Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-13 / 37. szám, szombat

Érvényesítik a part vezető szerepét Pártszervezeteink jelenleg az évzáró taggyűlések és a gyűlé­sek előkészületei jegyében él­nek. Az évzáró taggyűlések elő­készítése rendkívül fontos, hi­szen az elkövetkező időszak eredményei nagyban függnek majd tőle. Ezzel tisztában van­nak a Nyugat-szlovákiai Barom­fifeldolgozó Üzemek dunaszer­dahelyi (Dun. Streda) iizeme mellett működő üzemi pártszer­vezet tagjai is. A szervezet te­vékenységéről Bíró Ernő elnök­től és František Hanus titkár­tól érdeklődtünk. A pártszervezet vezetősége még decemberben foglalkozott az évzáró gyűlés előkészítésé­vel. összeállította a javasló és a választó bizottság névsorát, melyet a tagsági gyűlés meg is erősített. Ugyancsak javasolta, kik legyenek az elkövetkező időszakban a pártcsoportok ve­zetői — a szervezetben öt párt­csoport működik. Jóváhagyta az évzáró taggyűlés előkészítésé­nek pontos tervét, mely olyan részletkérdéseket is tartalmaz, hogy ki írja meg a jegyzököny­vet, hol tartják meg az évzáró taggyűlést stb. A pártcsoportok még decemberben megtárgyal­ták „A CSKP XIII. kongresszu­sa óta a pártban és a társada­lomban kialakult válság tanulsá­gai" című dokumentumot. Eze­ken a cšoportgy üléseken részt vett egy-egy vezetőségi tag, akit a dokumentum ismertetésé­vel bíztak meg. A vezetőség megtárgyalta, milyen hozzászó­lások hangzottak el a csoport­gyűléseken. A „Tanulságok"-kal foglalkozó vezetőségi gyűlésen részt vett a járási pártvezetőség elnökségének egyik tagja is. Je­len volt a tagsági gyűlésen is, melyen ismertette a KB határo­zatát. A tagsági gyűlésen szá­mos hozzászólás hangzott el — egyebek közt arról, hogy az üzem dolgozói helyesen csele­kedtek a legválságosabb idő­szakban is: nem küldözgettek különféle meggondolatlan hatá­rozatokat, hanem termeltek, sőt túlteljesítették tervüket. A termelési terv teljesítésé- . vei a pártszervezet úgy törődik, hogy azt különböző időszaka­szokra szétírják és teljesítését a pártcsoportok értékelik. Ezzel elérik, hogy minden dolgozó láthatja, mennyire szívügye a pártszervezetnek a probléma megoldása. Amit a pártcsoport nem képes elintézni, azt a párt­vezetőség vagy a párttagság elé terjesztik. Ott már vannak fele­lős gazdasági vezetők, akiknek az egyes kérdések megoldása a hatáskörükbe tartozik. A tagsá­gi gyűlések anyagát is a párt­csoportokban készítik elő — minden csoport a saját problé­máját veti fel. Három pártcso­port vezetője egyben tagja az összüzemi bizottságnák is. A szervezet elnöke tagja a párt kerületi, az üzem igazgatója pe­dig a párt járási plénumának — így a felsőbb pártszervekkel na­gyon szoros a kapcsolatuk. Nagy gondot fordít a szerve­zet a párt vezető szerepének ér­vényesítésére az üzemben. Az üzem vezetősége senkit sem bíz meg vezető tisztséggel a pártbi­zottság vagy a tagság beleegye­zése nélkül. A pártszervezet ve­setői részt vesznek a termelési és az üzemvezetői értekezlete­ken. A pártszervezet a közel­múltban értékelte az üzem no­menklatúr-kádereinek gazdasági és politikai tevékenységét és ennek alapján javasolta, ki ma­radjon tisztségében, illetve kit bízzanak meg más feladattal. Ugyancsak megállapította az adminisztratív erők csökkonté­sének lehetőségét — ezt azóta végre is hajtották. A tagság ideológiai nevelését sem tévesztik szem elől az üze­mi szervezetben. Éppen most el­lenőrzik, hányan járatják a pártsajtót, a Pravdát