagyis az új gépkocsik árusítása már problémát jelent? Jelenleg az a helyzet, hogy ha a sorrendre várakozók közül százat behívunk, — tíz-húsz jelenik meg. Ötven gépkocsi éladására gyakran be kell hívnunk 400 várakozót is. Az idén még ugyan nem lesz problémánk az eladással, de a jelenlegi árszintet figyelembe véve — jövőre bonyolultabb kérdéseket kell megoldanunk — már nekünk kell keresni a vevőket. • jelenleg magas az átiratási díj, amely ugyan hozzájárult a piac egyensúlyához, azonban ma már fékezi az önök tevékenységét ... Ez tény, de nincs módunkban az előírásokon változtatni. Mi airra törekszünk, hogy az átiratási díjak párhuzamosan csökkenjenek az autók árával. Csökkent az egyes gépkocsik ára, az átiratási díj azonban maradt a régi, s úgy véljük — ez helvtelen és igazságtalan. • Sok bajt okoznak a pótalkatrészek. A legtöbb esetben azt a választ kapjuk — nincs! Az elmarasztalások bennünket ernek, úe jogtalanul. Mi ugyan csak azt adhatjuk el, amit kapunk. Mi nem gyártunk semmit... A pótalkatrészek hiányáért a gyártóvállalatok felelősek • Vagyis nincs kilátás a javulásra? A Mladá Boleslav i Autógyár szerint az általuk gyártott pótalkatrészeknek nem szabadna hiányozni a piacon. A vállalat az idén 200 millió korona értékben ad több pótalkatrészt a piacra. Ennek ellenére nem oldódik meg a kérdés, különösen a külföldi kocsik pótalkatrészekkel való ellátását illetően. AZ ŰJ VOLGA Maximális sebessége: 145 km/órci Prágában nemrégen bemutatták a Volga Gaz 24-es új szovjet személygépkocsit. A Volga 21-es ijabb változata ez, s még az idén mintegy háromszret hozunk be belőlük. Ebből ötszáz a magánvásárlók rendelkezésére áll — ára 100 ezer korona körül lesz. Az első szállítmányok a tervek szerint májusban érkeznek meg. A gyártóvállalat több változást eszközölt a gépkocsin. A szakemberek azonban még a gyártás folyamán is számítanak módosításokra, mert az a cél vezérli őket, hogy az új Volga ebben a kategóriában élvonalba kerüljön világviszonylatban is. A Volga 24-es azonban már ma is lényegesen különbözik elődjétől, főleg pedig minőségben. A karosszériáját tekintve is világszintről beszélhetünk. A gépkocsi súlyát 50 kilogrammal csökkentették, a négyütemű motor teljesítményét viszont 85-ről 98 lóerőre növelték, ami természetesen megnyilvánul a sebességnél is: az új Volga maximális sebessége 145 km/óra. Sebességváltója teljesen szinkrftíiizóltx, kéttácsás fékrendszerét automatikus szabályozóval és hidraulikus erősítővel látták el. Gyorsulása 0-ről 100 kilométerre 22 másodperc alatt történik (a régi típusnál ez a gyorsulás 38 másodperc volt). Lényegesen javítottak a fűtőberendezésén, a hátsó üveghez is ventilátort szereltek. A rádiókészülék három hullámhosszon működik. Az első ülések hátrahajlíthatok, kényelmes fekvőhelyet lehet kialakílani. 1 [ANFOLYA VÁLTAKOZÓ VÁRAKOZÁS Egyes járművezetők szániára még mindig rejtélyes a „Váltakozó várakozás" tilalmi jelzőtábla jelentése. Ezért röviden összefoglaljuk az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Idézzük a 80-as rendelet 18. cikkeélynek 8. szakaszát: Ahol „Váltakozó várakozás" jelzőtáblát helyeznek el, ott páratlan napokon tilos a várakozás az úttestnek azon az ojdálán, amely oldal felé a tábla I. jelzése mutat, és páros napokon, amely oldal felé a tábla II. jelzése mutat. A váltakozást 19—21 óra között kell végrehajtani. Sok gépkocsivezetőt megtéveszt az a körülmény, hogy a kettéosztott jelzőtábla különböz» színű és a II. szám mindig a kék mezőben található. Ebbői gyakran — helytelenül — arra következtetnek, hogy a kék mező tiltja, a fehér pedig engedélyezi a várakozást. A jelzőtábla ilyen értelmezése téves, mert a színnek nincs semmi jelentősége a gépkocsivezető számára. A szín — nemzetközi viszonylatban is — csupán az úttest jobb- és baloldalát szemlélteti. A kétirányú utcában a gépkocsivezető számára csupán az a tény mérvadó, milyen szám van a tábla jobbfelében — tekintet nélkül a színre. íme a szemléltető példa: Olyan