Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-08 / 6. szám, péntek

TUDJÁK, HOL A HELYÜK Ketten az Elektrosvitből Párttagnak lenni mindig is nagy megtisztelést, ugyanakkor felelősségvállalást jelentett. Ma mindez fokozott mértékben érvényes, hiszen olyan időszakot élünk, melyben pártunk megtisztul a dolgozók élcsapatába nem való elemektől, kitűzött feladatai pedig merészebbek, mint valaha. Ám ezek a feladatok. egyben reálisak is. Megvalósításukhoz azonban , becsületes munka, valamennyiünk helytállása szükséges. Mindenekelőtt a kommunisták azok, akik példamutató helytállásukkal az élen járnak. Kommunistának lenni tehát elsősorban ezt jelenti, s ezzel tisztában kell lennie annak is, akt most lép a párt tagjainak sorába. A számos új párttag közül kettőt felkerestünk, hogy elbeszélgessünk velük elhatározásuk indítóokáról, elképzeléseikről. Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvi

t üzembe látogattunk el. Az ifjúsági szervezet neveltje Amikor Ladislav Vöröstől, uz özem 21 éves marósától megkérdeztem, miért határozta el, hogy belép a kommunista pártba, nem sokáig gondolkozott a válaszon. Ez pedig azt jelenti, hogy már jóval elhatározása előtt mérlegelte, mit vállalt. Hogy mindenekelőtt vállalásról, vagyis többletmunkáról van szó, azzal teljes mértékben tisztában van. Ezt megfontolt, határozott válasza félreérthetetlenül bizonyítja: — A párt olyan feladatokat old meg — mondotta —, hogy szüksége van a fiatalokra is. A fiatalok és az idősebbek, léhát a tapasztaltabbak összefogását tartja szükségesnek a rendkívül igényes feladatok megoldásához. Azt is elárulja, hogy a kommunistákban már korábban is példaképet látott. Szerinte a fiatalok mind készek lesznek a párt politikájának megvalósítására, ha azt megismerik. Ezért fontosnak tartja a fiatalokkal való állandó foglalkozást — persze mindig megTelelő formában. Ladislav Vörös politikai fejlettségéhez nyilván az is hozzájárult, hogy az ifjúsági szövetségnek is aktív tagja volt, sőt tisztségeket is betöltött. Jelenleg is az üzem hatodik. 30 tagot számláló alapszervezetének az elnöke. Ezenkívül i SZISZ össziizemi szervezete alelnöki tisztségét is ellátja. Nem csoda tehát, hogy uz ifjúsági szervezet munkájáról nagy lelkesedéssel beszél: — össziizemi szervezetünk ve zetősége 15-tagú — mondja —, heten vagyunk kommunisták, s további hárman szintén be akarnak lépni u partba. Szerin lem — munkájukat és meggyő ződésüket figyelembe véve — meg is van a feltétele unnak, hogy a párt tagjai legyenek. Össziizemi ifjúsági szervezetünk 394-tagú. Fontos, hogy minél több fiatal tagja legyen a SZISZ-nek, amely biztosíthatja a fiatalok politikai fejlődését. A szervezet konkrét tevékenységéről is szívesen beszél: — Hozzájárulunk a nemeckái iskola (ifjúsági építkezés) felépítéséhez. Mi adjuk az iskola valamennyi világítótestét. Kgy ifjúsági szervezet életé ben u sporttevékenység is nélkülözhetetlen. Ezt az ElektroFiatalok takarékoskodása (ČSTK) — Szlovákiában eddig 28 251 fiatal vesz részi prémiu mos takarékosságban. A jelentkezők 38 százaléka havonta rendszeresen 300 koronát tesz betétkönyvére. A - fiúk havonta 212,55 koronát, a lányok pedig 190,72 koronát takarítanak meg. A fiatalok havonta átlag több inint 5,5 milliót, az elmúlt évben 70 millió koronát takarítottak I meg. Nevelési és gazdasági okokj. ból az Állami Takarékpénztár számításba vette a fiatalok préi iniumos takarékoskodására je| lentkező fiatalok korhatárának csökkentését 16 évre. svitben is tudják. Éppen ezért nagy fontosságot tulajdonítanak neki. Például nemrég nagyszabású