Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-10 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

A nehézipar és a közlekedés szakemberei után, akik elsőként igyekeztek a pszicho­lógia által nyújtott ismereteket haszno sítani — egyre több munkahelyről je lentkeznek igények a társadalomtudomá­nyok, legfőképpen a pszichológia és a szociológia eredményeinek gyakorlati al­kalmazása iránt. Szerény kezdeményezések után, amikor a fő problémát még a pszichológia ismere teinek konkrét alkalmazása jelentette, most már inkább e tudomány erős specializálódását tapasz­talhatjuk, melyet elsősorban az jellemez, hogy az emberi tevékenység melyik részével foglalkozik. Napjainkban már a pszichológia keretén belül is kialakult a szűkkörű specializáció és a pszicholó­gia új ágazatai alakultak ki. A lélektannak azt az ágát, amely az embert mun­katevékenysége közben szemléli, tanulmányozza, munkalélektannak nevezzük. A munkalélektan fel­adatait a következő pontokba sűríthetjük: munkára való előkészítés, a munka hatása a dolgozóra, a munkakörnyezet átalakítása, munkabiztonság és az emberek közötti viszony a munkahelyeken. A pszichológia által nyújtott ismeretek alkal­mazása természetesen — főleg napjainkban — nem korlátozódik kizárólag az iparra. Ez abból követ­kezik, hogy sok az ipar területén szerzett tapasz­talat — pszichológiai törvényszerűség —, mely meghaladja annak a környezetnek a határait, ahol azokat éppen szerezték, és érvényesítésüknek egyéb területeken ls megvannak a feltételei. Pél­dául: az ipari dolgozók közötti személyes kapcso­latok vizsgálata kiderítette, hogy a termelékeny­ségre, a munkaerővándorlásra és egyéb jelensé­gekre rendkívüli hatást gyakorol éppen az embe­rek közti viszony milyensége. Az emberi kapcso­latok vizsgálataiba beletartozik a dolgozó munka­társaihoz való viszonya, a vezető viszonya beosz­tottjához és megfordítva. (Főleg a nyugati orszá­gokban, Humán relations néven ismert ez a kuta­tási téma.) Az említett jelenségek természetesen nem kor­látozódnak csupán egy munkakörre, hanem meg­mutatkoznak mindenütt, ahol társadalmi munkával találkozunk. A mozdonyvezető, vagy a pilóta mun­kája nagyon igényes, felelősségteljes. Nem min­denki alkalmas ezekre a szakmákra, ezért a pszi-' chológusok elemezték e szakmákat és megállapí­tották, hogy milyen tulajdonságokat és képessé­geket igényelnek. Az e szakmák által igényelt tu­lajdonságok és képességek jelenléte vagy hiánya a jelentkezőknél azután részben meghatározza azt, hogy ki lesz rájuk alkalmasabb. A felhozott példák segítségével is látni, hogy az interperszonális kér­dések és ugyancsak az alkalmassági (alkalmatos­sági) vizsgálatok nem szűkülnek le egy speciális munkahelyre, hanem fellépnek mindenütt, ahol munkacsoportok, beosztottak és vezetők vannak, ahol valamelyik szakma, foglalkozás végzése kü­lönös képességeket igényel, és ahol meg kell álla­pítani, hogy milyen igényeket támaszt a munka végzése a dolgozókra. Természetes, hogy az üzleti tevékenység is ide tartozik, melynek ezenfelül még megvannak a maga speciális sajátosságai ls. Hogy mennyire tudatában vannak a kereskede­lem dolgozói a pszichológiai ismeretek jelentősé­gének, azt talán az bizonyítja legjobban, hogy az idén immár másodszor került megrendezésre Prá­gában „A pszichológia és a szociológia jelentősége a kereskedelemben" elnevezésű nemzetközi konfe­rencia. Az itt elhangzott beszámolók betekintést nyújtanak azokról a problémákról, melyek a ke­reskedelem dolgozóit leginkább érdeklik. A kuta­tások jelentős része a vezetés kérdéseivel foglal­kozik. Jelentős helyet foglal el még a munkatükrök készítése, a motiváció, az interperszonális kapcso latok és a reklám. Természetesen ezzel a rövid felsorolással egyáltalán nem merítettük ki azokat a területeket, ahol a pszichológia hatása megmu­tatkozik. A kutatók nagy részét jelenleg a külön­böző munkatükrök kidolgozása foglalkoztatja. Az olvasókat bizonyára érdekli, hogyan készül egy PSZICHOLÓGIA A KERESKEDELEMBEN bizonyos szakma munkatükre. Ez három részre ta­gozódik: 1. A munkatevékenység leírása. 2. A tevékenységet befolyásoló tényezők és felté­telek leírása. 