és az Üf Szót. Szeretnék, ha a Pártéletet is egyre többen megrendelnék. A pártiskolázást egész napos előadások formájában biztosít­ják. Ebben megértésre találtak az üzem vezetősége részéről. Eddig két alkalommal jöttek össze a párttagok és az alábbi témákat vették át: a párt jelen­legi helyzete és vezető szerepe, a CSKP története. Mindkét al­kalommal külpolitikai kérdések­ről is hangzott el előadás. A marxizmus—leninizmus helyi esti egyetemét is két tag láto­gatja — a szakszervezet elnöke és az ifjúsági szervezet elnöke. Tavaly hárman végezték el az esti egyetemet. MARXISTA MÜ a csehszlovák-magyar kapcsolatok kezdeteiről BOROS FERENC KÖNYVE Ä MIRŐL ÍRNAK m ttKwiia impj Xeä ^j^ WrmMimm ,,,I J" 11IJ M • 11, 1 PRACE hospodárske noviny PRAGAI LAPOK Figyelemre méltó tanulmány­kötet látott napvilágot Buda­pesten az Akadémiai Kiadó gon­dozásában. Címe: Magyar— csehszlovák kapcsolatok 1918— 21-ben. Szerzője Boros Ferenc történész, aki a szóban forgó időszak magyar—csehszlovák kapcsolatainak ismert szakér­tője, kutatója. A kötetben feldolgozott idő­szaknak a múltban is gazdag irodalma volt, hiszen a Habs­burg-monarchia összeomlása új helyzetet teremtett Közép-Euró­pában: új államok alakultak, új szövetségek jöttek létre, s ez­zel együtt új ellentétek is szü­lettek a világháború befejezése, a forradalmak letörése után. Ezt az ellentétekben gazdag korszakot a szerző marxista történészre jellemző alaposság­gal, korabeli dokumentumok, sajtótermékek és feldolgozások ismerete alapján tárja az olva­só elé. A könyv értékét emeli a tanulmányozott időszakkal kap­csolatos levéltári és egyéb doku­mentum-anyagról való alapos, mély tájékozottság, valamint az az elvszerűség, amellyel a szer­ző bírálat alá veszi a naciona­lizmust, a burzsoázia hatalmi mesterkedéseit — nyilvánulja­nak meg azok magyar vagy csehszlovák köntösben. E bírá­lat mellett a monográfiából ve­zérfonalként érezhető a szán­dék: feltárni azokat a tényeket, amelyek ebben az időszakban népeink kapcsolataiban az elő­remutatót, a haladásban való együttműködés ügyét szolgál­ták. Az olvasó ebből a műből a többi között részletes áttekin­tést kap arról, milyen kapcso­latai voltak Csehszlovákiának a Magyar Tanácsköztársasággal, miként került sor a magyar, szlovák és cseh nép legjobbjai­nak együttműködésére a Ma­gyar, illetve a Szlovák Tanács­köztársaság megteremtése és fennállása során. A szlovák és a magyar proletariátus államai­nak megdöntése utáni időszak közép-európai hatalmi törekvé­seinek tükrében vizsgálhatjuk a magyar ellenforradalmi reakció terveit, politikai mesterkedéseit az utódállamokkal szemben, a Horthy-korszak revíziós politi­kájának eszközeit, közöttük az irredenta mozgalmat, valamint a csehszlovák burzsoázia politikai sakkhúzásait a forradalmi moz­galom elfojtása, saját pozíciói­nak megszilárdítása érdekében. Most, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja megalakulása 50. évfordulójának alkalmából kü­lönösképpen időszerűek a könyv fejezetei, amelyekben elénk tárul a Magyar Tanács köztársaság leverése után kül­földre, elsősorban Csehszlová­kiába kényszerült kommunisták tevékenysége, állhatatos harca. Az emigráns magyar kommu­nisták, cseh és szlovák elvtár­saik oldalán, kivették részüket az osztályharcból, a szociálde­mokrata párt baloldali irányza­tának megerősítéséből, s lehető­ségeikhez mérten hozzájárultak a pártalapítási folyamat meg­gyorsulásához. A csehszlovákiai