futóversenyt rendeztek. Ugyancsak megtartották az egyes alapszervezetek közli labdarúgótornát. A Szilvesztert a fiatalok immár hagyományosan minden esztendőben Počúvadlón töltik. A fiatal házasok érdekeit is figyelembe veszik — egyebek közt úgy, hogy lakásszövetkezetet alapítottak és egy 12 lakásegységből álló házat építenek. Ez iránt Ladislav Vörös is érdeklődik, mivel már nős, s felesége is az üzem alkalmazottja. jelenleg a munkahelyétől 22 km-re eső Milanovcén, apósa házában laknak. Munkáját nagyon érdekesnek tartja és szereti. Politikai fejlődése mellett szakmailag is tovább képezi magát: távúton technikumot végez — a negyedik évfolyamot látogatja. Jó hallgatni, amint fiatalos hévvel, de ugyanakkor megfontoltan beszél — munkáról, gondokról, szórakozásról s tervekről, melyeknek valóra váltásában egy percre sem kételkedik. Hogy is tehetné, hiszen kommunista.. Ez pedig azt is jelenli, hogy meggyőződése és lendülete azokat is magával ragadja, akik ma talán kételkednek még a társadalom merész céljainak megvalósításában. 17 éve egy műhelyben A Tardoskeddről Érsekújvárba került Balogh Béla már nem tartozik a legfiatalabb nemzedékhez, hiszen 41 éves. Mi hát az oka, hogy most lép a párt soraiba? A választ ő adja meg: — Bevallom, az elmúlt években nem volt Időm társadalmi aktivitásra. Építkeztem, s ez nagyon lekötött. Ráadásul u feleségem itt az üzemben elveszítette félszemét. Volt tehát gondom éppen elég. A párt jelenlegi politikájával egyetértek, s tőlem telhetőleg támogatni akarom. Ezt itt az üzemben is tudják. Éppen ezért elbeszélgettek velem, s felvételre javasoltak. Természetesen a munkámmal is elégedettek. A lítkkozómöhelyben dolgozom, — már 17 éve egyhuzamban. Jelenleg lámpákat fújatűnk be. Számomra ez a munka már csupán játék. Nagyon szeretem végezni, pedig eredetileg cipésznek tanultam. A műhelyben csoportvezető vagyok. Ez azt jelenti, hogy én felelek az egész műszakért — három műszakban dolgozunk. Én veszem át az anyagot is a 13-tagú csoportom számúra. Persze amellett ugyanazt elvégzem, amit a csoport többi tagja. A keresettel elégedettek lehetünk. A legnehezebb éveket e tekintetben az 1954-től 1956-ig tartó időszak jelentette az üzem életében. Bízom benne, hogy az egész társadalom gazdasági helyzete rendbe jön. A nehézségek csupán átmeneti jellegűek. Fontos, hogy becsületesen dolgozzunk. Párttagnak lenni többletmunkát jelent, de szívesen válla.lom, mert tudom, hol a helyem. Tekintete nyílt, válaszai tömörek, nem keresi a hangzatos szavakat. Izmos, vállas munkásember, — Az apám is munkás volt — mondja elgondolkodva — sze •gény sorban nevelkedtem. Apai nagyanyám nevelt fel, mert anyám korán meghalt. Aztán legyint egyet, mint aki nem szívesen beszél a múltról. Öt. a jelen s a jövő érdekli. Ezért a következő kérdésem már nem is illik ide. De azért szívesen válaszol rá: — Hogy azelőtt hívtak-e a pártba? — ismétli meg utánam, majd így folytatja: — Egy ismerősöm 1968-ban lépett a pártba. Tőlem is kérdezte, nem akarok-e beállni. Nem akartam, mert az akkori politikával nem értettem egyet. Ez akkor volt, amikor a legvadabbul dívott a nacionalizmus és a szovjellenesség. Ezért örömmel fogadtam a baráti országok segítségét. Ezért támogatom a párt jelenlegi politikáját, melynek lényege, hogy a munkás egyre jobban éljen. FÜLÖP IMRE 1 am hmm unittá 2 mi nutni *«?Q .Htstt n*Ht> • tó A A gazdag hagyományokra építünk A lég kondicionáló berendezést gyártó milevskói üzem termékeinek jelentós részét a szocialista országokba elportálja. Képünkön az iizeni állal gyártott szállítófar I*- ' Š