3. A munkának az érzékszervekre, a mozgásszer­vekre és a szellemi képességekre gyakorolt kö­vetkezménye. A munka lélektani analízise kiterjed a tevékeny­ség műszaki színvonalára, a munkahely elhelyezé­sére, az emberrel szemben támasztott igényesség re. Az utóbbi azt jelenti, hogy a dolgozó végezheti munkáját ülve, vagy csak állva, vagy esetleg ki­mondottan kellemetlen feltételek közepette. Elem­zés tárgyát alkotja még a munkatempó, a munka­folyamatok változtathatósága, biztonsága. Az ilyen analízis részét alkotják: a munka fizikai feltételei, főleg a megvilágítás, a zaj, a levegő szennyezett­sége. Fő követelmény azonban annak a megálla­pítása, hogy milyen igényeket támaszt egy bizo­nyos inunka végzése az ember pszichikai képessé­geire, tulajdonságaira? Az ilyen elemzés eredmé­nyét nevezik (munkatükörnek, profesziografnak). Az érdekesség kedvéért közlünk néhány részletet a vaskereskedés vezetőjének a profesziografjából. (Itt a vaskereskedés vezetőjéről mint funkcióról beszélünk.) A törzs megterhelése: közepes; a ka­rok megterhelése: gyakran nagy; a mozgások (kar és test) sebessége: normális, olykor azonban nagy. A munka nem támaszt rendkívüli igényeket az egyes analizátorokra. Végzéséhez szükséges az in­telligencia, a gondolatok tömör és világos meg­fogalmazása, gyors és pontos számolás, megbíz­ható emlékezőtehetség, jó lelki ellenállóképesség a különböző megterhelésekkel szemben, önbizalom, az emberekhez való jó viszony kialakításának készsége, becsületesség és a kötelességek teljesí­tése iránti érzék. Itt megjegyezhetjük, hogy a pszichológia a szük­séges tulajdonságok és képességek megállapításá­hoz megbízható módszerekkel rendelkezik, melyek segítségével ki lehet választani azt az egyént, aki ennek a funkciónak a betöltésére a legjobban meg­felel. A kereskedelmi tevékenység megjavításának és az említett területen észlelt magas fokú munka­erővándorlás csökkentésének egyik feltétele éppen ez a kiválasztás, mely kiszűri a nem megfelelőket. Ennek a kérdésnek a komolyságát néhány statisz tikai adat is igazolja. Nálunk évente 13 000 fiatal jelentkezik szakközépiskolába, hogy elsajátítsa a pincér-, a szakács-, illetve elárusítói szakmát. Egy fiatal kitanításának a költségei elérik a 20—30 000 koronát. Azonban a jelentkezők 20 százaléka még a tanulás ideje alatt, vagy annak közvetlen befe jezése után otthagyja ezt a szakmát, amiből kifo­lyólag a népgazdaságnak 20—40 millió korona kára keletkezik. Egy szociológiai felmérés segítsé­gével a szakemberek megállapították azokat az okokat, amelyek következtében az egyének leg gyakrabban szakítanak a kereskedői szakmával: Nem megfelelő munkaidő, kis kereset, pszichikai és fizikai megterhelés, a kedvezőtlen munkaidőből következő nehézségek a további tanulásnál. Több e téren végzett felmérés eredménye azt mutatja, hogy a kereskedelmi dolgozók 70 százaléka (főleg az elárusítók) el akarja hagyni munkahelyét. Eze­ket a negatív jelenségeket lényegesen csökkent­hetnénk, ha a kereskedelembe azok kerülnének, akik e munka feltételeinek legjobban megfelelnek. Sajnos, a pszichológiai kiválasztást ma még csak minimális mértékben alkalmazzák, még sokan csak puszta tapasztalatra támaszkodnak (ami abból is következik, hogy hiányoznak a megfelelő szak­emberek ). A kereskedelem ezeket a következményeket tá­masztja a pszichológiával szemben. Természetesen más kérdéseket is vizsgálnak a szakemberek. Ilyen pl. a vezető tevékenységének hatékonysága, mely függ attól is, mennyire érvényesült előző munka­körében, milyen speciális követelményeket ró rá az általa betöltött funkció és természetesen attól, hogy milyen mértékben rendelkezik a kívánatos speciális képességekkel. Vizsgálták a vezetők meg­terhelését is, ami nagyon érdekes eredményre ve­zetett. így pl. a megvizsgált vezetők 27 százaléka beismerte, hogy nem képes a saját munkájával kellőképpen foglalkozni, mivel túl nagy az egyéb funkciók betöltéséből származó megterhelése, 43 százaléknak nincs ideje az ellenőrzésre és az együttműködésre, 40 százalék állandóan halogatja a döntés meghozatalát, 5 százaléknál észleltek neu­rotikus tüneteket és a megvizsgáltak 27 százaléka azt gondolja, hogy megoldhatatlanul sok munkával van megterhelve. Érdekes kísérleteket végeztek annak felderíté­sére, hogy milyen hatással van az elárusító