Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-13 / 37. szám, szombat
Hétvégi hírmagyarázatunk | VAJDASÁGI AKTÍVÁK LENGYELORSZÁGBAN M' JÓAKARATTAL... | int már tegnapi híradásunkban beszámoltunk róla, Moszkvában, Londonban és Washingtonban ünnepélyesen aláírták az ún. tengerfenék-egyezményt, amely megtiltja, hogy a világ államai a partmenti felségvizeken túl a tengerfenéken és annak altalajában atom- és más tömegpusztító fegyvereket helyezzenek el. Ez az egyezmény az atomsorompószerződés és az atomcsendegyezmény után a harmadik fontos részleges leszerelési intézkedés, amellyel közelebb akar kerülni az emberiség örök vágyának megvalósulásához. Noha diplomáciai és a legmagasabb politikai körökben is az első fontos lépésnek tartják a tengerfenék-szerződést a békés tengerek megteremtéséhez vezető úton, nem vitás, hogy a szovjet kezdeményezéssel évek óta- szorgalmazott megállapodás kompromisszum eredménye. Ez a kompromisszum a béke nemes célját szolgálja, de nem kétséges, hogy jellegénél fogva nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valaki meg ne keresse azokat a bizonyos „réseket", s a jövőben ne támadhassanak bonyodalmak az egyezmény betartásával kapcsolatban. Ezért most a kezdet kezdetén, látva az eddigi béketörekvések eredményeit, le kell szögeznünk, hogy minden a jóakarattól függ. Azért emeljük ki a jóakaratot, mert a szerződés megstilizálásában van bizonyos buktató. A szerződésben tartalmazott tilalom, érthetően, a nyílt tengerre vonatkozik, tehát nem terjedhet ki a szuverén, partmenti felségvizekre. Igen ám, de milyen kiterjedésű az országok partmenti vízi felségterülete? A szerződés 12 mérföldes sávot jelöl meg, ám ez viszonylagos arány, mondhatnánk általában elismert területi nagyság. De mi lesz azokkal az államokkal, amelyek nem ismerik el magukra nézve kötelezőnek a megjelölt 12 mérföldes tengerparti sávot, hanem ennél sokkal nagyobb terület fölött kívánják gyakorolni szuverenitásukat? Évek óta húzódó, viszályokkal terhes kérdés eldöntéséről van szó, mely a tengeri jog kérdését illeti, s ezért a tengerfenékegyezmény ezt óvatosan elkerülte. Az ugyanis, hogy a nyílt tenger mindenkié, a partmenti vizekre pedig kiterjed a nemzeti szuverenitás, már Hugó Grotius (Hűig de Groot) 1609ben megjelent Mare Liberum, azaz a szabad tengerről szóló könyve óta ismeretes. Csak éppen a parti vízi övezetek nagysága vitás, s ebben sem az 1930. évi hágai népszövetségi értekezleten, sem a tengeri joggal foglalkozó 1958-as, majd 1960-as ENSZ-értekezleten nem tudtak megegyezni. Kérdés, egységes nevezőre hozzák-e az álláspontokat a két év múlva tartandó újabb értekezleten. Addig is sok bonyodalmat okoz a kérdés rendezetlensége, aminek éppen Latin-Amerikában vagyunk a tanúi. A partmenti sávok nemzeti szuverenitásából ugyanis az következik, hogy ott idegen hajók nemcsak katonai műveleteket nem folytathatnak, hanem olyan más, gazdasági jellegű tényke-déssel sem foglalkozhatnak, amellyel megkárosítanák az illető országot. A helyzet úgy fest, hogy a legtöbb szocialista ország, az Egyesült Államok és még néhány más ország a 12 mérföldes parti övezetben állapodott meg, de ezt nem tartja kielégítőnek például Argentína, mely ragaszkodik a 200 mérföldes vagy 300 kilométeres partsávhoz. Ebből adódnak aztán a kínos bonyodalmak, amikor az Egyesült Államok halászhajói mit sem törődve latin-amerikai partnereik