Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-21 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1971. február 21. A NAP kel — Bratislava: 8.52, nyugszik: 17.19 órakor. — Košice: 6.34, nyugszik: 17.04 órakor. A HOLD kel: 4.21, nyugszik: 12.00 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ELEONÓRA nevű kedves olvasóinkat • 1826-ban született HA BERLANDT FRIGYES mező­gazdasági szakember, a se­lyemhernyó-tenyésztés fel­lendítésének szorgalmazója (+18781 • 1846 ban szüle­tett SVÄTOPLUK CECH ha ladószellemü cseh költő ( 11908) • 1856-ban szüle­tett HENDRIK PETRUS BER LAGE holland építész és szakíró, a modern építészet egyik előfutára (+1934) • 1876-ban született PJOTR PETROVICS KONCSALOVSZ KI) szovjet festő, díszletter­vező, pedagógus (+1956). HAZAI TÜKÖR Több személyes észrevétel, de néhány levél is bizonyít­ja, hogy olvasóink felfigyel­tek arra, hogy az immár több mint egy éve a Vasár­napi Oj Szóban rendszeresen megjelenő HAZAI TÜKÖR ro­vatunk a szokásostól eltérő­en lapunk köznapi számai­ban is megjelent. Miért ke­rült erre sor, mi tette ezt szükségessé? Szó sincs arról, hogy esetleg megszüntetjük a Vasárnapi Oj Szóban a HAZAI TÜKÖR rovatunk közlését. Sőt, ép­pen az ellenkezőjéről, arról van szó, hogy a Vaisárnapi Oj Szóban rendelkezésünkre álló egy oldal már szűknek bizonyult az anyag közlésé­re. A legnagyobb örömmel adunk számot olvasóinknak arról, hogy az egyre jobban kiterjedő és erősödő levele­zői, tudósítói hálózatunk jó­voltából már annyi közlésre alkalmas anyag áll rendel­kezésünkre, hogy a napon­ként közölt „Tudósítóink ír­ják" rovatunk mellett is a vasárnapi egy oldal már ke­vés. Fontosnak tartjuk meg­jegyezni, nem arról van szó, hogy a HAZAI TÜKÖR rova­tunkat most már hét közben is rendszeresítjük, hanem ar­ról, hogy esetenként, amikor „szorít" az anyag, akkor a szükségletnek megfelelően valamely köznapi számunk­ban is helyet adunk ennek a rovatnak. Nemegyszer hangsúlyoztuk már ezen a helyen: levelező­ink, tudósítóink munkájának döntő fontosságát abban lát­juk, hogy olyan események­ről és olyan helyekről is hírt adnak, amiről és ahon­nan egyébként nem tudnánk információt szerezni. Már pe­dig — mint minden újság­nak — az a törekvésünk, hogy híreink minél sokré­tűbbek legyenek, és minél nagyobb területet öleljenek fel. Ennek megvalósításához kérjük levelezőink s tudósí­tóink további támogatását. A következő tartalmából A NACIONALIZMUS ES A KOZMOPOLITIZMUS A BUR­ZSOÁZIA ESZKÜZE (Segédanyag a pártoktatás­hoz) A KULCS AZ AJTÖBAN (Szergej Voronyin novellá­ja) PAJZS ÉS ÖKÖL (Folytatás az 1. oldalról) ren szerzett gyakorlati tapasztalatát, és figyelembe véve a hazai viszonyokat, építette a proletárdiktatúra védelmi rendszerét, amelynek szerves része lett a népi milícia is, mindenekelőtt azokra a harci erőkre építve, amelyek a nemzeti és demokratikus forrada­lom vívmányainak védelmében születtek. Ilyen volt többek között a munkásőrség. Negyvennyolc januárjában — amikor már érlelődött a forradal­mi helyzet és elkerülhetetlenné vált a döntő összecsapás - a párt alapszervezeteire hárult az üzemek védelmének megszervezése és a védelem irányítása. A munkásőr-alakulatok voltak hivatva arra, hogy megakadályozzák a nemkívánatos személyek belépését az üzembe, az esetleges szabotázs-akciókat stb. Február 21-én a CSKP elrendelte, hogy a munkásőrség készült­ségi alakulataiból hozzák létre Prága üzemeiben a népi milíciát, fegyverezzék fel a legmegbízhatóbb munkásokat és kommunistá­kat. Február 24-én országos méretű sztrájkot hirdet meg a párt, amelyben