munkásság magas fokú internacionalizmu­sáról tett tanúbizonyságot, ami­kor a magyarországi ellenforra­dalmi terrorra válaszolva, ma­gáévá tette a magyar proletariá­tus ügyét. A fehérterror tobzó­dásai elleni tiltakozásul na­Külön politikai iskolázást tar­tanak az ifjúsági szervezet tag­jainak — havonta vagy kétha­vonta egyszer. Az ifjúsági szer­vezet tevékenységének megjaví­tását még tavaly megkezdték. Ennek köszönhető, hogy máris szép eredményeket érnek el. Például két Ifjúsági szocialista munkabrigád alakult. Kultúr­csoportot is létrehoztak. A fia­talok a pártszervezet irányításá­val faliújságot is szerkesztenek az üzemben. Sikeres rendezvé­nyük a Lenin életét bemutató kiállítás is (az üzemi klubhelyi­ségben rendezték meg), melyet könyvkiállítással kötöttek egy­be. A fiatalok baráti kapcsolatot tartanak fenn a győri baromfi­üzem fiataljaival. Már tanul­mányúton is voltak Győrben — mégpedig a saját autóbuszukkal. A győri fiatalok a közeljövőben viszonozzák a látogatást... A SZISZ tagjai közül nyolc párt­tag. A SZISZ elnökét rendszere­sen meghívják a pártbizottság üléseire is. Ezenkívül a pártbi­zottság egyik tagját megbízták, hogy segítse a SZISZ működé­sét. A SZISZ tagjai beneveztek a „Mit tudsz a Komszomolről?" elnevezésű járási versenyre is. Az ifjúsági szervezet javaslatára három fiatalt az évzáró gyűlé­sen felvettek a pártba. Mindhá­rom fiatal munkás. Ez tehát to­vább javítja majd a szervezet tagjainak szociális összetételét: eddig a tagság 75 százaléka munkás. A pártszervezet mindent elkö­vet annak érdekében, hogy cél­jaival ne csak a kommunisták legyenek tisztában, hanem az üzem valamennyi dolgozója. Hogy a szakmai képzéssel pár­huzamosan minden dolgozó po­litikailag is fejlődjék. Csákit ez biztosítja feladataik teljesítését. S hogy az üzem dolgozói fel­adataik magaslatán állnak, azt eddigi helytállásuk és célkitűzé­seik ékesszólóan bizonyítják. Mindezt legalább egy konkrét számmal szeretnénk alátámasz­tani: az üzem a párt megalaku­lása 50. évfordulója tiszteletére 7 millió korona értékű termelési kötelezettséget vállalt. FULOP IMRE gyobb megmozdulások zajlottak le Prágában és más cseh váro­sokban. A magyar ellenforradal­mi reakció rémtettei rendkívül nagy hatással voltak a szlová­kiai szociáldemokrata tömegek­re. A Kassai Munkás vezércikk­ben szólított fel a Horthy-rend­szer elleni harcra, s a későb­biek folyamán a fehérterror el­len meghirdetett bojkott-akció is elmélyítette a csehszlovákiai munkásosztály internacionalis­ta osztályöntudatát. A szerző könyve végén úgy jellemzi az 1918 utáni évek ma­gyar—csehszlovák kapcsolatai­nak alakulását, hogy azoksrt túlnyomó részben negatív voná­sok jellemezték ugyan, de a pozitív szálak sem szakadtak meg. A negatív vonások a két ország kizsákmányoló uralkodó osztályainak a versailles-i rend­szer talaján kibontakozott éles ellentététeiből eredtek. A bur­zsoázia az osztályérdekeit nem­zeti érdekeknek igyekezett fel tüntetni. A mindkét oldalról szított nacionalizmus jelentős mértékben befolyásolta a töme­gek tudatát. Azonban a pozitív kapcsolatok tompították ennek hatását, s még a kedvezőtlen körülmények közt is elősegítet­ték népeink közeledését. A könyv — amely csupán 330 példányszámban jelent meg — nemcsak a tárgyalt korszakkal foglalkozó történészek, de a szélesebb nyilvánosság számá­ra is tanulságos munka. Olyan mű, amely meggyőzően juttatt­ja kifejezésre: a proletár inter­nacionalizmus az az eszme, amely a legjobban megfelel né­peink érdekeinek. SOMOGYI MÁTYÁS SAJTÓNK HELYZETE Oj köntösben, nagyobb formá­tumban jelent meg a Csehszlo­vák Újságíró Központ folyóira­ta, a Novinár. A folyóirat közli a többi közt a Smena szlovák ifjúsági napilap 1968—69-es te­vékenysége elemzésének egy részét, továbbá összefoglalja az V. Interpress-Foto kiállítás ta­nulságait, s cikkeket közöl az újságíró-utánpótlás kérdéseiről. A januári szám első helyen közli dr. Vladimír Divis elvtárs­nak, a CSKP KB sajtóosztálya vezetőjének cikkét a tömegtá­jékoztatási eszközök jelenlegi helyzetéről. Tekintettel arra, hogy a sajtó helyzete nemcsak az újságírókat érdekli, a cik­ket részletesen ismertetjük ol­vasóinkkal. A múlt évet értékelve Diviš elvtárs megállapítja, hogy an­nak során betetőzódött a szer­kesztőségekben a jobboldali op­portunista erők veresége, s be­fejeződött a már előbb megkez­dett kádercsere. A szerkesztő­ségekből távoztak azok az inga­tag elemek is, akik még a CSKP KB 1969 áprilisi plénuma után sem vonták le a helyes követ­keztetéseket. A tömegtájékoztatási eszkö­zök élén álló főszerkesztők munkájáról elismerő szavakat olvashatjuk a cikkben. — A fő­szerkesztők és legközelebbi munkatársaik nehéz körülmé­nyek között irányították a rá­juk bízott területet. Olyan idő­szakban végezték felelősséggel munkájukat, amikor a szerkesz­tőségekből távozóban voltak a jobboldali újságírók, s az új munkatársak pedig az új mun­kakörülményekkél ismerkedtek. A lapok vezetőit ebben az idő­szakban elsősorban a párttagok­kal folytatott beszélgetések és más fontos pártfeladatok telje­sítése vette igénybe. Meg kell állapítani, hogy az újonnan ki­nevezett főszerkesztők ilyen körülmények közt is megállták helyüket. A pártvezetés bennük a legközelebbi munkatársait látja, akikben senki sem kétel­kedhet, melyik oldalon állnak és milyen politikát támogatnak. A szerkesztőségekben ezentúl már ritkábban lesznek változá­sok, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a sajtó lerén sem fejeztük be teljesen a jobb­oldali opportunizmus eszmei ha­gyatékai elleni harcot, hogy a revizionizmus és a kispolgári anarchizmus elleni küzdelemben van még pótolni valónk. Nem feledhetjük, hogy a párt új ve­zetésének politikáját egyértel­műen támogató és a marxizmus —leninizmus talaján szilárdan álló újságírókon kívül több szer­kesztőségben ma is vannak megtévesztett és ingatag embe­rek. Ezeknek az embereknek vá­lasztani kell: vagy azonosítják magukat kiadóik politikai prog­ramjával, vagy pedig olyan más foglalkozás után néznek, amely nem áll ellentétben meggyőző­désükkel. Ugyancsak a Novinár januári számában olvashatjuk Mester Pálnak, a komáromi Dunaj já­rási lap szerkesztőjének cikkét a kétnyelvű járási újságok egyes problémáiról. A kétnyel­vű lapok magyar kiadásainak nyelvi színvonalával foglalkoz­va megállapítja, hogy azokban sok a stílusbeli, szóhasználati és helyesírási hiba. Ennek az oka elsősorban magyar irodalmi nyelv gyenge ismerete. Helye­sen mutat rá Mester Pál arra a követelményre, hogy egy újság­írónak alaposan ismernie kelle­• KÖZÉPKORI PÉNZÉRMÉ­KET hoztak felszínre ausztráliai könnyűbúvárok egy 1712-ben el­süllyedt holland vitorlás ron­csai közül a Murchison folyó torkolatától 60 kilométerre északra. A gazdag lelet érté­két a szakértők 30 ezer ameri­kai dollárra becsülik. A búvá­rok u roncsok közül kiemeltek egy másfél méteres bronz ágyú­csövet és egy hajóharangot