érzékenységével, mélyen behatolnak felségvizeikre, s ezzel kiélezik az államközi viszonyt. Ennek legújabb példája volt az USA és Ecuador esete, mely megtorló intézkedésekkel járt, előzőleg az Egyesült Államok és Peru hasonló incidense. A kérdés tisztázatlanságával magyarázható, hogy amikor az ENSZ-közgyűlés december 7-én elfogadta a 11 cikkelyből álló tengerfenék-szerződést, mely 104 szavazatot kapott, Peru és Salvador ellene szavazott, Franciaország és Ecuador pedig tartózkodott a szavazástól. Megjegyzendő, hogy az Egye sült Államok annakidején csak 3 mérföldes parti övezetbe akart beleegyezni, a béke és igazság erőinek azonban sikerült nemzetközi fórumokon elérniük, hogy Washington lassan engedett, s így került sor végül a 12 mérföldes parti sáv elismerésére. Kétségtelen, hogy e kérdésben az Egyesült Államok álláspontját imperialista érdekek vezérelték. Az újonnan aláírt szerződésnek tehát gyengéi is vannak, s ezek a jövőben, a szerződés konkrét teljesítése során éreztethetik hatásukat, ha a szerződés egyes aláíróinak részéről, hiányozni fog a jóakarat. Reméljük, hogy ez fölösleges aggodalom, s hogy a leszerelés, a békés együttműködés szelleme minden nehézségen felülkerekedik, s egy nagy folyamba torkollik majd az emberiség békevágya. L. L. 1971 II. 13. A kaliforniai földrengés összefüggött az amerikai atomkísérletekkel? miatt. A hatóságok óvatoskodásának oka az újabb földrengésveszély, amire már többen felhívták a figyelmet, közöttük Jerrey P. Eaton, az Amerikai Országos Földrengéskutató Központ igazgatója. Kanadában Mitchell Sharp külügyminiszter az alsóház ülésén és közvetlenül ezután egy sajtóinterjúban arró beszélt, hogy a kaliforniai földrengés bebizonyította: az Egyesült Államoknak meg kellett volna hallgatnia Kanada tiltakozását az Aleuti-szígeteken végrehajtott amerikai atomkísérletek ellen. Hangsúlyozta Sharp, hogy a jövőben Kanada még erőteljesebben fog tiltakozni. A kaliforniai földrengés — mondotta — a térség geológiai bizonytalanságára vall. Ezt a földrengést a jelek szerint nem lehet közvetlenül összefüggésbe hozni valamilyen atomrobbantással, de ha egy atomrobbantás után újabb földrengés következne be, akkor — folytatta — az emberek nyilvánvalóan a nukleáris kísérleteket hibáztatják, még akkor is, ha az összefüggést tudományosan nem lehet közvetlenül bebizonyítani. A kaliforniai műszaki egyetem laboratóriumaiban egyébként megrongálódtak a holdkőzetminták vizsgálására kikísérletezett műszerek. Kanada tiltakozik Los Angeles — Csodával határos módon 58 órán át életben maradt egy ember a San Fernando-völgybeli hadviseltmenhely romjai alatt. A szerencsés túlélő egy kisegítő konyhai alkalmazott, Frank Carbonara. Amikor kedden a háromemeletes ház összeomlott, a konyha romjai között légzsák alakult ki. Ennek segítségével maradt életben az idős ember, akinek testvére egyébként ott volt a mentőosztag tagjai között. A földrengés, eddigi ötvenhét halálos áldozata közül harmincnyolcan a hadviselt-menhelyen vesztették életüket. A ház mindössze 16 kilométernyire feküdt a földrengés epicentrumától. Nem egészen hét kilométernyire a kórháztól. A Van Norman víztároló vizét óránként 51—76 milliméter sebességgel szivatytyúzzák le, hogy csökkentsék a megroggyant gátfalra nehezedő nyomást. A műszakiak azt remélik, hogy péntek estére már megszűnik az árterületet fenyegető veszély és a Sam Yorthy polgármester rendeletére evakuált emberek visszatérhetnek otthonukba. Csütörtökön csak néhányan kaptak engedélyt a visszatérésre, azok is különleges okok Varsó — Lengyelországban folytatódnak a LEMP vajdasági aktívaértekezletei, amelyeken a Központi Bizottság 8. plénumának határozataiból eredő feladatokat vitatják meg. A katowicei pártaktíva ülésén részt vett Piotr jaroszewicz miniszterelnök. Beszédében a többi között kiemelte: az előző időszakban torzulás jelentkezett a nemzeti jövedelem elosztásában, a beruházást politikában, a külfölddel folytatott gazdasági és kereskedelmi együttműködésben. A túlméretezett beruházások kedvezőtlenül befolyásolták a dolgozók életszínvonalát. Jellemző, hogy a tavaly zárult ötéves terv beruházási előirányzatait kb. 65 milliárd zlotyval túllépték. „Egyszer s mindenkorra meg kell szüntetni azt az elvet, hogy csupán a termelés kedvéért termelünk". fan Szydlak, a párt PB tagja, a KB titkára wroclawí beszédében vázolta az ország gazdasági problémáit és aláhúzta: „A nehézségek megoldásának egyedüli útja a termelés fokozása". A Zielona Gora-i aktívaértekezleten Kazimierz Barcikowski, a KB titkára a mezőgazdaság feladatairól szólott. Megállapította, hogy a LEMP mezőgazdaságpolltikájának alapelvei változatlanok. A vajdasági aktívaértekezlet közös jellemzője: a felszólalók egyöntetűen helyeslik a KB 8. plénumának határozatait és állást foglalnak végrehajtásuk mellett. VÁLTOZÁSOK A ROMÁN PÁRTVEZETÖSÍGBEN Bukarest — A pénteki bukaresti lapokban közlemény jelent meg a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtökön véget ért kétnapos plenáris ülésének munkálatairól. A plénumon a napirendi pontoknak megfelelően elemezték az 1966— 1970-es ötéves terv teljesítését és közzétették a tervjelentést. Megvitatták a Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának jelentését és ezzel összefüggésben a pozitív eredmények mellett rámutattak a szakszervezetek tevékenységé, ben jelentkező hiányosságokra. A plénum elhatározta a Román Kommunista Párt szervezeti szabályzata 57. pontjának módosítását a tagdíjak csökkentése céljából, és javasolta a Szakszervezetek Általános Szövetségének és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, hogy szintén csökkentsék a tagdíjakat. A plénum személyi változásokat is eszközölt. Elhatározta, hogy Manea Manescut megválasztja az RKP KB állandó elnöksége tagjává. Javasolja, hogy Virgil Trofint, a Végrehajtó Bizottság és az állandó elnökség tagját válasszák meg a Szakszervezetek Általános Szövetsége elnökének. Ezzel összefüggésben Virgil Trofint felmentették a Központi Bizottság titkári funkciójából és egyúttal javasolták, hogy mentsék fel a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöki tisztségéből, javasolja továbbá, hogy mentsék fel a Szakszervezetek Általános Szövetsége elnöki tisztségéből Flórian Danalachét, aki állami vonalon kap megbízatást. Ion Iliescut, a Végrehajtó Bizottság póttagját megválasztotta a plénum a Központi Bizottság titkárává és javasolta, hogy mentsék fel a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első titkári funkciójából. A Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa rendeletével felmentette tisztségéből Pavel Štefan szállításügyi minisztert és Flórian Danalachet szállításügyi miniszterré nevezte ki. Bomlás a gaulle-ista táborban Párizs — Francia politikai körökben a meglepetés erejével hatott az a hír, hogy — mint