visel­kedése a vevőre. Ha az elárusító segítőkészséget nyilvánított a vevővel szemben, akkor az üzletbe bejövök 48 százaléka vett is valamit, ha azonban az elárusító nem törődött a vevővel, hanem vala­milyen adminisztratív munkával foglalkozott, a vevőt akadályozta (kelletlenül viselkedett, a kért áru helyett, ha az nem volt, nem ajánlott másikat, valami hasonlót), akkor senki sem vásárolt. Ismerünk bizonyos elárusító típusokat és munká­juk hatékonyságát is felmértük. A türelmetlen el­árusító 100 vevő közül csak 26-nak tud valamit eladni. A közönyös 23-nak, a specialista 38-nak és az erőszakos csak 20-nak. Annak ellenére, hogy az itt közölt adatokat csak alkalomszerűen szed­tük össze, az az érzésünk, hogy sikerült némi ké­pet nyújtanunk a pszichológiának a kereskedelem­ben betöltött szerepéről. (Nem említettük a rek­lámpszichológiát, sem a motivációra irányuló ku­tatásokat.) A pszichológiának a kereskedelemre gyakorolt hatását azok a kutatóintézetek bizonyítják, ame­lyek elsősorban a kereskedelem problémáival fog­lalkoznak. A mi prágai (Výskumný ústav obchodu) Kereskedelmi Kutatóintézetünkön kívül külföldön is több hasonló szervezet működik. Többek között Budapesten, Szófiában, Varsóban és másutt. Dr. SZABÚ IVÁN megérdemelt elsőség Magas alakja kiemelkedik a száguldó autók sokaságából. Keze állandóan mozog. Arcán megnyerő mosoly ül. Olykor-olykor bólint, ami ebben az esetben köszönésnek számít. Igen, ez jellemzi Losonszky László forgalmat irányító rendőralzászlóst. A rendőrséghez 1961-ben, a tényleges ka­tonai szolgálat után kerültem. Azelőtt munkás­ként dolgoztam a Feketenyéki Állami Gazda­ságban — mondja. — A szolgálatot Prágában kezdtem. Hat év után, 1967-ben Pozsonyba ke­rültem. Megnősültem, s a családalapítási gon­dok hazaszállítottak. Prágában nem mint forgalomirányító szol­gált. Pozsonyban azonban ide osztották be. örült, s hozzáfogott a tanuláshoz. A közlekedési szabályokat a forgalmat irányítónak a lehető legjobban kell ismernie, ű pedig a „szakma" szerelmese lett. — Nem kis feladat a forgalomirányítás — mondja. A forgalomirányítónak jó idegűnek, tü­relmesnek és határozottnak kell lennie. Tudnia kell, melyik gépkocsivezetőt lehet figyelmez­tetni, melyiket bírságolni. Ez persze nem azt jelenti, hogy elnéző és ne következetés legyen az ember. Naponta 120 kilométert utazik. Ugyanis Hi­daskürtön lakik. Tehát hatvan kilométert tesz meg szolgálat előtt, s ugyanannyit utána. Ennek ellenére udvarias, türelmes ember hírében áll. Fiatal korában a sportnak is hódolt. Talán itt szerezte meg a kitartást, az ügyes testmozgást. Amikor az útkereszteződés közepén irányítja a forgalmat, csak irigyelni lehet kulturált moz­gását. sudár alakját. — Ha hazamegyek, két és fél éves kisfiám­mal játszom, vagy pedig az épülő családi ház­nál dolgozgatok — mondja. Jó volna minél előbb beköltözni, de addig még egy év is elte­lik. — Miiyen élményei voltak szolgálat közben? — Sok kellemes és kellemetlen élményben volt már részem. Tavaly pl. a Steiner Sörgyár­nál teljesítettem szolgálatot. Egy kisfiú egy te­hergépkocsi alá futott. .. Nekem kellett alóla kivennem ... Néha ittas gépkocsivezetőktől kell elvenni a hajtási jogosítványt... Nem népsze rű valami ez, de hát azért szolgálunk, hogy rend és biztonság legyen az utakon, az útkeresztező déseken. Amint mondotta, igen sok a fegyelmezetlen gépkocsivezető, de még több a fegyelmezetlen gyalogjáró. Az utca bármely részén keresztül­futnak. Elég egy óvatlan pillanat és kész a baleset. Éppen ezért szigorúan meg kellene bír­ságolni mindazon gyalogosokat, akik nem a ki­jelölt helyen haladnak át az úttesten. — Minden nehézség ellenére szeretem a szakmámat. Nem cserélném fel semmi más fog­lalkozással — mondja. Sőt, szeretnék a rendőr­ség kétéves iskolájába eljutni, hogy tudásomat tovább bővítsem Tanulás nélkül nálunk sem lehet megélni. A szlovákiai rendőrfőkapitánvság által meg­rendezett forgalmi rendőrök versenye a múlt napokban ért véget. A dobogó legmagasabb fo­kán ^osonszky László kommunista, rendőral­zászlós állt. Megérdemelte ... Azaz, hogy ő ma­ga harcolta ki az elsőséget, tudásával, szerény­ségével s a „szakma" kiváló ismeretével. NÉMETH IÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents