Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-16 / 39. szám, kedd

0DD0D0BQOOOBQDQD - O J FILMEKPDCDQOÜGDS0G0DOD LENIN LENGYELORSZÁGBAN (szovjet—lengyel) Vannak a filmtörténetnek olyan alkotásai, melyek a művészi ábrázolást és rendezést tekintve kevésbé egyéniek és sajátosak, ám értékük a történelem szempontjából annál jelentősebb. Ilyen a „Lenin Lengyelországban" című film is, mely eredeti mondanivalójával hasznos dokumentum. Szergej Jutkevics szovjet rendező nem először jeleníti meg filmvásznon Lenin alakját: több mint harminc évvel ezelőtt készült az immár klasszikussá vált „Puskás ember" című filmje, majd később az „Elbeszélések Leninről" cimű alkotása. A hatvanas évek közepén — lengyel alkotókkal együttműködve — harmadízben vitte filmre Lenin alakját. Az idősebb nemzedékhez tartozó rendező ezúttal más oldalról közelítette meg a témát: Lenin életének csak egy epizódját, az első világháború idején, 1914ben a lengyel emigrációban töltött időszakot, mutatja be. Nem a cs^teVvl Tr

,nint. a forradalmárt láthatjuk, hanem a szabadságától és a ténykedés lehetőségétől megfosztott embert, a mélyen gondolkodó, elmélkedő és bölcselkedő egyéniséget. S Jutkevicsnak éppen ez volt a szándéka, mint hangsúlyozta: „A lenini filozófia mélységét, a gondolkodó Lenint akartuk bemutatni a történelem tragikus időszakában, amikor kitört az első világháború". Szergej Jutkevics a kifejezési eszközök és az ábrázolásmód megválasztásánál nem törekedett újszerűségre, hagyományos filmet készített. A mű egésze Makszim Strauh játékára és egyedülálló színészi képességeire épül. A híres színész filmszalagon nem először jelenik meg Lenin szerepében, ennek ellenére alakítása nem „szikkadt ki", játéka hajlékony és természetes. Egy emberien póztalan, egyszerű és fáradhatatlan vezető alakját személyesíti meg, nem „szobor" Lenint láttat a nézőkkel. Jeiene' a .."min Lengyelországban" című filmből PIERRE ÉS PAUL (francia) Apa és fia, két nemzedék, két kor, kétféle életszemlélet, két különböző világ. A fejlett társadalom, a civilizáció, a haladás és a technika vívmányainak a kora és a régmúlt, letűnt „aranyidők" világa. René Allio rendező ebben a filmben párhuzamot von e kétféle világ között. Az alkotás központi hőse Pierre, a mai fogyasztói társadalomban élő modern fiatalember, aki az agyonhajszolt világban kénytelen egyre többet feladni egyéniségéből, hogy lépést tartson a korral és megállja a helyét a növekvő konkurrenciá*at saemben. A társadalom egyre inkább „rabjává teszi", a sztereotip életmód megfosztja őt egyéniségétől, függetlenségétől, így válik hősünk „tucatemberré", majd az óriás tempó következtében ingerültté, idegessé, míg teljesen meginog alatta a talaj. A film éles határvonalat húz az apa nyugodt és szerény élete, valamint fia, az örökös hajszában élő ember világa közt, aki végül is a gyorsuló élet áldozatává-válik. A fiú DOKTOR DOLITTLE gyermekkori emlékeit felidézve, illetve a főhőst nehéz, válságos helyzetbe állítva a rendező még jobban kidomborítja a konzum társadalom közömbösségét, könyörtelenségét és kíméletlenségét. A rendezőre egyébként jellemző ez a konfrontálás, ezt a módszert választotta előző filmjében, „Az idős hölgy szórakozik" című műben is, melyben a főhős életében hirtelen bekövetkezett válság életszemléletében szintén változásokat idéz elő. Pierre Mondy (Pierre szerepében) a filmben kiváló teljesítményt nyújt, egyszerű, eszköztelen játékával magasan a többi szereplő fölé emelkedik, és szinte tökéletesen . azonosulni tudott a szerepével. Említést érdemel még Madeleine Barbulee, aki hitelesen formálta meg az anya alakját. René Alllo filmje nem könynyú szórakozás, a nyugati világot a maga „meztelenségében" ábrázolja. Filmje önkéntelenül is az ismert közmondást Juttatja eszünkbe: nem minden arany, ami fénylik. (amerikai) Különös szenvedély