már jelentettük — két tekintélyes gaulle-ista képviselő, facques Vendroux, De Gaulle tábornok sógora és Christian Fauchet, aki De Gaulle tábornoknak hosszú éveken át egyik legközelebbi munkatársa volt, kilépett a kormánypártból. A most kilépett két gaulleista képviselő alakította meg De Gaulle tábornok lemondása után 1969-ben a Nemzetgyűlés gaulle-ista képviselőcsoportján belül a „gaulle-izmus jelenléte és akciója" nevű szűkebb csoportot azzal a nyíltan bevallott céllal, hogy őrködjenek afelett, nem tér-e le a jelenlegi kormány a kül- és belpolitikában a De Gaulle által kijelölt útról. Az is nyílt titok volt Párizsban, hogy a csoport tagjai az utóbbi időben és különösen De Gaulle halála után egyre fokozódó nyugtalansággal figyelték azokat a különböző jeleket, amelyek szerintük a De Gaulle-i politikától való fokozatos eltávolodásra mutattak. Így a belpolitikában ellenezték azokat a törekvéseket, hogy az UDR a nyitás politikáját folytassa a középpártok, — mint Soustelle esete bizonyítja —, bizonyos szélsőjobboldali személyiségek felé, a külpolitikában pedig kritizálták a Washingtonhoz való lassú közeledést. Nyugtalanságot keltettek bennük Pompidou elnöknek januári sajtóértekezletén tett azon kijelentései is, amelyek arra mutattak, hogy a köztársasági elnök — legalábbis elvben — hajlandó elfogadni egy fokozatosan kialakítandó közöspiaci szuperkormány létrehozását, amit De Gaulle tábornok mindig kereken visszautasított. A l'Humaníté vezércikkében hangsúlyozza — Fouchet és Vendroux állásfoglalása azt tükrözi: a burzsoázia bizonyos köreiben nyugtalankodás mutatkozik amiatt, hogy a kormány külpolitikájában egyre fokozódnak az integrációs és atlantista vonások. E két képviselő kilépésének olyan politikai jelentősége van, ami meghaladja a helyi kereteket, s lehetséges, hogy a rendszer homlokzatán most megjelent első repedést továbbiak is követik majd. ÁLLAMOSÍTJÁK A ROLLS ROYCE-VÁLLALATOT London — Az angol alsóház több mint 12 órás heves vita után jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a konzervatív kormányt a Rolls Royce-vállalat egyes részlegeinek — elsősorban a repülőgépes hajómotor-gyártó üzemeknek — államosítására. A törvényjavaslat hétfőn kerül a felsőház elé, amely várhatólag ugyancsak jóváhagyja, majd a királynő aláírása után törvényerőre emelkedik. A hajnali órákig tartó vita után a munkáspárti ellenzék erélyes vizsgálatot követelt a Rolls Royce-vállalat csődjével kapcsolatban és kifogásolta azokat a konzervatív terveket, hogy a vállalat gépkocsigyártó részlegei magánkézben maradnak. Az ellenzék azzal érvelt, hogy mindeddig csak a gépkocsigyártás bizonyult gazdaságosnak. A kedélyeket csak azzal sikerült elsimítani, hogy a kormány megígérte mind a vizsgálatot, mind pedig azt, hogy felveszi a kapcsolatot az amerikai Lockheed repülőgépgyártó vállalattal annak az RB— 211-es repülőgépmotornak gyártási szerződésével kapcsolatban, amelynek csillagászati költségei gyakorlatilag a tönk szélére juttatták a Rolls Royce-társaságot. Az RB —211-es repülőgépmotort a Rolls Royce a Lockheed megrendelésére készítette, mint kiderült, rendkívül kedvezőtlen szerződési feltételek mellett. A brit kormány a parlamenti vita során bejelentette, hogy az elkövetkező néhány hétben, március 5-ig állami támogatásban részesítik ezt a vállalkozást, a közbeeső Időben pedig tárgyalásokat kezd a Lockheed képviselőjével a szerződés