is. ne anyanyelve gazdagságát, « stílusbeli és nyelvhelyességi kérdésekről nem is szólva — mert az, aki a nyilvánosság szá­mára fr, felelősséggel tartozik az olvasónak. Az újságírói állás betöltésére sokoldalúan tehet­séges embereket kell kiválasz­tani. Véleménye szerint a két. nyelvű járási lapok munkatár. sainak az eddiginél többet kel­lene tanulmányozni a magyar nyelvészeti szakirodalmat. MUNKÁJUKAT A NÉP BIZALMA KÍSÉRI Az Rp keddi számában Josef Bečvaŕ a dunaszerdahelyi járási pártbizottság politikai tapaszta­lataival ismerteti meg a cseh olvasóközönséget. A cikk elején elmondja, hogy a járás szövet­kezetei és állami gazdaságai országos viszonylatban is a leg­jobb eredményeket érik el a ter­melésben, aminek eredménye­képpen „egész vonatszerelvény élelmiszeripari cikk — tejpor, vaj, baromfi — és zöldségkon­zerv, és legújabban 1600 vagon cukor — indult útnak az ország közellátása számára ... Ez nem a véletlen müve, mert ebben a járásban érvényesül az a lenini elv, hogy a párt ereje a néppel való egységben rejlik . . ." Az Rp munkatársa a pártmun­ka tapasztalataival foglalkozva azt is megállapítja, hogy ebben a járásban a kommunisták min­dig tudnak arról, miről tárgyal a járási pártbizottság plénuma, vagy elnöksége, és milyen fela­datok hárulnak rájuk üzemi vagy községi viszonylatban a já­rási pártszervek határozataiból. Az idei évzáró tagg"űléseken a központi bizottság f énuma ha­tározatainak szellemében a já­rás kommunistái terveket dol­goznak ki helyi viszonylatú konkrét politikai és gazdasági feladatok teljesítésére és a dol­gozók aktivitásának fokozására. A járási pártbizottság az évzáró taggyűlések egyik alapvető cél­ját abban látja, hogy az embe­rekkel megértesse: ahogy dol­gozunk ma, úgy élünk holnap, s a hazafiasság és a szocialista öntudat legkézzelfoghatóbb bi­zonyítéka a konkrét tett. A járási pártbizottság az alap­szervezetektől kapott bíráló észrevételeket, legyen szó párt­ügyekről vagy a lakosság egyéb panaszairól, nem süllyeszti a fiókba, hanem intézkedik, hogy. a lakosság panaszait rövid időn belül orvosolják. „A dunaszerdahelyiek számá­ra világos, ini a lényege a CSKP KB decemberi plénuma határo­zatainak, ezért munkájuk siker­re) is jár. Az áldozatkész konk­rét munka mezejére téptek, s kétségtelen, hogy ennek ered­ményeként ebből a mezőgazda­sági járásból az idén is vonat­szerelvények szállítják majd a lakosság ellátásához szükséges élelmiszeripari cikkeket" — fe­jezi be cikkét 1 Reív-ir ADATOK A CSEHORSZÁGBAN ÉLÖ CIGÁNYOKRÓL A cseh kormány hetilapja, a Národní výbor érdekes adatokat közöl a Cseh Szocialista Köz­társaságban élő cigány lakos­ságról. 1968 végén a cseh or­szágrészekben 62 000 cigány la­kost tartottak nyilván, ami az országos viszonylatban nyilván­tartott cigányok 24 százalékát teszi ki. A cigány lakosság zö­mében az észak-csehországi (19 ezer), az észak-morvaországi {12 ezer) és a nyugat-csehor­szági kerületben (9 ezer) él. A természetes szaporulat és a Szlovákiából való költözés kö­vetkeztében évente 2.8 százalék­kal növekszik a csehországi ci­gányság száma. A magas sza­porulattal azonban együttjár a a csecsemőhalandóság is. A ci­gány anyák esetében a csecse­mőhalandóság kétszerese az or­szágos átlagnak. A statisztika kimutatja azt is, hogy az iskola­köteles cigánygyermekek túl­nyomó része nem fejezi be a kilencéves alapiskolát, sőt több­ségük as alsóbb osztályokból maiad ki. I s ml

Next

/
Thumbnails
Contents