Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-16 / 39. szám, kedd

Dr. BOROS FERENC, kandidátus: Csehszlovák-magyar internacionalista kapcsolatok a CSKP megalakulásának időszakában Q Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása 50. évfordulójának évében az eddigieknél mélyebben tekintünk vissza pártunk fél évszá zados küzdelmeire. A CSKP története hűen tükrözi vissza hazánk proletariátusának harcát a kizsákmányolók ellen, küzdelmét a proletár nemzetköziség és a szocializmus eszméinek győzelméért. Az alább öt részben közlésre kerülő tanulmány, amelynek szerzője gazdag magyarországi és csehszlovákiai levéltári anyagokra támasz kodik, értékes hozzájárulást jelent pártunk megalakulása időszakának vizsgálatához. A tanulmány a szerző „Magyar—csehszlovák kapcsolatok 1918—1921-ben c. monográfiájának f Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970) részét képezi. Gazdag forrásanyagokra, a korszakra vonatkozó korabeli és mai marxista irodalmi feldolgo z ások, dokumentumkötetek mellett főleg kora beli magyar, szlovák és cseh sajtóanyagokra j Vörös Újság, Proletár, Ifjú Gárda, Kassai M un kás, Červené noviny, Svoboda, Sociálni demokrat, Rovnost, Robotnícke noviny stb.), továbbá a csehszlovákiai, s elsősorban a budapesti Párt történeti Intézet levéltárában őrzött anyagokra támaszkodik, s felhasznál nagy mennyiségű memoár-anyagot is, közöttük pl. Münnich Ferenc, illés Béla, Nógrádi Sándor, Jász Dezső, František Pór. František Svétlík, Karel Kreibich, Bohumír Smeral. Fritz Runge és mások visszaemlékezéseit. Boros Ferenc tanulmányát a Svoboda — a CSKP közép-csehországi kerületi bizottságának napilapja — pártunk fél évszázados jubileumával kapcsolatos cikksorozatában ez év januárjában közölte. {sm) A cseh, a szlovák és a magyar forradalmi munkásmozgalom — amelynek legjobb hagyományaira épülve a kommunista mozgalom kibontakozott — kialakulásától kezdve szoros kapcsolatban állt és fejlődött. Lehetővé tette ezt a közös államalakulathoz való tartozás 1918 előtt — főleg szlovák—magyar viszonylatban — s a közös érdekekért folyó harc. Érdemes utalni arra, hogy Budapesten a századforduló táján mintegy 40 ezer szlovák és több ezer cseh munkás dolgozott. Ugyanakkor sok magyar munkás élt cseh ipari területeken, többek közt Kladno környékén. •» A szlovák munkások aktívan részt vettek a magyarországi első szocialista szervezetek létrehozásában és harcaiban, pártalakítási kísérleteiben, majd legjobbjalk a Magyarországi Szociáldemokrata Párt keretében küzdöttek együtt a magyar munkásokkal. E párt támogatásával jelentek meg Budapesten a századforduló körül az első szlovák nyelvű szocialista lapok, a „Nová doba" és a „Zora". Szoros kapcsolat alakult ki a magyar munkásság és a számszerűleg nagyobb, szervezett cseh munkásság között is már az I. Internacionálé idején. Ezek a kapcsolatok Frankéi Leó, L. Zápotocký és J. B. Pecka tevékenységének időszakában érték el tetőfokukat. Hatása megmutatkozott abban is, hogy a cseh, a szlovák és a magyar munkásság nagy rokonszenvvel kísérte figyelemmel egymás harcait a kizsákmányolás ellen. Budapest mindhárom nép szervezett munkássága együttműködésének fontos területe lett a századforduló végén. Az említett két szlovák lap Budapesten pl. František Tupý cseh munkás tevékenysége nyomán jelent meg. A harcos, pozitív együttműködés a 80-as években, elsősorban a munkásmozgalom fokozódó üldözése miatt, majd a 90-es években, az asztromarxista, továbbá a burzsoá nacionalista tendenciák térhódítása következtében megnehezült, a korábbi együttműködés szálai sza k adózni kezdtek, s a kapcsolatok a monarchia egyes nemzetei közt romlottak. A fejlődésnek ezt a betegségét lényegében valamennyi szervezett munkásmozgalom átélte. A magyar, a cseh és a szlovák proletariátus legjobbjai azonban ekkor sem szűntek meg harcolni a monarchia jorradalmi mozgalmának internacionalista egységéért és fejlődéséért a közös érdekért folyó harcban, s nem is eredménytelenül. A magyar proletariátust lelkesítette a cseh munkásság választójogi küzdelme, a cseh dolgozók viszont nagy rokonszenvvel kísérték figyelemmel az 1905—1907-es magyarországi forradalmi harcokat. Erős hatást váltott ki a cseh országrészekben is az 1912. évi Vérvörös csütörtök, a magyarországi munkásság osztályharcának egyik kimagasló eseménye. Ez a kölcsönös szolidaritás új támasza lett a századforduló után kibontakozó és Magyarországon eléggé erős és szervezeti baioltlali, ellenzéki szociáldemokrata' mozgalomban. Jelentős ebből a szempontból a magyar és a csehországi német szociáldemokrata baloldal kapcsolata, amely Alpári Gyulának, a magyar szociáldemokrata ellenzék kiváló vezetőjének közvetítésével valósult meg. Később a világháború után a CSKP megteremtéséért folyó harcban vált ez a kapcsolat uagy.on gyümölcsözővé. Különösen szoros és termékeny, a későbbi forradalmi együttműködésre is nagy hatással lévő kapcsolatok alakultakki a magyar és a csehszlovák hadifoglyok legjobbjai között Szovjet-Oroszországban a hadifogságban, a szovjet hatalom védelméért folyó küzdelemben, főleg miután 1918. májusában a különböző baloldali kommunista csoportok egyesüléséből megalakult a Szovjet-Oroszországi Csehszlovák Kommunista Párt.. A hadifogságban, SzovjetOroszországban végbemenő együttműködés az első igazi internacionalista alapon nyugvó magyar—csehszlovák összefogás volt, amely méltó módon készítette elő a Tanács-köztársaság során elmélyült barátságot. Hz az usszejogás a legkülönbözőbb nemzetiségű hadifoglyok internacionalista együttműködésének szerves része volt. 1918 áprilisában, Moszkvában létrejött a „Külföldi Nemzetközi Szocialista Munkások és Parasztok Forradalmi Egyesülete." Májusban a különböző nemzetiségű pártcsoportok egyesítésére, összefogására, az egységes vezetés biztosítására létrehozták az „Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt lyiilföldi Csoportjának Föderációját", amely az egyys pártcsoportok legfelsőbb vezatő szerve volt Kun Béla magyar kommunista elnökletével. Magyar, csehszlovák és más nemzetiségű kommunisták gyakran tartottak közös értekezleteket. Személyes visszaemlékezésekben cseh vöröskatonák többször emlékeznek meg Kun Béláról, mint a nemzetközi kommunista hadifogolymozgalom egyik kiváló vezetőjéről. Az együttműködés igen fontos másik területe a nemzetközi brigádok voltuk, ahol együtt harcoltak magyar, cseh és szlovák katonák. Szoros barátsúg szövődött köíötlük a közös cél érdekében. Igen nagy jelentősége volt ennek az együttműködésnek, hiszen ez a féktelen nacionalista uszítás ellenére keletkezett. A későbbi együttműködés szempontjából is fontos volt, hogy az Oroszországban harcoló kommunisták, internacionalisták jól látták azt a veszélyt, hogy a nemzeti felszabadulás a nacionalista burzsoázia és a munkásmozgalom opportunista vezéreinek programja szerint valósulhat meg, ha a munkásság a nemzeti felszabadulást nem köti Össze a szociális felszabadulással, ha a nemzeti felszabadítás ügyét átengedi a burzsoáziának. Ezért küzdelmük előterébe a jorradalmi munkásmozgalom egysegének kérdését, az adott jorradalmi lehetőségek kihasználását állították a szocialista forradalom kivívása érdekében. A magyar kommunista hadifoglyok Oroszországban megjelenő lapja, a ,;Szociális Forradalom" még 1920 október közepén felhívta