Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-21 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

Szeretek boldog lenni Egy filmszínésznő önmagáról Via Arlmane lett színésznő nemrég kapta meg a Szovjetunió kiváló művésze címet. Az utóbbi években 17 filmet forgatott. A lettországi fan Rainis Művész Színház társulatának legismertebb színésznője. .... A tömegjeleneteknél kezdte. A Jan Rainis Művész Színház elén akkoriban Eduard Smilgis. a kiváló rendező és pedagógus állt, aki hosszú pályája során négy színésznemzedéket nevelt tel, több mint 300 színdarabot rendezett. Ez volt a jelszava: „Minél több a fantázia, szenvedély és bátorság, annál Jobbl" Mesterlen rendezte a tömegjeleneteket. Via ls alaposan kivette ebből a részét. „Smilgis bölcs ember volt — mondja meleg hangon Via. — Az előadások alatt bennünket, statisztákat figyelt. Figyelt és kutatott. Jómagam is sok sok ilyen néma szerepet játszottam. Egyszer aztán hívatott Smilgis". — Shaw Pygmalionjában Elisára van szükség — e szavakkal fogadott. — Gondolom, meg is találtam. Mondja, fel tudna készülni holnapig két rövid jelenetre? A Pygmalion aztán sikert is aratott. Viát mégis ez az előbb említett egy perc tette boldoggá, amikor Smilgis meglátta, megsejtette benne a vérbeli színészt. Később Júlia volt a Rómeó és Júliában, Ofélia a Hamletben, eljátszotta lady Macbethet, Solveiget, Beatrlcét és sok egyéb szerepet. Mindezek megérdemelt és tartós sikert hoztak neki. J* FELHŐK HATTVÚRAJA MOGOTT..." „Nagyon szerettem volna megmutatni, hogy filmen ls tudok játszani. Ezt az érzést és vágyat minden színész Ismeri. Ám ezért sokáig haboztam, töprengtem. megállnám-e majd a helyem? Aztán eljött a nap, amidőn Pavel Armand filmrendező főszerepre hívott meg. Nincs lett ember, aki ne ismerné Dace Akmentin színésznő és Jan Fabricius forradalmár drámai szerelmének történetét. És nekem most Dacét kellett eljátszanom". Pavel Armand lett Via Artmane második tanítója. Via neki tartozik hálával, amiért megértette » filmművészet mibenlétét, bonyolult csínját-bínját és törvényszerűségeit. _ „Életem első filmjének költői címe volt: A felhők hattyúraja mögött. A forgatás életem boldogszakasza lett — vallja Via. — Dace után sok olyan nőt alakítottam filmen, akik életük során megismerték a nagy és szép szerelmet. Ilyen szerepem volt Szónya a Drága vérben, Ona a Senki sem akart meghalni-ban és Krisztina az Edgár és Krisztina c. filmben". „AMIDŐN GONOSZT JÁTSZOL, KERESD MEG BENNE A JÓT" A Draga vér, amelyet 1964 ben Mihail Jersov rendezésében forgattak, világhírhez Juttatta Via A*tmanet. A nézők sok országban vajon miért szerették meg ezt a filmet? Miért zárták szivükbe Szónyát? „Megpróbálok felelni erre a kérdésre. Szónya olyan nő, akinek kijutott mind a boldogságból, mind a bánatból. Megvallom, sokat tanulok tőle". .. A színésznő elutazott a felvételek színhelyére. Szönya egy kompon dolgozott, utasokat vitt át a folyón, hogy a nehéz, háborús időkben eltarthassa három gyermekét. „Én is kompkezelő lettem — mondja Via. — Hej, de fárasztó is volt a kötelet húznil Jókora hólyagok éktelenkedtek a tenyeremen. De.én mindent magam akartam csinálni, hogy élethű legyen, kerüljön bármilyen fáradságba is! Most már nem restellem bevallani, hogy meglepett a Drága vér sikere. A film meséjét túlságosan egyszerűnek és bonyodalommentesnek éreztem". .... A szerelem — szent érzés. Érte küzd az igazi művészet. Ez az érzés — az élet forrása. Artmane — Szónya újfent bebizonyította ezt a Drága vér c. költőt szépségű, őszinte hangú filmben. „Gyakorta eszembe jutnak Sztanyiszlavszkij szavai: Amidőn gonoszt játszol, keresd meg benne a jót — hangoztatja Via. — Már sokféle nőt játszottam. Azt az egyet azonban tudom: nincsenek csak rossz vagy csak jó emberek. Hiszen az ember ösz szetett, csodálatosan összetett jellemű lény. Nem akartam, hogy az én Szónyám rendkívüli egyéniség legyen. Jól tudom, hogy húsból, vérből való nő, tiszta és gyengéd lelkű, aki sok szenvedésen ment keresztül. Bizonyára ezért is szerették meg a nézők". VITAUTAS ZELAKIAVICIUS Űjabb boldog szakasz volt Via életeben, amikor találkozott ezzel a litván rendezővel, aki aztan felkérte a női főszerepre a Senki sem akart meg halni c. filmben. Eleinte nem volt kedvem eljátszani Onát. Valahogy nem láttam, nem éreztem őt. Úgy tetszett, hogy ez az asszony egyenes jellem ugyan, de egyoldalú: higgadtan cselekvő, lassan gondolkozó parasztasszony, aki megszokta, hogy visszafogja ér zéseit. Ilyen volt hát Ona. Via megbeszélte kétségeit Zelakiaviciusszal. És a rendező (egyben a forgatókönyv szerzője) átírta Vlának Ona szerepét, figyelembe véve a színésznő egyéni adottságalt. így aztán Via már nem volt egyéniség nélküli és passzív. .A filmen erős egyéniségű, érzéki, szenvedélyes nő jelent meg. „Minden vágyam, hogy ismét Zelakiaviciusszal forgathassak. Talán még egyszer rám mosolyog a szerencse. S ez szintén boldogság lesz". HÍRNÉV ÉS ENGEDMÉNY ' Via Artmane ma a Szovjetunió egyik legnepszu rűbb színművésze. A hírnév újabb gondokkal jár: művészeti tanácsok munkájában vesz részt, utazik az országban és külföldön, levelek százait kapja a világ minden részéből. Ezekre okvetlenül válaszol is. Otthon ritkán látja hosszabb ideig kislánya, Krista, kisfia, Kaspar, és férje, Artúr Dimiter, a Művész Színház tagja. Szinte érthetetlen, hogy Via hogyan tud hivatása mellett vendégszerető háziasszony, nagyszerű édesanya és feleség is lenni. „Számomra a munka a legnagyobb fokú élvezet és öröm — vallja, amikor végezetül „titka" felől faggatjuk. — Jelmondatom: szeretek boldog lenni". N. MILOSZFRDOVA UJ VERSEK GYORKE ZOLTÁN: TÁJ, VONATABLAKBÓL Jeges váltókon csattogó kerekek feltekerik o kilométereket Könnyező üvegen fagy ujja kopog telefondróton szélvonó huhog A réten - most szikrázó fehérség anyóka-bokrok görnyednek kétrét Hó alatt összeroppanó házak ablakszemébe dér-alázat Földből kiáll a templom tornya isten elhagyott vóndorbotja Ágakra fagyott varjak havas szárnya alatt telel a tavasz DUBA ETA: KÍN Tombolt a száj s a fogak köré lapulva cseperedett naggyá a félelem. Érzem sorvadó idegeim múlását, gyomrom lüktetését, érzem a fájdalom boldog, bénító terhét CSÁKY KÁROLY: AJÁNDÉK APÁMNAK Apám meséid legtisztább képek a múltról. Bizonyítékuk: Megkeményedett tenyered, mely tíz félszigetként nyúlt a tengerbe a legkisebb moszatért. Talpad, amely alatt sokszor elkoptak o tarlók. Arcod, amely hamis képe negyvenegy évednek. Mosolyod, amit a kínok tettek jóízűvé. S a bennedmaradt szavak, melyek most megszólalnak berniem. KMECZKÓ MIHÁLY: ROMÁNC toll vagyok saját vérembe mártanak bőrömből könyvet kötnek hogy történelmet írhassanak SZIVE BEFAGYOTT ABLAKÜVEG NEM LÁTSZ BE RAJTA, DE ÖSSZETÖRHETED édes fiam távolságok kék kapuja a szemed kulcsa zúzott csontomból nőtt mint röggé tört földből a mag ÉJSZAKA KÖNNYEI CSORDULTAK AZ ÉGRE JEGES CSILLAGOK SZERTERAGYOGJAK BÁNATÁT Leányarc: KONÖZSI felvétele