Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-10 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

Sokat szenvedett város A bratislavai állatkertben már évek 6ta foglalkoznak a fogságban élő vadállatok továbbszaporításával. Zora, a leopárdmama minden esztendőben két kis leopárddal örvendezteti meg a gondozókat. Az újszülöttek kedvesek, játékosak. Ogy látszik, mintha megtagadnák „vérengző" mivoltukat, mert szivesen Játszanak nemcsak szüleikkel, hanem a gondozókkal is. Egyébként Jó egészségnek és jó étvágynak örvendenek, mert naponta 5 kg húst fogyasztanak el. Arról nem is szólva, hogy a táplálékuk kiegészítésére szánt élő álla­tokat, nyulakat és galambokat is szívesen megeszik. haf. (A felvételt Parti Márta készítette) A közjó érdekében Pardubice város nemzeti bizottsága évente millió­kat költ a közlekedés, a közvilágítás javítására, a parkok rendben tartására, a város tisztántartására. A műszaki szolgáltatás egyet­len Javítási akciója 18 mil­lió koronás kiadást igé­nyelt. Az utóbbi három esztendő folyamán jelen­tősen növelték a műszaki szolgáltatás gépállományát is. Több mint 5 millió ko­rona értékben teherautó­kat, szemetesautókat, tisz­títógépeket vásároltak. Zp. A ludak világában matu­zsálemi kornak számít, ha egy liba huszonhárom esz­tendőt megél. Márpedig a rimaszombati Járás egyik falucskájában, az alig 150 lakosú Zsárban él egy ilyen lúdanyó- Lajgút Mari néni 23 esztendővel ezelőtt hoz­ta magával a Mátrából. Az­óta neveli. Lúdanyó hálás ls a gondozásért, mert azó­ta minden esztendőben to­jik s kikölti az alárakott tojásokat, felneveli libács­káit. Kozsiar Márta Alig nyerte el Komárom a „szabad királyi város" kiváltság jogát, egymást követték az elemi csapá­sok. Az első földrengést 1759-ben jegyezték fel. Ezt károk nélkül úszta meg a város Az 1763 júliusában támadt földrengés három napon át tartott. Összedőlt 279 lakóház, 785 épület megrongálódott. A romok között 63 holttestet talál­tak, 102 ember súlyosan megsebesült. Néhány hó­nappal később újabb föld­rengések nyugtalanították a város lakosait. A kö­vetkező két évben megis­métlődtek a rengések. 1765-ben tűzvész pusz­tított. Három óra alatt 256 lakóház hamvadt el és 2226 lakos vált hajlékta­lanná. A következő évben támadt tűzvész 137 épüle­tet hamvasztott el. Majd az 1783-ban bekövetkezett újabb földrengés további 500 épületet döntött rom­ba. A legtöbb szőlásmondás közismert. Némelyek egész földrészek közkincse. Van­nak olyanok is, amelyek alig ismertek, bár nagyon érdekesek, nagyon erede­tiek. össze kellene ezeket gyűjteni. Akad nálunk elég. Igy ha valaki elrontja a gyomrát, arra a személyre Garamlak környékén azt mondják, hogy: Belakott, mint Han­za a gombával." Valószí­nűleg gombával rontotta el gyomrát az a bizonyos Hanza. Ha pedig valaki hiába töpreng, rámondják, hogy „Tűnődik mini Gyur­ka az árokban". Ez a Gyur­ka bizonyára részeg fővel az árokba esett és annak az alján azon törte a fe­jét, miképpen jöjjön ki on­nan. A lédeciekre pedig ráfogják, hogy: „Érsekúj­várból hazafeküdtek". Te­hát annyira leitták magu­kat, hogy amíg hazaértek, többet feküdtek a földön, mint mentek. Ezeknek a szólásmondá­soknak alapjuk aligha van, de igaz bennük népünk el­pusztíthatatlan humora. Száraz Pál Nincs hiány Tavalyelőtt Most ' város lakosai 4800 tonna burgo­nyát vásároltak a téli idő­szakban. Az idén a városi nemzeti bizottság kereske­delmi bizottsága intézkedé­sére 6000 tonna burgonya került az elárusítóhelyek raktáraiba. Sefler Emília Űjsziilöttek „Lőcsei ház" Egyemeletes, négy ablak­nyi széles, zárt, kőerkélyes épület a Lenin utca 69 és az Ady Endre utca sarkán. Thurzó Elek országbíró 1542-ben ezt a házat Lő­cse városának adta, amely ezt kereskedői számára szállásul rendezte be. Bár a házat Kassa városa 1570­ben visszaváltotta, a „Lő­csei ház" elnevezés azőta is rajtamaradt. Szlovákok is, magyarok is ezen a né­ven ismerik. Külső homlokzatát 1910­ben megújították, csupán mellékutcai oldalán ma­radt egyetlen vakablakkeret eredeti állapotában." Belse­jében azonban még érde­kes, régi részletek akad­nak. A földszint