rabja doktor Dolittle: él-hal az állatokért. A papagájtól a csimpánzig és a háziállatokig mindenfajta teremtmény szorong a házában. Nem is csoda, hiszen Dolittle minden állatot meggyógyít, s mivel értelmes élőlénv.számba veszi őket, elbeszélget velük. Egy állatnak, a hatalmas termetű, tengerben élő rózsaszínű óriáscsigának azonban sehogy sem tud a nyomára bukkanni. Pedig a hajósok, a tengerészek annyi érdekes történetet mesélnek róla, hogy az még csak jobban fölcsigázza a fáradhatatlan csodadoktor képzeletét . . Így épül kalandra kaland, Így bontakozik ki a vásznon egy színes mesevilág. Hugh Lofting ismert meseregénye hálás témát kínált Richard Fleischer amerikai rendezőnek. Lehetőséget nyújtott neki a meseelemek kidomborítására — trükkök segítségével —, a színek szabad, játékos felhasználására, az események filmszerű megelevenítésére; Az alkotó azonban — néhány nagyszerűen sikerült jelenet ellenére — a téma, illetve a filmtechnika adta lehetőségeket és ötleteket — véleményünk szerint — kevésbé használta ki. Szinte az az érzésünk, hogy, a kedvelt regényt egyszerűen lefényképezte, ezért a film „fényképezett színházra hasonlít". Ennek egyik oka a sok, zárt helyiségben játszódó jelenet. Pedig a mesében a képzeletnek szabad szárnyalást kellene adni. A csodadoktorról és az állatkáiról szóló kétrészes amerikai musical — az említett fogyatékosságok ellenére is — attraktív alkotás (erényeit 2 Oscar-díj fémjelzi], mely megnyeri különösképpen a gyermekek tetszését. A hírneves Rex Harrison doktor Dolittle szerépében ezúttal is a tőle megszokott kiváló teljesítményt nyújtja. A nagy anyagi ráfordítással készült filmben 1500 személy, és 2000 állat szerepel. —ym— llllllll A KRISTÁLYOK ÉS A TECHNIKA Kristálytan és műszaki fejiődés: ez a párhuzamba állítás nem is olyan régen még furcsán hatott volna. De az idő, amikor a kristálytant csupán az ásványtan bevezetésének tekintették, már a múlté. Ha megvizsgáljuk a kristálytan változatos kapcsolatait a többi tudományággal, akkor kitűnik, hogy e kapcsolatok számát illetően a kristálytan a tudományok közt a legelső helyek egyikén áll. Ma egy ország tudományos-műszaki színvonalát aszerint értékeljük, milyen szintű a különféle szintetikus monokristályok termelése, milyen mértékben használják fel őket a rádiótechnikában, az optikában és az akusztikában. Milyen körülmények folytán kerültek a kristályok előtérbe? A kristályszerkezet meghatározza az anyag sajátságos tulajdonságait és teljesen új lehetőségeket tár fel a technika előtt — állapította meg egy tanulmányban Borisz Vajnstein, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja és Leonyid Beljajev, a fizika-matematikai tudományok doktora. A technika a különféle tulajdonságú anyagok sokféleségét igényli; így például megköveteli, hogy egyes anyagok magas hőfokon, nagy nyomáson vagy rendkívül nagy sebességen is kifogástalanul tudjanak dolgozni. SUGÁRTRANSZFORMÁTOR A kristályok különleges sajátságai lehetővé teszik, hogy úgy használjuk fel őket, mint a sugárzás sajátos transzformátorait, amelyek az egyik energiafajták más energiafajtává alakítják át — állapítják meg az említett szovjet szerzők. A kristályok lehetővé teszik, hogy könnyen és egyszerűen megváltoztassák a fény hullámhoszszát. Közismert dolog a katódsugárzás láthatóvá tétele a lumlneszkáló ernyőn. Az erős gáztöltésű lámpa fénylobbanásával megvilágított rubinkristály olyan keskeny fénynyalábot vet, amely eljut a Holdra és vissza is tér onnan. Ez a huszadik század egyik csodája — a lézur. A kristálytan egyik fontos vívmánya az utóbbi években az volt, hogy módszereit alkalmazni kezdték a biológiában is, ami valóban forradalmi eredményekhez vezetett. Elegendő megemlíteni a dezoxiribinukleinsav (DNS) és számos fehérje struktúrájának felfedezését. Ez századunk egyik legjelentősebb tudományos