Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-10 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

Vannak dolgok, amelyekkel napjában több megjelenési formában is találkozunk, mégis keveset tudunk róluk. Ezek között is — rendkívül gyakori előfordulása miatt — első helyen áll a kő. Igen, az útba beépített „macskakő" melyen naponta járunk, a járdaszegély, a különféle kőépítmények és hidak, a gazdátlanul kallódó kődarabok ... Sem városnak, sem falunak, se hegynek, völgynek vagy határnak nincs olyan pontja, ahol ne találnánk követ. Még a sírunkba is elkísér, mert a temetőkben rengeteg a kőkripta és a kőből faragott síremlék. A kő ősidők óta az ember néma társa. Első komolyabb fegyverét is pattintott kőből készítette, és végső tokon a történelem még korszakot is nevezett el a kőről. Hol lennének nélküle a büszke várromok, a paloták, a különféle stílusban épült díszes oszlopok, azok a fontos ismeretek, melyeket régészeink az ásatások kapcsán tudnak meg az egykori emberek életéről, kultúrájáról? A népek kihaltak, városaik elsüllyedtek, <ie örök tanúként megmarad resete 19'5. korona. Épületdíszítéshez szepesi, útépítéshez korláti zúzott követ használnak. A srlovák kőfeldolgozó iparban a februári győzelmet követő és az ipar valamennyi ágazatára kiterjedő államosítás után nagyarányú előnyös változásokra került sor. Több elképzelés, gyakorlati intézkedés és átszervezés után a kifejezetten kőfejtéssel és feldolgozással foglalkozó kisebb nagyobb és különféle szervek irányítása alá tartozó üzemek közül 1967-ben a lévai Andezit üzemet véglegesítették. A vállalat a régebbi műhelyeket korszerűsítette és új üzemrészlegeket épített ki. A hazai kőfeldolgozó gépeken kívül külföldről is vásároltak automata gépsorokat, — például az olasz Temax cégtől — s mivel Szlovákiában a márvány előfordulása nem fedi a szükségletet, kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki Magyarországgal, — Süttő, Búzakalász, Tardos, Siklósér — és hoznak be márványt a Szovjetunióból, Bulgáriából, Romániából, sőt Kubából is. Mi minden készül ma kőből és márványból? tak a kövek. Ma „kihallgatjuk" őket, és megtudjuk, milyen is volt az élet évszázadokkal ezelőtt a földön. Ha az utcán szórakozottan odébb rúgunk egy kődarabot, eszünkbe se jut, honnan kerülhetett a lábunk alá, lakóháznak, úttestnek, erődítménynek volt-e alkotórésze? Napjában sokszor „vétünk" a kő ellen, pedig nem az „égből pottyant" elénk. Több ezer ember fáradságos munkával fejti a felszínen, vagy — ritkábban — a mély bányákban. Kitermelése egykor kézi erővel történt, ma gépek segítik ezt a nehéz munkát. Az egyiptomi piramisoktól a bratislavai Prioráruházig, a kőnyomásnál használt mészpalakőtől az egykori malomiparban alkalmazott rovátkolt kőtárcsákig, a sztatika és a dekoratív megjelenés szempontjait összhangba hozó felhasználásig hoszszú az út. Ma már csak polihisztorok vagy a kövek tulajdonságával, a múló időnek szerkezetükre gyakorolt hatásával foglalkozó régészek tudják, mióta ismeri az ember a hasznosítható kőzeteket, az épületköveket, a szerkezeti és útburkoló köveket. Ök tudják, mióta alkalmazzák a repesztőmunkával történő eljárást a kőfejtésnél. Ma már egészen természetesnek tartjuk, hogy a svidníki múzeumot, a csorbatói FIS szállót, a žilinai Szakszervezetek Házát, a košicei repülőtér épületének választékos ízléssel berendezett csarnokait, a bratislavai Duna-parti sétány díszes mellvédjét kőből készítették, vagy kővel díszítették. Nem véletlenül soroltuk fel ezeket a létesítményeket, ugyanis abból a kőből készültek, melyet a Szocialista Üzem címmel kitüntetett lévai Szlovák Kőlpari Vállalathoz tartozó bányákban termeltek ki és az üzem csiszoló műhelyeiben íormáltak meg. Amikor 1932-ben a vármegyei szövetkezet mintegy 40—50 dolgozóval hozzákezdett az