helyiségei, ahol most a MAGYAR ÉT­TEREM kapott helyet, csil­lag- és hálóboltozatúak. Az udvar elsőemeleti, kő­mellvédes folyosójának gyámkövei, a folyosóra nyí­ló ajtókeretek, a csavart lábazatú ablakkeretek a ké. sői csúcsíves kor emlékei. A háznak hátső, Kovács utcai szakaszában lakott 1549-ben Tinódi Lantos Se­bestyén. Ezt a részt később lebontották. Pazderák Bertalan A * bb rr JÖVŐ takarmánytárolói A mezőgazdaság új öt­éves tervének egyik fontos feladata az állattenyészté­si termelés hatékonyságá­nak növelése. Az újbodvai szövetkezetben már a terv­időszak kezdete előtt üzembe helyezték a képen látható silőtornyokat, amelyek 26 vagon takar­mány tárolására alkalma­sak. Az egész éven át jó minőségű silótakarmány szállítószalagokon jut az etetőtérségbe. Ezáltal sike­rül majd biztosítani a tej­termelés fokozása és ki­egyensúlyozottsága szem­pontjából fontos egyenle­tes és egyforma összetéte­lű takarmányozást. iy­Amikor elcsitultak a földlökések, a lakosság is­mét összefogott, hogy el­tüntesse a romokat. Az egykori adatok szerint eb­ben az időben a városnak 11007 lakosa volt s abból 1556 iparral foglalkozott. Hét évvel később már a gabonakereskedelem köz­pontja a város. A gabona­szállítást a Dunán bonyo­lították le. Vontató utakat építettek, mert a hajókat lovakkal vontatták fölfelé, de megkezdték a Duna medrének tisztítását is. Vi­rágzásnak indult a hajő­ácsmesterség és a molnár­mesterség. Komárom városát a szá­zadok folyamán sorozatos elemi csapások érték. De kiheverte a bajokat. Napja­inkban már ott tartunk, hogy az apró vályogháza­kat is új, modern lakóne­gyedek váltják föl. Andriskin fózsef Egy csomag és két derék sofőr Nagyon érdekes a műemléknek nyilvánított csetneki evangélikus templomban Csetneky István reneszánsz stí­lusú szarkofágja, melyet 1594-ben készítettek. Száraz Zoltán (A felvételt a Műemlékvédő Hivatal készítette) A közelmúltban a Bra­tislava—Nádszeg között közlekedő autóbuszon utaz­tam haza Somorjára és benne felejtettem jelentős értékű csomagomat a va­sárnapra vásárolt hússal, élelemmel együtt. Sípos László, a ČSAD dunaszer­dahelyi kirendeltségének dolgozója másnap reggel megtalálta elveszettnek hitt csomagomat. Dunaszerda­helyről Szabó Béla gépko­csivezető Bratislavába hoz­ta és hiánytalanul átadta. Még azt a szívességet is megtette, hogy előzőleg éjszakára hűtőszekrénybe tette a csomagot, nehogy tartalma romlásnak Indul­jon. A két derék sofőr köszö­netet érdemel. Kopál Irén Korszerűen Gondos madár A Rozsnyó környéki lombos erdőkben gyakori és állandó madár a csusz­ka. Egyedüli Európában, amelynek az a tulajdonsá­ga, hogy gyakran fejjel le­felé kúszik a fán. Erős cső­rével ügyesen kopácsolva felfeszíti a fák kérgét, hogy az alatta rejtőző rovarok­hoz férjen, ősszel makk, mogyoró, hársmag, juhar­mag és a gyomnövények magvai jelentik fő táplálé­kát. Bőséges magterméskor a magvakat kéregrepedé­sekbe, résekbe dugdossa el, hogy ilyenkor, havas télen legyen elegendő tartalék­készlete. Igazán gondos madár. A csuszka (Sitta euro­paea caesia Wolf), vagy más néven kék harkály, kb. 16 cm hosszú, aránylag zömök madár. A háta ké­kesszürke, a torka és a melle fehér, a hasa rozs­daságra. A szemcsíkja fe­kete, mely a csőrétől a nyakáig húzódik. Télen, nyáron hallható csivitelő hangja. A fák üregeibe rakja 6 —9 darab, fehér alapon rozsdavörös foltos tojásait. Ha a fa üregének nyílása tágabb a kelleténél, akkor nyálával kevert agyagos földdel betapasztja, kellő méretűre szűkíti. Elenyé­sző, csekély kártétele mel­lett hasznos madár. Ilyen­íkor télen, más madarakkal társulva keresi rovartáp­lálékát. Román Tibor Reneszánsz stílusú A dunaszerdalielyi cukorgyár hazánk egyik legmoder­nebb létesítménye. Ebben az üzemben valóban korszerűen, a laboratóriumban ellenőrzik a gyártási folyamatot. A mi­nőség természetes követelmény, hisz nemcsak a hazai, hanem a külföldi piac részére is jelentős mennyiségű cukrot gyártanak itt. A dunaszerdahelyi cukorgyár az idén több mint 800 vagon cukrot gyárt a külföldi piac részére. la. (A felvételt B. Palkovics — CSTK készítette' J

Next

/
Thumbnails
Contents