a figyelmet arra. hogy a nemzeti szétdarabolás, a munkásság' oszlálycélkitűzései szempontjából a nemzeti burzsoázia érdeke, nem pedig a kizsákmányoltaké és az elnyomott tömegeké. Kifejezte azt a véleményét, hogy hamarosan bekövetkezik „a széthullt monarchiában a jorradalmi folyamat újabb állomása, amikor a magyar, a cseh, a délszláv, a román, a német proletariátus forradalmi tömegei mondják ki fegyverrel támogatott akaratukat: ... nem demokratikus j burzsoá) nemzeti önállóság, hanem a munkások és parasztok Jorradalmi diktatúrája, nem Népek Szövetsége, hanem szövetségben egyesült tanácsköztársaságok". Hasonló értelemben hangzott el nem sokkal ké sőbb a Lenin által aláírt Ismert üzenet a volt monarchia népeihez, amelyben olvashatjuk: „Mélységes meggyőződésünk, hogy ha a német, cseh, horváth, magyar, szlovák munkások, — katonák kezükbe veszik a hatalmat és végig viszik a nemzeti felszabadulás művét, akkor megkötik a szabad népek testvéri szövetségét és egyesült erővel legyőzik a tőkéseket," — mert „nem a saját nemzeti burzsoáziával való szövetségben, hanem az Ausztriában élő öszszes nemzetek proletariátusának szövetségében van a győzetem záloga." A magyar és csehszlovák internacionalisták együttműködése 1918 után 1918 után a nacionalizmus és az internacionalizmus erői csapiak össze a volt monarchia területének munkásmozgalmában. A II. Internacionálé újjászervezése céljából Bernben összeült szocialista konferencián a magyar szociáldemokrata párt küldöttei (ászi csődbe jutott politikáját propagálták, a sok nemzetiségű Magyarország integritását védték és az ugyancsak burzsoá nacionalista álláspontra helyezkedett cseh és szlovák szociáldemokrata küldöttekkel meddő szócsatákat vívtak a teriileli problémákról. Hasonló, a polgári demokráciát védő álláspontot foglaltak el az ország belső fejlődésének kérdéseiben is. Ez a vonal nehezítette, gyengítette a szociális felszabadulásért folyó harcot és arra irányult, hogy a forradalmi hullám megrekedjen a polgári demokratikus forradalomnál. Gyökeresen ellenkező álláspontra helyezkedett Magyarországon az 1918. november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártja. A párt megalukításabaii igen nagy szerepet töltöttek be az Oroszországból hazatért kommunisták és hadifoglyok, de a hazai szociáldemokrata ellenzék balszárnya és radikális szocialisták is. E párt a jövő útját a világforradalom előrehaladásában látta. Ebből a szempontból nézve szorgalmazta az újonnan létrejött Csehszlovákia és Magyarország népcinek harcos összefogását is. „A proletárforradalom, amely ma Cseh-, Lengyel- és Magyarországon erjed, meg fogja törni az országok burzsoáziájának minden imperialista vágyakozását" — írta a Vörös Ojság. I Folytaíjuk) A Szluvák Sajtó- es Tájékoztatásügyi Hivatal a CSKP .iegalapítása 50. évfordulójának alkalmából a Pravda kifcil gondozásában idenlógiai plakátot adott ki, amelyet Štefan Štetka képzőművész tervezett. (Felvétel: — CSTKI Teljesítik feladatukat Felajánlásokkal köszöntik a CSKP megalapításának 50. évfordulóját A füleki IFifakovo) Kovosmalt szerelőosztálya pártszervezetének évzáró taggyűlése behatóan elemezte a szervezetnek és tagjainak elmúlt kétévi munkáját. A pártszervezet tevékenységét a konszolidációs folyamatból eredő feladatok teljesítésére irányította. Küzdött a jobboldali opportunizmus és annak hordozói ellen és valamennyi tagját mozgósította a pártmunkában felmerülő hibák eltávolítására. Az évzáró taggyűlés beszámolója ismertette, hogy a CSKP KB levele értelmében . miként végezték el a tagkönyvcserél. A tagkönyvcsere végrehajtásával megtisztult az alapszervezet a passzív tagoktól és azoktól, akik