Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-21 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó
P IE R R E C A M E S PÄRÍZSI LEVELE A bankárokat újabb aranykeresési (fehér arany) láz hajtja az Alpok és a Pireneusok havas lejtői felé. Mivel egyre nagyobb népszerűségnek örvenda síelés és áltálában a téli sportok, a gazdasági pénzügyi és kereskedelmi körök jö kereseti és beruházási lehetőséget látnak ennek kiaknázásában. A háború előtt csupán százezerre volt tehető azoknak a személyeknek a száma, akik télen szabadságukat havas tájakon töltötték, az utóbbi tíz év alatt e szám rohamosan emelkedett. 1958-ban már félmillió téli üdülőt tartottak nyilván, számuk jelenleg az egymillió 500 ezret is meghaladja, s a számítások szerint 1975-ben eléri a hárommilliót. Nem mindegyikük oly kiváló síbajnok, mint Jean-Claude Killy volt, vagy amilyen Marielle Goitschel. Franciaországban ma 600 ezer nyilvántartott síelő van A téli sportok közkedveltsége elsősorban annak köszönhető, hogy a fiatalok szenvedélyévé vált, s nekik idejük is van rá. A diákoknak például többhetes szünetjük van karácsonykor és húsvétkor. A felnőttek is egyre többen rájönnek arra, milyen egészséges a sport, s milyen jót tesz, ha csak rövid időre is elmenekülnek a város lüktető, zajos életéből a havas hegyek csendjébe. „Egy hét szabadság télen felér kétheti nyári szabadsággal" — ennek a sokat hangoztatott megállapításnak nagyon is igaza van . .. De akármilyen szempontból nézzük is a téli sportot, a téli üdülés nagy fejlődését elsősorban annak köszönheti, hogy divatba jött. Új erő forrása A téli üdülők áramlása a hegyekbe nagyarányú gazdasági fellendülést okozott. Azelőtt számos hegyi falucska fokozatosan elnéptelenedett. A sanyarú életkörülmények, a kemény és hosszú telek miatt a hegyi lakosok lassanként leszivárogtak a termékeny síkságokra, ahol sokkal könnyebb az élet. Ez a helyzet azonban alaposan megváltozott. A hegyi falvak több szempontból is teljesen átalakultak, megváltozott az arculatuk. A roskatag házakat újjáépítették, az alkalmasabbakat szállodákká, jobban mondva turistaszállásokká alakították át és gomba módra nőnek ki a többemeletes fényiieő, nagy épületek, szállodák stb. Megszűnt a parasztok vándorlása a városokba, inkább otthon maradtak, mert a szállodák, a vendéglők, a különböző téli sportlétesítmények munkalehetőséget biztosítanak számukra. Sokan közülük házukat alaposan kijavították és penzióvá alakították át. A turisták áradata azonban alaposabb megoldást követelt, mint amilyenre a vidéki lakosság kisipari módon képes. Ezenfelül számos beruházás vált szükségessé: sípályákhoz vezető utak kiépítése, sífelvonók, kötélpályák létesítése. Mindehhez hatalmas összegekre volt szükség, hisz elsősorban a gazdag üdülők, turisták igényei jönnek számításba. Ezért a bankemberek jó üzletet szimatolva rátették kezüket erre a területre is. A téli üdülőközpontok, a szálloda- és vendéglátóipar kiépítésében jóformán valamennyi francia vezető bank részt vett. Kivételes táj Franciaországnak kivételes szépségű tájai vannak, amelyek különösen alkalmasak a téli sportok űzésére. Ilyenek például az Alpok, a Pireneusok, a Vogézek, a Jura-hegység, a Francia-középhegység stb. E területeknek körülbelül a két százaléka még kihasználatlan a téli sportok szempontjából. Ezáltal Franciaország jobb helyzetben van, mint a szomszédos Svájc, ahol gyakorlatilag minden sílehetőséget feltártak és kihasználtak már. Téli sportközpontjaink „hátom nemzedékre" tekintenek vissza. A század elején a nyári üdülőközpontok környékén fejlődtek ki, Chamonix, Megéve, Morzine, St. Gervais stb. körül, és főként a vagyonos henye réteg igényeit elégítették ki. A fejlődés második szakasza 1930 körül kezdődött. A sportegyesületek, főként a . helyi sporttársulatok kezdeményezésére megkezdődött a hegyvidék bizonyos fokú urbanizálása. Menházak, többemeletes szállodák épültek kissé véletlenszerűen elszórva a terepen, nemegyszer a falvakon kívül pl. Courchevel, Chamrouse stb. környékén. Végül kb. tíz évvel ezelőtt a bankok kezdeményezésére bekövetkezett a fejlődés harmadik szakasza. A