Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-13 / 37. szám, szombat
PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVEIE A KISKERESKEDELEM KALÄLA A kiskereskedelem kihalóban van. A kiskereskedések pusztulásra vannak ítélve. Tizenöt év alatt 100 ezer kiskereskedő zárta be a boltját. S ez csak fokozódik: 1969-ben például 13 ezer kiskereskedés szűnt meg. Az a kereskedési forma, amelynek struktúrája tulajdonképpen a középkor óta nem változott, a „szupermarketok" hatására idejét múlta. Az utóbbi tíz év alatt egyre gyarapodik a nagyáruházak száma. Franciaországban 1960-ban 46 nagyáruház volt, 1970-ben a számuk már 1453-t tett ki; s az országban jelenleg 550 ezer kiskereskedés van. Az 1453 szupermarket a kiskereskedelemnek 30 százalékát bonyolítja le, de ez a százalékarány évről évre emelkedik, viszont a kiskereskedők száma állandóan csökken. A szupermarketokat nem a franciák találták fel, ők az amerikai példát utánozzák. MINDENT EGY TETŰ ALATT Nézzünk néhány jellemző adatot ezekről a nagy áruházakról. A fő elv az, hogy minden fontos közszükségleti cikk egy helyen, ahogyan mondják egy tető alatt, vásárolhasson meg a fogyasztó — a fűszerárutól, gyümölcstől, zöldségtől, a hentesárutól kezdve az italokig és a cukrászkészítményekig stb. Ezenkívül készruha, rövidáru, virág stb. minden megtalálható ezekben az üzletekben. A vásárlás formája önkiszolgálás, vagyis a vevő maga választja ki az árucikkeket. Elárusítók nincsenek, csupán a pénztárosok számolják össze a vevő kosarában levő árut, és veszik át az érte járó pénzt. Ezekben az áruházakban nagyon sok pénztár van, de jóformán alig található ellenőrző személyzet. Ez az eladási forma többé nem családi vállalkozás, mint a kiskereskedőknél. Az áruházak általában részénytársaságok tulajdonában vannak, és számos alkalmazottat foglalkoztatnak. OLCSÓBB A nagy áruházak síkerének legfőbb titka az olcsó ár. Ugyanazt az árucikket 10—20, sőt 30 százalékkal is olcsóbban árusítják, mint például a sarkon levő kiskereskedő. Nyilvánvaló, hogy a dolgozók számára előnyösebb, ha a szupermarketben vásárolnak. Mi az oka ennek az olcsóságnak? Csak a legfőbbekre szeretnék rámutatni. Először is ez az eladási forma sokkal ésszerűbb, sokkal jövedelmezőbb, A nagyáruház egy alkalmazottja ugyanazon idő alatt ötször, sőt tízszer több árut ad el, mint a kiskereskedő, aki reggeltől estig üzletében van. A kiskereskedés rezsiköltsége összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a nagy áruházaké, és ez visszatükröződik az árakban is. Ezért nem csoda, hogy a hagyományos kiskereskedelem nem képes a nagy bankok által finanszírozott szupermarketekkel versenyezni. Egy párizsi „szupermarket" Egy zárszámadó közgyűlés margójára Lelkesedés, derűlátás a közösben A kelet-szlovákiai síkság legtermőbb vidékén, a Bodrogközbén a legjobb közös gazdaságok közé sorakozott fel már jó néhány éve a Polyanyi Efsz, Matyi János elnök vezetésével. A csaknem 17 millió koronás vagyonnal rendelkező közös gazdaság tagsága a ffapokban vette számba múlt évi gazdasági eredményeit. Nincs szándékunkban ezeket — a hagyományokhoz híven — felsorolni, talán elég annyit megemlíteni, hogy a Polyanyi Efsz — amely egyébként nem tartozik a nagy szövetkezetek közé — a kedvezőtlen időjárás okozta gondokkal teli. 1970-es évben 8,2 millió korona értékű bruttó termelést ért el s túlszárnyalta az 1969-es gazdasági szintet. Tehát sikeres volt a múlt esztendő, ami semmi esetre sem a véletlen műve. Ezt jól tudja a polyanyi szövetkezet becsületes, szorgalmas tagsága. Tudatában van annak, hogy a szövetkezeti nagy család, a vezetők és tagok kölcsönös megértése, megbecsülése, összefogása és a szövetkezeti vagyon gyarapítása érdekében végzett jó munka a siker mindenkori záloga. A tagoknak egyébként munkaegységenként 30 korona jutott a viszontagságos esztendő gazdasági mérlege alapján. A polyanyi zárszámadó közgyűlés lelkes, derűlátó hangulata arra engedett következtetni, hogy a tagok megbíznak a vezetőkben és közös gazdaságuk jövőjében. Ezt igazolja például az a tény is, hogy a közös gazdaság élére, újból Matyi Jánost választották meg. Bíznak benne, és ez a bizalom kölcsönös. —ik A tiszteletére A Košicei Vnb a város felsza badulásának 26. évfordulója al kaiméból ünnepi plenáris ülést tartott, amelyen bejelentették az összvárosi kötelezettségvállalást. A város üzemei, szervezetei, intézményei és a lakosság 80 625 000 korona értékű felaján lássál köszöntik a párt megalakulásának 50. évfordulóját. Amint a vállalásban is szó van róla, az elkövetkezö idűben nagyobb gondolt kell fordítani a tömegpolitikai munkára, a fiatalok nevelésére. Szányi József, Košice ACELTORONY BRATISLAVA FELETT Nehéz körülmények közepette épül az új adótorony A televíziós adás műszaki feltételei egyre fejlődnek. Az adás általános tökéletesítésén túl figyelemre méltó a mesterséges holdak segítségével történő közvetítés és a színes televízió. Ez a fejlődés tette szükségessé az új bratislavai adótorony építését is. Amint az új felépül, a régit lebontják. Az új torony a régi szomszédságában, a Kamzik-hegyen IZergehegy) épül. Alakja szivarra emlékeztet, csak a keresztmetszete nem kerek, haíem négyszögletes. Korszerű berendezéssel szerelik fel. A torony magassága 200 méter, csúcsa eléri a 633 méter tengerszint feletti magasságot. BETON, ACÉL, ÜVEG Az adótorony építése két szempontból is különlegességszámba megy. Elsősorban maga az építkezés formája (keskeny, magas), másodszor a nehéz hegyi terep. A sziklás hegyi környezetben számos akadállyal kell az építőknek megbirkózniuk. Például: a torony alapjai .13 méter mélyre nvúlnak a föld alá. 12 000 köbméter földet kellett kiásni, ebből 9000 köbméter sziklát, terméskövet. A mélyítést robbantással végezték. A robbantás tökéletes technikáját kellőképp alátámasztja az a tény, hogy ezt a 20—30 méternyire levő régi (még működő, üzemelő) adótorony szomszédságában kellett végezniük, annak legcsekélyebb megrongálása nélkül... VíTgy vegyük a beton szállítását 50—60 méternyi magasságba. A szerkezetbe 2500 köbméter betonkeveréket kellett beépíteni, amihez az ácsok 1000 négyzetméternyi zsaluzást készítettek. A beton szállításának meggyorsítására a Priemstav dolgozói kipróbáltak egy, a Német Demokratikus Köztársaságból behozott betonszivattyút is, amely egy óra alatt 7,5 köbméter betonkeveréket szállít 60 méternyi magasságba. Egy hónapot vett igénybe a szivattyú felszerelése és azután felhagytak a kísérletezéssel. Ugyanis újra bebizonyosodott az építkezés körülményeinek, feltételeinek különlegessége, amiért itt a különben szokásos gépek sem alkalmazhatók. A múlt év végéig 1100 tonna acélszerkezetet kellett beépíteni. Ezután kezdődhet csak a torony falának üvegezése. Az üveg is a különös körülményeknek megfelelően készült. Számolni kellett a széllel, a téli hideggel és a nyári uap forróságával. A speciális üveget egy belga cég szállítja. KÁVÉHÁZ 500 MÉTER MAGASSÁGBAN A torony gerincét egy 7X7 méteres vasbeton akna képezi 40 cm-es vastagságú fallal. Ebben lesznek elhelyezve a gyors felvonók és a lépcsőház. A gerinc és a külső fal között lesz az adó berendezése és az itt dolgozók helyiségei. A külső fal panelkeretekből áll. A keretekbe erősítik az említett belga gyártmányú üveget, amely nem csupán szigetel, hanem a napfényt is „megszűri". 500 méter tengerszint feletti magasságban, tehát a torony alsó felében lesz a kávéház, amelyből festői kilátás nyílik a szlovák fővárosra. ELKÉSZÜL-E 1972-RE? A tv-torairjü építkezési költségei az ereaeti költségvetéstől eltérően 15 millió koronával emelkedtek. 1972-ig, tehát a tervezett befejezéséig, 81 millió koronás beruházást kell realizálni. Tavaly az év végéig mintegy 30 millió korona értékű építkezést sikerült elvégezniük. Az idén 27 milliós, jövőre még közel 20 millió korona értékű munkát kell elvégezniük. A feladat nem kicsi. Az építkezéshez vízvezetékei és csatornázást kell építeni. A munkások 4—6 méter mélységben, kemény sziklában jóformán csak kézi erővel ásnak. A már lefektetett vezetékek sűrűsége és a szikla keménysége miatt gépek itt alig alkalmazhatók. Nem kisebb nehézségekkel la, lálkoznak az utak és a garázsok építésénél. Ehhez hozzájárul, hogy egy-egy munkafolyamat késése hátráltathatja a további építést ls. S az együttműködésben itt-ott akadnak hézagok. Ennek ellenére is remélhető, hogy az adótorony a tervezett határidőre minden nehézség ellenére is elkészül. S akkor jö» vőre a főváros lakosai és a fővárosba érkező látogatók elgyönyörködhetnek Bratislava újabb jellegzetességében. LENGYEL DEZSŐ KLOSS SZAZAOOS KALANDOS TÖRTÉNETE 63. — Intézkednetek kell, hogy a viaduktot a következő három-négy napban levegőbe röpítsék. Zsuzsanna nénitől közvetlen üzenetet kaptam — mondta Kloss, — bármennyire is fájó az elvtársainkat elveszíteni, ennél az akciónál többet kell kockáztatni a szokásosnál. A véleményem az, hogy össze kellene kötni a hasznosat a kellemessel, egy vonattal együtt a levegőbe röpíteni a viaduktot. Gyorsan elmondta Barteknak az aknamező új beosztási tervét, legközelebbi napokban érkező fontos szerelvények menetrendiét. Bartek felélénkült. A vasút az ő szakmája, és most hogy sürgősre fordult a dolog, neki kell kézbevennie az egész ügyet. Valamikor nyolcadmagával éppen vasútrobbantással kezdte működését a szervezetben. Most több mint kétszáz embere van. Már szinte nincs is lehetetlen jeladat számukra. Megállapodtak abban, hogy egy kisebb csoportot is kell szervezni, akik támadást imitálnak a vasúti híd őrsége ellen, ezzel elvonják a figyelmet a robbantóosztagról. Kloss azt kérte, hogy feltétlenül tudassák vele az akció pontos időpontját, mert neki száz százalékos alibit kell biztosítania arra az időpontja. Aztán Kloss elmondta, hogy hirtelen előbukkant Edit, az unokahúga, és éppen ma este van ta lálkájuk. — Vigyáfz, provokáció is lehet — mondta Bartek, aztán megszorították egymás kezét. • # » Bruch ezredes szobájában már emelkedett hangulat fogadta a főhadnagyot. Amikor belépett, az ezredes zöld üveget tett a többiek mellé. — Pezsgő? Ejha! — csattintott Kloss. — A poharakról sem feledkeztem meg — mondta Bruch — és még valamit, hogy tudjuk mire iszunk. Az ön egészségére, kedves százados. Kloss értetlenül nézett az ezredesre, a társaság nagy nevetésbe tört ki. Bruch gyorsan megmagyarázta Klossnak, hogy ma délután látta a berlini postát, és abban az előléptetéséről szóló jóváhagyást. — Köszönöm, uraim nagyon köszönöm! — mondta derűsen Kloss, de közben arra gondolt, hogy odaát már régen őrnagy. Sok régi emlék elevenedett fel benne ezekben a percekben. Sok kockázatos vállalkozás, sok kínos pillanat, amikor hajszálon múlott csupán, hogy ki kerül ki győztesen a játszmából. De eljutott odáig is, hogy előléptetik. Erre igazán nem godolt még soha. — Azt hiszem az előléptetésre mégiscsak ön szolgált rá jobban — fordult az ezredeshez —, hiszen közismerten a törzs, legjobb tisztjei között emlegetik. — Hamarosan a világ is megtudja, hogy mennyire jó katona ez a Bruch — mondta az ezredes. Kloss észrevette, hogy főnöke már részeg, de hagyta, hadd beszéljen. — Tudja százados úr, én már 1939. decemberében megmondtam, hogy mi a véleményem Oroszország megtámadásáról. Ma is azt mondom, hogy akinek az agyában ilyen katonailag kivihetetlen marhaság született meg és ezt mégis parancs rangjára tudja emelni, az egy őrült. Tudja mí lesz a hadseregből és az országból, amelyei egy őrült vezet? Az ami Hamburgból, meg a többi városból. Don-kanyar, Volga, Sztálingrád, Leningrád . .. Kloss, ebbe az egész ce-zárómániás vezetésbe bele kellene engedni egy sorozatot! Akkor vége lenne! Mert végének kell lenni, vagy előbb, vagy utóbb! S ma már azt sem merné mondani, hogy így, vagy úgy. Ma már biztos, hogy csak „úgy" lesz vége. — Az oroszok tegnap a Visztulánál voltak, holnapután vagy egy hónap múlva az Oderánál lesznek . .. — Ezredes úr — mondta szigorúan Kloss — tudom, hogy rajtunk kívül nem hallgatja senki e beszélgetési, de nagyon kérem, legalább az új év küszöbén ne kelljen arra emlékeznem, hogy az Abwehr tisztje vagyok. Különösen önnel szemben nem szeretnék emlékezni erre most, hiszen szeretem és tisztelem önt. A Birodalom legjobb tisztjei közé tartozónak vallom, de megért ugye? — Kloss, én szeretem népemet, éppen azért vagyok elkeseredve, mert látom, ' hogy mi lesz itt... — Nem szabad pesszimistákká válnunk. Szerencsére van elég italunk ahhoz, hogy optimizmust varázsoljunk magunk köré. Kloss igyekezett olyan légkört teremteni, hogy az ezredes érezze is együttérzését, de tartson is tőle, amiért fecsegett. Hiszen előfordulhat még, hogy Kloss sorsa éppen Bruch ezredestől függ, akkor jól jön az ilyen emlékeztető . . . — Mindjárt megérkeznek a leányok — mondta Kloss, hogy témát váltsanak. — Német lányok? — érdeklődött az ezredes. Igen, és ez volt az én meglepetésem ma estére — mondta Kloss. — Képzelje el, előkerült egy gyermekkori szerelmem, de most izgulok, mert nyolc éve nem láttuk egymást. — Elképzelem a helyzetét — mondta Bruch. — Es legalább csínos? — Képzeletemben az maradt — mondta a százados —, de meglepetések érhetik az embert,• hiszen akkor mindössze 13 éves volt. Kopogtak az a/tón. Kloss játékosan szájára tette az ujját, jelezte az ezredesnek, hogy ő elbújik az ajtó mögé. Bruch belement a játékba és ajtót nyitott: — Fáradjanak be hölgyeim, Kloss százados úr azonnal itt lesz. Kloss már az ajtónyíláson át szemügyre vette a lányokat. Egy pillanatig azt hitte, hogy az első belépőben nyomban felismerte Editet, de aztán csalódott, mert a második is szőke volt és akár arra is ráfoghatta volna, hogy Edit. Így hát cselhez folyamodott, hangosan szólította a lányt: — Edit! — szólalt meg Kloss és kilépett az ajtó mögül. Edit nyomban a hang irányába fordult és örömmel kiáltotta: — Hans! — a lány hangja csalódottan csengett. Kloss azonnal vidám ar col vágott és megkérdezte: — Szóval ennyire megöregedtem? — — Nagyon megváltozott főhadnagy úr — mondta Edit, aztán társnőjéhez fordult. — Ez itt Gréti, ismerkedjetek meg. — Valóban nagyon megváltozott — mondta Gréti. Ezt ön honnan tudja? — nevetett Kloss, de minden idegszálával figyelt, hiszen lehet, hogy ezt a lányt is is mernie kellene? — Láttam a fényképét — mondta Gréti. — Fényképet? Vajon melyiket? — Hát nem emlékszel — és ismét tegezte a lány Klosst, — azt, amelyikei még 1938-ben küldtél Krolevcből. ' — Bocsáss meg Edit, de annyi év, és annyi minden az elfutott évek alatt... — közben agya lázasan dolgozott. Mondott az a másik valamit a krolevei kirándulásról? Igen, valami rémlik. Akkor találkozott Helmut bácsival. Kloss e pillanatban nagyon-nagyon kí vánta, hogy Bruch ezredes melegedjen össze a másik lánnyal, tűnjenek el legalább egy-két órára. A vágyak olykor valóra válnak — gondolta Kloss, amikor néhány falat elfogyasztása után Bruch közölte, hogy elmennek Schneider elé, magukra hagyják őket egy-két órára. j Folytatjuk) 1971. II. 13.