Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-12 / 9. szám, kedd

©••BDBEiaaaöaooEiE] - Ú J FILMEKEDOGB'ODOOQBBHQQO A „CITADELLA" VÁLASZOLT (bolgár) Kaland és ipari kémkedés a feladatát végző kémelhárító tárnája Gencso Gencsev bolgár személyiséget, megfontolt bá raidező filmjének. Hírszerzők, torságát, képességeit és lelkiviről szóló történetet láttunk már lágát ábrázolva bemutatja a eleget, de ez hiteles események kémelhárító szervek egyetlen krónikája, valódi adatok és do- „fegyverét", a hangyaszorgalom A „Citaiella" válaszolt című bolgár film egyik jelenete kumentumok alapján. A filmtörténet nemcsak izgalmas, hanem — a hasonló jellegű filmektől eltérően — mélyebbre igyekszik hatolni, szinte belülről ábrázolja ezt a sokat emlegetett „szakmát". A fordulatos film központi hőse Harjev őrnagy, a közbiztonsági testület dolgozója, akit igényes feladattal bíznak meg: egy közveszélyes külföldi ügynököt kell lelepleznie. A rendező mindvégig izgalmas, feszültségkeltő mozzanatokkal teremt szinte drámai légkört. A cselekmény két síkon halad: a mai és hidegvérrel végzett munkát, mellyel a legnehezebb helyzetekben is hazájuk ügyét szolgálják. Az alkotás érzékelteti azt is, hogy ez a tevékenv ség millyen fontos. A rendezőnek a főhős szemé, lyében sikerült olyan központi alakot teremteni, aki átfogja az egész történetet — s ki magas lóan alakít. G. Gencsev rende zése érdekes, sokszínű. A fő hőst Georgt Georgijev-Gec játssza, megnyerő, jellegzetes alakot teremtve, akinek szíve sen „szurkolunk". VADÁSZJELENETEK ALSÓ-BAJORORSZÁGBAN (nyugatnémet) Brutalitás, embertelenség, nyersesség és agresszivitás a központi témája Peter Fleischmann fiatal nyugatnémet rendező Martin Sperr drámájából készített filmjének, melyben egy kis bajor falu mindennapos elete tárul elénk a maga meztelenségében és nyersességében. A hagyományos eszközök, kel készült filmben a rendező aprólékos realizmussal ábrázolja a „jóléti" társadalom látszólag nyugodt életét, s a felszín mögött lappangó gyűlölködést, kíméletlenséget, kegyetlenséget, rosszindulatot, képmutatást és emberi ostobaságot. A cselekmény egy falusi gyilkosság, de a téma társadalmi körképpé terebélyesedik, melyből egy nyárspolgári község külső és belső arculata rajzolódik ki előttünk. A történet nem újszerű, a film mégis felejthetetlen, az emberábrázolás módja, az éles vonalakkal meghúzott jellemek teszik azzá. A főhős egy szerencsétlen pszichopata, aki börtönbüntetéséből visszatérve falujába, előbb a rosszindulatú kíváncsiság, majd a leplezetlen és kíméletlen kiiközösítés, megbélyegzés és entbervadászat célpontja lesz. Az emberi gonoszságból és megátalkodott butaságból ke gyetlen céltudatossággal bontakozik ki a tragédia, melynek beteljesülése a bajor falu „tisz taságának" a védelme. Az idilli tisztaság mögött irgalmat nem ismerő gyűlölet, erkölcstelenség, megalázás és meg alázottság húzódik meg, melyben nem nehéz egy veszedelmes tömeghisztéria, a fasizmus legjellemzőbb vonásait felfedezni. Peter Fleischinann munkája önkritika, igaz és bátor alkotás, melyben pellengérre kerül a butaságban tartott s indulatoktól űzött tömeg brutalitása, szellemi sivársága, mely elvetemültségében eszközöket nem válogatva és kíméletlenül még embervadászatra is képes. Az áldozat kiléte nem lényeges, csak az a fontos, hogy más legyen, idegen legyen, aki különbözik tőlük, mert az nem ember. A film a társadalom hiteles ábrázolásával, a tömegtéboly leleplezésével az utóbbi évek legjelentősebb alkotásainak a rangjára emelkedik. ANGELIKA ÉS A SZULTÁN (francia-olasz-nyugatnémet) Angelika „elnyűhetetlen". Iscaét visszatért. Miután fondorllatos módon kicsúszott XIV. Lajos király karjából, majd később mások mohó markából, s annyi szenvedés és megpróbál, tatást vészelt át — még szerencse, hogy éppen az utolsó pillanatban mindig akad jótevője, aki rejtélyes úton-módon megmenti szegényt a veszélytől! — a film újabb, negyedik részében becsülete és élete ismét kockán forog. De azért ne izguljunk miatta túl sokat. Nem érdemes, hiszen az előző részek alapján sejthetjük, hogy mérhetetlen szenvedések és viszontagságok árán végül is kiszabadul — ezúttal a gonosz szultán háreméből — s megint hőn szeretett férje, Joffrey de Peynac karjaiban találja magát. Az „Angelika sikerszéria" az olcsó, kommersz produkciók fajtájából való. Sziporkázva, könnyedén vonultatja fel a kommersz-kalandfilmek kellékeit: a tempót, az ötletet, a rejtélyt, az előre nem látható fordulatokat és veszélyeket. S ráadásul a filmet vetkőző jelenetekkel is „felöltöztették" — így biztos a siker. A színes, mozgalmas kalandfilmek újabban annyira szaporodó sorából nem emelkedik ki ez a francia— olasz—nyugatnémet kooprodukcióban készült film sem, mert nem tud újabbat, érdekesebbet nyújtani az átlagnál. Bemard Borderie rendező derék iparos, aki a kasszasiker érdekében mindent megtesz. A filmtörténetbe bizonyára nem fog bekerülni, de erre talán nem is vá gyik ... (A film főszereplői: Michéle Mer elér és Róbert Hossein — nevükkel még gyakran fogunk találkozni.) ~ym~ ORGONA-E AZ ELEKTRONIKUS ORGONA? A század elején a zongora a polgári ház státus szimbóluma volt. A zongorakészítő dinasztiák Európa-szerte százezerszám állítottak elő rangos és nem éppen olcsó zeneszerszámaikat. A két világháború társadalomfelforgató vihara, majd a diadalmasan feltörő gépzene: a rádió, a hanglemez, utóbb a televízió és a magnetofon hátterébe szorította a házi muzsikálás hagyományos formáit, és a zongoragyártás töredékére esett vissza. Az utóbbi években új insetrumentum jelent meg versenytársként, az elektronikus orgona, amely nemcsak billentyűzetével és árával emlékeztet klasszikus elődjére, hanem hasonlóképpen tiszteletre méltó bútordarabként is illeszkedik be a lakás enteriőrjébe. Az ú) hangszer a modellek bőséges választékával áll a zenekedvelők rendelkezésére. Míg a hagyományos zongora különböző márkájú példányai csak a vájtfülűek számára felfedezhető hangzásbeli árnyalatokban térnek el egymástól, az egyik elektronikus orgona alig hasonlít a másikhoz: más a méret, a billentyűzetek száma, a pedál, a hangzásbeli kifejezések lehetősége, a hangerő, a frekvenciatartomány. Legmegkapóbb a hanghatások gazdag változatossága. A hangszeren nemcsak a színpompás orgonamuzsika hangja zendíthető meg, hanem csaknem valamennyi hagyományos hangszerünket: a fuvolát, a hegedűt, a trombitát, az oboát, a hárfát, vagy a cselót egyaránt híven utánozza. IDEGCSILLAPÍTÓ HANGSZERSZÁM Orgona-e az eletkronikus orgona? A kérdés kissé skolasztikus. Minket inkább a műszaki vonatkozások érdekelnek, ezért távol tartjuk magunkat attól a nem mindig szenvedélymentes vitától, amely a sípos orgona hívei és az új hang. szer apologétál között folyik. E vita nem anynyira a muzsika és az akusztika területéről meríti érveit, mint inkább a hagyomány és a zenetörténeti stílusérzék kőiéből. Az elektronikus orgona várható pályafutása szempontjából azonban nem is az a legérdekesebb, hogy milyen versenytársa lesz a templomi orgonának. És az sem, hogy a könnyű, és a tánczene művelői máris szívesen felkarolták a könnyen összecsomagolható, a meglevő hangerősítő rendszerekhez jól csatlakozó új hangszerszámot. Inkább az tűnik fel, hogy — főleg az Egyesült Államokban — sok olyan lakásban megjelent az elektronikus orgona, amelynek tulajdonosa korábban álmában sem gondolt arra, hogy házi hangszerrel szerelje fel magát. Aki egyszer egy billentyűt leütött az elektronikus orgonán, azt azonnal megkapja a hang teltsége, gazdagsági. És külön meglepetés, hogy ugyanaz a billentyű milyen más és más hangon szólaltatja tneg a hangszert aszerint, hogy melyik regisztert választatta. Viszonylag kevés gyakorlással változatot hangeffektusok csalhatok ki az elektronikus orgonából, és aki valaha tanult valamit zongorázni, az nagyon könnyen úrrá lehet rajta. És korunk neurológusai a megmondhatói, hogy egy kis házi muzsikálás mily jó hatással vau a meghajszolt ember idegeinek lecsillapításában. HOGYAN MŰKÖDIK? Szakmai szempontból az elektronikus orgona a híradástechnika témája, szűkebben az elektro. akusztikus szakember foglalkozik vele. Szerelése, beállítása és karbantartása igényességben nem haladja meg a szokványos rádiótechnikai gyakorlatot. Minthogy működése lényegében nem terjed túl a hangfrekvenciák tartományán, a szükséges elektronikus műszerpark sem különleges. Két billentyűzet és megfelelő számú regiszter már kellő variációs lehetőséget biztosít. Megjegyzendő, hogy a regiszterek száma önmagában még nem dönti el a liangszer sokoldalúságát. Az is szükséges, hogy az egyes regiszterek jól megkülönböztethető és zeneileg érdekes hang. hatást és hangszínt biztosítanak. Kapcsolástechnikai szempontból az egyes orgonatípusoik közelebb állnak egymáshoz, mint külső megjelenésben. A legmagasabb fekvésű oktáv tizenkét hangját ugyanennyi flip-flop kapcsolású oszcillátor állítja elő, az alsóbb fekvések hangjai ebből leosztással képződnek. Az elv az oktávok tökéletes hangolását megoldja. Külön hőmérsékletkompenzáció óv az elhangolódás, tói. A korszerű hangszerek hanggenerátor része tranzisztorokkal, nyomtatott paneleken épül. A hullámalak ^emmi esetre sem szinuszos, lianeni fűrészfog vagy négyszög hullám, igen magas felharmonikus tartalommal. A regiszterek ebből szűréssel hozzák létre a megkívánt hangszán szükséges felhang-spektrumát. A tranzisztortechnika benyomulása a különle. ges hanghatások nagy változatosságának a megszólaltatását engedi meg. Erre elvben csöves technikával is megvolt a lehetőség, de a bonyolult kapcsolások nagy helyigénye miatt gya korlatilag mégsem volt járható az út. E járulékos hanghatások a csalódásig híven reprodukálják az ütőhangszerek, a nagydob, a dzsessz-sep. rő. a mandolin vagy a harang hangját. A pedálok száma általában 13, ezeken a balláb játszik, tníg a jobb láb feladata a hangerőszabályozás. A klasszikus orgonajáték hívei azon. ban vehetnek nagyobb hangszert is, 25 pedállal. Tipikus hanghatás az utózengés: a billentyű elengedése után a hang fokozatosan lecseng, a nagytermi akusztikát utánozva. Ezt egy mechanikus spirálrendszer teszi lejietővé, amely a futási időt késlelteti. A különféle hanghatások lehetősége szinte végtelen, csak az ár és az észszerűség szabnak határt. „HANGTALAN" HANGSZER A hangszer elterjedésében az ár természetesen döntő tényező. Az elektronikus orgona e tekintetben haszonélvezője a rádió- és tv-technikának. Ha az utóbbiak tömeggyártása nem alakította volna ki az elektronikus elemek és panelek ked. vező előállítási technológiáját és viszonylag olcsó árát, aligha kerülhettek volna a piacra ezek a villamos hangszerek. Remélhető, hogy azelekt. ronikus orgona további méretcsökkentésével még alkalmasabb lesz házihangszernek. Nem technikai, hanem már zeneesztétikai kérdés, hogy mennyire törekedjenek e hangszerekkel a hagyományos zongorahangzásra, vagy járja-e a hangszer a maga sajátos fejlődési útját. A villamos zongorának mindenesetre van egy óriási előnye, amely egyébként minden villamos hangszernél megvan: lehet rajta úgy játszani hogy a teremben ne lehessen hallani. Erre a mechanikus hanggerjesztéssel működő zeneszerszámok, mint a sípos orgona vagy a zongora, nem képesek. A villamos hangszerek hangja azonban hangszórón keresztül jut ki a térbe, és semmi akadálya annak, hogy a