eseménye még akkor is, ha más tudományágak óriási vívmányai alapján sikerült elérni. KRISTÁLYKÉPZÉS A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kristálytani intézetében a kísérleti és elméleti kutatások alapján kidolgozzák és állandóan tökéletesítik a kristályképzés módszereit, és eredeti gépeket szerkesztenek. A fizikusok, elektronikusok, rádiósok, biológusok, vegyészek, orvosok, kőolajszakértők, sőt még az illatszerkészítők is megrendelésekkel és kérésekkel fordulnak az intézethez. Munkájuk eredményeként új módszerek születnek, javul a kristályok minősége, növekszik méretük, egyneműségük. A megadott sajátságú anyagokat kompozíciók, kettős szerkezetű anyagok létrehozásával állítják elő. A vasbeton a korszerű, nagy szilárdságú és hőálló anyagok mintaképe. Hasonló szerkezetű kompozíciók létrehozására, a diszlokáció nélküli kristályszálak nagyfokú szilárdságát használják fel. Ha ezeket a szálakat betétként présformába helyezik, akkor olyan szilárd anyagot kapnak, amely eddig ismeretlen volt a technikában. A kristályszálakat magas hőfokú oxidokból, karbidokból és nitridekből állítják elő, s a mátrix kötőanyagaként magas olvadáspontú fémeket használnak. FOKOZÓDÓ IGÉNYEK Az elektronika fejlődésének előterében ma az integrált áramkörök kialakítása áll. Ezek az áramkörök lényegesen növelik a berendezések megbízhatóságát és csökkentik a termékek súlyát. Létrehozásuk teljesen űj feladatok.elé állítja a krisztallofizikusokat és vegyészeket. A krisztallografusok egyre mélyebben hatolnak be a kristályképződés problémájába. Ha megértik a kristályok összeállásának és alakulásának törvényeit, akkor a közeljövőben már eleve meghatározhatják kívánt sajátosságalkat ls. A kristályokban végbemenő fizikai jelenségek igen változatosak. E sokféleség kristálytani módszerrel való tanulmányozása elsősorban azoknak a tulajdonságoknak a vizsgálatát igényli, amelyek lényegileg összefüggnek a kristályok anizotrópiájával és felépítésük hibáival. Csupán a szovjet krisztallografusok ez irányú munkáinak felsorolása is sok helyet igényelne. Tanulmányozták a kristályszerkezetek geometriájának általános törvényszerűségeit. Felfedezték és tanulmányozták, milyen erős hatással van a behatoló sugárzás a kristály piezoelektromos tulajdonságaira, felfedték azokat a fontos törvényszerűségeket, amelyek meghatározzák a kap csolatot a • piezoelektromos félvezető sajátságok és a fotovezetőképesség között. A szovjet krisztallografusok széles körű kísérleteket folytattak annak érdekében ls, hogy megállapítsák a kristálytestek rugalmasságának fizikai természetét és e testek alakváltozásának és törésének természetét. Ez különösen fontos a kvarc-, germánium- és arzenid kristályokat igénylő félvezetőipar számára. De a félvezetőalkatrészek megbízhatósága sem mindig egyforma. Olykor a kristály szerkezetében előforduló rendellenesség káros hatással lehet a készülékek megbízhatóságára. •MEGLEPŐ EREDMÉNYEK Az utóbbi időben a lézersugarak diffrakcióját kezdik alkalmazni az elektronikus felvételeknél, valamint a biokristályok molekuláinak vizsgálatánál, és közben felhasználják a holográfiai módszereket is. Ez lehetővé teszi, hogy „lássák" a molekulák elhelyeződését a kristályokon belül. Az elektronsugaras vizsgálat, amelynél a kristályok atomstruktúrájának tanulmányozásához felhasználják az elektronok diffrakcióját, segítségükre volt a szovjet fizikusoknak abban, hogy részletesen tanulmányozzák a nehézfémek vegyületeit, a félvezető ötvözeteket, pontosan meghatározzák új elképzeléseiket a hibás és rendezetlenné vált struktúrákról, valamint a rendeződés folyamatairól. Ezen a téren jelentősek azok a munkák is, amelyek meghatározzák a hidrogénatomok helyzetét számos bonyolult és szerves vegyületben. A neutronsugaras kutatások során felfedezték a mágneses struktúrák újabb típusait és tisztázták keletkezésük okait. Korunk tudománya nagy fontosságot tulajdonít a tudományos kísérlet automatizálásának. E kísérletekhez kedvező alapot ad a kristályok strukturális elemzésének fejezete, ahol sok kísérleti és matematikai adat halmozódott fel. HORMONOK ÉS IDEGSEJTEK A kórházi ágyon nagybeteg ember fekszik: az egyik veséje felmondta a szolgálatot. Szervezete kimerült, úgy tűnik, csak egyetlen út van a beteg megmentésére: a veseátültetés. Vagy talán hormonkezeléssel is tudnak segíteni rajta? — Ezzel a lehetőséggel foglalkoznak mind behatóbban a Moldvai SZSZK Tudományos Akadémiájának idegfiziológiai laboratóriumában, Alekszander Maric, a biológiai tudományok doktora vezetésével. A hormonokkal való kezelési eljárás egyáltalán nem számít már újdonságnak a gyógyításban. „Érzés szerint", a betegség általános kórképének megfelelően, már régóta adagolnak a betegeknek hormonokat. Az ilyenfajta kezelés valóban sok alkalommal segít a betegen, néha azonban eredménytelen. Mindenekelőtt ugyanis azt kellene megállapítani, milyen idegrendszeri zavarok vagy más működési rendellenességek okozzák a szerv betegségét. Az emberi szervezetben állandó ciklikus változások mennek végbe: sejtek pusztulnak el és újak születnek. Ez a- folyamat teljesen önműködő. Az agy idegsejtjei alkotják azt a „fogantyút", amely vezérli valamennyi szervünk automatikus működését. Ha hormonokkal hatunk az agy különböző központjaira, ezzel megváltoztatható az általuk vezérelt szerv működése, vagyis helyreállítható a kóros működésű szív- és érrendszer, az emésztőszervek vagy a vese normális tevékenysége. Csak azt kell pontosan tudni, melyik agyi központ melyik szervet vezérli, és a hormonokkal a megfelelő agyi központot kell célba venni. Élettevékenységeink két fő központja az agytörzs és a hipotalamusz. Ez utóbbi vezérli a szervezet vegetatív, folyamatait, az agytörzs pedig a légzésre és a vérnyomásra „ügyel". Ezeknek az agyi központoknak a működését érdekes módszerekkel vizsgálják. Műtéti úton elektródokat építenek be kísérleti kutyák agyába, majd a megfelelő agyközpontokat villamos úton ingerlik. Ilyen módon például éhség ós jóllakottság érzése váltható ki a kísérleti állatokban, megváltoztatható emésztőrendszerlink működése. Sok-sok kísérlettel összegyűjthetők a kívánt információk, hogy melyik agyi központ melyik szervvel áll összeköttetésben. Ezzel párhuzamosan azt ls vizsgálják, hogy az egyes agyi központokban milyen enzimek vannak jelen, amelyek segítenek az idegimpulzusoknak az egyes sejtek közötti továbbításában. A moldvai kísérletek során például kitűnt, hogy az enzimek tevékenysége az agyban éber állapotban fokozódik, alvás közben viszont csökken. Következésképpen ezek az enzimek aktiválják vagy gátolják a kísérleti állat idegműködését. Külön figyelemmel vizsgálják a laboratóriumban azoknak az enzimeknek a viselkedését, amelyek részt vesznek az idegsejtek energiaháztartásában, továbbá a nukleinsavakat, amelyek megszabják az öröklődésl tulajdonságokat. Sok-sok megfigyeléssel már meglehetősen pontos adatok gyűltek össze arról, hogy az egyes kísérleti állatok melyik agyközpontja melyik szerv működését vezérli. A további kísérletek során bizonyos hormonokat adagoltak a kísérleti állatoknak és újra megvizsgálták élet' működéseiket. így lassan, lépésről lépésre azt is sikerült felderíteni, milyen hormonnal vagy hormonokkal érhetik el a kívánt hatást az egyes agyközpontokban. Így az orvosnak nem kell majd többé vaktában „céloznia", a hormont a megfelelő agyközpont szerint rendelik, amely a beteg szervet irányítja. Egyelőre még nem lehet végleges következtetéseket levonni a kísérletekből. Annyi azonban már teljességgel bizonyos, hogy az agy egy vagy több központjára való hatással az emberi szervezet tetszés szerinti szervének, szövetének működése befolyásolható. (dj)