utcában hajtunk t» amelynek jobb oldalán ki van téve a „Váltakozó várakozás" jelzőtábla. Páratlan nap van, mondjuk 17-e, reggel 8 óra. A jelzőtábla jobb felében l-es, bal felében Il-es látható. (1. ábra). A várakozási tilalom tehát az út jobb oldalára vonatkozik, mert a páratlan napokon az l-es számmal jelzett oldalon tilos a várakozás. Vagyis csupán az utca baloldalán várakozhatunk. Az előírások szerint 19—21 óra között kell váltani. Ez azt jelenti, hogy ha a tábla jobb oldalán Il-es szám van, p aratja n napokon 21 óráig várakozhatunk, de ezután át kell helyeznünk a gépkocsit az utca másik oldalára, ahol páros napokon engedélyezett a várakozás, vagyis a jelzőtábla jobb felé ben l-es van (2. ábra). B Q h 5 5 s <3 Sem jó, sem rossz telteimmel nem szoktam dicsekedni. Akadnak azonban egyének, akik élnek e lehetőséggel, sőt olyanok is, akik — miután saját tettükkel nem tudnak — másokéval dicsekednek. íme a példa: útközben korgott a gyomrunk s a legközelebbi kisvárosban megálltunk ebédelni. Barátommal „kiszúrtunk" egy asztalt, amelynél már két vendég falatozott. Egy jól öltözött fiatalember és egy ötven körüli, deresedő hajú férfi. Ismerték egymást, ez kitűnt társalgásukból, illetve a fiatalember beszédjéből, aki lelkendezve magyarázgatta, hogy milyen bravúrral szedi ö a kanyarokat, és hasonló .. . Mosolyogva hallgattuk az izgalmas történeteket. Nem szóltunk közbe, csupán egy-egy túlzottnak tűnő kijelentése után kacsintottunk egyet. — János bácsi..., és mit szól hozzá, hogy a Bratislava—Nitra közötti utat ötven perc alatt megtesz&m . ..? — kérdezte, s kíváncsian várta deresedő ismerőse válaszát. János bácsi azonban nem zavartatta magát, csupán olyasvalamit mormolt, hogy „ühűűű", nem számoltam, hányadszor. Úgy látszik, barátomat nem elégítette A látszat csal, avagy: lecke a hencegöknek ki a válasz, mert nem állta meg szó nélkül. — Uram, ez is valami? — gesztikulált a fiatalember felé. — Az én barátom —* és rám mutatott — a Bratislava—Komárom közötti utat teszi meg ötven perc alatt. S a távolság húsz kilométerrel több ... A hencegő fiatalember erre egy grimaszt vágott, amelyből arra is lehetett következtetni, hogy „akkor én megteszem negyvenöt perc alatt". Én pedig, a velem szemben ülő deresedő János bácsival egyetemben hümmögtem, s közben felidéztem magamban azt a bizonyos ötven percet. Elsősorban is: a két város közötti száz kilométeres távolságot ötvenhét perc alatt tettem meg — s nem mint barátom állította —, mégpedig abban az időben, amikor a jogosítvány még alig melegedett meg a zsebemben. Vagyis akkor, amikor barátomnak meg akartam mutatni, hogyan vezetek én ... Hogy teljes legyen az igazság, meg kell jegyeznem, hogy a szóban forgó esetben mellém szegődött még egy — láthatatlan — útitárs: a szerencse. A mai napig is hálával tarto' zom neki, mert ha visszagondolok, több esetben is megmentette életemet . .. Barátomnak nyilván más volt a nézete, mert egy-egy bravúros teljesítmény után megjegyezte: „fantasztikusan vezetsz " Én pedig — az út végén titokban — megtöröltem izzadt homlokom ... Batátom büszke volt rám, hencegett tetteimmel, mint ifjonc asztaltársunk a sajátjaival. A velem szemben ülő János bácsi pedig az én tettem hallatán is csak hümmögött, nem szólt egy árva szót sem, amiből arra lehetett következtetni, hogy egy közönséges gyalogos, akinek halvány fogalma sincs a gépkocsivezetésről. A lát szat viszont ez esetben is csalt. Amikor ugyanis ebéd után kiléptünk az étteremből, az ott várakozó autóbusz volánja mögött János bácsit pillantottam meg. S a csinos, kökényszemű kalauznő vidáman csilingelte: — Indulhatunk. Megkezdjük az egymillió száztizenegyezredik balesetmentes kilométert... A hencegő fiatalembernek pedig már hűlt helye volt. Egy félóra elteltével azonban ismét találkoztunk egy éles kanyar mögött. Épp akkor fektették hordágyra. S az égszínkék új Simca kerekei égnek meredeztek ... Barátom ezúttal lehangoltan megjegyezte: — Nem dicsekszem többé .., [kerekes)