i -oi-h folv ''STK I Egyre több figyelmet szentelnek a szocialista versenynek, ami megmutatkozik az eredményeken is. A képen a handiovái szénbányában kihirdetik a tavaly decemberi legjobb eredményeket. (J. Lofaj —• ČSTK félv.) A Szovjetunióhoz fűződő barátságunknak mély történelmi gyökerei vannak. Népeink mindig rokonszenveztek Oroszországgal, később a Szovjetunióval. Ez a rokonszenv csak növekedett, amikor Csehszlovákiát a második világháború előestéjén a hitleri agresszió fenyegette. A háború alatt a lakosság jelentős része olyan erőt látott a Szovjetunióban, mely egyedül képes legyőzni a hitlerizmust. A rokonszenv még csak erősödött,. amikor a szovjet hadsereg felszabadította Csehszlovákiát. Ez a rokonszenv már a Szovjetunió iránt érzett szeretetet, hálát és tiszteletet fejezte ki. A lakosság nagy része azonban a Szovjetunióban a nemzeti felszabadítót látta, és nem a világ első szocialista országát. A Szovjetunióhoz fűződő régebbi hagyományos kapcsolataink nem' idealizálhatok egyoldalúan. A kapitalista múlt elhintette a szovjetellenesség magvát. Már a Nagy; Októberi Szocialista Forradalom ellentmondásos visszhangot keltett országunkban. A szociáldemokrácia haloldali forradalmi körei és a proletariátus legfejlettebb része pozitívan értékelte, míg a burzsoá körök, élükön M<tsarykkal, gyűlölettel tekintettek rá. A München előtti köztársaságban a burzsoá propaganda a bolsevik terrorral ijesztgette a kispolgárokat. A burzsoázia jogosan félt azoktól az osztálypolitikai változásoktól, melyek a Szovjetunióban végbe mentek. így a München elöl ti köztársaság idején lakosságunk egyes rétegei különbözőképpen tekintettek a Szovjetunióra. A náci megszállás és a háború idején, a lakosság egv része fokozott rokonszenvvel tekintett a Szovjetunió felé, míg a másik oldalon éreztette hatását a nácik többéves szovjetellenes propagandája. Nemzeteink ezt a propagandát elvben visszautasították, de hatása mégis volt. Támadások a Szovjetunió történelmi szerepe ellen A háború után a CSKP vezette haladó -erők és a reakció első összetűzésének tárgya ép pen az volt, hogy milyen érdeme van a Szovjetuniónak felszabadításunkban. így például szóba került Prága felszabadítása, a szovjet hadsereg tagjainak viselkedésére vonatkozó híresztelések stb. A reakció és a kommunistaellenes propaganda a mai napig is azt állítja, hogy két lehetőség volt a felszabadításra — a szovjethadsereg által, vagy ; pedig az amerikai hadsereg által. Mint tudjuk, a valóságban két eshetőség volt, vagy a náci megszállás, vagy a szovjet hadsereg általi felszabadítás. A hatvanas években a jobboldali beállítottságú történészek újból visszatértek ehhez a kérdéshez. Oj irányban foly,t az ideológiai támadás az ellen a szerep ellen, melyet a Szovjetunió vállalt Csehszlovákia felszabadításában. így például felvetették a hazai ellenállás, az úgynevezett kommunista és nem kommunista ellenállás érdemeinek kérdését. Külön-külön ártatlan kérdések voltak ezek. de összességükben jelentős ideológiai funkciót töltöttek be. Nem véletlen, hogy az ilyen elméletek hirdetői 1968-ban a jobb oldal vezető képviselői voltak, így például Smricuvský, Doležal, Hartošefc és mások. A Szovjetunió érdemei lebecsülésének a legelejétől fogva politikai célja volt. A háború utáni fejlődés be bizonyította, hogy a Szovjetunióhoz fűződé barátságunk legszilárdabb alapja az osztálypolitikai érdekek azonossága. A CSKP 50 éves fennállása alatt mindig egyik legfontosabb feladatának tartotta a proletár internacionalizmus elveinek betartását és a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk, és .a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk fejlesztését. Az idealizálós rossz szolgálatot tett 1948 februárja utón megszilárdult barátságunk és liszteletünk a Szovjetunió iránt. Ebben az időszakban Csehszlovákiában megalapoztuk a szocialista fejlődést gazdasági, politikai .