legelőnyösebb fekjó üzlet a TÉL IS Les Menuires, a kedvelt téliüdülőközpont. A korszerű szállodák erkélyein a síelők élvez-hetik a téli napsütést is. vésű, bőséges hóval rendelkező napfényes tájakon, amelyek aránylag könnyen megközelíthetők, olyan téli üdülőközpontok épültek kl, amelyek nemcsak a sportolók igényeit elégítették ki, hanem az üdülőkét is. A megfigyelések szerint a téli üdülőknek mintegy fele nem síel. Ezekben a központokban óriási épületek, 10—20 emeletes korszerű szállodák épültek minden kényelemmel. Ilyenek pél* dául La Plagne-i, flaine-i, tig^ nes-i avoriaz-i stb üdülőközpontok. A szállodák kapacitása 2000 és 12 000 ágy között van. A hó drága Franciaország 3300 téli sportközpontja közül jelenleg hatvan a nemzetközi osztályba tartozik. E központok 950 kötélpályával, 1200 kijelölt sítereppel, 28 síugrősánccal, 2000 sífelvonóval és 230 000 szálláshellyel rendelkeznek. A kormány hatodik terve szerint a következő öt éven belül a szálláshelyek 100 000 ággyal bővülnek. Téli sportközpontjaink több mint 90 százaléka az Alpokban van, Felső-Savoiában csak 41 százalékuk található. A külföldi látogatók száma csupán 7 százalékot tesz ki. A külföldi síelők Belgiumból és Luxemburgból, Olaszországból, Németországból, az Egyesült Államokból stb. jönnek. Elsősorban a gazdiig vendégek igényeit igyekeznek kielégíteni. A szorosan vett téli sportlétesítményeken kívül számos játékkaszinó, szórakozóhely stb. létesült. Bizony a hó drága. Elsősorban a gazdagok örömére szolgál: a teljes sífelszerelés 1500 —2000 frankba kerül. Egy közepes osztályhoz tartozó üdülőhelyen 7 napi szállás 500—1000 frankba kerül. Szállodában egyheti szállás ára 1000—1500 frank' között mozog. Ezek átlagos árak, a „nemzetközi" szállodák árai ennél sokkal magasabbak, összehasonlításképpen meg kell mondani, hogy egy munkás átlagos havi keresete ezer frank. H0RST H0FFMANN RIPORTJA CSILLAGLESŐ ABLAKOK C h e s t e r angol városnak három nevezetessége van: történelme több mint két évezredes (az ie. 1. században már a XX. Római Légió főhadiszállása volt), a világhírű „Chestersajt" és a szintén világhírű J o d r e 11 Bank (ejtsd: dzsodrel benk) rádiócsillagászati állomás. Szabad térségen, Manchestertől negyven kilométernyire építették fel az obszervatóriumot, nehogy érzékeny műszereit zavarja a nagyváros elekt romágneses hullámrezgése. Keletke zése és fejlődése elválaszthatatlan Sir Bemard Lövell nevétől, ugyanis a nemzetközi tudományos együttműködés gondolatának kiemelkedő képviselője húsz év óta a 30 tudóssal dolgozó kutatóintézet igazgatója. A második világháború idején a Távközlési Kutató Intézetben (Telecommunication Research Establishment) dolgozott és jelentős mértékben hozzájárult a radartechnika fejlődéséhez. Ezt az új technikát alkalmazta az űr titkainak kifürkészésére és ennek köszönhető, hogy különböző „ablakokon" át figyelhetjük az égbolt jelenségeit. Az emberi szem gyenge A „fényablak" amelyen át szemünk előtt kitárul a világűr, már az' ó-egyiptomi asztronómusok előtt is ismert volt, sőt — szinte ez volt az egyetlen optikai megfigyelési módszer a középkortól az újkorig. De ez a módszer rendkívül leszűkíti tekintetünket még akkor is, ha az emberi szem erejét optikai teleszkópok és fényképfelvételek segítik. A módszert tökéletesíteni, a „fényablakot" bővíteni kellett — sztratoszféraléggömbökkel, magassági rakétákkal és mesterséges bolygókkal. Ezek segítségével ma már olyan tökéletes „űrfényképeket" készítenek, amilyenek bolygónk legmagasabb pontjáról sem sikerülhetnének. Az ún. „röntgencsillagászat" lehetővé teszi, hogy felfogjuk és értékeljük az ibolyántúli és infravörös sugarakat, holott ezek hullámhossza 0,4 mikron alatt van. Az előbbiek a Napról, az utóbbiak a kozmikus porról és a csillagközti útvonulatokról adnak fontos felvilágosításokat. A Tejút végén élünk A „fényablak" elvesztette monopolhelyzetét és a tudomány kialakította a „rádióablakot" ami joggal nevezhető csillagászati forradalomnak. Lövell professzor így ismertette az új módszer fejlődését: „A rádiócsillagászat alapkövét már a harmincas években rakta le Kari Janski amerikai rádiőtechnikus, aki a vételi zavarok okát keresve, véletlenül felfedezte az űrből érkező jelzéseket, de felfedezését figyelmen kívül hagyták. Csak a negyvenes években állapították meg minden kétséget kizSrőan, hogy a Nap is rádiósugarakat bocsát ki és a szoláris rádiófrekvenciás sugárzás tényéből ki indulva, a rádió- és radartechnikától ösztönözve, alakult ki a rádiócsillagászat és ezzel együtt a rádiótávcső, az űrkutatás rendkívül nagy jelentő ségű eszköze." Az utóbbi húsz évben a rádiócsillagászat nagyon gyors ütemben fejlődött és valóban szenzációs felfedezésekkel gazdagította asztronómiai ismereteinket. így például sikerült bebizonyítani, hogy a Tejút lapos csigavonal formájú és Naprendszerünk e spiráltekercs külső végén helyezkedik el. Acél és fény A Jodrell Bank szerencsésen egyesíti a különféle tudományos kutatómódszereket. 1957 augusztusában helyezték üzembe a MARK I jelzésű 800 tonna súlyú rádiótávcsövet. Szinte jelképszerű, hogy a „mark" szó angolul „típust", vagy „nemzedéket" jelent. Hét évvel ezelőtt kezdett működni a MARK II rádióteleszkóp, ami már egy különleges számítógépbe táplálja az adatokat. A számítógép automatikusan lyukkártyákon rögzítí a megfigyelés jelzéseit, tehát a tudósok ez alatt más programokat dolgozhatnak ki. Öt évvel ezelőtt már a MARK III kutatta a végtelen titkait és ezzel a Jodrell Bank rádióteleszkóp-hálózata immár nemcsak ablakot, hanem kaput nyitott a végtelenbe. De már épül a MARK V, az űr titokzatos üzeneteit „lehallgató" 400 láb átmérőjű (1 angol láb = 30,48 cm) óriási fülkagyló. Manchestertől 130 kilométernyi távolságban helyezik üzembe, de parabolatükrét Jodrell Bankból irányítják a legkorszerűbb távirányítási módszerekkel. Két évtized mérlege A Jodrelj Bank dolgozói ebben az évben ünneplik az intézet fennállásának huszadik évfordulóját. Az elért eredmények kiérdemelték a nemzetközi elismerést. A kutatási programok közül talán a legfontosabb az ún. „hidrogénvonulatok" tanulmányozása. A világhírű hidrogéngáz-készletének megfigyelése tudományos szempontból rendkívüli Jelentőségű és e Jelentőséget hangsúlyozza Lövell profeszszor nyilatkozata is: „Megfigyeléseink bizonyították, hogy millió és milliárd olyan bolygó létezik, ahol élet keletkezhet és ahol ezek a feltételek léteznek, ott az idők folyamán valóban élet keletkezik." A radar-visszhanggal végzett kísérletek sok új adatot szolgáltattak a távoli bolygók atmoszférájának hőmérsékletéről, a bolygók talajszerkezetéről és tengelyforgásáról. . Nagyon fontos a „világűr vándorainak" nevezett meteorok megfigyelése. Optikai eszközökkel ez szinte lehetetlen, mivel a meteorok mozgása nagyon gyors és vonulásukat gyakran felhő, vagy holdfény takarja. Csak a radar-visszhang ad megbízható adatokat, mert az elektronokkal telt csóva visszaveri a földi adóállomás rádiőjelzéseit és ezt a „visszhangot" sem a felhő, sem a holdfény nem zavarja. Az intézet egyik munkaszakasza az inoszféra kutatása, a Nap—Föld és Nap—Hold szoláris-terresztrikus kapcsolatainak felderítése, műbolygók és űrszondák pályájának figyelése és az ezekkel létesített rádióösszeköttetés. Ez utóbbi feladat teljesítését a SZPUTNYIK I fellövése óta maradéktalanul teljesítik és a LUNOHOD 1 útjáról és munkájáról is értékes adatokat gyűjtöttek. Éppen ennek eredményeként alakult ki szoros kapcsolat a Jodrell Bank és a különböző szovjet csillagvizsgáló intézetek között. 1961 nyarán Alla Maszevics professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia Asztronómiai Tanácsának elnökhelyettese és dr. Kodarev látogatták meg dr. Lövellt, hogy tanácskozzanak a V£NUSZ—1 szonda problematikájáról. Később dr. Pavel Csugajnov, az SZTA Asztrofizikai Obszervatóriumának munkatársa, angol kollégáival együtt kutatta a novákat, az új csillagokat. Természetesen Sir Bemard Lövell és munkatársai is gyakran látogattak és látogatnak a Szovjetunióba. Szovjet és angol kutatók fürkésző • tekintete találkozik a csillagporos végtelenbe, szovjet és angol tudósok keze találkozik itt a mi bolygónkon, hogy közös erővel, egyesített tudással tárják fel az emberiség számára a mindenség szép és békés titkait.