tevékenysége marxista- és pártellenes volt. örvendetes tény, hogy a pártszervezet munkája magas színvonalú. Többet és behatóbban foglalkoznak a pártélet kérdéseivel, főleg a tagság és a pártonkívüli dolgozók ideológiai nevelésével. A pártbizottság beszámolója ismertette, hogy az 1969-es évzáró taggyűlés határozata értelmében megerősítették a szervezet eszmei, szervezeti egységét és vezető szerepét az üzemrészlegben. Nem feledkeztek meg a párttagság összetételének szabályozásáról sem. Az elmúlt két évben két fiatal munkást vettek fel és továbbiak felvételével számítanak az elkövetkező években. Elsősorban olyanokkal, akik aktívan dolgoznak a tömegszervezetekben és munkahelyükön. A beszámoló azt is kiemelte, hogyan irányította és segítette a pártszervezet a tömegszervezetek. főleg az ifjúsági szervezet munkáját. Értékelte azt, hogy az említett szervezetekben hogyan dolgoztak a kommunisták s miként érvényesítették a párt vezető szerepét. Itt a kommunisták jó munkát végeztek. Mozgósították a szervezetek tagjait a tervfeladatok teljesítésére. Nem feledkeztek IJ AZ UNESCO 1969-es évkífnyvé szerint is rendkívül egyenlőtlen a Föld lakóinak könyVéllátása. Európában, ahol a . világ lakosságának 13 száza léka él, a könyvek 44 százaléka jelenik meg. Afrikában a világ lakóinak 10 százalékára a könyvkiadás 1,6 százaléka jut, Ázsiában pedig a föld lakóinak 55,9 százalékára a kiadott könyvek 20^5 százaléka. meg arról sem, hogy értékeljék a szervezet tagjaínak munkájút és példamutatásukat a gazdasági feladatok teljesítésében. Pozitívan értékelték a Béke, a Mladá garda ifjúsági és a mesterek szocialista niunkabrigádja kollektíváinak munkáját. Az említett munkabrigádok az évzáró taggyűlésen újabb értékes kötelezettségvállalásokat fogadtak el a CSKP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére. A Béke szocialista munkabrigád tagjai a JAS naftakályhaszalagon tervüket 101 százalékra teljesítették, az önköltséget az anyagon 1 százalékkal, a selejtet pedig 1,5 százalékra csökkentik. Szép kötelezettséget vállalt a mesterek kollektívája — 379 680 korona értékben. Figyelemre méltó a SZISZ kötelezettségvállalása: terven felül 200 JAS kályhát szerelnek jel. Az évzáró taggyűlés feltárta a hibákat és azok okait is. Legtöbb bíráló megjegyzés a munka megszervezését, a munkaidő kihasználását illette, ami sok esetben a terv teljesíiésének rovására megy. Nagyobb gondot kell fordítani az előállított áru minőségére, többet kell foglalkozni és rugalmasabban kell biztosítani a szükséges öntvényeket, bővíteni a raktárhelyiségek befogadóképességét. Ki kell emelni a szerelőosztály 1968-as helytállását, amikor is sztrájk helyett a tervet teljesítették. A gazdasági problémákhoz hasonlóképpen szóltak hozzá Bandúr, t)ósa és több más elvtárs, akik összefogásra, egységre szólították fel az elvtársakat. Elmondták azt is, meggyőződésük, hogy az 1971. évre előirányzott feladatokat teljesítik. A többi felszólaló a pártmunkáról beszélt. Arról, hogyan fogják emelni a pártcsoport munkájának színvonalát, miként szilárdítják meg a szervezet eszmei és szervezeti egységét. Az évzáró taggyűlés elhatározta, hogy a szervezet tagjai a CSKP KB decembsri határozatainak megvalósításáért minden tőlük telhetőt megtesznek. Ennek érdekében a vezetőség és a szervezet .tagjai" konkrét szervező és nevelőmunkát fognak végezni a dolgozók között. Nagy súlyt kívánnak fektetni az ifjúság nevelésére is. Az elfogadott határozatok és azok teljesítése záloga annak, hogy. a szerelő osztály kommunistái a zománcgyár munkásmozgalmának hagyományaihoz híven becsülettel helyt állnak és teljesítik feladatukat. TANKINA ISTVÁN