Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-10 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

A

nehézipar és a közlekedés szakemberei után, akik elsőként igyekeztek a pszichológia által nyújtott ismereteket haszno sítani — egyre több munkahelyről je lentkeznek igények a társadalomtudományok, legfőképpen a pszichológia és a szociológia eredményeinek gyakorlati alkalmazása iránt. Szerény kezdeményezések után, amikor a fő problémát még a pszichológia ismere teinek konkrét alkalmazása jelentette, most már inkább e tudomány erős specializálódását tapasztalhatjuk, melyet elsősorban az jellemez, hogy az emberi tevékenység melyik részével foglalkozik. Napjainkban már a pszichológia keretén belül is kialakult a szűkkörű specializáció és a pszichológia új ágazatai alakultak ki. A lélektannak azt az ágát, amely az embert munkatevékenysége közben szemléli, tanulmányozza, munkalélektannak nevezzük. A munkalélektan feladatait a következő pontokba sűríthetjük: munkára való előkészítés, a munka hatása a dolgozóra, a munkakörnyezet átalakítása, munkabiztonság és az emberek közötti viszony a munkahelyeken. A pszichológia által nyújtott ismeretek alkalmazása természetesen — főleg napjainkban — nem korlátozódik kizárólag az iparra. Ez abból következik, hogy sok az ipar területén szerzett tapasztalat — pszichológiai törvényszerűség —, mely meghaladja annak a környezetnek a határait, ahol azokat éppen szerezték, és érvényesítésüknek egyéb területeken ls megvannak a feltételei. Például: az ipari dolgozók közötti személyes kapcsolatok vizsgálata kiderítette, hogy a termelékenységre, a munkaerővándorlásra és egyéb jelenségekre rendkívüli hatást gyakorol éppen az emberek közti viszony milyensége. Az emberi kapcsolatok vizsgálataiba beletartozik a dolgozó munkatársaihoz való viszonya, a vezető viszonya beosztottjához és megfordítva. (Főleg a nyugati országokban, Humán relations néven ismert ez a kutatási téma.) Az említett jelenségek természetesen nem korlátozódnak csupán egy munkakörre, hanem megmutatkoznak mindenütt, ahol társadalmi munkával találkozunk. A mozdonyvezető, vagy a pilóta munkája nagyon igényes, felelősségteljes. Nem mindenki alkalmas ezekre a szakmákra, ezért a pszi-' chológusok elemezték e szakmákat és megállapították, hogy milyen tulajdonságokat és képességeket igényelnek. Az e szakmák által igényelt tulajdonságok és képességek jelenléte vagy hiánya a jelentkezőknél azután részben meghatározza azt, hogy ki lesz rájuk alkalmasabb. A felhozott példák segítségével is látni, hogy az interperszonális kérdések és ugyancsak az alkalmassági (alkalmatossági) vizsgálatok nem szűkülnek le egy speciális munkahelyre, hanem fellépnek mindenütt, ahol munkacsoportok, beosztottak és vezetők vannak, ahol valamelyik szakma, foglalkozás végzése különös képességeket igényel, és ahol meg kell állapítani, hogy milyen igényeket támaszt a munka végzése a dolgozókra. Természetes, hogy az üzleti tevékenység is ide tartozik, melynek ezenfelül még megvannak a maga speciális sajátosságai ls. Hogy mennyire tudatában vannak a kereskedelem dolgozói a pszichológiai ismeretek jelentőségének, azt talán az bizonyítja legjobban, hogy az idén immár másodszor került megrendezésre Prágában „A pszichológia és a szociológia jelentősége a kereskedelemben" elnevezésű nemzetközi konferencia. Az itt elhangzott beszámolók betekintést nyújtanak azokról a problémákról, melyek a kereskedelem dolgozóit leginkább érdeklik. A kutatások jelentős része a vezetés kérdéseivel foglalkozik. Jelentős helyet foglal el még a munkatükrök készítése, a motiváció, az interperszonális kapcso latok és a reklám. Természetesen ezzel a rövid felsorolással egyáltalán nem merítettük ki azokat a területeket, ahol a pszichológia hatása megmutatkozik. A kutatók nagy részét jelenleg a különböző munkatükrök kidolgozása foglalkoztatja. Az olvasókat bizonyára érdekli, hogyan készül egy PSZICHOLÓGIA A KERESKEDELEMBEN bizonyos szakma munkatükre. Ez három részre tagozódik: 1. A munkatevékenység leírása. 2. A tevékenységet befolyásoló tényezők és feltételek leírása. 