és kulturális téren is. A szocialista internacionalizmus és a Szovjetunióhoz fűző" dó barátság jegyében történő fejlődés során jelentős eredményeket értünk el. Több dolgot azonban leegyszerűsítettünk, többek között a Szovjetunió propagálását is. Az a törekvés érvényesült, hogy a Szovjetunióban elért eredményeket minden vonatkozásban a maximumként tüntessék fel. A „Példaképünk a Szovjetunió" jelszót sok esetben mechanikusan értelmezték, nem különböztették meg az általánosat és a lényegeset a specifikustól és a formalizmustól. A Szovjetunió ilyen naiv dicsőítésére nagy hatással voltak a kispolgárok, akik a háború utáni első években hirtelen a forradalom hívei lettek. Jellemző, hogy a Szovjetuniót elsősorban azok a liberális értelmiségiek dicsőítették, akik eleinte támogatták a pártot, de később — különösen 1968-ban — a szovjetellenességet hirdették. A háború utáni, valamint a hatvanas évek végén tanúsított magatartásukat az osztályöntudat hiánya határozta meg. A marxista—leninista meggyőződést a polgári humanizmus, a nacionalizmus és a pillanatnyi érzelmek keverékével helyettesítették. A Szovjetunió idealizálása az első pillanatban öntudatos tettnek tűnt, de a valóságban nagyon rossz szolgálatot tett. Ezt illusztrál\i az a történet, melyet az ötvenes években megvalósított első szovjetunióbeli turistakirándulás egyik résztvevője mesélt el. Végighajóztak a Volgán. A hajón csehek, szlovákok és amerikalak voltak. Napokon keresztül városokat, falvakat, a szabad természetet és embereket láttak a hajóról. A látottakra különféleképpen reagáltak. Az amerikaiak lelkesedtek, a csehszlovákok csalódottak voltak. A csoport tagjai ugyanis összehasonlították a reális helyzetet a teljesen eltérő előzetes elképzeléseikkel. A rózsaszín szemüvegtől csak egy lépés választja el a csalódottságot és a nihilizmust. A szilárd öntudat megköveteli az igazságot. Az SZKP XX. kongresszusa után nálunk is bírálták a leegyszerűsített, idealizált szovjetbarátságot. A hiányosságok bírálata sajnos túlsúlyban volt az új hatékony nevelési módszerek keresése fölött. A személyi kultusszal kapcsolatos hiányosságok bírálatának időszakában először léplek fel a' jobboldali revizionista erők. Az úgynevezett „sztálinizmus" támadásakor támadták a marxizmus— leninizmus és a szocializmus alapelveit is. Sok hibát követtünk el elsősorban a Szovjetunió iránti barátság .szellemében történő nevelésben. A hivatalos beszédekben sokszor hivatkoztunk a barátságra, de a nevelési rendszerben nem fordítottunk kellő figyelmet rá. A hatvanas évek elejétől a gazdasági és politikai nehézségek növekedésével párhuzamosan a nemzetközi kommunista' ellenes erők egyre nagyobb mymiást gyakoroltak Csehszlovákiára. A külföldi ideológiai diverzió és a hazai revizionista erők legfontosaob füladatuknak tartották, hogy beszennyezzék a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat. Törekvésük azonban csak átmenetileg sikerült. Csehszlovákia népei ma mar ismét őszinte tisztelettel és barátsággal tekintenek a Szovjetunióra. l—f) IDEGENFORGALOM Az Internationaies Verkehrswesen című szaklap szerint 1968-hoz képest 1975-re a világ utasforgalma 100—150 százalékkal nő. A repülőmozgások szama London, Párizs és Prága repülőterein megháromszorozódik.