feltételeinek módosításáról. A jövő héten Londonba érkezik az amerikai vállalat megbízottja. Pihen a Lunoiiod Moszkva — A Lunohod szovjet holdjármű február 10-én és 11-én 1509 métert tett meg a Hold felszínén. Körülbelül 1 ki. lométerre északra állt meg a Luna 17. állomástól. A Lunohod aktív tevékenységének egész ideje alatt eddig 4813 métert tett meg a Holdon. Február 12-től 15-ig a Lunohod nem végez mozgást, mert a Nap magasan a Hold fölött fog állni, és így a Hold felszínéről készített televíziós felvételek nem lesznek eléggé élesek. Ebben a helyzetben a Lunohodot igen nehéz irányítani, mert a Hold felszínén levő emelkedések és mélyedések jóformán semmilyen árnyékot sem vetnek és a képernyőkön nem lehet felismerni. Előfordulhatna, hogy az irányító csoport nem venne észre egy mély, meredek krátert, amelyen a Lunohod nem tudna átmenni. A pihenő alatt a Lunohod mozdulatlanul fog állni a Hold felszínén, folytatja a tudományos méréseket és az irányító központ telemetrikus adatokat vesz fel a Lunohodről. néhány sirban WALTER SCHEEL nyugatnémet külügyminiszter és felesége csütörtökön búcsúebédet adott Szemjon Carapkin, a Szovjetunió távozó bonni nagykövete és felesége tiszteletére. NYIKOLAJ PATOLICSEV szovjet külkereskedelmi miniszter csütörtökön este Titogradban megbeszélést folytatott Montenegró gazdasági vezetőivel. Ennek során mindkét részről megállapítást nyert, hogy a Szovjetunió és Montenegro árucsere-forgalma növekedésének megvannak a lehetőségei. A CHILEI SZENÁTUS jóváhagyta a rézipar államosításáról szőlő törvényjavaslatot. A javaslat elfogadása mellett szavaztak a kormányon levő Népi Egység, valamint a Kereszténydemokrata Párt szenátorai, sőt bizonyos fenntartásokkal mellette adta le voksát a jobboldali Nemzeti Párt frakciója is. A törvényjavaslat ezután a képviselőházba kerül. A NIXON KORMÁNY „óvató san bízik" abban, hogy eredményeket lehet elérni a hadászati fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokon — Jelentette ki Kissinger, az elnök fő nemzetbiztonsági tanácsadója. Kissinger hangoztatta: „Tekintettel az eddig elért előrehaladásra, . a tárgyalások logikus kimenetele lenne, ha valamiféle megállapodást sikerülne kötni." A PANAMAI KORMÁNY fel kérte az Egyesült Államokat, vonja ki -az amerikai békehadtest egységeit az országból. A korábban kötött egyezmény alapján a békehadtestnek most három hónapon belül távoznia kell a közép-amerikai államból. OTTAWÁBAN befejeződött a VI. kanadai szövetségi és tartományi alkotmányozó konferencia. A tanácskozáson Trudeau kanadai miniszterelnök és az ország 10 tartományának miniszterelnökei elvben egyeztették azt a formulát, amely lehetővé teszi, hogy a Kanadában jelenleg érvényben levő alkotmányt kivonják az angol parlament joghatósága alól, és kanadai alkotmánnyá változtassák. AZ URUGUAYI RENDŐRSÉG levelet kapott a Tupamaro-gerilláktól a december 8-án elrabolt brit nagykövet, Jackson ügyében. A levél, amelyet ismeretlen telefonáló bejelentése alapján egy mulatóhely mosdójában találtak meg, leszögezi, hogy Jackson elrablói hajlandók tárgyalni a hatóságokkal a brit diplomata' szabadon bocsátásának feltételeiről. OTTO WINZER, az NDK külügyminisztere tegnap Moszkvából visszatért Berlinbe. A PARAGUAYI rendőrség február elején letartóztatta a Stroessner-diktatúra elleni mozgalom három képviselőjét. A letartóztatottakat ismeretlen helyre szállították.