onixkő feldolgozásához — családi házakat és dísztárgyakat készítettek — még a legmerészebb bányász sem gondol arra, hogy 30 évvel később a zvoleni, szepes váraljai, korponai és losonci üzemeket egy családba tömörítő lévai igazgatóság hatáskörébe tartozó kőfejtő és feldolgozó üzemnek — a 135 dolgozót foglalkoztató lévai üzemrészleggel együtt — 1560 dolgozója lesz. Dr. t. Bačkôr, osztályvezető elmondotta, hogy az üzem jelentős haszonnal dolgozik. A kitermelt követ és a belőle készülő különféle rendeltetésű, részben díszítésre, másrészt építkezéshez használt kőalapanyagból készült termékeket főleg a hazai piacon értékesítik. Közületektől és magánszemélyektől is fogadnak el megrendeléseket. A lakosság a Jednota kirendeltségeinél jelentheti be igényét vagy vásárolhat kész gyártmányokat. Az üzem út- és útépítéshez Is szállít nélkülözhetetlenül fontos anyagokat. A dolgozók havi átlagkeBetonlap, melyet útépítésnél használnak, kockakő, járdaszegély, kilométerkő (az autósok most biztosan felsóhajtanak: bárcsak gumiból készülnének!), alul- és felüljárók, hídtartó pillérek, épületdiszítő elemek, kődíszműáru és még sok minden más. Az üzem dolgozói további lelőhelyek feltárásával, a meglevő és a kőfeldolgozó ipart nyersanyaggal ellátó bányák maximális kihasználásával szándékolják a kő durva megmunkálásával foglalkozó üzemrészlogek termelését növelni, és a geológusok hatékony közreműködésével a feldolgozóüzemek és eladási központok közelében újabb kőbányákat akarnak feltárni. Hasonló intézkedéseket foganatosítanak a dekoratív célokat szolgáló köipar további fellendítésére ls. Alkotókezdeményezésben, lettrekészségben nincs hiány, amit az a tény is bizonyít, hogy az üzem dolgozói már 1950-ben bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére az üzem alkalmazottjainak 86 százaléka már akkor vállalásokat fogadott el. Tíz évvel ezelőtt 12 munkacsoport kapcsolódott be a Szocialista Munkabrigád cím elnyeréséért folytatott versenybe. Tavaly pedig elnyerték a Szocialista Üzem címet. Először — ahol erre lehetőség mutatkozott — gépesítették a termelést, villamosították az üzemrészlegeket. Az elavult berendezéseket kicserélték ós új gyáregységeket építettek. A korábbi évek gyakorlatától eltérően betonkészítéssel és kavicsbányászással is foglalkoznak. Komárom térségében üzembe helyeztek egy Kamzík nevű nagytel jesítményű kotrógépet, átépítették a Detva nevű vontatóhajót, Párkánynál kavicstárolót létesítettek és Komját közelében többek között kavicsosztályozó berendezést szereltek fel. A Lévai Járási Nemzeti Bizottság mögött levő, emeletes, fehér színű, a bányászatra utaló hagyományos két egymáson keresztül fektetett kalapáccsal megjelölt igazgatósági épületbe az ország minden pontjáról érkeznek megrendelések. Mert a kő és a kőből készített termékek iránt a gyors ütemben épülő Szlovákiában állandóan nő a kereslet. Ma mór nem is építenek lakótelepet, vagy nagyobb épületet anélkül, hogy a hagyományos épületkövön kívül ne alkalmaznának díszítőelemeket, melyek nagy részét szintén ez az üzem készíti el. A kereslet arányában bővítik és korszerűsítik a bányákat, munkahelyeket. Távlati tervükben szerepelnek mind azoknak az építkezéseknél használt új épület- és díszítőelemeknek nagyobb mennyiségbnn történő gyártása, melyeket az elkövetkezendő időszakban alkalmaz az építőipar. KOMLOSI LAJOS T Néhány héttel ezelőtt a kelet-szlovákiai mezőgazdasági vállalatok vezetőinek aktívaülésén figyeltem fel erre a megjegyzésre: „ ... az utóbbi időben megfeledkezünk az emberekről, sikeres munkájuk népszerűsítéséről ..." Mi tagadás, több mezőgazdasági termelőüzem munkahelyein megfordulva magam is azt tapasztalhattam, többnyire üresek a propagációs táblák, az élenjáró dolgozók fényképeit, munkaeredményeit népszerűsíteni hivatott szekrények üvegei alatt megsárgult, régi jelszavak láthatók. A Szomotori Magtermesztő Állami Gazdaságban kellemes meglepetés ért. A propagációs táblákon — . van belőlük bőven — a szocialista munkaverseny friss eredményeit, a legjobb dolgozók munkasíkereit, fényképeit találtam. A gazdaság üzemi szakszervezeti tanácsa elnökétől, Z e 1 e n á k József elvtárstól — aki egyébként a munkabiztonsági felelős tisztségét is betölti — tudtam meg hogy gaz daságuk vezetősége már hagyományosan, nagy gondot fordít a propagandamunkára. — Legjobb dolgozóink megérdemlik, hogy népszerűsítsük termelési eredményeiket. A jövőben is így teszünk, annak ellenére, hogy a mi vidékünkön is valóban sok helyen elhanyagolják e kérdést. Ezt személyesen tapasztaltam. Tudjuk, honnan erednek ezek a személyes tapasztalatok. Zelenák elvtárs a Szövetségi Gyűlés képviselője, közel egy évtizede kapcsolatot tart a Nagykapos és a Ktrályhelmec környéki községekkel. Felhasználjuk a találkozást"és képviselői munkája felől érdeklődünk. — Meghívások alapján eljárok a helyi nemzeti bizottságok üléseire. Többnyire akkor hívnak, ha nagyobb problémáik vannak. Legutóbb Tiszacsernyőn foglalkoztunk a lakótelep bővítésével. Közös munkánkat — ha nem is minden esetben — általá ban siker koronázza. Az utóbbi években korszerű iskola épült Nagygéresen, Szomotoron és Szentes községben. Befejezés előtt áll az iskolaépítés Kört vélyesen, Nagykaposon, megkezdődött Bolyban, Szőlőskén és Radon. Ezzel kapcsolatban meg kell mondanom, hogy az építővállalatok sokkal többet tehetnének, sokkal jobb munkaszervezéssel kellene dolgozniuk. Nagykaposon lassan már „örökös" építkezés lesz az új iskola felépítése. Kiráiyhelmecen kicsi és korszerűtlen a jelenlegi gimnázium. Ebben a városban egyébként az új ötéves tervben bútorgyár épül, s ezzel bővül a nők foglalkoztatása. Királyhelmecen és Nagykaposon elégtelen az üzlethálózat is. Hol számíthatunk a vízvezetékhálózat bővítésé re,"az utak portalanítására? — Arra törekszünk, hogy a „bodrogi vízvezetékhálózatra" mielőbb rákapcsolják Ladmóc, Zemplén, Kis- és Nagykövesd, Bodrog, Pólyán, Bély és a többi községet is. Az utóbbi években jelentősen javult a községekbe vezető, bekötő utak állapota. Osarnahó, Bárki, Ladmóc, Zemplén, Kiskövesd, KriSovská Liesková és más falvakba portalanított, aszfaltozott utak vezetnek. Az útépítők címére annyit: jó munkát végeztek, de ideje lenne már Kisújlak és Bodrog község útjait is rendbehozni. — Említette a tiszacsernyői átrakóállomás lakónegyedének bővítését. Hány új lakás építésére számítanak itt? — Megközelítőleg 240 új lakás építésére kerül sor, sőt a régebben igényelt 24-tanterines iskola építése is megvalósul. Ennek joggal örül szárazföldi kikötőnk lakossága. Annak viszont kevésbé örülhet, hogy még mindig „gazdátlan" a kanalizáció, továbbra is kiselejtezett mozdony fűti a lakótelepet és a város ivóvízellátása sem a legkedvezőbb. Az utóbbi időben a központi szervek képviselői is felfigyeltek Tiszacsernyő problémáira. Talán kedvezőbb változás várható. Jelenleg, mint képviselőt milyen konkrét problémák foglalkoztatják? — Az egészségügy helyzete. Mind a trebišovi járásban, mind választókörzetemben: Királyhelmec és Nagykapos vidékén sok ezen a téren a pótolnivaló. Erről a kelet-szlovákiai képviselők klubjának legutóbbi ülésén számoltam be. Ez a téma egy külön elemző cikket igényelne, úgy „ízelítőként" csupán néhány adatot említenék. A trebišovi járásban közel 116 000 lakosra 585, ezer lakosra öt kórházi ágy jut. A kerületi átlag 6,4, az országos pedig 7,8 ágyl Vagyis csaknem 350 kórházi ágy hiányzik ebben a járásban. Ebből a néhány adatból sok mindenre lehet következtetni. Nem ülünk tétlenül. Remélem, az illetékesek segítenek megoldani problémáinkat. (kulik) B A bratislaval Duna-parti sítány virággal díszített mellvédje.