a milícia tagjai már aktívan részt vesznek: gondoskod­nak az üzemek védelméről, csatlakoznak a nemzetbiztonsági szer­vek őrjárataihoz. Prágában milicista egységeket vezényelnek ki a Vencel térre, mivel a délutáni órákban a reakciós erők tüntetést szerveznek és a várba akarnak bejutni. A milícia egységei eláll­ják a Vltava összes hídját. Másnap, amikor Beneš elfogadja a kormány lemondását, az ellenséges erők újból megmozdulnak, újból a várba próbálnak bejutni. Kísérletük azonban. kudarcba fullad: a milícia egységei egy jottányit sem hátrálnak. Február 28-án a milícia és a határőrség egységei erőteljes tüntetést ren­deznek a párt politikája, a proletárdiktatúra mellett. Klement Gott­wald köszönetet mond a népi milícia tagjainak a válságos napok­ban tanúsított hősies helytállásukért. Közvetlenül a februári események után a reakció számos kép­viselője külföldre menekül. A milícia a határőrökkel biztosítja ha­táraink sérthetetlenségét. Később részt vesz a Nyugatról küldött diverzáns csapatok felszámolásában, közreműködik a Babicei Hnb tisztségviselői gyilkosainak kézrekerítésében, fegyveresen vé­delmezi a gabona- és egyéb élelmiszerraktárakat. A népi milícia azonban nemcsak februárban játszott döntő sze­repet, hanem fokozatosan a munkásosztály hatalmi-politikai eszközévé vált. Érthető tehát, hogy hatvannyolcban az ellenséges erőknek szálka volt a szemében. A rágalomhadjárat, amely ellene irányult, szerves részét képezte a párt elleni támadásnak, a mun­kásfiatalom felszámolására való törekvésnek. Hogy ez sikerüljön, mindenekelőtt arrp lett volna szükség, hogy a munkáshatalom első számú védelmi rendszerét feloszlathassák-, a munkások kezéből kiüssék a fegyvert. Ez azonban kemény diónak bizonyult. A milícia újból jelesre vizsgázott. A januárt követő időszakban a milicisták számtalan gyűlésen rá­mutattak a növekvő jobboldali veszélyre. Erre a CSKP akkori el­nökségét is figyelmeztették. Visszautasították a párt eddigi mun­kájának becsmérlését, a párt vezető szerepének gyengítésére irá­nyuló törekvéseket, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista ország­hoz fűződő barátságunk aláásását, a tömegtájékoztatási eszkö­zökben terjesztett hamis ideológiát. Emlékezzünk csak 1968. június 19-re, a milicisták prágai aktívájára. Közel tizenegyezer milicista vett részt rajta. A párt akkori vezetőinek felajánlották segítségü­ket a jobboldali veszély ellen. Ezt a segítséget azonban nem fo­gadták el. Az augusztusi események után továbbra is fegyelmezetten tel­jesítették a törzskarok parancsát. Megakadályozták, hogy a fegy­ver és lőszer felelőtlen egyének kezébe kerüljön. A későbbiek so­rán a milícia tette először lehetővé, hogy a pártnak olyan vezetői is szóhoz jussanak, akiket a jobboldal kollaboránsoknak, árulók­nak bélyegzett. Gondoljunk csak az észak-morvaországi kerület milicistáinak 1968. szeptember 29-i gyűlésére, amelyen Bil'ak elv­társ tartotta a fő beszámolót, vagy a bratislavai értekezletre, ame­lyen Husák elvtárs vázolta a kialakult helyzetet. Fontos szerepet játszott Josef Smrkovskýnak a Szövetségi Gyűlés elnöki tisztségé­ből való leváltásakor, a Jan Palach halálával és temetésével kap­csolatos, az ellenséges erők által szított zavargások megfékezése­kor, majd az 1969 augusztusi ellenséges megmozdulások lokalizá­lásakor. Az ellenforradalmi elemek újból és újból szembetalálták magukat a munkásosztály érdekeinek elszánt védelmezőivel. A szi­lárd helytállás újból tanúságot tett arról, hogy a népi milícia áttör­hetetlen védőpajzsa a munkásfiatalomnak, de egyben kemény ököl is, amely lesújt azokra, akik kezet emelnek társadalmi rendünkre, a szocializmusra. _ SZARKA ISTVÁN KOlPOUTIKAI KOMMENTÁRUNK »ÁL-SÉRTŐDÉS« A világszervezet hivatalos jelentése szerint, mind a mai napig negyvennégy terület van még gyarmati uralom alatt. Kétségte­len. hogy az ENSZ fennállása óta rengeteget tett a gyarmati sorban sínylődő országok felszabadítása érdekében, ugyanak­kor viszont a nyugati nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem hajlandók maradéktalanul tel­jesíteni a világszervezet idevágó határozatait. U Thant ENSZ-főtitkár egyik legutóbbi beszédében, amely a világszervezet különleges bizottságának ülésén hangzott el, rá­mutatott a szóban forgó problémára. Sajnálatosnak nevezte azt a tényt, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kilépett a gyarmati rendszer felszámolásával foglalkozó különleges bi­zottságából. A főtitkár hangsúlyozta, hogy ez a lépés nem je­lentheti azt, hogy a két nagyhatalom mentesül kötelezettségei alól, illetve a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló deklaráció immár nem kötelező rájuk. A diplomáciai sakkhúzás inkább azt kívánja éreztetni, hogy sem Washington, sem London nem ért egyet teljesen a világszervezet vonalveze­tésével, illetve a tagállamok túlnyomó többségének álláspont­jával. Konkrétumokkal is bizonyítható, hogy a Fehér Ház, va­lamint Heath angol miniszterelnök kormánya hathatós támoga­tást nyújt a portugál gyarmatosítóknak s egyébként is a leg­ravaszabb módszerekhez folyamodva kíséreli megvalósítani neokolonialista politikáját. Az előbb említett ENSZ-bizottság eddigi tevékenysége során immár több ízben rámutatott a két nagyhatalom kormányának negatív álláspontjára. Ezért tehát a „sértődés" — Nixon és Heath így akar ráijeszteni a haladó erőkre, illetve így próbál­ja meg késleltetni és fékezni a gyarmati uralom teljes felszá­molására irányuló törekvéseket. Ugyanakkor mind a tengeren túl, mind a szigetországban jól tudják, hogy a gyarmati ura­lom sem klasszikus, sem „korszerű" eszközökkel nem tartható fenn. Ez viszont nem akadályozza őket abban, hogy az utolsó pillanatig kihasználják lehetőségeiket. Éppen ezért lenne szük­ség a haladó és antiimperialista erők szorosabb összefogására, amely véget vetne ennek az enyhén szólva is szégyenteljes po­litikának, amellett függetlenséget, szabadságot és hathatós anyagi támogatást is nyújtana a felszabadult területeknek, or­szágoknak. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia lépése arra utal, hogy az imperializmus e két fellegvárában beismerték a gyarmato­sító politika teljes erkölcsi csődjét. így azután a legutóbbi sér­tődés is inkább „ál sértődés" — kár lenne komolyan venni. (—P) Az Egyesült Államok élelmiszer címkével fegyvert szállít a fejlődő országokba a nemzeti felszabadító mozgalmak elnyomására. (A Denver Post karikatúrája) Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára és Ľubomír Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke kedden a kelet-csehországi kerületbe látogatott. Délután a par­dubicei Grand-szálló nagytermében —• mintegy 1000 kommu­nista funkcionárius aktíváján — beszédet mondott. IČSTK felv.) Dr. Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés elnöke kedden fogadta a Prágában ülésező szocialista országok interparlamentáris cso­portjainak résztvevőit. (ČSTK felv.) A lengyel szejm megvitatta az 197l-es évre szóló költségve' tést. Dyzma Galaj, a szejm új elnöke beszédében elemezte a lengyel népgazdaság helyzetét. (Telefoto: CSTK—CAF)

Next

/
Thumbnails
Contents