3. A munkának az érzékszervekre, a mozgásszervekre és a szellemi képességekre gyakorolt következménye. A munka lélektani analízise kiterjed a tevékenység műszaki színvonalára, a munkahely elhelyezésére, az emberrel szemben támasztott igényesség re. Az utóbbi azt jelenti, hogy a dolgozó végezheti munkáját ülve, vagy csak állva, vagy esetleg kimondottan kellemetlen feltételek közepette. Elemzés tárgyát alkotja még a munkatempó, a munkafolyamatok változtathatósága, biztonsága. Az ilyen analízis részét alkotják: a munka fizikai feltételei, főleg a megvilágítás, a zaj, a levegő szennyezettsége. Fő követelmény azonban annak a megállapítása, hogy milyen igényeket támaszt egy bizonyos inunka végzése az ember pszichikai képességeire, tulajdonságaira? Az ilyen elemzés eredményét nevezik (munkatükörnek, profesziografnak). Az érdekesség kedvéért közlünk néhány részletet a vaskereskedés vezetőjének a profesziografjából. (Itt a vaskereskedés vezetőjéről mint funkcióról beszélünk.) A törzs megterhelése: közepes; a karok megterhelése: gyakran nagy; a mozgások (kar és test) sebessége: normális, olykor azonban nagy. A munka nem támaszt rendkívüli igényeket az egyes analizátorokra. Végzéséhez szükséges az intelligencia, a gondolatok tömör és világos megfogalmazása, gyors és pontos számolás, megbízható emlékezőtehetség, jó lelki ellenállóképesség a különböző megterhelésekkel szemben, önbizalom, az emberekhez való jó viszony kialakításának készsége, becsületesség és a kötelességek teljesítése iránti érzék. Itt megjegyezhetjük, hogy a pszichológia a szükséges tulajdonságok és képességek megállapításához megbízható módszerekkel rendelkezik, melyek segítségével ki lehet választani azt az egyént, aki ennek a funkciónak a betöltésére a legjobban megfelel. A kereskedelmi tevékenység megjavításának és az említett területen észlelt magas fokú munkaerővándorlás csökkentésének egyik feltétele éppen ez a kiválasztás, mely kiszűri a nem megfelelőket. Ennek a kérdésnek a komolyságát néhány statisz tikai adat is igazolja. Nálunk évente 13 000 fiatal jelentkezik szakközépiskolába, hogy elsajátítsa a pincér-, a szakács-, illetve elárusítói szakmát. Egy fiatal kitanításának a költségei elérik a 20—30 000 koronát. Azonban a jelentkezők 20 százaléka még a tanulás ideje alatt, vagy annak közvetlen befe jezése után otthagyja ezt a szakmát, amiből kifolyólag a népgazdaságnak 20—40 millió korona kára keletkezik. Egy szociológiai felmérés segítségével a szakemberek megállapították azokat az okokat, amelyek következtében az egyének leg gyakrabban szakítanak a kereskedői szakmával: Nem megfelelő munkaidő, kis kereset, pszichikai és fizikai megterhelés, a kedvezőtlen munkaidőből következő nehézségek a további tanulásnál. Több e téren végzett felmérés eredménye azt mutatja, hogy a kereskedelmi dolgozók 70 százaléka (főleg az elárusítók) el akarja hagyni munkahelyét. Ezeket a negatív jelenségeket lényegesen csökkenthetnénk, ha a kereskedelembe azok kerülnének, akik e munka feltételeinek legjobban megfelelnek. Sajnos, a pszichológiai kiválasztást ma még csak minimális mértékben alkalmazzák, még sokan csak puszta tapasztalatra támaszkodnak (ami abból is következik, hogy hiányoznak a megfelelő szakemberek ). A kereskedelem ezeket a következményeket támasztja a pszichológiával szemben. Természetesen más kérdéseket is vizsgálnak a szakemberek. Ilyen pl. a vezető tevékenységének hatékonysága, mely függ attól is, mennyire érvényesült előző munkakörében, milyen speciális követelményeket ró rá az általa betöltött funkció és természetesen attól, hogy milyen mértékben rendelkezik a kívánatos speciális képességekkel. Vizsgálták a vezetők megterhelését is, ami nagyon érdekes eredményre vezetett. így pl. a megvizsgált vezetők 27 százaléka beismerte, hogy nem képes a saját munkájával kellőképpen foglalkozni, mivel túl nagy az egyéb funkciók betöltéséből származó megterhelése, 43 százaléknak nincs ideje az ellenőrzésre és az együttműködésre, 40 százalék állandóan halogatja a döntés meghozatalát, 5 százaléknál észleltek neurotikus tüneteket és a megvizsgáltak 27 százaléka azt gondolja, hogy megoldhatatlanul sok munkával van megterhelve. Érdekes kísérleteket végeztek annak felderítésére, hogy milyen hatással van az elárusító viselkedése a vevőre. Ha az elárusító segítőkészséget nyilvánított a vevővel szemben, akkor az üzletbe bejövök 48 százaléka vett is valamit, ha azonban az elárusító nem törődött a vevővel, hanem valamilyen adminisztratív munkával foglalkozott, a vevőt akadályozta (kelletlenül viselkedett, a kért áru helyett, ha az nem volt, nem ajánlott másikat, valami hasonlót), akkor senki sem vásárolt. Ismerünk bizonyos elárusító típusokat és munkájuk hatékonyságát is felmértük. A türelmetlen elárusító 100 vevő közül csak 26-nak tud valamit eladni. A közönyös 23-nak, a specialista 38-nak és az erőszakos csak 20-nak. Annak ellenére, hogy az itt közölt adatokat csak alkalomszerűen szedtük össze, az az érzésünk, hogy sikerült némi képet nyújtanunk a pszichológiának a kereskedelemben betöltött szerepéről. (Nem említettük a reklámpszichológiát, sem a motivációra irányuló kutatásokat.) A pszichológiának a kereskedelemre gyakorolt hatását azok a kutatóintézetek bizonyítják, amelyek elsősorban a kereskedelem problémáival foglalkoznak. A mi prágai (Výskumný ústav obchodu) Kereskedelmi Kutatóintézetünkön kívül külföldön is több hasonló szervezet működik. Többek között Budapesten, Szófiában, Varsóban és másutt. Dr. SZABÚ IVÁN megérdemelt elsőség Magas alakja kiemelkedik a száguldó autók sokaságából. Keze állandóan mozog. Arcán megnyerő mosoly ül. Olykor-olykor bólint, ami ebben az esetben köszönésnek számít. Igen, ez jellemzi Losonszky László forgalmat irányító rendőralzászlóst. A rendőrséghez 1961-ben, a tényleges katonai szolgálat után kerültem. Azelőtt munkásként dolgoztam a Feketenyéki Állami Gazdaságban — mondja. — A szolgálatot Prágában kezdtem. Hat év után, 1967-ben Pozsonyba kerültem. Megnősültem, s a családalapítási gondok hazaszállítottak. Prágában nem mint forgalomirányító szolgált. Pozsonyban azonban ide osztották be. örült, s hozzáfogott a tanuláshoz. A közlekedési szabályokat a forgalmat irányítónak a lehető legjobban kell ismernie, ű pedig a „szakma" szerelmese lett. — Nem kis feladat a forgalomirányítás — mondja. A forgalomirányítónak jó idegűnek, türelmesnek és határozottnak kell lennie. Tudnia kell, melyik gépkocsivezetőt lehet figyelmeztetni, melyiket bírságolni. Ez persze nem azt jelenti, hogy elnéző és ne következetés legyen az ember. Naponta 120 kilométert utazik. Ugyanis Hidaskürtön lakik. Tehát hatvan kilométert tesz meg szolgálat előtt, s ugyanannyit utána. Ennek ellenére udvarias, türelmes ember hírében áll. Fiatal korában a sportnak is hódolt. Talán itt szerezte meg a kitartást, az ügyes testmozgást. Amikor az útkereszteződés közepén irányítja a forgalmat, csak irigyelni lehet kulturált mozgását. sudár alakját. — Ha hazamegyek, két és fél éves kisfiámmal játszom, vagy pedig az épülő családi háznál dolgozgatok — mondja. Jó volna minél előbb beköltözni, de addig még egy év is eltelik. — Miiyen élményei voltak szolgálat közben? — Sok kellemes és kellemetlen élményben volt már részem. Tavaly pl. a Steiner Sörgyárnál teljesítettem szolgálatot. Egy kisfiú egy tehergépkocsi alá futott. .. Nekem kellett alóla kivennem ... Néha ittas gépkocsivezetőktől kell elvenni a hajtási jogosítványt... Nem népsze rű valami ez, de hát azért szolgálunk, hogy rend és biztonság legyen az utakon, az útkeresztező déseken. Amint mondotta, igen sok a fegyelmezetlen gépkocsivezető, de még több a fegyelmezetlen gyalogjáró. Az utca bármely részén keresztülfutnak. Elég egy óvatlan pillanat és kész a baleset. Éppen ezért szigorúan meg kellene bírságolni mindazon gyalogosokat, akik nem a kijelölt helyen haladnak át az úttesten. — Minden nehézség ellenére szeretem a szakmámat. Nem cserélném fel semmi más foglalkozással — mondja. Sőt, szeretnék a rendőrség kétéves iskolájába eljutni, hogy tudásomat tovább bővítsem Tanulás nélkül nálunk sem lehet megélni. A szlovákiai rendőrfőkapitánvság által megrendezett forgalmi rendőrök versenye a múlt napokban ért véget. A dobogó legmagasabb fokán ^osonszky László kommunista, rendőralzászlós állt. Megérdemelte ... Azaz, hogy ő maga harcolta ki az elsőséget, tudásával, szerénységével s a „szakma" kiváló ismeretével. NÉMETH IÁNOS