hangszórót ftilhallga. tóval helyettesítsük. LÉGI-GEOFIZIKAI MÉRÉSEK A teclinika fejlődése következtében tnegnövekedett ásványi nyersanyagszükséglet kielégítésére egyre újabb területeket kell rövid idő alatt, s minél megbízhatóbban átkutatni, vagy a régebben átvizsgált területekről újabb adatokat szerezni. A két követelményt csak nagy termelékenységet biztosító, s a keresett nyersanyagok jelenlétére vagy azok előfordulási lehetőségeire vonatkozóan maximális információt adó mód szerek alkalmazásával lehet kielégíteni. A mód szerek megválasztása során gondolni kell arra is, hogy azok alkalmazhatósága az úthálózattól és a különböző éghajlati feltételektől füg. getlen legyen. E módszerek közé tartoznak a légi-geofizikai mérések, amelyeket repülőgépbe (esetleg helikopterbe) beépített, speciális mérőberendezések segítségével végeznek. Leggyakrabban a légi mágneses és a légi-radiometriás méréseket alkalmazzák. Az előbbi esetben a földmágneses tér teljes vektora relatív változásait, a második esetben pedig a földfelszínen előforduló kőzetek és talajok természetes gamma-sugárzásának nagyságát regisztrálják folyamatosan a repülési menetvonalak mentén. Ismeretes, hogy a földmágneses tér teljes vektora relatív változásai összefüggésben vannak a földkérget felépítő, különböző eltérő mágneses tulajdonságú kőzetek elterjedésével, míg a kőze. tek természetes gamma-sugárzásának nagyságát azok természetes radioaktív elemtartama, azaz az után, a thórium és a kálium koncentrációja határozza meg. A földmágnesség és a radioaktív sugárzás fizikai sajátosságaiból következik, hogy míg a légi-mágneses mérések alkalmasak a különféle mágneses tulajdonságú kőzetek több kilométert is meghaladó mélységben való kimutatására, ad. dig a légi-radiometriai mérések csak a földfelszín legfelső, néhány 10 cm vastag rétegeiről adnak információt. Ezért a légi-mágneses méréseket lehetséges és eélszerűbb is több száz méteres magasságban víz. szintes repüléssel végezni, míg a légi-radiometriai mérések szempontjából elengedhetetlen a repülés biztonságát még nem veszélyeztető minimális (de legfeljebb 75 méteres), a térszinalakozatokat követő repülési magasság betartása. A repülési menetvonalak rendszerint párhuzamosak, egymástól való távolságuk a felvétel tne. retarányától függően 100—1000 méter között változhat. A felvételi regisztrátumokat speciális feldolgozásnak vetik alá, s az adatokat térképen ábrázolják. A levegőben mért adatoknak a földön való helyzeti azonosítása szempontjából fontos, hogy a repülés sebessége a menetvonalak mentén állandó maradjon és a földön kellő számú tájékozódási tereptárgy álljon rendelkezésre. Újabban a radiometriai méréseket egy „légi elemző laboratórium" számára különleges berendezés segítségével végzik, amely a kőzetek és talajok összgamma-aktivitásának regisztrálása mellett megadja azok természetes radioaktív elemtai talmát is, külön-külön uránra, thóriumra és káliumra. Ezt nevezik ganimaspeiktrometriai módszernek, amely a légi-radiometriai módszer információképességét és ezáltal a földtani kutatásban való felhasználhatóságát jelentősen megnövelte. A légi-geofizikai mérések mindig meghatározott Célú földtani kutatási feladat megoldására irányulnak. A regisztrált paraméterek nagyságától és jellegétől függően az adatok közvetlen nyersanyagkutatásra használhatók fel, pl. nagyon erős mágneses anomáliák gyakran jeleznek vasérclelőhelyeket, az intenzív és urános jellegű radiometriai anomáliák sokszor vezetnek uránérclelőheiyek felfedezésére, vagy éppen az anomáliák hiánya ad alapot földtani következtetésekre. Érdeklődésre tarthat számot az a lehetőség is, amit a kálium elosztási térképek alkalmazása jelent a mezőgazdaság részére a műirágyafelhasználás célszerű megválasztásában. (djj